Háromszék, 2008. augusztus (20. évfolyam, 5442-5467. szám)

2008-08-02 / 5443. szám

FARCÁDI BOTOND Megállapodás nélkül zárult tegnap az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közötti egyezkedés arról, hogy a két szervezet közösen induljon az őszi parlamenti választáso­kon. Szász Jenő MPP-elnök tegnapi levelében négy székely­földi helyet kért pártja számára, az RMDSZ csütörtökön kettőt ajánlott fel. Markó Béla elnök tegnap bejelentette: a szövetség lezárta a tárgyalásokat az MPP-vel, folytatnák a párbeszédet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal. Szász szerint az MPP továbbra is nyitott az együttműködésre. Tőkés László EMNT-elnök leszögezte: az MPP nem fogad­hatta el az RMDSZ ajánlatát. Tegnap délelőtt Szász Jenő levelet küldött Markó Bélának, melyben országos szinten hat helyet kér pártja számára, ebből négyet a székelyföldi megyék­ben. Mint mondta, számításai az önkormányzati választások ered­ményein alapulnak, azaz orszá­gos szinten 81,5—18,5, míg Hargita és Kovászna megyében 63—37 százalék az RMDSZ— MPP-arány. Hangsúlyozta: a Magyar Polgári Párt fenntartja megállapodási szándékát, meg­­téve a kompromisszum irányá­ba a nagy lépést, mellyel elfo­gadta az RMDSZ-nek a belső koalícióra vonatkozó javaslatát, és azt kéri, hogy a szövetség is fogadja el „a romániai magyar választóknak az önkormányza­ti választásokon kifejezett aka­ratát a matematika szabályai szerint”. A levélben Szász le­szögezi: várják az RMDSZ vá­laszát az MPP kompromisszu­mos javaslatára. „Amennyiben az RMDSZ részéről igenlő vá­laszt kapunk, a tegnapi (csütör­töki — szerk. megj.) tárgyalások szellemében készen állunk egy olyan megállapodást aláírni, amely egyaránt biztosítja az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt önállóságát, mindkét szer­vezet saját jelöltállítási jogát, önálló bel- és külpolitikai, vala­mint saját értékrendje szerinti politikai mozgásterét” — zárta a levelet az MPP elnöke. Markó Béla kolozsvári saj­tótájékoztatóján kijelentette: a Magyar Polgári Párt vissza­utasította az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó világos, áttekinthető­ és egyértelmű ajánlatát, ezért lezártnak te­kintik a további tárgyaláso­kat. A Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal viszont folytatnák a párbeszédet a politikai együtt­működés lehetőségéről. (folytatása a 2. oldalon) Háro 2008. augusztus 2., SZOMBAT 5443. szám nsze Augusztus 1 a nyergestetői csata évfordulója A 19. század végén emelt emlékmű A Székely Termopülé­s Sylvester Lajos írása a 7. oldalon MŰHELYMUNKA ÉS ÁLLAGFELMÉRÉS Veszélyes a színházépület VÁRG­­ PÉTER David Esrig színművészeti akadémiájának tanáraival az Andrei Mureşanu Színház szervezésében egy hónapos képzést tart Sepsiszentgyörgyön a két tár­sulat és az M Stúdió színészeinek. Csapatában Európa neves, színházművésze­tet oktató professzorai mellett a kontinens legrangosabb színházberendezési szakemberei is részt vesznek. Utóbbiak gyorsmérlege: Németországban a színé­szek és a nézők biztonságáért színházunkat azonnal bezárnák. A képzés művészeti és technikai személy- szorítottak háttérbe vagy értelmeztettek át. Hemnek egyaránt szól, mint David Esrig hang­súlyozta, Romániában a színházművészetet sok éven át a párt és kondukátora dicsőítésé­nek rendelték alá, művészeti irányzatokat ilyenformán a színházművészet sem fejlőd­hetett az európai ritmusban, többek között ennek a hátránynak a behozását tűzte ki cél­jául a mostani képzés. Esrig ugyanakkor a romániai színjátszás gyenge pontjának tartja a beszéd túlzott előtérbe helyezését, holott a színészeknek mozgásukat is jobban kellene használniuk az előadás érdekében. Ugyan­akkor fejletlen a hang- és fénytechnika, eze­ken is javítani kellene. David Esrig, aki kény­szerű emigrációjáig az egyik legnevesebb romániai színházcsináló volt, az avantgárd szöveggel és a maszkkal mint művészeti kel­lékkel való munkát ötötte ki a képzésre, az egy hónapos műhelymunka összegzéseként azonban nyilvános előadást nem szándék­szik bemutatni, mint indokolta, azért, mert a képzés célja a tanulás, az elsajátítottak bemu­tatásának ígérete pedig kihatással lenne a szí­nészekre, a bizonyítás kényszere kedvezőtle­nül befolyásolná az oktatási folyamatot. (folytatása a 3. oldalon) [MÁRÓL HOLNAPRA ] Jó szándék helyett színjáték Ha valami kimaradt az elmúlt hetekben immel-ámmal el­kezdett, többször megfeneklett, egyik vagy másik fél által le­zártnak minősített, majd váratlanul és reményt keltően ismét újrakezdett RMDSZ—MPP-tárgyalásokból, az minden bizonnyal az erdélyi magyarság érdekeire való odafigyelés. Ha úgy tet­szik, éppen a választók iránti tisztelet maradt ki a többórás al­kudozások, a levélváltás, a sajtónyilatkozatok forgatagában. Mert minden egyéb volt, ami egy többfelvonásos színjáték­hoz tartozik. Volt itt például konfliktus a két szervezet között. Aztán kezdődött a bonyodalom, vészesen közelegtek a parla­menti választások, a magyarság parlamenti képviselete pedig nem tűnt biztosnak. De volt pozitív és negatív hős is, a színjáték erényei közé tartozik, hogy a befogadóra bízták annak eldönté­sét, melyik szereplő tartozik a jók, melyik a rosszak táborába. Váratlan fordulatok, ármánykodások, pálfordulások tették szí­nessé az eseménysorozatot. Levelek íródtak, melyeket a nagy­­közönség is olvasott, ultimátumok hangzottak el, félreértések történtek, voltak találkozások semleges helyszínen — és renge­teg hivatkozás az erdélyi magyarság érdekeire. Aztán eljutot­tunk a csúcsponthoz: valamiféle isteni beavatkozás, amolyan deus ex machina révén ,,elvi” egyetértés született, mikor már senki sem várta, és immár csak részletkérdéseket kellett megol­dani, ,,matematikai nézetkülönbségek” tisztázása maradt hátra. Végül elérkeztünk a végkifejlethez. És ekkor derült ki, hogy bár eszköztárában a darab inkább a vígjátékra — amolyan caragialei komédiára — emlékeztet, a végkifejlet inkább drá­mai. A konfliktusról nem derült ki, hogy csupán álkonfliktus. A megegyezés elmaradt. Egy dologban nem okozott meglepetést a zárlat, éspedig hogy valóban színjátékot néztünk. Világossá vált ugyanis, hogy valójában sem az RMDSZ, sem az MPP nem akarta a megegyezést. A szövetség csupán az általa oly sokszor elősze­retettel hangoztatott tizenöt százaléknyi szavazót akarta meg­nyerni ajánlata révén. Az MPP pedig nem akarta az erdélyi magyarság érdekeinek ellensége szerepét eljátszani, ezért bó­lintott rá,,elvileg" a belső koalícióra. , Az előadás remekül sikerült. A cinizmus csúcsa lenne azonban, ha résztvevői a visszatapsra várnának. Ráadásul a politikában az előadás sikerének igazi mércéje a választási eredmény. Fareádi Botond A Sapientia végzősei helytálltak Bukarestben is Nagy elégtételül szolgált, hogy 2004-ben egyezményt kötöttünk a Bukaresti Egyetem Bölcsész- és Idegennyelv-ka­­rainak dékáni hivatalaival, hogy ők fogadják végzősein­ket államvizsgára. Még inkább az, hogy az államvizsgát a helyszínen, tehát nálunk ejtik meg. És, mi tagadás, ujjong­tunk hallgatóink megismétlő­dő jó és nagyon jó eredményei fölött. Az sem­ mellékes, hogy az ismeretlen bizottság az ott­honi mércével ítélte meg hall­gatóink tudását, és hogy őszin­te elismeréssel nyilatkozott mind oktatóink, mind hallga­tóink munkájáról, teljesítmé­nyéről. Véleményüket a sajtó előtt is vállalták, sőt, arra is van példa, hogy érdek nélkül, őszinte belső kényszerből fa­kadóan maguk írtak román központi lapokban egyete­münk és benne szakunk szer­vezettségéről, talán természe­tes előítéletükből is fakadó el­várásaikat meghaladó szakmai teljesítményünkről. Egyszóval mérce, de még inkább refe­rencia lettünk számukra is. Hozzánk jönni államvizsgáz­tatni környezeti és professzio­nális élménye lett,az egyéb­ként részben mindig változó összetételű bizottságnak. (folytatása a 3. oldalon)

Next