Háromszék, 2008. december (20. évfolyam, 5546-5568. szám)

2008-12-02 / 5546. szám

GAZPAKOR Jövőre százkilenc euró hektáronként­­ Dacian Cioloş mezőgazdasági miniszter bejelentene­ ,­­hogy 2009-ben a mezőgazdászok 109 euró területalapú támogatásra számíthatnak hektáronként. Ebből 49 euró az uniós mezőgazdasági alapokból, 60 euró pedig a ha­zai költségvetésből származik nemzeti kiegészítő támo­gatásként. A szakminiszter azt is bejelentette, hogy de­cember harmadikától a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv újabb három fejezetére lehet pályázni, ezek: fiatal gaz­dák vidéken történő megtelepedése, piacra is termelő gazdaságok támogatása, valamint termelői csoportok működésének segítése. (Incze Péter) Sokan kérték a cukorrépa-támogatást Múlt péntek délig 210 gazda közel 60 000 tonnára tett le cukorrépa-támogatási kérvényt. A szakigazgatóság adatbázisa szerint a megyében közel hétszáz személy jo­gosult a tonnánkénti 30 lejes támogatásra. A szakminisz­tériumhoz a leadott kérvények alapján tíznaponként kell jelenteni a pénzszükségletet. A szakminisztérium rende­letben országszinten 700 000 tonna leadott répára irányo­zott elő támogatást, ebből a háromszéki termelőknek mintegy 100 000 tonnára járna. Barabás Géza megyei szakigazgató szerint ez a mennyiség és a neki megfelelő pénzösszeg előreláthatólag elegendő lesz az igénylések kifizetésére. (Incze Péter) Fenn kell tartani a közös agrárpolitikát Közös és megfelelően ambiciózus agrárpolitikára van szükség 2013 után is az Európai Unióban — értet­tek egyet az Európai Unió tagországainak mezőgazda­­sági miniszterei múlt pénteki brüsszeli találkozójukon. Az ágazat stratégiai súlyához méltó kezelését 2013 után is meg kell tartani, ráadásul már nem csak terme­lői és élelmiszer-ipari ágazatként kell tekinteni a me­zőgazdaságot, hanem olyanként, amelynek a természe­ti erőforrások megtartásában, a környezetvédelemben és a vidéki foglalkoztatásban is alapvető a feladata. Fontos az EU egységes piacának fenntartása is. Hangsúlyozták,­hogy a jövőben olyan új kihívásokat is kezelni kell, mint a növekvő élelmiszerhiány, a világ­piaci árak bizonytalansága, az ezt kísérő termelői jöve­delemproblémák és a klímaváltozás hatásai. Védenék a hazai termelőket Megállapodást ajánl az élelmiszer-kereskedőknek a magyar agrártárca, s ha nem sikerül megegyezniük, akkor törvényt fogadtat el a parlamenttel. Az ajánlat lényegét tekintve az egy hete demonstráló termelők követelései­nek nagy részét foglalta írásba a tárca, mely szigorú kere­tek közé akarja szorítani a magyarországi élelmiszer-kis­kereskedelmet. Főként a mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari termékekkel kapcsolatos kereskedői magatartásról akar tárgyalni. A minisztérium azt javasolja, hogy az élel­miszer-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások írásban állapodjanak meg a piaci kapcsolatok rendezésé­nek és az etikus üzleti magatartás érvényesülésének sza­bályairól­. Erről a tárca korábban elkészített egy megálla­podás-tervezetet, amelyet elküldött az érintetteknek, s javasolja, hogy a kereskedők által különböző jogcímen megállapított és a termelőkre áthárított költségek ne ha­ladják meg a beszerzési ár öt százalékát. A tervezet sze­rint a kiskereskedelmi vállalkozások önként vállalnák, hogy teljes élelmiszer-választékuk hazai eredetű termé­kekből álló hányada eléri a nyolcvan százalékot. A meg­különböztetett minőséget, illetve eredetet tanúsító véd­jeggyel ellátott hazai termékek kiemelt és kedvezményes kihelyezést kapnának az adott kategórián belül. A minő­ségi termékeket előállító magyar vállalkozások piacra jutásának támogatása érdekében a kereskedők az úgyne­vezett saját márkás termékeknél is lehetővé tennék az előállító nevének és címének feltüntetését, a termék, illet­ve az alapanyag származását azonosító jelölést. E felveté­sek nagyjából megegyeznek az egy hete a Penny Market és a Tesco áruházláncok ellen demonstráló állattenyészté­si és feldolgozói érdekképviseletek követeléseivel. Az oldalt szerkeszti: Ferencz Csaba Megalakult az első mezőgazdasági szövetkezet INCZE PÉTER Újdonságnak számító szak­mai szervezetet hozott létre negyvenegy háromszéki növény­­termesztő, a Szépmezői Ter­melői és Értékesítési Szövetke­zetet. Azért választották a szö­vetkezeti formát, mert ez jobban helyzetbe hozza a gazdákat, csa­ládi gazdaságokat, és talán a leg­fontosabb, hogy az általuk meg­termelt burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt értékesíti. Alapul a 2004-ben megjelent 566-os számú mezőgazdasági szövetkezeti törvényt vették, amely engedélyezi kereskedel­mi tevékenység folytatását. Az alapítók hamar felismerték a szövetkezés előnyeit, hiszen nem kellett hosszas győzködés, talán háromszori találkozás után már túl vannak a törvényszéki és cégbírósági bejegyzésen. Természetesen, kellett hozzá egy ötletgazda Vajda Lajos Asim­­cov-igazgató személyében, aki végigkísérte és segítette a hiva­talos formaságok intézését. Talán számos olvasóban rossz emlékeket idéz a szövet­kezet elnevezés, de ennek az új szervezetnek semmi köze a régi kollektív gazdaságokhoz. A te­rület és a gépek magántulaj­donban maradnak, mindenki azt termeli, amit szeretne, igaz, bizonyos mértékig a szövetke­zet vezetőtanácsa a piaci kére­lem függvényében meghatá­rozza a megtermelendő zöld­ségfajokat és burgonyafajtákat. A termékeket a szövetkezet fel­vásárolja, és a lehető legmegfe­lelőbb áron értékesíti. Az év végi nyereség sorsáról a köz­gyűlés dönt, azt kiosztják a ta­goknak, vagy a szövetkezet fejlesztésére, a befektetések megvalósítására fordítják. A negyvenegy alapító tag a megye minden vidékét képvi­seli. A közgyűlés kilenctagú vezetőtanácsot választott, melyből hét személy háromszé­ki, kettő pedig a szövetkezetbe alapító tagként belépő magyar­­országi Mórákért szövetkezet képviselője. A szövetkezeti tör­vény engedi külföldi állampol­gárok vagy cégek részvételét, tagságát. A tagok a szövetke­zetben 250 lej értékű részvé­nyeket vásároltak, ez a törvény által előírt követelmény. A szö­vetkezet közgyűlése a múlt hé­ten a megyeszékhelyi Inkubá­­torházban ülésezett, ahol a fej­lesztési terveket is bemutatták. Három-négy év alatt szaka­szonként, pályázatok útján kí­vánják felépíteni a raktárakat, hűtőkamrákat, a csomagoló- és válogatóhelyiségeket. A szövetkezetnek jól jött a megyei és a sepsiszentgyörgyi tanács segítsége: a városháza a szépmezői agráripari parkban közel hét hektár területet biztosít számára. Itt a tervek szerint kö­zel 1,4 hektár fedett terület len­ne, és a próbaüzemelést 2010 tavaszára tervezik. A raktárhe­lyiségek és csomagolók mellett szeretnének egy növényvédő­szereket forgalmazó helyiséget is kialakítani. Az elképzelés sze­rint a városháza a felhagyott ipartelepek rehabilitációjának alapjából pályázat útján megol­daná a közművesítést, majd a szövetkezet uniós és nemzeti forrásokra pályázva oldaná meg a raktározók megépítését. A szövetkezeti tagok egyik nagy gondja az önrész előterem­tése lesz, hiszen a legtöbb pályá­zatnál a beruházás értékének öt­ven százalékával kell rendelkez­nie a szövetkezetnek. A megye­­vezetők szerint megfelelő meg­oldás lenne, ha a tagok három­négy termelői csoportot hozná­nak létre, és elismertetnék a szakminisztériumban, így a hazai pályázat útján elnyerhető támo­gatásokat önrészként használnák a beruházások megvalósítására. A megyei szakigazgatóság szak­emberei szerint is ez a járható út, hátránya viszont, hogy elég hosszadalmas és korlátozott a megszerezhető összeg, hiszen egy termelői csoport évenként legtöbb 100 000 eurós támoga­tást kaphat. A termelői csoport éves támogatása a közösen érté­kesített termékek értékének függ­vénye, így az előbb említett össze­get csak akkor kaphatnák meg, ha kétmillió euró értékben érték A SZERZŐ FELVÉTELE­kesítenek évente burgonyát és zöldséget. Hódi Pál, a Mórákért szövet-"­kezet elnöke előadásában ki­emelte: habár az első lépések nehezek, fontos, hogy elindul­tak a közös úton, és a tagok kö­zött kialakult a kölcsönös biza­lom. Példaként saját tapasztala­taikat említette, ők 1995-ben indultak el ötvenkét alapító tag­gal és egy hatvan négyzetméte­res bérelt raktárhelyiséggel. Időközben számos pályázatot sikerült megnyerniük, ezek se­gítségével három telephelyen építettek hűtőházakat, váloga­tó- és csomagolóraktárakat. Ma már évente 64 000 tonna zöld­séget és gyümölcsöt értékesíte­nek a nagy áruházláncokban, éves forgalmuk meghaladja a 8,4 milliárd forintot. A­ tagok száma is évről- évre nő, ma meghaladja a 750-et. A tagok terményei mellett ma már több mint ezer beszállítótól veszik át és értékesítik a termést. A szö­vetkezet és tevékenysége meg­felel az uniós feltételeknek és szabályozásoknak, termékbiz­tonsági HACCP-engedéllyel rendelkeznek, megszerezték a szükséges EUREPGAP-akkre­­ditálást is, mely a termény nyo­mon követhetőségét biztosítja a termelőtől az áruházi polcig, így a szövetkezet jelentős tá­mogatást kap az uniótól, ami éves pénzforgalmának 4,1 szá­zalékát teszi ki, ezenkívül a ma­gyar kormány a költségvetésé­ből még 2,05 százalék nemzeti támogatást juttat működtetésé­re. A tagoktól a szövetkezet ré­vén eladott áru értékének a 4,1 százalékát tartják vissza. A magyar szövetkezet m­­ár a román piacon is megjelent termékeivel, három áruház­láncban forgalmazzák azokat. Nagyváradi székhellyel egy céget is bejegyeztettek, ame­lyet rövidesen Szentgyörgyre helyeznek át. Az Asimcov vál­lalkozói szövetség vezetősé­gének jóvoltából az Inkubá­­torházban biztosítanak számá­ra székhelyet. Hódi Pál szerint a tagoknak a jövőben fóliasát­rak vagy üvegházak építésén kellene gondolkodniuk, hiszen szerinte ezekben jobb minősé­gű, piacosabb zöldségek ter­meszthetők. Az igazgatóság egyik szakembere szerint vi­szont a mezei termelésben is kitűnő minőséget lehet elérni a gyökérzöldségeknél, és egye­lőre a palántáról nevelt zöldsé­geken (főleg paprikán és para­dicsomon) nem kellene a há­romszéki viszonyok közt gon­dolkodni. A szépmezői szövetkezet ki­lenctagú vezetőtanácsa a köz­gyűlés után meghozta első dön­téseit. Elhatározták, típusnyom­tatványt küldenek ki minden tagnak, hogy felmérjék, 2009- ben milyen zöldség- és burgo­nyamennyiségre számíthatnak. A mezőgazdasági igazgatóság szakemberei javasolták, hogy kedvcsinálás végett a jövő év­ben a termést már a Mórákért Kft. révén próbálják értékesí­teni. A közgyűlés résztvevői­­ az értékesítésért fognak össze LOVAK KÉNYSZERVÁGÁSA Fizetik a kártérítést INCZE PÉTER Hosszúra nyúlt várakozás után a mezőgazdasági igazgatóság­hoz megérkezett a fertőző vérszegénység miatt levágott lovak után járó kártérítés. Barabás Géza igazgató elmondása szerint a szakminisztérium múlt pénteken utalta át a közel 360 000 lejes összeget a megyei igazgatóság számlájára. Háromszéken 232 személy tett le kártérítési kérelmet. Mivel az idő sürget, és nehéz mindenkinek bankszámlát nyitnia, az igazgatóság úgy döntött, hogy akiknek a bankszámlája ismert, banki átutalással kapja meg a pénzt, a többiek postautalvánnyal. Eszerint az érintettek még e hét folyamán kézhez vehetik az igé­nyelt kártérítési összegeket. FERENCZ CSABA FELVÉTELE 2008. december 2., kedd

Next