Háromszék, 2008. március (20. évfolyam, 5316-5339. szám)

2008-03-01 / 5316. szám

KÖZELET BELFÖLD • Nyár derekán, összevonva? Június 29-én vagy július elején kellene megtartani össze­vontan a parlamenti és helyhatósági választásokat — nyi­latkozta Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt elnöke. Úgy véli, a két választás összevonása számos előnnyel jár­na, és reményét fejezte ki, hogy javaslatát támogatni fogja a többi párt, valamint Traian Basescu államfő is. Elmondása szerint a kormánypártok 2009 márciusáig szándékoznak el­halasztani a parlamenti választásokat, mert az alkotmányos előírások értelmében a parlament mandátumának lejártával a törvényhozó testület működését három hónapig lehet meghosszabbítani. Geoană kifejtette, Románia politikai válságát csakis az előrehozott parlamenti választásokkal lehet feloldani. Geoană egyébként harminc százalékra teszi pártja választási esélyeit. Funar riogat A Nagyrománia Párt főtitkára, Gheorghe Funar szerint március 15-én Magyarország, az RMDSZ „és a többi terroris­taszervezet”, a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt kikiáltja Székelyföld Független Köztársaság autonómiáját, melynek saját államfője, parlamentje, kormánya, hadserege, rendőrsége és lobogója lesz, a hivatalos nyelve pedig a magyar. A nagyromániái sze­nátor úgy véli: a koszovói forgatókönyvet lemásolták Hargita, Kovászna és Maros megyében, ahol — akárcsak a volt szerb tartományban — etnikai tisztogatás zajlott. Funar szerint a há­rom megyéből ötvenezer román családot kergettek el, a három székelyföldi megyébe fegyvereket csempésztek, és csak a jel­adásra várnak, hogy fegyveres konfliktust robbantsanak ki. A volt kolozsvári polgármester továbbá arra is emlékeztetett, hogy a „törvényellenes autonómiareferendumokat” eljuttatták az Európai Unióhoz, valamint az Európai Parlamenthez is. Funar ugyanakkor Vasile Blaga volt belügyminiszter bűnössé­gét is hangoztatta, mert sürgősségi rendelettel módosította a referendum kiírására vonatkozó jogszabályt, amely értelmé­ben az autonómiáról szóló népszavazást lebonyolíthatták Funar szerint Blaga azért módosította a törvényt, mert felesé­ge és édesanyja magyar nemzetiségű. Kritikát kapott az állam­fő is, amiért az aggodalmak eloszlatására szólította fel a ro­mánságot. Mégis lesz hittanóra Választható tantárgyként a középiskolás tantervben marad a vallás. Ezt azután jelentették be, hogy a szaktárca képviselői tárgyalásokat folytattak a román ortodox egyház és más fele­kezetek elöljáróival. Mihaela Suiciu miniszteri tanácsos sze­rint a középiskolások esetében tizenhat éves korig a szülők döntik el, az után maguk a diákok, hogy igényelik-e a vallás­órákat, illetve hogy milyen felekezet óráira járnak. Az oktatási tárca képviselői hangsúlyozták, hogy a vallásórákat elutasító diákokat nem részesítik megrovásban, döntésük pedig nem befolyásolja tanulmányi eredményeiket, számukra általános műveltségi órákat ajánlanak fel. Az új oktatási törvénytervezet szerint eredetileg nem szerepelt a vallási oktatás a középisko­lai tantervben, az ortodox egyház és számos civil szervezet nyomására azonban a tárca módosított álláspontján. Több pénzt az autópályára Az észak-erdélyi autópálya finanszírozásának bővítését ké­ri az RMDSZ. Borbély László középítkezési miniszter szerint jövő héten a kormányban megvitatják az évi költségvetés mó­dosítását, az RMDSZ képviselői pedig szorgalmazzák a pénz­összegek átutalását az amerikai Bechtel vállalatnak. Borbély kifejtette: végre megkezdődtek a munkálatok az autópályánál, és kár lenne, hogy pénzügyi hiányosságok miatt ismét leálljon az építkezés. Mihai Grecu, az autópályák, országutak kezelé­sével és építésével megbízott állami vállalat vezérigazgatója korábban bejelentette: a társaságnak 140 millió eurót utalt át a kabinet. Ez az idénre tervezett mintegy 500 millió eurónak csak a harminc százalékát teszi ki. A vezérigazgató szerint ilyen körülmények között csupán az amerikai Bechtel vállalat jóindulatán múlik, leállítja-e vagy sem a munkálatokat. A Bors és Brassó közötti, 415 kilométer hosszú autópálya befejezését 2013-ra tervezik, költségeit eredetileg 2,2 millió euróra be­csülték, de már a kom­ány is elismerte, hogy akár kétszer töb­be is kerülhet. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Ferencz Csaba A készülő törvény fából vaskarika (folytatás az első oldalról) A most készülő törvény tel­jesen új kombináció. Az biztos helyet nyer, aki megkapja a le­adott szavazatok felét plusz még egyet, ahol senki sem tel­jesíti ezt, ott az országos vissza­osztásból kerül ki a képviselő. „Az egész rendszerben csak annyi a jó, hogy azon pártok­nak, amelyek átlépik a küszö­böt, körülbelül annyi képvise­lőjük lesz, ahány szavazatot kaptak jelöltjeik szanaszét az országban. A visszaosztási mód azonban kiszámíthatatlan, nem lehet­ tudni előre, kik az esélye­sek” — mondta Márton Árpád. A parlamenti bizottsági vitán az RMDSZ-nek egyetlen ja­vaslatát fogadták el: a képvise­lők és szenátorok száma nem csökken. Háromszéknek a kö­vetkező négy évben is négy képviselői és két szenátori he­lye lesz. Nem sikerült azonban elérniük, hogy a nemzeti ki­sebbségek szervezetei számára eltöröljék a bejutási küszöböt, legalább hat képviselői és há­rom szenátori mandátumot kell elérniük azon pártoknak, ame­lyek helyet kívánnak nyerni a parlamentben. Az egyéni vá­lasztókerületek kijelölésére sem kerül sor a törvény elfogadásá­ig, a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után kilencven nap áll rendelkezésre ezek meghatá­rozására. Márton Árpád elége­detlen az új választási törvénnyel, és elmondása szerint megtörtén­het, hogy az RMDSZ nem sza­vazza meg a jogszabályt. A par­lamenti vitára várhatóan már­cius első két hetében kerül sor. 2008. március 1., szombat Letette az esküt az új igazságügyi miniszter Cătălin Marian Predoiu (ké­pünkön) párton kívüli ügyvéd az új igazságügyi miniszter. A kormányfő és az államelnök tegnap délutáni egyeztetése után Traian Băsescu a Cotro­­ceni-palotában Călin Popescu Tăriceanu jelenlétében kinevez­te az új tárcavezetőt, aki letette az esküt. A kinevezés egy nap­pal azelőtt történt, hogy lejárt Teodor Melescanu ideiglenes megbízatása, a politikus negy­venöt napig a védelmi tárca mellett az igazságügyi minisz­tériumot is irányította. Az igaz­ságügyi tárca már tavaly de­cember elején megürült Tudor Chiuariu lemondása következ­tében. A kom­ányfő több sze­mélyt is javasolt saját pártjából a tisztség betöltésére, de Traian Băsescu államfő nem értett egyet kinevezésükkel. Az új miniszter negyvenéves, Buzăuban született, nős, két gyermek apja, a keres­kedelmi jog szakértője, a bukaresti egyetem tanára. Az államfő szerint nehéz feladata lesz, de a minisz­terelnöktől kapott informá­­ciók alapján megbízik az új tárcavezetőben. (Ferencz) Támogatás kulturális tevékenységekre FARCADI BOTOND Összesen 405 000 lej vissza nem térítendő támogatást nyújt kulturális prog­ramok szervezésére a Kovászna Megyei Tanács. Erről csütörtöki ülésén döntött a testület. A különféle alapítványok, egyesületek, szervezetek pályázatok alap­ján igényelhettek pénzt kulturális tevékenységekre. Az idén a legtöbb pénzt a Tamási Áron tejre szánt 2500 lej, melyet a Körösi Csom­a Sándor Kulturális Egyesület kap. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövet­sége több rendezvényre is kapott pénz­ügyi segítséget, így a nemzetközi verse­nyeken díjnyertes diákok jutalmazására 2000 lejt, a Kriza János balladamondó versenyre 3000 lejt, a Kárpát-medencei anyanyelvi táborra pedig 4000 lejt. Szintén több rendezvényét támogatják a Bikmakk Kulturális Egyesületnek, vala­mint a Romániai Magyar Képzőművé­szek Egyesületének. Az Eufória Kultu­rális Egyesület a Tiszta Forrás vetélkedő hetedik kiadásának megrendezésére 2000 lejt, a Pro Musica kamarakórus kiszálló­ Színház kapja, az őszre tervezett színházi fesztivál megrendezését 200 000 lejjel támogatja a megyei tanács. Az Andrei Mureşanu Színház a TAMper2 találkozó­ra 30 000 lejt kap. A Cimbora Alapít­ványnak a folyóirat kiadására 6000 lejt, a Kaláka-tábor szervezésére 1500 lejt szán­nak. Az Erdővidéki Lapok folyóirat szá­mára 3000 lejes támogatásban részesül a Gaál Mózes Kulturális Egyesület, ugyan­ekkora összeggel támogatják az Erdő­vidéki Történeti és Természettudományi Tár kiadványát. Ugyancsak a könyv­kiadás kategóriába tartozik a Körösi Csom­a Sándor és a magunk keresése ko­saira 3000 lejt, a kamarakórusok nemzet­közi fesztiváljának megrendezésére pe­dig 2000 lejt kap. Kisebb-nagyobb összeggel különféle táborokat, kulturális rendezvények szer­vezését segítik, így 2000 lejt szánnak a Cabiria Egyesületnek, 1500 lejt a Fábián Zoltán-olvasótábor szervezésére, 3000 lejt a perkei folklórtalálkozóra, 2000 lejt a kortársfilm-napokra, 3000 lejt a Mukk Egyesület által tervezett dzsesszkoncer­­tekre és -táborra, 1000 lejt a Gyulai Ferenc-egyesület rendezésében zajló nemzetközi fotótáborra. Nagyobb össze­get — 8000 lejt — kapott még a Georgius Egyesület szimfonikus koncertek szerve­zésére. A Guzsalyas Alapítvány 5000 lejben, a Háromszék Táncegyüttes pedig 4000 lejben részesül a huszadik népdal- és néptánctalálkozó szervezésére. ILHÍRSALÁTA ROMA HÁBORÚ. Egy Ilfov megyei tömegverekedés nyo­mán újra a figyelem középpontjába került a hazai roma közös­ség körében szokásos gyermekházasságok ügye. A Bukarest közeli Sinteşti-en mintegy kétszáz helybeli roma csapott össze, miután két család között nézeteltérés robbant ki gyermekeik nem hivatalos összeházasításának meghiúsulása miatt. Rendőr­ségi források szerint az utcai zavargások során a két család tagjai kövekkel, kardokkal, botokkal estek egymásnak, sőt, lö­vések is eldördültek, és az akciófilmbe illő közelharcnak csu­pán a rendfenntartó erők különleges alakulatai vetettek véget. Az összecsapást követő napon a rendőrség sok fehér- és lőfegy­vert kobozott el. (Realitatea) KISEBBSÉGKUTATÁS KÖZPÉNZBŐL. Elkezdte mű­ködését a Kisebbségkutató Intézet Kolozsvárott. A jelenleg Romániában élő kisebbségeken kívül fontos cél, hogy az inté­zet vállalja fel a beköltöző, érkező más nemzetiségek problé­máinak a kutatását is. A Kisebbségkutató Intézet eredményeit, adatait továbbítják a felelős kormányszerveknek, sok esetben módosító javaslatokat is előterjesztenek. Első javaslatuk a nép­számlálási kérdőívek megváltoztatása lenne, itt árnyalnák a nemzetiségre vonatkozó kérdést. (Szabadság) • LESZ, AMIBŐL VÁLOGATNI. Túljelentkezés van a ta­nácsi és polgármesteri tisztségekre — derült ki a Kolozs me­gyei RMDSZ sajtótájékoztatóján. László Attila megyei elnök beszámolójában elhangzott az is: nem csak mennyiségi, ha­nem ,,minőségi" ugrás is várható, ugyanis egyre több olyan jelölt pályázik az önkormányzati tisztségekre, akinek, ha végzettsége van, vagy egyetemi tanulmányokat folytat. (Paprika Rádió) HÚZZA MEG MAGÁT AZ RMDSZ. Nem kizárt, hogy Kolozsváron RMDSZ-ellenes nagykoalíció jön létre, egyre gyakrabban lehet hallani, hogy az RMDSZ ne követelőzzön az önkormányzati tisztségekért, és feléledtek a nacionalista szólamok is. Példa erre Remus Lăpuşan SZDP-s városi ta­nácstag kijelentése, aki felháborodásának adott hangot, amiért Kolozsváron Kossuth Lajosról neveznek el utcát. (Szabadság) DUDA, A HERCEG. Lemondana Radu de Hohenzollern- Veringen herceg (született Radu Duda) a román kormány utazó nagyköveti tisztségéről — jelentette be marosvásárhelyi sajtó­­tájékoztatóján. Mint mondta, más területen szeretné karrierjét továb­bépíteni. (Rompres) FOGLALTAK MAZÁRÉNÁL. Anélkül, hogy erről érte­sítették volna, a Főügyészség Korrupcióellenes Igazgatósága zárolta Radu Mazăre konstancai polgármester vagyonát. A szocdem polgármester ellen három éve folyik vizsgálat. (Rompres) HÍD A DUNÁN. Bogdan Olteanu képviselőházi elnök és Gheorghi Pirinszki bolgár parlamenti elnök csütörtökön Bukarestben megállapodott abban, hogy megteszik a szükséges lépéseket az új Duna-híd megépítésével kapcsolatos régebbi terv előmozdításáért. (Román Rádió)

Next