Háromszék, 2008. szeptember (20. évfolyam, 5468-5493. szám)
2008-09-11 / 5477. szám
napilap DÖNTÖTT AZ RMDSZ MEGYEI EGYEZTETŐTANÁCSA Körzetek és jelöltek FARKAS RÉKA ,-----------------------------------— -Eldöntötte az RMDSZ megyei egyeztetőtanácsa, a múlt csütörtökön rangsorolt képviselő- és szenátorjelöltek közül ki melyik választási körzetben indulhat. Határozatukat befolyásolta a küldöttgyűlésen ma, illetve a jelöltek opciója. Albert Almos alsó-háromszéki területi elnök tegnap délben ismertette a végleges helyzetet. Bokor Tibor a kézdiszéki, orbaiszéki és Bodza-vidéki körzet szenátorjelöltje lesz. Albert Almos az erdővidéki, sepsiszéki és sepsiszentgyörgyi körzeté. Olosz Gergely a felső-háromszéki képviselői körzetben indul, Márton Árpád az erdővidéki, sepsiszéki településeket magában foglaló körzetben, Édler András Sepsiszentgyörgyön és Molnár Gábor az orbaiszéki, Bodza-vidéki körzetben. Arra a kérdésre, hogy ésszerű döntés-e egy baráti jelöltet Kovászna és Bodzaforduló környékén indítani, Albert Álmos elmondta, hogy az RMDSZ-szabályzat és a küldöttgyűlés logikája diktálta ezt, választási elsőbbséget kellett adniuk annak, aki élvez megszerzett szavazatok szá me a 360 fős testület többségének bizalmát. Márton Árpád 302 szavazatot, Molnár Gábor csak 128 voksot összesített, így az előbbi kívánsága nagyobb súllyal esett latba. Albert Álmos szerint ez a legjobb felállás, amellyel győzhetnek, az RMDSZ-nek van esélye mind a négy képviselői és két szenátori helyet megszerezni. A megyei egyeztetőtanács döntését még jóvá kell hagynia a Szövetségi Egyeztető Tanácsnak, amely az elfogadott határozat szerint akár felül is bírálhatja a helyi döntést. Az őszi parlamenti választásokon új rendszer szerint, egyéni választókörzetekben kell szenátorokat és képviselőket választanunk. Kovászna megyében négy képviselői és két szenátori körzet lesz. Módosították az Aquacov alapító okiratát FARCÁDI BOTOND ---------------------------- - Tegnapi rendkívüli ülésén egyhangúlag hagyta jóvá a Kovászna Megyei Tanács plénuma a megye víz- és csatornarendszere felújítására pályázó Aquacov Egyesület új alapító okiratát és alapszabályzatát. Kifogásokat a Magyar Polgári Párt nevében Tulit Attila frakcióvezető fogalmazott meg, amikor felvetette, hogy az önkormányzatok elveszíthetik a víz árának ellenőrzését, hiszen az a regionális vízszolgáltató vállalat hatáskörébe kerül. (folytatása a 3. oldalon) Egy szerző három könyve Sylvester Lajos, a Háromszék főmunkatársa idén megjelent három publicisztikakötetének — Ojtoz völgye a hadak útján, Frigyre lépni a szülőfölddel és Szőttesünkben török minták — együttes bemutatójára kerül sor ma délután hat órától a sepsiszentgyörgyi Park Szálló nagytermében, házigazda Beder Tibor és Bogdán László. Közreműködik: Kőmíves Mihály, László Károly és Molnár Gizella. 2008. szeptember 11., CSÜTÖRTÖK 5477. szám msze Mátyás király híres könyvtára, a Bibliotheca Corviniana hangulatát idézték fel tegnap a Székely Nemzeti Múzeum Toleranciatermében. Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött Corvinákról készült nemes másolatokból és pannókból álló, a reneszánsz évében szervezett erdélyi vándorkiállítás Sepsiszentgyörgyre érkezett, és a hónap folyamán látogatható. A Bibliotheca Corvinianát Európában csak a vatikáni könyvtár múlta felül. Becslések szerint 2000—2500 kötetet tartalmazhatott, ami mintegy 4500 műnek felelt meg az irodalom és tudomány minden ágából. A király számára készített díszes kéziratokat bíbor vagy sötétzöld bársonnyal borított, vaknyomatú, aranyozott táblákba kötötték be, s minden példányra Mátyás királyi címerét nyomták, legtöbb esetben a négyest pajzsban Magyarország és Csehország, a szívpajzsban a Hunyadiak hollós címerével. A Corvinák történetét Bálint Ágnes brassói művészettörténész elevenítette fel. Mátyás könyvtárában a kódexek nem dísztárgy szerepét töltötték be, hisz a király mindig szakított időt az olvasásra, mondta az előadó, hozzátéve, a hangulat, melyet a kiállított másolatok megidézni kívánnak, nem a fényűző pompáé, hanem a tartalmas beszélgetéseké, vitáké, az olvasás élvezetéé, a műveltség révén való felemelkedésé. Filip Ignác a vándorkiállítást kezdeményező Amaryllis Társaság nevében köszöntötte az egybegyűlteket, majd a múzeum Bartók Termében a sepsiszentgyörgyi Georgius Kamarazenekar reneszánsz hangversenyt adott. SZEKERES ATTILA A SZERZŐ FELVÉTELE Imáról holnapra a kormányok,ha találkoznak Románia és Magyarország kormánya eddig három ízben tartott együttes kormányülést. Az elsőre 2005. október 20-án Bukarestben, a másodikra 2006. november 16-án Budapesten került sor, a harmadiknak Nagyszeben, Európa akkori kulturális fővárosa adott otthont 2007. november 14-én, a negyedik, idén október 21-re tervezett közös kormányülés házigazdája Magyarország lesz. Induláskor, három évvel ezelőtt Călin Popescu Tăriceanu és Gyurcsány Ferenc úgy gondolta, s ezt nyilvánosan mindketten el is mondták, remélhetik, hogy a román—magyar kapcsolatokban meg tudják ismételni a híres francia—német megbékélést, hogy a két, egymást meglehetősen nagy gyanakvással figyelő nép kormányait követve megbékél egymással, feledi az évszázados ellentétet, a mába nyúló gyanakvást és kölcsönös intoleranciát. Az álmok nem váltak valósággá, a két kormány minden eddigi találkozója jószerével protokolláris volt, így szinte természetes, hogy nem hozott olyan eredményt, mint a franciák és németek háború utáni megbékélése. Igaz, az említett két kormány óriási összegeket fordított és fordít mai napig — alapítványokon keresztül—a két nép kölcsönös megismerésére. Diák-, ifjúsági programokat szerveztek, hogy a fiatal nemzedék valóban megismerje egymást, a másik nép kultúráját, múltját, tízezer számra látogattak — állami, illetve alapítványi támogatással — a szomszédos országba, együtt tanultak, szórakoztak, utaztak. Ennek eredményeként s sok más közös gazdasági, kulturális terv életbeültetése révén oldódott valamelyest a kölcsönös gyanakvás, s vált mára modellértékűvé a megbékélésük. Román—magyar összefüggésben ez közel sem áll így, a kormányülések elősegítették ugyan néhány fontos gazdasági, kulturális gond megoldását, új intézmények születtek mind Romániában, mind Magyarországon, a korábbinál jobb viszony jött létre az Etnikumközi Kapcsolatokért Felelős Román Hivatal és a Magyar Kisebbségügyi Hivatal között, autópálya-építési és vasútbővítési megállapodást írtak alá, tető alá hozták a határ menti megyék együttműködésének programját. Ám ezek megvalósítása körül akadnak azért gondok, s ami a legsúlyosabb: az eddig tartott három közös kormányülésen kerülték a magyarság szempontjából legfontosabb kérdések napirendre tűzését. Az autonómia például soha szóba sem került, az önálló Bolyai Egyetem újraindítása sem, vagy nem sikerült közös nevezőre jutni a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös finanszírozása ügyében sem. Most meg, Tăriceanu közelgő távozása és Gyurcsány egyre bizonytalanabb jövője okán, aligha remélhető a kötelező udvariassági körökön túl, a már elfogadott vagy folyamatban lévő programok megerősítésén s egy-két felfrissített kisebbségpolitikai ígéreten kívül más. Simó Erzsébet ♦