Háromszék, 2009. február (21. évfolyam, 5593-5616. szám)

2009-02-02 / 5593. szám

KÖZELET Fa hétvége hírei Bäsescu Budapesten (folytatás az első oldalról) Olyan pillanatban érkezik Budapestre Traian Bäsescu államfő, amikor Magyarországnak és Romániának egyre több a közös gondja, mindkét országban kezelni kell a nemzeti kisebbségek ügyét, Budapestet és Bukarestet egyaránt sújtja a gazdasági világválság, egyformán küszködnek az energiafüggőség problémájával. • A nemzeti kisebbségek ügyét illetően Magyarország többször biztosította partnerét, hogy mindent megtesz a területén élő románság kulturális értékeinek védelméért, Románia pedig azt hangoztatta: még nem állt le az egyházi és közösségi javak tulajdonának visszaszolgáltatási folyamata. Bukarest nyitottan viszonyul az erdélyi magyar egyetemek akkreditációjának ügyéhez (a Partiumi Keresztény Egyetemet azóta sikerült is akkreditálni). Elakadt viszont a parlament útvesztőiben a kisebbségi törvény tervezete. • Az államfői látogatásokon a nemzeti kisebbségek ügye mindig terítéken szerepelt. A 2007. február 11-től 13-ig tartó bukaresti hivatalos látogatásán Sólyom László különleges hangsúlyt helyezett a „romániai magyar társadalom” jogaira. Tavaly októberi székelyföldi magánlátogatásán kiállt Székelyföld területi autonómiája mellett. Basescu elnök ugyanakkor többször is állást foglalt az „etnikai alapú” önrendelkezés ellen, de maga is szorgalmazza a „helyi közigazgatási autonómia” fontosságát. Egyes bukaresti elemzők ugyanakkor úgy látják, hogy Basescu számára fontos lesz az idei elnökválasztásokon a romániai magyarok szavazata is. Petőfi-szobor Kijevben Tárgyalások folynak az ukrán főváros vezetőivel a második világháborúban Kijevben elesett magyar katonák emlékjelének felállításáról — közölte Vass Tibor, a Magyarok Kijevi Egyesületének (MKE) elnöke az ungvári Igazi Kárpáti Igaz Szó lap hét végén megjelent számában. Mint elmondta, 465 honvéd földi maradványait azonosították szakértők az ukrán fővárosban. • Az MKB elnöke megerősítette azt a korábbi, értesülést is, amely szerint elképzelhető, hogy március 15-én avatják Kijevben Petőfi Sándor szobrát. A szobor és a talapzat a magyar főváros ajándéka — elkészült, és a kijevi magyar nagykövetség mellett megfelelő helyszínt is találtunk, amelyet budapesti szakértők, a külképviselet, a két önkormányzat képviselői is felmértek — mondta Vass Tibor. Nem kell rakétavédelmi rendszer Zbigniew Brzezinski neves amerikai politológus — amerikai elnökök egykori tanácsadója — szerint az Egyesült Államoknak jelenleg nincs szüksége olyan rakétaelhárító védelmi rendszerre, amelynek egyes elemeit Csehországban és Lengyelországban építenék fel. „A rakétavédelmi ernyő jelenleg nem szükséges, nem prioritás. Olyan műszaki megoldásokon alapszik ugyanis, amelyek hatékonyságát eddig még nem sikerült bizonyítani” —jelentette ki Brzezinski a közszolgálati cseh televízió tegnapi vitaműsorában. Hozzátette: a rakétavédelmi ernyő katonai értelmét sem látja világosan. „A rendszer Európát is meg akarja védeni, amely azonban ezt nem kérte. Ugyanakkor olyan fenyegetés ellen akar megvédeni bennünket, amely talán csak tíz év múlva lesz időszerű” — mondta. Dimért kemény fellépést ígér Izrael „aránytalanul” keményen fog reagálni a Gázai övezetből kilőtt rakétákra a tűzszüneti megállapodás ellenére — jelentette ki tegnap Ehud Dimért izraeli miniszterelnök. Az izraeli hadsereg szerint a reggeli órákban négy palesztin rakéta csapódott be az ország déli részére, de azoknak a támadásoknak nem voltak áldozatai, és anyagi kár sem keletkezett. Délután azonban három izraeli állampolgár megsérült egy, a Gázai övezetből kilőtt akna robbanásában. Szociáldemokrata kormány Izlandon Megalakult Izlandon az új kormány a szociáldemokrata Johanna Sigurdardottir vezetésével. A 66 éves új kormányfő biztosította a szigetország lakosságát, hogy kormánya haladéktalanul hozzálát az izlandi gazdaság súlyos válságának leküzdéséhez. A 320 000 lakosú sziget, amely 2007-ben még a világ egyik leggazdagabb országa volt, túlméretezett bankszektorára alapozta virágzását az utóbbi időkben. A világméretű hitelválság következményeként ősszel összeomlott pénzügyi rendszere, Geir Haarde előző, jobbközép miniszterelnök múlt hétfőn nyújtotta be a válság nyomán népszerűtlenné vált kormányának lemondását. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Mózes László Bacon előrelépett (folytatás az első oldalról) Magyarhemányban már pirosban áll az új iskola épülete, s remélhetőleg szeptemberig be is fejezzük, és a régi épület felújításának befejeztével szeptemberben mindkettőt átadhatjuk. Szerencsénk volt azzal, hogy a nagybaconi óvoda rehabilitálását végző vállalkozó mindannak ellenére kitartott mellettünk, hogy a kormány nem utalta le a megítélt összeget. Ennek köszönhetően már a tavasz folyamán a kicsik visszaköltözhetnek az eddig használt ingatlanba. — Van olyan, amit tervezett, de nem sikerült megvalósítania? — Mivel banki kölcsönhöz kellett folyamodnunk, néhány tervünket újra kellett gondolnunk, illetve el kellett halasztanunk. Ennek esett áldozatul a nagybaconiak által már régóta igényelt és szorgalmazott ravatalozóház megépítése. A mintegy kétszázezer lej befektetést kívánó építkezés az idei prioritáslista elején van. Amint elkészül a költségvetés, és az idő is megengedi, nekifogunk. Elmaradt a nagybaconi és kisbaconi vízvezetés is. Előbb azt szerettük volna, hogy a Solel-Bonel programon keresztül valósítsuk meg, de mivel az önkormányzatnak, a fejlesztési minisztériumnak és a tervezőnek nem sikerült megállapodnia egy sor dologban — leglényegesebb az volt, hogy kutak vagy források vizét használjuk-e —, a beruházás elmaradt. Az az igazság, hogy már én sem támogatnám annyira ezt a tervet. Úgy vélem, a vidékfejlesztési minisztérium által elérhető integrált pályázat sokkal kézenfekvőbb lenne számunkra, hiszen a mintegy két és fél millió euróból nem csak a vízhálózatot, hanem a csatornázást is megoldhatnánk egyszerre. Mivel jelen pillanatban azok a szárazajtaiak, akiknek nincs autójuk, csak gyalog jöhetnek be Nagybaconig, azt szerettük volna, hogy menetrend szerint közlekedő mikrobuszt bocsássunk rendelkezésükre. Ezt sem sikerült egyelőre elérnünk. 2009. február 2., hétfő — Milyen tervekkel vágtak neki a 2009-es esztendőnek?— Még nincs költségvetésünk, így egészen pontosat nem tudok mondani. Tény viszont, hogy az év első tanácsülésén erről is tárgyaltunk, s minden település képviselője elmondta, mit szeretne. Nagybaconban, mint már mondtam, a ravatalozóház felépítése, illetve a víz- és csatornarendszer kialakítása lenne fontos. Persze, utóbbi hosszú folyamat, nem lesz meg egyik percről a másikra, de legalább a tervek elkészülnek, és a pályázatot is letesszük. Magyar kormányban az iskolát kell befejezni, illetve a vízhálózatot tető alá hozni, majd működését elindítani. Szárazajtán a legfontosabbnak a vízhálózat átadását tartjuk, de fontos tétel lesz a kultúrotthon közművesítése és udvarának parkosítása is. Folytatni kell a már említett 44-es községi út aszfaltozását, a földmérést, s meg kell oldanunk a legeltetési gondokat is. Kisbaconra a Benedek Elek-évfordulók kapcsán rendkívül odafigyelünk. Az utcák karbantartására fokozott gondot fordítunk, szinte teljes egészében megújul az iskola, és rendbe tesszük a borvízforrást is. Lejegyezte: HECSER LÁSZLÓ Uniós források (folytatás az első oldalról) A sajtótájékoztatón jelen lévő Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester szerint az általa vezetett önkormányzatnak van már tapasztalata, hiszen az utóbbi néhány hónapban több uniós pályázatot is benyújtottak, az állami költségvetés hiányát pedig azért tudták eddig viszonylag könnyen átvészelni, mert a város mintegy harmincmillió lejes forgóalapja rendelkezésre állt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, nagy a veszélye annak, , hogy a decentralizáció leple alatt a gazdasági válság hatásait a kormány az önkormányzatokra hárítja. Mindezt úgy, hogy az egyre több leosztott feladat mellé nem rendel forrásokat is. Ezért a megyei jogú városokat tömörítő szövetségben az e heti dévai találkozón az RMDSZ-es polgármesterek nevében javasolják majd a városok ez irányú összefogását. Antal Árpád András, Winkler Gyula és Bagoly Miklós — uniós pénzt kell hozni Háromszékre A SZERZŐ FELVÉTELE GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY Bod Péter élő tanítása KISGYÖRGY ZOLTÁN Kevés Erdélyben a templom, melynek titulusa Gyertyaszentelő Boldogasszony. Csíkszentimre 1500-as szárnyas oltárán Jézusnak templomban való bemutatása látható. Hogy mennyire ismert volt ez az ünnep keresztény őseink számára, azt mi sem bizonyítja jobban, mint minden idők egyik legműveltebb protestáns papjának, Csernátoni Bod Péternek Gyertyaszentelő Boldogasszony-napi ünnepi magyarázata a szentelményről, Mária tisztulásáról. Ez a Mária-ünnep már a legrégibb időkben a kötelező ünnepek közé tartozott. A szentelt gyertya az ókeresztény korban Krisztus jelképe volt, mert hitte a hívő ember, hogy az égő gyertya a jó cselekedetekkel ékeskedő hitet jelképezi, mert amint a gyertya láng nélkül nem világíthat, éppen úgy a hit is jó cselekedetek nélkül halott! A viaszgyertya egyike a legrégibb szentelményeknek. A középkorban ezen a napon előbb a tüzet áldották meg, majd ennél a szentelt tűznél gyújtották meg a gyertyákat. A gyertyaszentelésről Bod Péter magyarázta, hogy ezzel kerülték a határt is régen, ezzel figyelmezték a keresztényeket arra, a hit a jó cselekedet által világosodik meg. Intette híveit, hogy Krisztusról kell ezen a napon megemlékezni, aki a világ világossága volt. A felsőcsernátoni kálvinista pap és tudós arra intett, hogy ,,az egész eklézsia emlékezzék meg Szűz Mária tisztaságáról, aki megtisztulás nélkül nem szűkölködött, hanem világított az emberek között, mint az égő gyertya Arra tanította híveit, hogy égiháború, villámlás, jégeső és gonoszok tette ellen használják bátran, mert foganatos a szentelt gyertya! Vannak még öregek mifelénk a Szentföldön, akik arra emlékeznek, hogy az újszülött gyerek fejénél egészen megkereszteléséig égették a szentelt gyertyát. Az árkosi néhai Bíró Béláné Kisgyörgy Ilonától jegyeztük le, 1974-ben: „Ha Gyertyaszentelőkor süt a nap, még számíthatunk jócskán hidegre. Ezen az ünnepen készül a nap a márciusban történő ugrásra!” S mert Futásfalva háromszéki Mária-kegyhely, ünnepnapi szentmisére, gyertyás körmenetre hívnak a harangok. Boldogasszonyról a 80. életévét töltő Jáki Teodór Sándor győri bencés pap emlékezik szentbeszédében. Február 2. egyben a megszentelt élet világnapja is. A megyei törvényszéken a kézdivásárhelyi határozat (folytatás az első oldalról) A regionális újraszervezés időszerű — fejtette ki Fekete Károly —, mert ha a közeljövőben bekövetkezik Románia regionális újraszervezése, akkor az MPP úgy látja, ezért most kell cselekedni, és most kell kérni, hogy a Székelyföld önálló régióvá váljék. Kézdivásárhely volt az első székelyföldi település, amely egyhangúan fogadta el az autonómia-népszavazás kiírásáról szóló határozatot, és tűzte ki annak megtartását múlt év november 30-ra. Erre azonban nem kerülhetett sor. Mi a helyzet a határozattal? — kérdeztük Rácz Károlytól, a céhes város polgármesterétől. Rácz elmondta: a határozatot György Ervin akkori prefektus megtámadta a megyei törvényszék közigazgatási részlegén, eddig egy tárgyalás volt, amikor írásban nyújtották be az alperes álláspontját. A következő tárgyalást a bíróság február 12-re tűzte ki, amikor minden valószínűség szerint érdemben is tárgyalják az ügyet. A következő lépés annak eredményétől függ — mondotta a polgármester.