Háromszék, 2009. április (21. évfolyam, 5643-5665. szám)

2009-04-01 / 5643. szám

KÖZELET . BELFÖLD • Három százalékkal nőnek a nyugdíjak Több pénzt kapnak mától a nyugdíjasok, érvénybe lép ugyanis a nyugdíjpont értékének háromszázalékos növeléséről szóló ren­delet. A nyugdíjpont így a jelenlegi 697,5 lejről 718,4 lejre nő. Októbertől újabb kétszázalékos növekedés várható, a nyugdíjpont értéke 732,8 lejre emelkedik. Szintén ma lép hatályba a 300 lejes szociális minimálnyugdíjat biztosító kormányrendelet, amelyet február 18-án fogadott el a kabinet. A dokumentum értelmében minden nyugdíjba vonult személy legkevesebb 300 lejt, októbertől pedig 350 lejt kap (részletek a 6. oldalon). Az intézkedés több mint 800 000 személyt érint, ebből 450 000-en az állami nyugdíjrend­szerhez tartoznak, több mint 350 000-en pedig volt mezőgazdasági dolgozók. Székelyföldi borvizek Brüsszelben A víz világnapja alkalmából székelyföldi borvizeket ismertetett és kóstoltatott az Európai Parlamentben Sógor Csaba európai par­lamenti képviselő. Az Aqua Transylvaniae című akciója során 2500 palackozott kis üvegben ötféle erdélyi ásványvizet szállíttatott Brüsszelbe, hogy az EP ebédlőjének bejáratánál képviselőtársainak és az adminisztratív személyzetnek osztogatva felhívja a figyelmet erre a jellegzetes székely termékre, az erdélyi vízkultúrára, vala­mint a régió forrás vidékeinek természeti szépségeire. Sógor Csaba az alkalomra angol nyelvű ismeretterjesztő szórólapot és a székely­földi forrásokat ábrázoló állóplakátokat is készíttetett.,,A székely ásványvizeket hagyományos szépségápolási eszköznek és egész­séggondozási tényezőnek tekintették. Ma a vízkultúra reneszánszá­nak időszakát éljük” — hangsúlyozta. Rendezvényével azt szeret­né elérni, hogy a jelenlevők közül néhányan utazzanak ide, csodál­ják meg a Székelyföld természeti szépségeit. Válság idején ne kérjenek béremelést Nem lehet, hogy most, amikor a gazdasági válság munkanél­küliséget szül, az állami alkalmazottak béremelést követeljenek — ezt Traian Băsescu államfő jelentette ki tegnap a kereskedel­mi kamarák képviselőivel folytatott megbeszélésen. Szerinte nem természetes, hogy azok, akik termelnek, utcára kerülnek, az állami alkalmazottak pedig nagyobb fizetésekért tüntetnek. Maradjon magyar iskola a Bolyai A Bolyai Farkas és Papiu Ilarian magyar, illetve román tannyel­vű, nagy hagyományokkal rendelkező iskola létének megkérdője­lezése rendkívül veszélyes, hiszen életre kelti a marosvásárhelyi etnikai közösségek közötti konfliktus kísértetét — mondta politikai nyilatkozatában Kelemen Attila. Az RMDSZ-es képviselő annak kapcsán szólalt fel tegnap a képviselőház plénumában, hogy a tan­­ügyminisztérium kisebbségi ügyekért felelős államtitkára, Oana Badea a marosvásárhelyi Bolyai Farkas-, illetve Alexandru Papiu Ilarian­ gimnázium vegyes tannyelvű iskolává való alakítását szor­galmazza. „Aberrációnak minősül az, hogy elhamarkodott és meg­gondolatlan kijelentései révén éppen a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár idézi elő azon gyakorlatokhoz való visszatérést, ame­lyeknek semmi keresnivalójuk egy demokratikus országban, amelynek kormánya deklaratív módon tiszteletben tartja az európai értelemben vett jogállam értékeit” —figyelmeztetett Kelemen. Hamis diplomák után kutattak Hét egyetemnél tartottak tegnap kutatást a rendőrök, hamis diplomákat keresve. Az oktatási intézmények közül az egyik az Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia. A rendőrök több egyetemi tanárt azzal gyanúsítanak, hogy mintegy 15 000 ha­mis oklevelet bocsátottak ki. A dokumentumokat 3000—3500 euróért lehetett „megvásárolni” — állítják a nyomozók. Élénkülhet a hitelezés A Román Nemzeti Bank tegnap az eddigi tízszázalékos szin­ten hagyta az irányadó kamatot, ugyanak­kor lazított a pénzpiaci kötöttségeken. A kamatszint változatlanul hagyása megfelel a várakozásoknak, jóllehet egyes elemzők 0,25 százalékpontos kamatmérséklésre számítottak. Ehelyett a jegybank a ke­ményvalutákban hosszú távra nyújtott hitelek esetében eltörölte a bankok minimális valutatartalékolási kötelezettségét. Szak­értők szerint ez a döntés a hitelezések élénkítését, a pénzpiaci likviditás növelését célozza. Az elemzők arra számítanak, hogy a jegybank következő értekezletén a lejhitelek utáni tartalékolá­si kötelezettséget is enyhíteni fogja, majd szeptemberben várha­tó az alapkamat kilenc százalékra történő mérséklése is. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Farcádi Botond Folytatják a sztráda építését Több hónapos kényszerszabadság után visszatért az építőte­lepre az észak-erdélyi autópálya munkásainak egy része, így foly­tatódik az útépítés, a hatóságok azonban továbbra is a Bechtel amerikai vállalattal kötött szerződés felbontását fontolgatják. Mihai Lup, az autópályát építő Bechtel vállalat szakszervezeti ve­zetője szerint a hét végéig ötszáz­­hatszáz dolgozó áll vissza munká­ba. Az amerikai építővállalat két­ezer munkást küldött kényszersza­badságra tavaly decembertől. Az eredeti tervek szerint már március 16-tól folytatniuk kellett volna az építkezést, de a vezetőség március végéig hosszabbította meg a kény­szerpihenőt. A vállalat egyebek kö­zött a román hatóságok késlekedé­se miatt kényszerült a munka be­szüntetésére, hiszen az autópálya­építésért felelős hatóság nem bo­csátott elegendő területet az ameri­kai vállalat részére. Közben a szer­ződés kapcsán is vita merült fel a Bechtel és az állam között. Radu Berceanu közlekedési miniszter tegnap Brüsszelben el­mondta, hogy a 2003-ban a román állam és a Bechtel között megkö­tött kivitelezési szerződés a jelenle­gi formájában „nem vihető to­vább”. Szerinte köztes megoldást jelentene, ha a Bechtel Románia nyugati határától befejezné az Arany­osgy­érésig terjedő, már épülőfélben lévő szakaszokat, a Brassóig terjedő szakaszra pedig új közbeszerzési pályázatot írhat ki a kabinet. Kifejtette: a mostani szer­ződés előnytelen a román állam számára. Az amerikai vállalatnak másfél hónap múlva kell választ adnia arra, hogy hajlandó-e lemon­dani az Aranyosgyéres és Brassó közötti szakaszról. Berceanu kon­cesszióba adná ennek a szakasznak a megépítését, hogy annak költsé­gei ne az állami költségvetést ter­heljék. Puccskísérlet a Hargita Népénél SIMÓ ERZSÉBET Annak idején, a rendszerváltás hajnalán, amikor a megyei pártlapok zöme szakított múltjával, a Hargita Népe néven újraindult lap nem kí­vánt független lenni, hanem a megyei tanács újságjaként jegyeztette be magát. Igaz, alapító okiratában kikötötte: a megyei tanács csak a lap gazdasági vezetőjét nevezheti ki, de nem szólhat bele a lapszerkesztés jogaiba. Jó ideig kisebb-nagyobb döccenőkkel, de ez a felállás műkö­dött. A lap régi gazdasági vezetőjének és főszerkesztőjének nyugalomba vonulása után viszont megkavarodtak a dolgok. Az új menedzser, Karda Emese tavaly önkényesen leváltotta a főszerkesztőt, Surány Istvánt, s bár már akkor a megyei tanács a lap körül zajló történések tisztázását k kitűzte céljául, erre nem került sor. Kozán István személyében új főszer­kesztő került a lap élére. Hogy a dolgok mégsem csillapodtak, jelzi, hogy azóta tizenkét munkatárs hagyta el a fedélzetet. A múlt héten újra fölpörögtek az események, úgy hírlett, a megyei tanács átszervezné a kiadót, menesztené a vezetőjét, leváltaná a fő­­szerkesztőt, illetve bővítené a szerkesztőséget. A szándékok hamar kitudódtak, és sajtónyilvánosságot kaptak, ami taktikaváltásra kész­tette Borbolyékat. A tanácselnök előbb megpróbálta „lekenyerezni” Kardát egy gazdasági igazgatói állással, holott korábban az intéz­mény tisztázatlan jogi és anyagi helyzetére hivatkoztak, illetve arra, hogy Karda a testület többszöri felszólítására sem szolgált adatokkal a kiadó tevékenységéről, ezért le akarta váltani , majd meghátrált. A megyei önkormányzat hétfői közleménye szerint „a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet mindaddig, amíg a lapkiadó auditálását a megyei tanács napirendre nem tűzi és döntést nem hoz”. És akkor ugrik majd a majom a vízbe! KÁRMENTŐ­­ Perfektus A napokban egyébről sem olvasok a sajtóban, mint hogy a fentről, magasabb régiókból, talán az égből ki- és lenevezett kormánymegbízottunk, közismertebb néven „prefektusunk ” — amely szó igazi értelmét csak úgy ért­hetnénk meg igazán, ha „preeffektusként ”, vagyis előre tervezett, különleges hatásfokú végrehajtóként, technikai gépezetként értelmezzük — törvényt szeg, diszkriminál, nemzetiségi személyi adatok birtokába kíván jutni ahe­lyett, hogy éppen a törvény, a törvényesség végrehajtását, helyes alkalmazását ellenőrizné és betartatná. No, de mint köztudott, mifelénk senki sem lehet töké­letes, próféta sem lehet mindenki a saját hazájában, a prefektus is csak egy ember, nem kívánhatjuk tőle, hogy „perfekt" legyen! Sem a végrehajtásban, sem az ellen­őrzésben, sem a munkájában, sem emberi mivoltában, sem empátiában, sem szolidaritásban, sem nyelvtudás­ban, de még a szeretetben sem! És itt, e helyen lódulhat neki a képzelőerőnk, hogy ugyan bizony mi is történne városunkkal, megyénkkel, né­pünkkel, egész országunkkal és nagyvilágunkkal, ha...? Ha tökéletes, perfekt vezetőink, választottjaink, elnö­keink, al- és főfőnökeink, társaink, patikusaink és anti­­patikusaink, elárusítóink, elárulóink, védelmezőink, hó­­mezőink, makulátlan „mikulásaink”, erkölcsös erkölcs­csőszeink és kölcsönzőink lennének? Ha az együtt élő nemzetiségek, legyenek azok akár többségi „kisebbségiek” vagy kisebbségi „nagytöbbségn­ek”, legalább „félperfekt” módon ismernék és elismernék kölcsönösen egymás nyelvét, identitását, történelmét, iro­dalmát, művészetét, szívét, vágyát és óhaját...? Ha nem az lenne a fő cél, hogy az imperfekt (!) törvé­nyek betűit még ráadásul félreértelmezve/magyarázva ráerőszakoljuk ukázokkal olyan nem bevándorolt, nem betelepített őshonos, államalkotó népre, nemzetiségre, amely számára az elfogadhatatlan és test­idegen! Mert, ha valaki kinevezett vagy választott vezető egy kissé is tökéletesebb lenne a tökéletlenségnél, akkor lojálisabb is lenne, minden bizonnyal... Ha egy kissé perfektebbek lennének a prefektusok is, akkor nem lenne annyi meg annyi kellemetlen effektus a mindennapi, egyszerű, sokszor kilátástalannak tűnő életét élni akaró, „ nonperfekt ” kisember számára... Ha végre valaki(k) megértené(k), hogy nem az embe­rek, nem a létminimum alatt tengődő nyugdíjasok, nem az egyre nagyobb „százalékokban” elbocsátott, kisem­mizett, becsapott, átvert és megcsalt tömegek vannak az intézményekért, a „perfektekért", hanem éppen fordít­va, akkor talán elmozdulhatna az örökös perfidség, a hűtlenség, a hitszegés, a korrumpáltság és a galádság a tökéletesség irányába... Akkor talán végre beszélhetnénk pozitív értelemben úgy prefektúrá(k)ról, mint született, képzett, közénk való, értünk élő perfektusokról is... Simó Edmund HÍRSALÁTA_________ CIOROIANU TÁMAD. Dúl a háború az EP-lista miatt a Nemzeti Liberális Párt­ban. Adrian Cioroianu exkülügyminiszter, miután lemaradt a befutó helyekről, és visszalépett, megszellőztette, hogy Crin Antonescu kedvese a második helyen indu­ló Adina Vălean, és nepotizmussal vádolta az új elnököt. Adina Vălean elmondta, po­litikai karrierje nem Antonescuval folyta­tott viszonyának köszönhető, hisz már ak­kor elkezdődött, amikor Crin Antonescunak még nem volt hatalma a pártban. Maga a pártelnök annyit mondott, nem hiszi, hogy magánéletének nyilatkozatok tárgyát kelle­ne képeznie. (Cotidianul) EGYSÉGES BÉREZÉSI RENDSZER A JÖVŐBEN. Bár eredetileg áprilisra ígérte a Boc-kormány a közszférában dol­gozók egységes bérezési rendszerének ki­dolgozását és alkalmazását, újabban ez év decemberéről, jövő esztendő januárjáról beszélnek, ami nagyon nem tetszik a szak­­szervezeteknek. (Manna) A HATÁR: 1500 lejben állapították meg azt a határt, amely fölötti nyugdíj mel­lett már nem vállalhat valaki munkát állami intézményben ama törvény szerint, amely a nyugdíj és az állami munkahely halmozá­sát fogja megtiltani. (Adevărul) DOLGOZNI MINDHALÁLIG. A Világbank azt tanácsolja a román kor­mánynak, 2050-ig tolja ki 70 év fölé a nyugdíjazási korhatárt annak érdekében, hogy visszaállítsa a pénzügyi egyensúlyt a nyugdíjrendszerben, amelyben óriási hiá­nyok lesznek. A nemzetközi pénzügyi in­tézmény becslései szerint 2020-ig ez meg fogja haladni a GDP öt százalékát. A ta­nulmány szerint a rendszer költségeinek emelkedését eredményezi az is, hogy a nők fiatalabb korban vonulhatnak nyugdíjba, de hosszabb ideig élnek. (Paprika Rádió) BÚCSÚ A VEGYIPARTÓL. A hét elején három vegyipari gyárat zártak be, a napokban további négynek lesz ugyanez a sorsa. A gyártulajdonosok szerint a mező­­gazdasági minisztérium a hibás. Meg­ígérték, hogy pénzsegéllyel támogatják a műtrágya előállítását, ehelyett semmi pénzt nem küldtek, és a piacot is zárolták, így hét gyár csukja be a kapuit, és közel nyolcezer ember lesz munkanélküli. Min­den elbocsátott vegyipari munkás 400 le­jes fájdalomdíjat fog kapni. (Pro TV) MÁTÓL GAUDEAMUS KÖNYV­VÁSÁR. Kolozsváron idén tizedik alka­lommal szervezik meg a könyvvásárt, mely ma délben nyílik meg. A vásár egész héten tart. Idén 55 kiállító vesz részt, a szervezők szerint több kiadó részvételi szándékát vissza kellett utasítaniuk a je­lentkezők nagy száma miatt. (Paprika Rádió) 2009. április 1., szerda

Next