Háromszék, 2008. április (20. évfolyam, 5340-5364. szám)

2008-04-01 / 5340. szám

Háromszék} ABELFÖLD • Véghajrá a NATO-csúcs előtt Lezárt repülőterek, utcák, fokozott határellenőrzés, áram­mal telített kerítések, néptelen főutak fogadják ma a háromna­pos bukaresti NATO-csúcstalálkozóra érkező magas rangú hivatalosságokat. A biztonsági erők példátlan intézkedésekkel gondoskodnak a résztvevők biztonságáról, a legnagyobb fi­gyelem természetesen George W. Bush amerikai államelnök programját övezi. A hivatalos munkálatok csütörtökön zajla­nak majd, az eseményről 3500 sajtótudósító számol be a világ­nak. A csúcstalálkozóra való tekintettel a földgáz árának mára tervezett emelését is elhalasztották. Rekordnagyságú kormánytámogatás Több mint 80 millió új lejt hagyott jóvá 371 magyar vagy magyar tagozattal rendelkező iskola, óvoda, napközi otthon javítására, bővítésére, korszerűsítésére, valamint bentlakások építésre tegnapi ülésén a kormány. A 80 391 000 lej összértékű támogatást az oktatási minisztérium költségvetéséből utalják ki. Az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek közbenjárásából me­gyénk ötvenegy tanintézményének jut kisebb-nagyobb összeg. Tízszeres túljelentkezés Három helyszínen, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában találkozott Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő azokkal a fiatalokkal, akik az általa meg­hirdetett gyakornoki programra jelentkeztek. A nyerteseknek esélyük van arra, hogy a 2009-es EP-választásokig hátralevő mintegy 12—14 munkahónap alatt egy-egy hónapig együtt dolgozhassanak Brüsszelben Sógorral, aki szerint a százhá­rom beérkezett pályázat azt bizonyítja, hogy az erdélyi ma­gyar diákok és fiatal szakemberek szoros figyelemmel követik az Európai Parlamentben folyó munkát. „Nagyon jó pályáza­tok érkeztek be, és a teszteredmények is azt bizonyítják, hogy fiataljaink bő ismeretekkel rendelkeznek az európai uniós tárgykörben. Célom, hogy olyanoknak adjak esélyt az első karrierlépés megtételére, akik majd európai szakértőkként is megállják a helyüket” — fejtette ki Sógor Csaba. A pályázatok kiértékelése várhatóan egy héten belül lezárul, és az első gya­kornok nem sokkal azután kiutazhat Brüsszelbe. Nemzetközi konferencia Petrozsényben EU-falvak , az európai polgárok találkozóhelyei Címmel nemzetközi konferencia kezdődött tegnap Petrozsényben. Az Európai Uniót népszerűsítő értkezleten Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője is részt vett, előadásában a ko­héziós politikára vonatkozó törekvésekről számolt be, és elmond­ta, hogy az Európai Bizottság mellett az Európai Parlament is fog­lalkozik a kérdéssel. Ebben az időszakban fontos az uniós alapok minél hatékonyabb lehívása, de már most meg kell kezdeni a fel­készülést a 2013 utáni költségvetési időszakra —jelentette ki. A Hunyad megyei politikus rávilágított arra is, hogy jelen pillanat­ban Románia legfontosabb kihívásának a régiók átrajzolását te­kinthetjük. „Kisebb régiókra van szükség, ahol van gazdasági-tár­sadalmi kohézió, és amelyek a hagyományos, a történelem fo­lyamán kialakult struktúrát követik. Csakis így lehet olyan szintű hatékonyságot elérni, hogy a strukturális és kohéziós alapokat si­keresen le tudják hívni”—fejtegette. A Zsil völgyéről úgy véleke­dett, hogy a térségnek hatékony regionális politikát kell kidolgoz­nia. A kulcsszó a nyitás, egyrészt a mentalitás szintjén, másrészt infrastrukturálisan, korszerű úthálózatra van szükség, ki kell alakí­tani a térséget Herkulesfürdővel összekötő szakaszt, mert így le­hetne értékesíteni a vidék turisztikai vonzerejét. Kiigazítják a regisztrációs adót Az állam vissza fogja fizetni az eddig befizetett gépkocsi-re­gisztrációs díj összege és az új környezetvédelmi adó értékéből származó különbözetet az állampolgároknak. Az új adót 2008 jú­liusától vezetik be. A kormánynak a környezetvédelmi gépkocsi­adóról szóló sürgősségi rendeletét tegnap vitatták meg először. Călin Popescu Tăriceanu kormányfő szerint a kérdésnek gazda­sági és szociális vetületei is vannak. Érdekünkben áll megőrizni a munkahelyeket, illetve növelni ezek számát. Nem szabad a Nyugat-Európából behozott roncsautók temetőjévé változtatnunk Romániát — mondotta, és hangsúlyozta, hogy az adóból szárma­zó pénzösszegeket kizárólag a környezetvédelemre fordítják. Emlékeztetett arra is, hogy EU-tagországként Románia köteles szabályozni a szén-dioxid-kibocsátás mennyiségét. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter J. Ildikó Tanácstagjelöltek Kovásznál! BODOR JÁNOS A vasárnapi előválasztásokon Kovásznán összesen 1696 válasz­tópolgár szavazott, így a részvételi arány majdnem azonos a négy évvel ezelőttivel. A tanácstaglistán a tizenkilenc jelöltet a választók a következőképpen rangsorolták: Kádár Gyula (1237 szavazat), Lőrincz Zsigmond (1221), Csikós Tibor Zoltán (1212), Thiesz János (1203), Butyka Gyula (1197), ifj. Gyerő József (933), Kopacz Levente­ Benedek (908), Molnár János (870), Mikola Zoltán (863), Réti György Levente (855), Papp Kinga (847), Simon István (773), Gazda István (707), Péterfy László (674), Málnási László Levente (643), Rákosi József (626), id. Mikola József (540), Kelemen Sándor (532) és ifj. Kálcza Jenő (500). A jelöltek közül tíz jelenleg is képviselői mandátummal ren­delkezik a helyi tanácsban, hat teljesen új, Málnási László Levente és id. Mikola József polgármester, illetve képviselő volt 1992 és 2000 között. Gazda István jelenlegi alpolgármes­ter a lista tizenharmadik helyezettje. Magyarul tanulnak Moldvában Ezerötszáz csángó gyerek látogatja Moldvában a magyarórákat — közölte a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségé­nek oktatási programjáért felelős Hegyeli Attila. Az állami tanintézményekben nem kötelező tantárgyként megtartott magyar­órákon 992 gyermek vesz részt, iskolán kívül pedig további 500 gyerek részesül magyarnyelv-oktatásban. Jelenleg tizen­kilenc faluban nyílik lehetőség a magyar nyelv tanulására, ebből tizenöt faluban állami iskolában is tartanak órákat. A ta­nulók egy része az állami oktatás mellett az iskolán kívüli magyarórákat is látogat­ja. A csángómagyar oktatási program nyolc éve indult Klézsén, az első pedagó­gusok között volt Hegyeli Attila és felesé­ge. Ma már harminchat magyartanár dol­gozik Moldvában. A magyarul tanulók számát lehet még bővíteni, mert ott sem kapcsolódott be valamennyi gyermek, ahol már meghonosodott a magyar okta­tás, és körülbelül húsz olyan település lé­tezik még Csángóföldön, ahol a gyerme­kek beszélik a magyar nyelvet. A terjesz­kedéshez azonban további pedagógusok­ra lenne szükség. Pozitív irányú elmozdu­lás, hogy a központi hatóságok, illetve a Bákó megyei tanfelügyelőség már nem gátolja a magyartanárok munkáját, igaz, hogy nem is segíti; a helyi pedagógusok és katolikus papok gáncsoskodnak. Leg­utóbb például Diószegen és Nagypatakon megszégyenítették a magyarul tanuló gyermekeket román társaik előtt, és le­vonták magaviseleti jegyüket. rHIRSALATA ESEMÉNYDÚS HÉTVÉGE. A hétvége tele volt baleseti hírekkel. Csöboldogsága, Dániel román ortodox pátriárka félre­lépett, eltörte a bokáját, s a sajtó fokozott érdeklődése közepette megoperálták. A hírt néhány óra múlva elhalványította az a tudó­sítás, miszerint Traian Băsescu államfő a bukaresti polgármeste­ri hivatal közelében figyelmetlenül vezetett, és belehajtott egy előtte hirtelen fékező autóba. A rendőrséget maga az államfő ér­tesítette, majd bement a közeli rendőrőrsre, ahol három büntető­pontot kapott, és kifizetett száz lej pénzbírságot. Közben Mircea Geoana autója is koccant, ő is azonnal jelentette a balesetet. Úgy látszik, tanultak Ludovic Orbán esetéből, akinek eltitkolt kocca­nását egy hónapig rágta a sajtó. (Realitatea) LABDÁZNAK A CÉGBÍRÓSÁGGAL. A liberálisok egy meglehetősen titokban tartott kormányrendelettel a cégbírósá­got az igazságügyi tárca felügyeletéből áthelyezték a kereske­delmi kamarákhoz. A tét az a 48 millió euró, amit a cégektől bezsebelnek, s amit a belügyminiszter apósa, a kamara elnöke, bizonyos Mihai Vlasov fog kezelni. 2003-ig a cégbíróság a ke­reskedelmi kamarához tartozott, akkor az érdekcsoportok közti végeérhetetlen háborúskodás miatt a Nastase-kabinet helyez­tette át az igazságügy tárca felügyelete alá. (Cotidianul) NE LEGYEN EGYENLŐSDI. Pert nyertek a gyermekne­velési szabadságon lévő édesanyák, akik azért fordultak az igazságszolgáltatáshoz, mert diszkriminatívnak tartják azt a törvényt, melynek alapján minden anya egyformán 600 lej gyermeknevelési segélyt kap, függetlenül attól, hogy korábban mennyit keresett, és mennyivel járul hozzá a társadalombizto­sítási alaphoz. (Adevărul) PÁRTHÁBORÚ. Călin Popescu Tăriceanu jó ideje ke­ménykedik, Băsescu után most Teodor Stolojant támadja, aki korábban Ion Iliescu udvari embere volt, és egyetlen éjszaka leforgása alatt vált szocialistából liberálissá, majd átállt a de­mokratákhoz. Emil Bocot folyamatosan Traian Băsescu papa­gájának nevezi Tăriceanu. A támadásra azt követően került sor, hogy az LDP ismételten átállásra hívta fel az NLP politiku­sait. A liberális demokraták sem kímélik Tăriceanut, Iliescu bábjának, az SZDP konzervatív szárnya által használt politikai eszköznek nevezik őt. (Antena3) 2008. április 1., kedd­­ Magyar állami kitüntetések A romániai magyar közösségek ér­dekében végzett kiemelkedő tevékenysé­gük elismeréseként kitüntetéseket adtak át tegnap Marosvásárhelyen az RMDSZ öt politikusának és tisztségviselőjének, vala­mint az 1956-os események ro­mániai vonatkozásainak kutatá­sáért egy magyar történésznek. A Sólyom László köztársasági elnök által a március 15-i nem­zeti ünnep alkalmából adomá­nyozott elismeréseket Terényi János bukaresti magyar nagy­követ a Kultúrpalota Tükörter­mében kézbesítette. A Magyar Köztársasági Érdemrend kö­zépkeresztjét Borbély László fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter közössé­gépítő és szakmai munkájáért, Varga Attila (balról) átveszi a kitüntetést Terényi Jánostól Arany Érdemkeresztjét. Winkler Gyula európai parlamenti képvise­lő pedig a magyarság közképviselete és a román—magyar kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett politikai tevékenységéért kapta, a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét pedig Varga Attila parla­menti képviselő a román—magyar kap­csolatok ápolásáért, valamint az oktatási és anyanyelv-használati törvénytervezet kidolgozásában való részvételéért, Varga Gábor, az Állami Találmányi és Védjegyhivatal vezérigaz­gatója közösségépítő és szak­mai munkájáért, Eckstein- Kovács Péter RMDSZ-es sze­nátor pedig a kisebbségek vé­delméért, a magyarság köz­képviseletéért és a román— magyar kapcsolatok fejleszté­séért. Varga Andrea magyaror­szági történész az 1956-os for­radalommal kapcsolatos ro­mániai események kutatásért kapta a Magyar Köztársaság aHBBWMBHMMMIMWMN­BIMMMNIlllWWMMM Termelői és értékesítő... (folytatás az első oldalról) Amint arról többször is be­számoltunk, a termelői és érté­kesítő szövetkezet a környék­beli gazdáktól vásárolja fel a terményt, és értékesíti azt. A magyarországi mintára megala­kult szövetkezet a szépmezői agráripari park területén műkö­dik majd, tagjai egyúttal tulaj­donosok is. Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alel­­nöke hangsúlyozta: a szövetke­zethez ezentúl is lehet csatla­kozni, új tagok kérés alapján történő felvételéről az igazgató­­tanács dönt majd. „Tizennyolc év alatt nem sikerült valós meg­oldásokat kidolgozni a mező­­gazdaság területén, ezért kell beavatkozniuk az önkormány­zatoknak” — fejtette ki Vajda. A városházán megjelent gaz­dák derűlátóak, bár azonnali cso­dát nem várnak. „Tíz hektár föl­dünk van, de nagy részét bérbe adtuk, mert nem tudtuk eladni a terményt” — mondja egy kézdi­­szentkereszti hölgy. Falustársa, Do­mokos Árpád 65 hektáron gazdál­kodik, abban bízik, hogy az érté­kesítő szövetkezettel megoldódik az eladás problémája. „Az igaz­ság az, hogy amíg jó áron tudtuk eladni a terményt, senkinek nem jutott eszébe szövetkezni. Csak most kapunk észbe, amikor egyre kevesebb pénzhez jutunk. És együtt több esélyünk van pályázni is uni­ós pénzekre”—fejti ki a gazda.

Next