Háromszék, 2008. március (20. évfolyam, 5316-5339. szám)

2008-03-01 / 5316. szám

EGYÉNI KÖRZETES VÁLASZTÁSI RENDSZER A készülő törvény fából vaskarika FARKAS RÉKA­­ Az egyéni körzetes választási törvény, melynek elfogadá­sáról többé-kevésbé megegyeztek a parlamenti pártok, fából vaskarika, olyan különböző rendszereket hoz össze, amelyek eleve összeférhetetlenek, rengeteg bonyodalmat okoz majd az egész politikai elitnek, és a nép rá fog jönni, hogy mennyi­re átv­erték — vélekedik Márton Árpád képviselő. „Ez a törvény egy szuperkombinációja mindenféle rendsze­reknek, ezért vannak benne logikai ficamok. A kompenzációs rendszerekben van egy pártmegjelenítés, hiszen a pártnak adom a szavazatom. A vegyes rendszerekben van egyéni választókerü­let, és figyelembe veszik a pártra leadott szavazatokat is. A tiszta egyéni választókerü­letes rendszerben pedig az adott körzetben dől el, ki lesz a képviselő”.— magyarázza Márton Árpád. (folytatása a 2. oldalon) Bárót milliós befektetés előtt HECSER LÁSZLÓ Forgalmát tekintve Bárót egyik legnagyobb cége, az Eu­­rocovasna igazgatója, Ricardo Bolognini a város képviselő­testülete előtt beszámolt rövid és középtávú terveikről. Jelen pillanatban mintegy 120 al­kalmazottat foglalkoztatnak, de amint közel kétmillió euró befektetést igénylő elképzelé­seiket sikerül megvalósítani­uk, a következő egy-két évben akár háromszázra is emelked­het — mondta az igazgató. Székhelyük nem minden tekin­tetben felel meg a követelmé­nyeknek, és tevékenységüket is bővíteni szeretnék, ezért a me­teorológiai állomás szomszéd­ságában három hektár földet vásároltak, ahol hamarosan új gyár építését kezdik el. Az első szakaszban létrehozandó mű­helyben munkaruhákat varr­­nának, egy későbbre tervezett részlegen pedig ipari moso­dák gépei számára gyártaná­nak alkatrészeket. Ricardo Bolognini kifejtette: azért döntöttek Barót mellett, mert a város vezetőségével jól meg­értették magukat, s abban is bíznak, hogy megfelelő mun­kaerőt találnak itt, hiszen a bányától leépített férfiak zö­mének nem jelent gondot az egyszerű gépek és felszerelések használatának megtanulása. Negyvennyolcas kiállítás a Lábas Házban Felavatják a sepsiszentgyörgyi Lábas F­ázat idén március 15-én, miként azt a város vezetősége vállalta, de a műemlék épület korántsem készül el akkorra, még legalább egy hónapnyit kell dolgozniuk a kivitelezőknek, mire lakói beköltözhetnek — mondta Albert Almos. A polgármester szerint a munka lassú haladásáért a műve­lődési minisztérium hibáztatható, ugyanis idénre nem kötött szerződést a kivitelező­vel, az meg ilyen körülmények között csak tessék-lássék dolgozik. A városnak nincs ebbe beleszólása, a munkáltatói szerződést a minisztérium közvetlenül a kivitelező céggel köti meg, a helyiek an­nyit tehetnek, hogy felelősséget vállalnak a majdani kifizetésért. Amúgy kívülről már késznek tetszik az épület, még egy színrétegnek kell rákerülnie a falakra, két ajtónak a helyére, no meg az eredeti járó­szintre mélyített árkádsort kell korlátozni­­kiképezni — bent azonban még rengeteg a munka. Mint Albert Álmos elmondta, az ava­tóünnepségre csupán egy emeleti termet készítenek el, ahol az alkalmi kiállítást berendezik. Nem az állandó várostörté­neti tárlat készül el a pincében, miként eredetileg tervezték, hanem ’48-as kiállí­tás nyílik március 14-én, elképzelések szerint eddig még ki nem állított, a forra­dalomhoz és szabadságharchoz kapcso­lódó képzőművészeti alkotásokból. Aztán az avatóünnepség után folytatják a belső munkálatokat, s remélik, Szent György­­napokra már beköltözhetnek az épületbe az alapítványok, civil szervezetek — hogy melyek, az még talány, a polgár­­mester szerint még nem döntött a város vezetősége arról, milyen kritériumok alapján választják majd ki a Lábas Ház lakóit. VARY O. PÉTER FMÁRÓL HOLNAPRA­­ • Magyar—magyar kapcsolatok A minap öt magyar parlamenti párt határozati javaslatot nyújtott be, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) váljék az Országgyűlés állandó bizottságá­vá, mely parlamenti ciklusokon átívelve működik. A javaslat kidolgozói a Kárpát-medencei magyar—magyar kapcsolatok erősítését kívánják szolgálni. A Fórum 2004 szeptemberében jött létre, résztvevői a Kárpát-medencei államok országos, tartományi vagy megyei szintű választott képviselői, s az Országgyűlés minden frakciója három képviselőt, az Európai Parlament frakciónként egy-egy képviselőt küld a testületbe. Ez az a ritka pillanat tehát, amikor az öt magyar parlamen­ti párt együttesen és egységesen próbál fellépni, ami a jelen­legi magyar belpolitikai helyzetben ritkán előforduló jelenség. Ennyi benne a pozitívum. A fórum létével és majdani munkájával, együttműködésével kapcsolatosan kételyek ott merülnek fel, amikor kiderül, hogy ez tulajdonképpen a magyar kormány által szétvert Máért pótléka kíván lenni. Egyrészt. Másrészt nem ér fel a Máért magasságába, mert abban nem csak a választottak vettek részt, hanem civil szervezetek, egyházi képviselők is. A mosta­ni fórum a mindenkori politikai pártok érdekeit jeleníti meg a magyar—magyar kapcsolatokban is. Ez pedig országonként más és más jellegű súrlódásokat eredményezett eddig is, mert a pártképviseletek nem fedik le a lakosság, illetve a választó­­polgárok minden rétegét és csoportját. Az aggályok ellenére üdvözölni lehet és kell a hivatalos kép­viseleteket határon kívül-belül összefogó fórumot a mostani időszakban, amikor teljesen világossá vált Romániában és Szlovákiában Koszovó kapcsán, hogy a másik oldal minden pártja képes összefogni a magyarok ellen, és nem riadnak vissza a legbizarrabb ötletektől sem — lásd Funar magyarellenes tör­vényjavaslatait. Emiatt kell üdvözölnünk az új fórumot, s ezzel együtt az Európai Parlament magyar kezdeményezését a moldvai csán­gók helyzetének tanulmányozására, amelyet minden magyar EP-képviselő támogatásával bonyolítanak le. A csángóügy ugyanis azt a ,,modellt" is képbe hozza, ami­lyent — mindenféle autonómia helyett — a magyar kisebbség egészének sorsul szántak. Sylvester Lajos ÉV ELEJÉN A FALUGAZDÁK Befejezik a művelődési otthonok tatarozását Beszélgetés JAKAB MÁRIA EDITTEL Kézdiszentkereszt polgármesterével Kézdiszentkereszten két éve nincs alpolgármester, és Esztelnek önállósulása óta az önkormányzat is csonkán, hét taggal működik. Jakab Mária Editnek, Kérdiszék egyetlen polgármester asszonyának nincs könnyű dolga, hiszen az ál­tala irányított községben sok a megoldásra váró probléma. Először a múlt esztendő megvalósításairól kérdeztük. — A múlt évet költségvetési szempontból kilencvenszázalékos megvalósítással zártuk — mondotta. — 1 644 000 lejes büdzsénk­ben a bevételi résznél 1 500 000 Fgyt valósítottunk meg. A 2007. évre sok mindent terveztünk, majdnem mindent sikerült is megol­danunk. Tem­észetesen, olyan beruházási munkálatok is vannak, amelyek befejezésére idén kerül sor. (folytatása a 3. oldalon)

Next