Háromszék, 2009. szeptember (21. évfolyam, 5768-5793. szám)

2009-09-16 / 5781. szám

KÖZELET Részleges magyar siker A miniszterelnök nem ejtett szót a kisebbségi oktatásról, így Bokor Tibor, RMDSZ-es szenátort kérdeztük, módosítójavasla­taik közül mit fogadott el a kormány. Részben voltak csak ered­ményesek — mondotta —, bekerült a törvénybe, hogy a magyar gyermekek nem VIII., hanem X. osztály végéig tanulhatják a román nyelv és irodalmat különleges módszertan és külön tan­könyvek szerint, és előrelépésnek tekinthető, hogy javaslatukra a felekezeti oktatás óvodától érettségiig állami támogatásban ré­szesül. Sikerült elérniük azt is, hogy a kisebbségi oktatás számá­ra kidolgozott, magasabb finanszírozási szorzót nemcsak az is­kolákban, de az egyetemeken is alkalmazzák. A szenátor el­mondta, kudarcnak tekintik, hogy nem tudták elérni, Románia földrajzát és történelmét magyarul tanulják a gyermekek, de mi­vel ezután nem kell ezekből a tantárgyakból VIII. végén vizsgáz­niuk, ez kevésbé rontja esélyeiket. Az RMDSZ két parlamenti frakciója tegnap délután úgy döntött, a kormányzó pártok csak részben tartották be ígéreteiket, így ők is ugyanezt teszik: támo­gatják a liberálisok bizalmatlansági indítványát az egységes bé­rezési törvénynél. Bokor Tibor elmondta, óriási dilemmát oko­zott a döntés, de úgy vélték, az oktatási törvény még ebben a formájában is jelentős előrelépést jelent, a bérezési törvény azonban rossz, főleg a pedagógusok számára hátrányos. Elnöki mérleg Több mint kétórás beszédben­ elemezte elnöki tevékenysége elmúlt öt évét Traian Basescu államfő a parlament két háza előtt. Mindenekelőtt értékelte a kormány bátorságát, hogy politi­kai felelősséget vállalt az „állam megreformálásáért”. Kijelen­tette, „tisztességes mérleget” ki-,­van bemutatni, és elismerte, le­het, mandátuma során követett el hibákat is, ám ezeket nem részletezte. Mandátuma eredmé­nyeként értékelte Románia uni­ós csatlakozását, az egyéni kör­­zetes választási rendszer beveze­tését, hogy sikerült több mint kétmillió szekusiratcsomót átad­nia a SZIVOT-nak, következetes külpolitikáját és azt, hogy elérte: európai üggyé vált a Fekete-ten­­ger-, a Duna- és a Nabucco-pro­­jekt. Kifejtette, a tizenhat száza­lékos egységes adókulcs a gaz­daság fellendülését szolgálta, ötéves elnöksége négy eszten­dejében Romániában példátlan gazdasági növekedés volt, 2008-ig az addigi négymillióról egymillióra csökkent a szegé­nyek száma. Elégedetlenségei egyikeként említette, hogy mai napig nem sikerült lezárni az 1989-es forradalom dossziéit, nem érte el az alkotmány reform­ját, és a korrupciós harc sem volt sikeres, hisz egyetlen magas ran­gú tisztviselőt sem ítélt el végle­gesen a román bíróság. Az államfő kitért a leváltását célzó parlamenti kísérletre, és hosszasan magyarázta, miért tar­totta fontosnak 2008 végén a je­lenlegi koalíció létrehozatalát. Be­szélt az oktatási, az egészségügyi és az igazságügyi rendszerek gond­jairól, a reformok szükségességé­ről, kitért a román média visszás­ságaira, úgy értékelte, a sajtónak szabályoznia kell önmagát. Bár sokan azt várták, hogy az elnök bejelenti indulását az őszi választásokon, Traian Basescu ezt más alkalomra halasztotta. HÁROMSZÉKEN FELBOMLOTT A KORMÁNYKOALÍCIÓ Szakítottak a demokrata-liberálisok Megyei szinten felbontotta a koalíciót a Demokrata-Liberális Párt a Szociáldemokrata Párttal. A döntést hétfő délután hozta meg a D­LP megyei állandó bi­rója. Gheorghe Baciu megyei pártelnök elismerte: helyi szinten jó volt az együttműködésük, semmilyen konfliktus nem alakult ki a szociáldemokratákkal, de a központi koalíció nem működik, és egyértelmű számukra, hogy így tovább nem folytatható. Horia Gramát, az SZDP elnö­két váratlanul érte a demokrata-liberálisok döntése, és nem ért egyet azzal, hogy egy párt központi vezetősége ilyen lépésre kényszerítse a megyei szervezetet. Kifejtette: Kovászna me­gyében ez különösen súlyos, hisz itt közös frontot kellene alkot­niuk a román közösség védelmében. Rámutatott arra is, hogy a két kormánypárt megyei együttműködése elsősorban a román polgármesterek által irányított települések érdekeinek érvénye­sítésére irányult, a többségében románok által lakott települések, régiók kiemelt támogatását igyekeztek elérni a megyei önkor­mányzatban, de főként a kormánynál. Vasile Blaga, a D­LP főtit­kára múlt hét végén szólította fel a párt megyei elnökeit, döntse­nek, hajlandóak-e a további együttműködésre az SZDP-vel. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Farkas Réka (folytatás az első oldalról) Geoană ígéretet tett, a következő hó­napokban tárgyalnak a szakszervezetek­kel, és módosítják azokat a cikkelyeket, melyek elégedetlenséget okoznak. Kifej­tette, pártja felelősen döntött, ezen a hé­ten határoz a Nemzetközi Valutaalap a kölcsön második részletének folyósításá­ról, egy kormányválság a nyugdíjakat és állami béreket veszélyeztetné. Az ülés kezdetén Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke is felszó­lalt. Bejelentette, a liberális frakció nem vesz részt a felelősségvállaláson, de dol­goznak a bizalmatlansági indítványon és azon, hogy­­az alkotmánybíróságon tá­madják meg a jogszabályokat, iskolák autonómiája is, kevesebb beleszó­lásuk lesz a tanfelügyelőségeknek, na­gyobb a szülőknek és önkormányzatok­nak. Könnyítenek a vizsgarendszereken, kilencedik osztályba a fogadó iskola dönt arról, elfogadja a négy év általánosát és a tesztek eredményét, vagy külön felmérést tart, ám ez utóbbiak aránya a végső jegy­ben legtöbb ötven százalék lehet. A szóbe­li érettségit kiváltják a XII. osztály során tartott vizsgák, év végén csak három (a magyar gyermekek számára négy­ tan­tárgyból tartanak írásbeli megmérettetést. Új oktatási rendszer Emil Boc miniszterelnök háromnegyed órás késéssel lépett a mikrofonhoz, és leg­részletesebben az oktatási törvénycsoma­got ismertette. Teljesen új rendszert vezet­nek be, amely a képességek fejlesztésére, és nem az információ memorizálására épül majd —jelentette be, és kiemelte, át­vették azt a nyolc fontos irányt, amelyet az­­EU-ban is alkalmaznak. Azért volt szükség a törvény gyors elfogadására, mert az alkalmazási normák, az új tanter­vek, tankönyvek kidolgozása időt igényel, és minél hamarabb, már a következő tan­évtől életbe kívánják léptetni — mondot­ta. Csökkentik a diákok túlterheltségét, nő a tanárok felelőssége és szabadsága, de az Végrehajtani a (folytatás az első oldalról) A tegnapi ülésen többek között abban állapodtak meg, hogy a székelyföldi jelképek — zászló, lobogó, himnusz, címer — használatára buz­dítják az önkormányzatokat, azt szeretnék, ha minden polgármesteri hivatal, illetve az alárendelt intézmények épületére kitűznék Székely­föld zászlaját — fejtette ki Farkas Csaba, a testület el­nöke. Fel szeretnék gyorsító­ határozatokat­ ni továbbá az autonómia­­népszavazásra vonatkozó ta­nácshatározatok elfogadását, hiszen lelassulni látszik a fo­lyamat. A bizottság abban is megál­lapodott, hogy a következő napokban kidolgoznak egy határozattervezetet, amelyet a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok elé terjeszte­nek. Ennek első része a Csík­szeredában szeptember 4-én elfogadott, nemrégiben végle­gesített székelyföldi memo­randum, a második pedig a Székely Nemzeti Tanács 2008-ban elkészített, az Euró­pa Tanács parlamenti közgyű­léséhez benyújtott memoran­dum támogatásáról szól. Ugyanakkor felkérnék a ma­gyarság európai parlamenti képviselőit, hogy ezen megbí­zatás alapján képviseljék Székelyföld ügyét az európai fórumokon. Árus Zsolt házbi­zottsági tag szerint a határozat elfogadása azt bizonyítaná, egy folyamatnak kell tekinteni a Csíkszeredát, illetve a szé­kelyudvarhelyi nagygyűlést. Szerintük a határozat lényege, hogy a tanácsok magukénak vallják a dokumentumokat, jelzés lenne az önkormányza­tok és a külvilág számára egyaránt, így gyakorlatilag hi­ába támadná azt meg bárki is, jogi következményei nem len­nének. Az állandó bizottság tagjai azt szeretnék, ha az em­lített határozattervezet a Har­gita és Kovászna megyei ön­­kormányzatok együttes ülésé­nek napirendjén is szerepelne. Nem csökkennek, de alig nőnek a fizetések Az egységes bérezési törvény eltünteti az állami alkalmazottak fizetései közötti aránytalanságokat — hangsúlyozta a kö­vetkező törvényt ismertetve Emil Boc. Úgy értékelte, az új jogszabály rendet és méltányosságot teremt, és felhívta a fi­ 2009. szeptember 16., szerda gyelmet, több mint 1,3 millió alkalmazot­tat érint. Kijelentette: egyetlen állami al­kalmazott bruttó fizetése sem csökken, ám a magas bérekkel rendelkezőké kisebb ütemben növekedik majd, mint a gyen­gébben fizetett dolgozóké. Vége a luxusköltekezésnek Az állami ügynökségek átszervezésének kapcsán két fő célt jelölt meg a miniszterel­nök parlamenti beszédében: az egyik a köz­pénzek megtakarítása, a másik pedig a bü­rokrácia csökkentése. Leszögezte, többé nem lesz alkalmuk az ügynökségeknek lu­xusköltekezésre, ezentúl bevételeiket az ál­lamkasszába kell utalniuk. Rámutatott, ezzel a törvénnyel a pénzügyi szigort és az ésszerű költekezés bevezetését célozza a kormány. Három nap áll a szenátorok és képvi­selők rendelkezésére, hogy bizalmatlan­­sági indítványt nyújtsanak be a kormány által előterjesztett törvénycsomagokra vonatkozóan, ellenkező esetben elfoga­dottnak tekintik azokat. Eddig az NLP jelezte ilyen szándékát. Tiltakoztak a szakszervezetek Több mint kétezer alkalmazott állt sztrájkőrséget tegnap a parlament előtt, így tiltakoztak a kormány által felelősségvállalással elfogadott törvények ellen. A Közalkalmazottak Szövetsége — az állami alkalmazottak érdekvédelmi szervezetei­nek tömörülése — hívta utcára tagjait, azt szerették volna elérni, hogy a kormány álljon el az egységes bérezési törvény felelősségvállalással való elfogadásától, úgy értékelik, az új jogszabály megfosztja őket bizonyos jogaiktól, és igazságtalanul ala­csony jövedelmet biztosít több kategória számára. Elutasítják azokat a leépítéseket is, melyeket az állami szektor tervezett átszervezése eredményez. Az állami alkalmazot­tak szakszervezetei október 5-én általános sztrájk kirobbantását ígérik. HÍRSALÁTA___________ Mátyás évek óta ketrecben SZEKERES ATTILA FELVÉTELE KONTÁROKTÓL FÉLTIK MÁTYÁST. Társfinanszírozó­­ként a magyar állam bele szeretne szólni a kolozsvári Mátyás-szo­bor felújítási munkálataiba, miután a budapesti illetékesek fülébe jutott: a kincses városban aggódnak amiatt, hogy Fadrusz János alkotásának restaurálását kellő szakmai tapasztalatok és referencia­­munkák nélküli szakemberekre bízták. (VMSZ) MAGASABB A VALÓS MUNKANÉLKÜLISÉG A STA­TISZTIKÁKNÁL. Egy-két százalékponttal kisebb munkanélküli­ségi arányt mutatnak Romániában a statisztikák a valóban állás­talanok számarányához képest —jelentette ki Maria Câmpeanu volt munkaügyi miniszter. Az eltérés abból a paradoxonból is lát­szik, hogy a román munkaügyi minisztérium 6,6 százalékos mun­kanélküliséget jelentett úgy, hogy a gazdasági visszaesés az egyik legnagyobb az unióban, évi nyolc százalék körüli, az uniós mun­kanélküliségi átlag pedig kilenc százalék. Ez a mintegy kétszázalé­kos különbség annak köszönhető, hogy a minisztérium csak azokat tünteti fel a statisztikáiban, akik jelentkeznek a megyei munkanél­küliségi hivatalokban, míg az EU-ban minden álláskeresőt beszá­mítanak — mondta a volt miniszter. (cotidianul.ro) EGYÉVES A GAZDASÁGI VÁLSÁG. Immár egy éve, hogy a Wall Streetről elindult a gazdasági és pénzügyi válság, amikor hivatalosan is csődöt jelentett a világ negyedik legna­gyobb befektetési bankja, a Lehman Brothers, amely a világ valamennyi pénzpiacára rögtön kihatott, s kihat máig. Romá­niában az idő tájt választási kampány volt, s az égadta világon senki nem vette tudomásul a közelgő válságot. NÉGY BANIVAL OLCSÓBB LETT AZ ÜZEMANYAG. A Rompetrol négy bánival csökkentette az üzemanyagok árát. Az ár­módosítás nyomán az Efix 95 benzin litere 3,9 lejbe, az Alto 101 benzin litere 4,51 lejbe kerül. Az Efix és az Alto 55 gázolaj literét 3,71, illetve 4 lejért lehet megvásárolni. A Rompetrol árpolitikájá­nak megfelelően +/-5 százalékkal térhetnek el a töltőállomásokon az árak a referenciaárhoz képest. A Petrom és a Rompetrol legutóbb múlt héten folyamodott árcsökkentéshez — tájékoztat a Mediafax.

Next