Háromszék, 2009. július (21. évfolyam, 5716-5741. szám)

2009-07-01 / 5716. szám

Községi jegyzőket menesztettek FARKAS RÉKA Nyolc község maradhat jegyző nélkül a közeljövőben. Nagypatakon, illetve Dálnokon mulasztás miatt rendelte el megbüntetésüket a prefektus. A községi jegyzőknek tör­vény által követelt közigazgatási vagy jogi végzettséggel kell rendelkezniük, ez a jogszabály 2001-ben lépett életbe, azóta több ízben haladékot kaptak, és bár nyolc év állt ren­delkezésükre, jó néhányan a mai napig nem tették le az elő­írt vizsgákat. A legutolsó határidő az év közepén, július 19-én jár le, aki addig nem teljesíti a feltételeket, azt kény­telenek lesznek meneszteni — közölte Codrin Munteanu prefektus. (folytatása a 2. oldalon) HOLNAP FUTÁSFALVÁN Sarlós Boldogasszony-napi fogadalmi nagy búcsú IQCHOM ISTVÁN Holnap Futásfalván, a kegyhelyen Sarlós Boldogasszony napján fogadalmi nagy búcsút tartanak az idei kettős jubi­leum, Szent Pál apostol születésének 2000., a gyulafehérvá­ri római katolikus főegyházmegye alapításának 1000. év­fordulója jegyében. Ma délután fogadják a ke­resztaljakat, a moldvai csángó­magyar zarándokokat, 20 órá­tól szentmise szentbeszéddel a kegytemplomban, melyet a pa­pi és szerzetesi hivatásokért ajánlanak fel, utána gyertyás körmenet, majd éjszakai en­gesztelő virrasztás a kegytemp­lomban. "Ezt immár hagyomá­nyosan a pusztinai csángóma­gyar zarándokok részvételével végzi­­. Tifán Lajos plébános, (folytatása a 3. oldalon) IMÁRÓL HOLNAPRA . Mire való a parlament? Nem csak az egyszerű adófizető állampolgárok, de talán még maguk a képviselők, szenátorok is zavarba jönnének, ha arra a kérdésre kellene válaszolniuk, mi­lyen fontos jogszabályokat fogadott el a tavaszi tör­vényhozási ciklusban a parlament. A törvényhozásról szóló hírek ugyanis jórészt különféle cirkuszokról, sár­dobálásról, egymás pocskondiázásáról, a kormány­pártoknak a parlamentet kicselező manővereiről, a házszabályok, a törvényes előírások semmibevételéről szóltak. Arról vajmi keveset lehetett hallani, hogy a régóta elakadt tervezetek valamelyikét elfogadták vol­na, arról pedig még kevesebbet, hogy bármiféle gaz­daságserkentő intézkedést szavaztak volna meg. Pedig akadna épp elég: a kisebbségek jogállását szabályozó tervezet például már több éve megrekedt a törvényhozás labirintusában, de hasonló sorsra jutott a közélet megtisztítását célzó átvilágítási törvény is. Az oktatásügyi reformról szóló tervezeteknek lassan már se hírük, se hamvuk, pedig tavaly ősszel még köz­vitára bocsátották a jogszabályt, az érintettek pedig a pedagógusok, szülők, tanárok, diákszervezetek — fórumokat szerveztek, javaslatokat dolgoztak ki. A nyugdíjtörvényről egyelőre inkább csak rémhíreket hallani, miszerint növelnék a nyugdíjkorhatárt, az ál­lami alkalmazottak egységes bérezésére vonatkozó jogszabályon pedig egyelőre még csak a kormány dol­gozik, meglehetősen furcsa munkamódszerrel, hiszen a szakszervezetekkel megegyezett bérszintekhez képest jelentős csökkentéseket eszközöltek első nekifutásra, az érdekvédelmiek felháborodását váltva ki. Az igaz­ságszolgáltatási törvénykönyveket is parlamenti vita nélkül, felelősségvállalással fogadta el a kabinet, jól­lehet a koalíciónak hetvenszázalékos többsége van a törvényhozásban. A rengeteg beígért reformintézkedés közül olyannyi­ra nem valósult meg semmi, hogy azt már maga a ka­binet tulajdonképpeni irányítója, Traian Basescu is szóvá tette. Igaz, a parlamenti munkát nagyon megne­hezíti, hogy kényelmes többség tudatában a kabinet sürgősségi rendeletekkel kormányoz, afféle szükséges rosszként viszonyul a törvényhozáshoz — ez az ellen­zék által benyújtott egyszerű indítványok esetében is nyilvánvalóvá vált, amikor érdemi viták, megoldáske­resés helyett inkább csak a koalíció erőfitogtatását láthattuk. Csakhogy ami rövid távon igen kényelmes a kormányzó pártok számára — a parlament kikerülése, megvetése —, hosszú távon a hatalmi ágak szétválasz­tásának elvét sérti, és az ország demokratikus beren­dezkedését veszélyezteti. Füreddi Botond Furulyaszótól hangos a rétyi Antos János Általános Iskola és környéke , most tartják a kéthetes megyeközi tábort. Nyolcvanöt, öt és tizenöt év közötti gyer­meket oktatnak két héten át hét csoportban. Dombori Anikó programvezető elmondta, a gyerekek többsége háromszéki, de érkez­tek Brassó, Maros és Hargita megyéből is jócskán. A furulyázáson kívül zeneelméleti képzés, népdal- és néptáncoktatás folyik. Nyári gyermekjátékokkal tarkítják a programot. Érdekesség, hogy magyar reneszánsz tán­cokat is gyakorolnak az összes szólammal. A gyermekekre való tekintettel különböző programokat szerveznek: tánc-, rajz-, ügyességi, népdalversenyt. Kelemen Antal táborigazgató közölte, ez a második furu­lyatábor, a nagy érdeklődés miatt, no meg azért, hogy a kicsikre nagyobb gondot for­díthassanak, ezt már tavaly leválasztották a táborok— Fekete Réka összeállítása a 7 hagyományos fúvóstáborról, melyet idén július 26. és augusztus 9. között tartanak, immár 17. alkalommal. Akkor tartják a Kováts András Fúvósegyesület zenekará­nak ham­incéves jubileumi ünnepségét is. De addig is zajlik az élet: július 17—19-én nemzetközi fúvóstalálkozó, közben 18-án Sepsiszentgyörgyön parádéznak, előtte, jú­lius 11—17-e között fórummal induló kar­nagyképző tanfolyam. . oldalon SZEKERES ATTILA A SZERZŐ FELVÉTELE Másodhegedűs honatyák A FARKAS RÉKA Igen szegényesre sikeredett a parlament tegnap zárult ülésszakának mér­lege — közölte bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla. A szövetségi elnök szerint ennek nem az az oka, hogy a képviselők és a szenátorok nem dolgoz­tak, hanem az, hogy az eltelt fél évben a parlament teret vesztett a kor­mánnyal szemben, tevékenysége majdnem teljes egészében abban merült ki, hogy ellensúlyozza, helyreigazítsa a kormány sürgősségi rendeleteit. Ebben az időszakban a kormány végezte a törvényhozói tevékenységet sürgősségi rendeletek révén, a parla­ment pedig itt-ott megpróbált ezen ja­vítani. Az RMDSZ elnöke leszögezte: egy 74 százalékos többségű kormány­­koalíció kellő fegyelmezettséggel — ami egyébként jelenleg teljességgel hiányzik — komoly és mélyreható re­formot hajthatott volna végre. Arra is emlékeztetett, az NLP—RMDSZ ki­sebbségi kormányzás alatt, arányaiban nézve, több reformtörvényt fogadtak el, mint most. Ma az az abszurd hely­zet áll fönn, hogy a többségi kormány sokszor kisebbségivé válik a parla­mentben, és gyakran csak egy elenyé­sző 35—37 százalék támogatja terve­zeteit. Hétfőn került nyilvánosságra az a hír, hogy a tavaszi parlamenti szesszió­­ban egyetlenegy, a képviselők által kezdeményezett és megszavazott tör­vény vált hivatalossá. Négy évvel ko­rábban az akkori friss parlament hét törvénye jelent meg a Hivatalos Köz­lönyben. A képviselőházban 147 tör­vénykezdeményezés fekszik a fiókok mélyén, eddig egyáltalán nem kerültek napirendre, 48 jogszabály jutott el az elfogadási procedúra különböző szaka­szaiba, az említett egyen kívül kettőt még megszavaztak, ám egyelőre nem jelentek meg a Hivatalos Közlönyben. A tavaszi szesszióban a parlament 235 kormányrendeletet fogadott el, többsé­gük az előző kormányok hagyatéka, 36 a Boc-kabinet kezdeményezése.

Next