Háromszék, 2009. szeptember (21. évfolyam, 5768-5793. szám)

2009-09-01 / 5768. szám

Minden törvény tökéletesíthető FEKETE RÉKA Mától megszűnik Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő májustól tartó ideiglenes megbízatása, amiről az új kormány a tavaszi tisztogatási akció során döntött, amikor a korábbi két magyar főtanfelügyelőből egyet, tizenkét helyettesből tí­zet menesztett. A ma kezdődő 2009/2010-es tanévben csak azután szerveznek versenyvizsgát a tanfelügyelőségek és ok­tatási intézmények tisztségviselői állásának megpályázására, miután megszületik az új oktatási törvény, addig ellenben marad az ideiglenesség, maradnak a régi vezetők. Keresztély Irmát lapunk arról kérdezte, a politikai vita tárgyát képező két oktatási törvénycsomag-javaslat közül szerinte melyik biztosítja jobban a decentralizációt, illetve a nemzeti kisebb­ségek nyelvén történő oktatást. (folytatása a 3. oldalon) Mire valók a tanácstagok? BARCÁDI BOTON» Kies szóváltásba torkollott a Kovászna Megyei Tanács leg­utóbbi ülésén Kodó Lajos önkormányzati képviselő felvetése, melyben lakossági panaszokat tolmácsolva kérdezte, milyen megoldást lehetne találni, hogy a Kovászna—Kommandó út­szakaszon eltereljék a kamionforgalmat, hiszen az­ út rongálása mellett a kórházak, szállodák vendégeit is zavarja a zaj, a füst. Klárik László megyemené­ hozhat a forgalom elterelésére dzser leszögezte: az említett vonatkozó határozatot, és a szakasz községi út. Kommandó helyi tanács sem tilthatja meg tanácsának hatáskörébe tartó- a forgalmat egy közúton,­zik, így a megyei tanács nem (folytatása a 3. oldalon) Szöresét, ezt a mezőföldi falut téli időben „telibe kapja” a székelyek dermesztően hideg szele, a Nemere. A nyelvészek is csak találgatják, honnan ered ennek az időszakos szélnek a ne­ve. Nem más ez, mint a román alföld, a Bărăgan téren az életet is megbénító, a délorosz, síkság felől érkező állandó jellegű szelének, a Crivăţnek a helyi ága. Ennek egy része „bekap” az Ojtoz-patak völgyébe, s mert van még annyi ereje, hogy átbuk­jon a Magyaros-tetőn, meg sem áll a Barnaságig, fagyot és havat hoz a vidékre, kőkeményre fagyasztja a padlásokon csüngő disznóköltséget. El is hinnénk, hogy azért Nemere a neve, mert eleink, amikor tombolni érezték, azt kiáltották: nem erre! Ám a románok is így nevezik. Hadd gondolkozzanak raj­ta nyelvészeink, mert mi most a szelek járását átvitt és általá­nos értelemben húztuk ruhaként erre a falura, ugyanis noha is­meretlenségbe burkolózott a történelem során, soha nem volt itt csend és tökéletes nyugalom. Túl a tatárok dúlásain és a háborúkon, 1802-ben a környék földesurai ellen lázadtak fel a szörcsei jobbágyok. Mindig volt, amiért aggodalomban élnie az itteni embernek, volt, amiért lázadoznia. Kisgyörgy Zoltán riportja a 7. oldalon Felavatták a nyelvzseni egész alakos szobrát A negyedik alkalommal megszervezett szentkatolnai falunapok legkiemelke­dőbb eseményeként került sor vasárnap az ünnepi szentmisét követően a falu legnagyobb szülötte, a harminchárom nyelvet beszélő Bálint Gábor orientalista nyelvtudós egész alakos szobrának leleplezésére. A Petrivits István sepsiszentgyörgyi képzőművész alkotta szobrot a polgármes­teri hivatal állíttatta a lőtéren kialakított kis parkban. Az ünnepségen és a falunapokon Bü­kkösd és Tardona testvértelepülés kül­döttsége, valamint Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke is jelen volt. Elsőként Tusa levente polgármester köszöntötte a résztvevőket, a határon túlról érkezett vendégeket, a megjelent kézdiszéki polgármestereket. A száz­hatvanöt évvel ezelőtt született nyel­vész életét és munkásságát Jakab Jolán történelem szakos tanár és Pakk Pál helytörténész, nyugalmazott tanító is­mertette. Mindketten azt emelték ki, hogy a hosszú évtizedeken át méltatla­nul elfelejtett és mellőzött nyelvtudós emléke él és élni fog a szülőfaluban, hiszen szebb bizonyíték nincs erre, mint az idén felállított két szobor. (Június 13-án az iskola udvarán avatták fel Vet­ró András Bálint Gábor­ mell­­szobrát.) (folytatása a 3. oldalon) SOCHOM ISTVÁN A SZERZŐ FELVÉTELE MÁRÓL HOLNAPRA . Hitében és nyelvében él a nemzet A Duna Televízió vasárnapi helyszíni élő közvetítésének kö­szönhetően részesei lehettünk a szegedi Kárpát-medencei öku­menikus nagytalálkozónak, és a szlovákiai államnyelvtör­vénnyel szembeni egységes magyar fellépésnek olyan határo­zott megnyilvánulásával találkoztunk, amilyenre ritkán, a ma­gyarság történelmének sorfordító szakaszaiban került eddig sor. A szegedi dómban a Hitében és nyelvében és a nemzet mottóval tartott nagytalálkozó meghívóit Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök és Tőkés László európai parla­menti képviselő jegyezte, a nagyszámú egyházi méltóság mel­lett Szegedre szólították Szeged és Csongrád megye, valamint a határ menti romániai és szerbiai térség magyarságát, a Kárpát-medence magyar egyházainak híveit és a polgári tár­sadalom öntudatos tagjait. A találkozó ahhoz a tömegeket megszólító rendezvénylánc­hoz kapcsolódik, amelynek következő eleme a mai dunaszerda­­helyi tüntetés, valamint a következő napi brüsszeli tiltakozó megmozdulás lesz. A szegedi nagytalálkozót megelőzően és ezzel egy időben számos, a kisebbségek anyanyelvhasználatát korlátozó, cenzúrázó, az alapvető emberi jogokat semmibe ve­nő szlovák államnyelvtörvény elleni tiltakozás, nyilatkozat és állásfoglalás kísérte és kíséri. A tömeges és egységes felháborodást a szlovák nyelvtör­vény aljas és embertelen, páratlanul szemtelen jellege fokozza, a magyar kormány kishitűsége táplálja, és az érvényességében megerősített Benes-dekrétumok kisebbségeket, jelesen a ma­gyarságot véglegesen felszámolni szándékozó veszélyérzete erősíti. Ezzel párhuzamosan tanúi vagyunk a jelenlegi szlovák kor­mánykoalíció, a szlovák nacionalista pártok figyelemelterelő manőverezésének a nyelvirtó nyelvtörvényt illetően, az arcpi­­rító hazugságözönnek, valamint annak, hogy még ők állnak az erdő felől. Robert Pico kormányfő bármikor és bárhol hajlan­dó találkozni magyar miniszterelnök társával abban az eset­ben, ha a nyelvtörvényről és Sólyom László szlovákiai kitiltá­sáról nem esik szó. A másik ,,javaslata " a nálunk is jól ismert és a diktatúra éveiben alkalmazott, majd az aradi Szabadság­szobor révén a mai időkbe is átmentett emlékfel-állítási módi­a átvétele, hogy Szent István szobra mellé állítsák fel Cirill és­­ Metód szobrát is. Az is jellemző: Ivan Gasparovic szlovák ál­lamfő nem érzi szükségét, hogy Sólyom L­ászlótól a dumaszer­­­­dahelyi látogatás megakadályozásaiért elnézést kérjen. Azt se értse senki félre, hogy az inkriminált törvény alkal­mazását két hónapi késéssel kezdik meg. E­z nem valamiféle bűnbánat jelzése, hanem a téma jegelése és a büntetőeljárások kidolgozásának késése az oka. Sylvester Lajos Összeállításunk az 5. oldalon

Next