Háromszék, 2007. október (19. évfolyam, 5191-5217. szám)

2007-10-23 / 5210. szám

NAPIRENDEN A VADKÁROK Rossz a törvény gazdának, vadásznak FARKAS RÉKA Csak legfelsőbb, minisztériumi szinten lehet megoldást találni a vadkárok enyhítésére — véli László Béla, a Kovászna Megyei Vadásztársaság elnöke. Egymást okolják a károsultak, polgármesterek, vadászok, de a jelenlegi tör­vénykezés patthelyzetet teremtett, nem kínál megoldást, és minden jel arra mutat, hogy sem lesz kedvezőbb. a most készülő új jogszabály Háromszéken a vaddisznók, a medvék és a farkasok okoz­zák a legtetemesebb kárt,­de garázdálkodnak a szarvasok és az őzek is. László Béla állítása szerint a Vadásztársaság min­dent megtesz, amit megtehet, a kvótában kiosztott vadakat ki­lövik, rengeteg élelmet horda­nak ki, előírásszerűen etetik az állatokat, és ha szükséges, pluszkilövéseket is kérnek. Legkártékonyabb a vaddisznó, dúvadnak kellene nyilvánítani, ez lehetővé tenné, hogy egész évben vadásszanak rá. A me­gyének 400 fős vaddisznó-ki­lövési kvótát hagytak jóvá, ez elegendő lenne az állomány kordában tartására, ha nem va­dászszezonhoz kötötten lőhet­nék, hanem bármikor az éppen kárt okozó egyedeket — véle­kedik a vadásztársaság elnöke. „Mindenki Brüsszelre hivat­kozik, hogy az EU ezt sem en­gedi, azt sem hagyja jóvá, de Brüsszelben fogalmuk sincs arról, hogy mi történik nálunk. Olyan hatalmas medveállomá­nyunk van, hogy el sem tudják képzelni. Élettérre és élelemre van szükségük, tehát kitörnek az erdőből. Akármennyi élel­met hordunk fel nekik, lejön­nek a mezőre almáért, kukori­cáért. Ha az emberekben, ju­­hokban, disznókban kárt tevő medvéket nem akkor rögtön lőjük ki, többet soha nem talál­juk meg” — meséli László Béla. Elmondása szerint kap­­tak*intervenciós kvótát, tizen­nyolc medvét kilőhetnek, de a végeredmény az is lehet, hogy csak két károkozó lesz közöt­tük. Reális eredményt vélemé­nye szerint 25—28 medve ki­lövése hozna. Az ésszerű véde­kezésnek tehát két gyakorlati akadálya van: egyrészt szigo­rúan védett vadaknak tekinti a kártevőket a törvény, másrészt csak vadászszezonban — szep­tember 15.—december 30. és március 15.—május 15. között szabad rájuk vadászni. (folytatása a 3. oldalon) MÁRÓL HOLNAPRA • A forradalom ünnepén Fél évszázad múltán is markánsan oszlanak meg a vélemé­nyek ötvenhat megítélését illetően. Néhány hete nagy megbot­ránkozást váltott ki Havas Szófia kijelentése, miszerint ötven­hatot ő nem forradalomnak, hanem a nyilas csőcselék bosszú­jának tartja. A doktornő édesapját, Horn Gyula bátyját a fel­kelés napjaiban szélsőséges elemek ölték meg. Történészek vélekedése szerint ez nem igaz, egy szovjet katonai teherautó gázolta halálra — véletlenül... A szocialista párt ötvenhatos csoportja azonnal elhatárolódott Havas Szófia véleményétől, s elhatárolódtak a pártok is. Gyurcsány Ferenc, aki többször is Nagy Imre mellett voksolt — ha választania kell a Kádár-féle és a Nag­y-féle irány között —, megértőbbnek mutatkozott. Szerinte mindenki másként éli meg az eseményeket, másként Havas Szófia, másként az egykori halálraítéltek. A kérdés vi­szont nem is ez, hanem a forradalom ismétlődő erodálása. Minden ilyen szubjektíven érthető egyéni vélekedés akkor lesz veszélyes, ha csoportok, klikkek vélekedését is befolyásolja. Márpedig abban, hogy 1956-ban forradalom volt, a vértelen nyolcvankilences átmenet után konszenzus alakult ki a demok­ratikus Magyarországon... Ennek megbontására azóta is számtalan kísérlet történt, nemcsak civilek és politikusok egy­másnak élesen ellentmondó vélekedései csaptak össze, hanem a korszakot kutató, a dokumentumokat értelemszerűen nagyon jól ismerő történészek álláspontja is eltérő, a forradalom bizonyos kulcsszereplői, például a gyilkosságokkal vádolt Tóth Ilona or­vosnő esetében... Mindez bizonyos fokig természetes is, még él­nek az események szemtanúi, mindenkiben más és más emlékek maradtak meg, él és hat ma is a forradalmat vérbetipró és meg­torló kádári korszak hazugságsorozata is. Mindez csak erősíti ama elszomorító tényt, hogy Magyarország az évek során elfe­lejtett ünnepelni, s az országot lassan végletesen kettéválasztó politikai megosztottság is végzetes árnyékot vet ötvenhat ma is szívet dobogtató eseményeire. (A politikai pártok már évek óta képtelenek közösen ünnepelni, radikális híveik megzavarják a másik oldal tisztelgését is...) Ez azért is kínos, mert pontosan 1956, a Faludy György által csillagnak nevezett esztendő né­hány hetének eseményei minden elismerést megérdemelnek. Ha valamire büszke lehet egy mai magyar, az pontosan ennek a né­hány hétnek az eseménykerengője, amely bizonyította: a hazug és elnyomó kommunista uralom igenis sebezhető, s a felkelés a kicsiny Magyarországra terelte az akkori világ figyelmét, és a vérbefojtás után a mártírok tiszteletét hirdették a korszak olyan nagy írói is, mint a magyarok vérét áldozatként felfogó Albert Camus, aki hangsúlyozta: az áldozat nem volt hiábavaló. Ismét értelmet adott olyan szavaknak, mint a szabadság. Ma is ez öt­venhat egybehangzó és megbonthatatlan üzenete... Bogdán László 2007. október 23., KEDD 5210. szám a­romsze Új szálloda Kovásznán A Tündérvölgyben épülő Clermont Szállón az utolsó simításokat végzik. Az épület mellett készülnek a parkolók és a járdák, a zöldövezetek. Bent a júliusban alkalmazott szobalányok takarítanak, ab­lakot pucolnak — szóval, nagy a sürgés­forgás a szállodában, de amint Ovidiu Costeától, az új idegenforgalmi létesít­mény tulajdonosától megtudtuk: a hí­resztelések ellenére ebben a hónapban nem, de év végéig sor kerül az avatásra. Costea elmondta, hogy folyamatban a szálloda osztályozása, s ha a turisztikai szaktárca illetékesei, akik múlt héten jár­tak itt háztűznézőben, jól pontozzák a felszereltségét, megkapják a négycsilla­gos minősítést. A szabványok értelmében ehhez százhúsz pontra van szükség, de a tulajdonos úgy véli, ha mindent figye­lembe vesznek, a kétszázhúsz pontot is teljesítik. A százötven férőhelyes szállo­dát — melynek beruházási értéke mint­egy ötmillió euró — a legkorszerűbb bú­torzattal, berendezésekkel látták el. Van benne ötvenkét klasszikus szállodai szo­ba és huszonhárom apartman, vendéglő, bár, három konferenciaterem, fedett úszómedence, szauna, konditerem stb. Az udvarán teniszpálya, és a közeljövő­ben sípálya létesítését is tervezik. Arra a kérdésünkre, hogy milyen kategóriájú vendégekre számítanak, Costea elmond­ta: fiataloktól idősekig minden korosz­tályra, s nem csak szívbetegekre, hanem azokra, akik meg akarják előzni a beteg­séget, vagy kikapcsolódásra vágynak. Az árak nem lesznek négycsillagosak — mondta —­, mint a Brassó környéki, ha­sonló rangú szállodákban. BODOR JÁNOS APESTI POSTA Ima közben is vernek? A felejtésnek is megvan a maga mágiája. Az agykéreg ta­karít, elveti, amit nem tart fontosnak. A felejtés nem lehet a mi magyar mágiánk, ha már elvették tőlünk idejekorán azt a nemzetet összefogó mágiát, amelyet hoztunk volt va­­lahonnét, évezredekből, s amely mágiával jól elvoltunk, megvoltunk Ma még megvagyunk? Meg, gyászban, gyásznapokat gyűjtöget­vén, s azok között is leginkább az októbereseket, a forradalmasokat. No hiszen vannak elegen, akik még élnek és tanúskodnak 1956 szabadságharca mellett, és vannak elegen azok is, akik nem feledik a tavalyi október 23-at, a véreset, a könnygázasat, a gumibotosat. Az a nemzet, amely elfeledi Mogyoród, Világos, Nagy­­majtény, Budapest lobogóit, s nem ülteti szomorú szívekbe a megverettetést, az nézhet a­ következő októberek elébe is. Magyarország népét 2006 októberében, a gyásznap csön­des ünneplő-emlékező napján megverte a magyar kormány egyenruhás rendőrsége. Ne feledjük, megpróbáltunk győzni 1956-ban. Ne feledjük, a magyar rendőrséget irtózatos nagy pénze­ken állig és újra fegyverezték az idei októberre. Czegé Zoltán (folytatása a 2. oldalon)

Next