Háromszék, 2007. október (19. évfolyam, 5191-5217. szám)
2007-10-23 / 5210. szám
NAPIRENDEN A VADKÁROK Rossz a törvény gazdának, vadásznak FARKAS RÉKA Csak legfelsőbb, minisztériumi szinten lehet megoldást találni a vadkárok enyhítésére — véli László Béla, a Kovászna Megyei Vadásztársaság elnöke. Egymást okolják a károsultak, polgármesterek, vadászok, de a jelenlegi törvénykezés patthelyzetet teremtett, nem kínál megoldást, és minden jel arra mutat, hogy sem lesz kedvezőbb. a most készülő új jogszabály Háromszéken a vaddisznók, a medvék és a farkasok okozzák a legtetemesebb kárt,de garázdálkodnak a szarvasok és az őzek is. László Béla állítása szerint a Vadásztársaság mindent megtesz, amit megtehet, a kvótában kiosztott vadakat kilövik, rengeteg élelmet hordanak ki, előírásszerűen etetik az állatokat, és ha szükséges, pluszkilövéseket is kérnek. Legkártékonyabb a vaddisznó, dúvadnak kellene nyilvánítani, ez lehetővé tenné, hogy egész évben vadásszanak rá. A megyének 400 fős vaddisznó-kilövési kvótát hagytak jóvá, ez elegendő lenne az állomány kordában tartására, ha nem vadászszezonhoz kötötten lőhetnék, hanem bármikor az éppen kárt okozó egyedeket — vélekedik a vadásztársaság elnöke. „Mindenki Brüsszelre hivatkozik, hogy az EU ezt sem engedi, azt sem hagyja jóvá, de Brüsszelben fogalmuk sincs arról, hogy mi történik nálunk. Olyan hatalmas medveállományunk van, hogy el sem tudják képzelni. Élettérre és élelemre van szükségük, tehát kitörnek az erdőből. Akármennyi élelmet hordunk fel nekik, lejönnek a mezőre almáért, kukoricáért. Ha az emberekben, juhokban, disznókban kárt tevő medvéket nem akkor rögtön lőjük ki, többet soha nem találjuk meg” — meséli László Béla. Elmondása szerint kaptak*intervenciós kvótát, tizennyolc medvét kilőhetnek, de a végeredmény az is lehet, hogy csak két károkozó lesz közöttük. Reális eredményt véleménye szerint 25—28 medve kilövése hozna. Az ésszerű védekezésnek tehát két gyakorlati akadálya van: egyrészt szigorúan védett vadaknak tekinti a kártevőket a törvény, másrészt csak vadászszezonban — szeptember 15.—december 30. és március 15.—május 15. között szabad rájuk vadászni. (folytatása a 3. oldalon) MÁRÓL HOLNAPRA • A forradalom ünnepén Fél évszázad múltán is markánsan oszlanak meg a vélemények ötvenhat megítélését illetően. Néhány hete nagy megbotránkozást váltott ki Havas Szófia kijelentése, miszerint ötvenhatot ő nem forradalomnak, hanem a nyilas csőcselék bosszújának tartja. A doktornő édesapját, Horn Gyula bátyját a felkelés napjaiban szélsőséges elemek ölték meg. Történészek vélekedése szerint ez nem igaz, egy szovjet katonai teherautó gázolta halálra — véletlenül... A szocialista párt ötvenhatos csoportja azonnal elhatárolódott Havas Szófia véleményétől, s elhatárolódtak a pártok is. Gyurcsány Ferenc, aki többször is Nagy Imre mellett voksolt — ha választania kell a Kádár-féle és a Nagy-féle irány között —, megértőbbnek mutatkozott. Szerinte mindenki másként éli meg az eseményeket, másként Havas Szófia, másként az egykori halálraítéltek. A kérdés viszont nem is ez, hanem a forradalom ismétlődő erodálása. Minden ilyen szubjektíven érthető egyéni vélekedés akkor lesz veszélyes, ha csoportok, klikkek vélekedését is befolyásolja. Márpedig abban, hogy 1956-ban forradalom volt, a vértelen nyolcvankilences átmenet után konszenzus alakult ki a demokratikus Magyarországon... Ennek megbontására azóta is számtalan kísérlet történt, nemcsak civilek és politikusok egymásnak élesen ellentmondó vélekedései csaptak össze, hanem a korszakot kutató, a dokumentumokat értelemszerűen nagyon jól ismerő történészek álláspontja is eltérő, a forradalom bizonyos kulcsszereplői, például a gyilkosságokkal vádolt Tóth Ilona orvosnő esetében... Mindez bizonyos fokig természetes is, még élnek az események szemtanúi, mindenkiben más és más emlékek maradtak meg, él és hat ma is a forradalmat vérbetipró és megtorló kádári korszak hazugságsorozata is. Mindez csak erősíti ama elszomorító tényt, hogy Magyarország az évek során elfelejtett ünnepelni, s az országot lassan végletesen kettéválasztó politikai megosztottság is végzetes árnyékot vet ötvenhat ma is szívet dobogtató eseményeire. (A politikai pártok már évek óta képtelenek közösen ünnepelni, radikális híveik megzavarják a másik oldal tisztelgését is...) Ez azért is kínos, mert pontosan 1956, a Faludy György által csillagnak nevezett esztendő néhány hetének eseményei minden elismerést megérdemelnek. Ha valamire büszke lehet egy mai magyar, az pontosan ennek a néhány hétnek az eseménykerengője, amely bizonyította: a hazug és elnyomó kommunista uralom igenis sebezhető, s a felkelés a kicsiny Magyarországra terelte az akkori világ figyelmét, és a vérbefojtás után a mártírok tiszteletét hirdették a korszak olyan nagy írói is, mint a magyarok vérét áldozatként felfogó Albert Camus, aki hangsúlyozta: az áldozat nem volt hiábavaló. Ismét értelmet adott olyan szavaknak, mint a szabadság. Ma is ez ötvenhat egybehangzó és megbonthatatlan üzenete... Bogdán László 2007. október 23., KEDD 5210. szám aromsze Új szálloda Kovásznán A Tündérvölgyben épülő Clermont Szállón az utolsó simításokat végzik. Az épület mellett készülnek a parkolók és a járdák, a zöldövezetek. Bent a júliusban alkalmazott szobalányok takarítanak, ablakot pucolnak — szóval, nagy a sürgésforgás a szállodában, de amint Ovidiu Costeától, az új idegenforgalmi létesítmény tulajdonosától megtudtuk: a híresztelések ellenére ebben a hónapban nem, de év végéig sor kerül az avatásra. Costea elmondta, hogy folyamatban a szálloda osztályozása, s ha a turisztikai szaktárca illetékesei, akik múlt héten jártak itt háztűznézőben, jól pontozzák a felszereltségét, megkapják a négycsillagos minősítést. A szabványok értelmében ehhez százhúsz pontra van szükség, de a tulajdonos úgy véli, ha mindent figyelembe vesznek, a kétszázhúsz pontot is teljesítik. A százötven férőhelyes szállodát — melynek beruházási értéke mintegy ötmillió euró — a legkorszerűbb bútorzattal, berendezésekkel látták el. Van benne ötvenkét klasszikus szállodai szoba és huszonhárom apartman, vendéglő, bár, három konferenciaterem, fedett úszómedence, szauna, konditerem stb. Az udvarán teniszpálya, és a közeljövőben sípálya létesítését is tervezik. Arra a kérdésünkre, hogy milyen kategóriájú vendégekre számítanak, Costea elmondta: fiataloktól idősekig minden korosztályra, s nem csak szívbetegekre, hanem azokra, akik meg akarják előzni a betegséget, vagy kikapcsolódásra vágynak. Az árak nem lesznek négycsillagosak — mondta —, mint a Brassó környéki, hasonló rangú szállodákban. BODOR JÁNOS APESTI POSTA Ima közben is vernek? A felejtésnek is megvan a maga mágiája. Az agykéreg takarít, elveti, amit nem tart fontosnak. A felejtés nem lehet a mi magyar mágiánk, ha már elvették tőlünk idejekorán azt a nemzetet összefogó mágiát, amelyet hoztunk volt valahonnét, évezredekből, s amely mágiával jól elvoltunk, megvoltunk Ma még megvagyunk? Meg, gyászban, gyásznapokat gyűjtögetvén, s azok között is leginkább az októbereseket, a forradalmasokat. No hiszen vannak elegen, akik még élnek és tanúskodnak 1956 szabadságharca mellett, és vannak elegen azok is, akik nem feledik a tavalyi október 23-at, a véreset, a könnygázasat, a gumibotosat. Az a nemzet, amely elfeledi Mogyoród, Világos, Nagymajtény, Budapest lobogóit, s nem ülteti szomorú szívekbe a megverettetést, az nézhet a következő októberek elébe is. Magyarország népét 2006 októberében, a gyásznap csöndes ünneplő-emlékező napján megverte a magyar kormány egyenruhás rendőrsége. Ne feledjük, megpróbáltunk győzni 1956-ban. Ne feledjük, a magyar rendőrséget irtózatos nagy pénzeken állig és újra fegyverezték az idei októberre. Czegé Zoltán (folytatása a 2. oldalon)