Háromszék, 2009. október (21. évfolyam, 5794-5820. szám)

2009-10-01 / 5794. szám

KÖZELET BELFÖLD • Folytatódik az állóháború Kudarcba fulladt tegnap reggel a két kormánypárt tárgyalási kísérlete a harmadik napja tartó kormányválságról: a szociálde­mokraták elutasították partnerük meghívóját, és nem vettek részt az Emil Boc miniszterelnök által összehívott koalíciós egyezteté­sen. Az SZDP nem fogadja el Traian Basescu államfő javaslatát, hogy semleges személy vagy ellenzéki politikus kerüljön a vita­tott belügyi tárca élére, kitart Dan Nica mellett. A D­LP délutánig adott újabb „ultimátumot” egy új jelölt megnevezésére, és mi­után merev elutasításba ütközött, Boc kijelentette, hogy nem te­het mást, megvárja az államfő döntését. A még tisztségben levő miniszterelnök-helyettes, Dan Nica szintén az államfőhöz fordult a válság feloldásáért, arra kérte, hogy gondolja meg a meneszté­sét, mert ha aláírja, akkor az SZDP kormánytagjai harminc per­cen belül mind lemondanak. A szociáldemokraták fővárosi szer­vezete tegnap rendkívüli, ünnepi hangulatú értekezletet tartott, ez alkalommal is élesen bírálták az államfőt. Lapzártakor Nica Basescuval tárgyalt. Pénzt osztott a kormány Októbertől ötven lejjel, 300-ról 350-re emeli az államilag szava­tolt minimálnyugdíjat a kormány, a többit pedig két százalékkal — jelentette be a tegnap délutáni kormányülés után Emil Boc minisz­terelnök. Emlékeztetett arra, hogy márciusban már volt egy három­­százalékos nyugdíjemelés, és hangsúlyozta, hogy a jelenlegi növe­kedés nem vonatkozik a speciális, igen magas nyugdíjakra. El­ismételte, hogy januártól, az egységes bértörvény életbe lépésétől egyetlen állami alkalmazottnak sem csökken a fizetése, a tanároké pedig gyorsuló ütemben nő majd. Jóváhagyta a kabinet az egészség­­biztosító pénztárak által felvehető hitelkeretet és az orvosokkal kötött keretszerződések módosítását, valamint egy, a kőolajipari fejlesztés­re vonatkozó memorandumot is. Az ülésen mindkét kom­ánypárt miniszterei részt vettek, és csak a napirenden szereplő határozatokról tárgyaltak; a végén kérdezte meg Dan Nica belügyminisztert a kormányfő, hogy milyen döntésre jutott az SZDP. Ultimátum a parlamentnek Húsznapos határidőt szabna a kormány a parlamentnek arra, hogy jóváhagyja az elnökválasztás és az elnök által kért népszava­zás azonos időpontban való megszervezését. A kabinet tegnap sür­gősségi kormányrendeletben módosította a vonatkozó törvényt: eszerint az államfőnek joga van elnöki határozatban kiírni nép­szavazást, ha a parlament húsz napon belül nem válaszol a felkéré­sére. A rendelet értelmében az elnökválasztás napján, ugyanazok­ban a körzetekben és ugyanazokkal a választási bizottságokkal, de külön pecséttel és külön listákon a népszavazást is le lehetne bo­nyolítani. Boc érvelése szerint ezzel tizenegymillió eurót takaríta­na meg az államkincstár. A népszavazás ötlete és időzítése Traian Basescu államfőtől származik , az egykamarás, legtöbb három­száz fős parlament létrehozásáról kérné ki a lakosság véleményét. A kormányrendeletet a Dan Nica kormányfőhelyettes által vezetett belügyi tárca jóváhagyása nélkül szavazták meg. Tüntettek a közalkalmazottak Több száz állami alkalmazott vonult utcára tegnap Bukarestben és több vidéki városban. A főként tanügyi és közigazgatási szakszer­vezetek a két kormánypárt székházai előtt tüntettek az egységes bér­törvény és a tíznapos fizetetlen szabadság ellen. A D­LP országos vezetői közül senki nem állt szóba velük, az SZDP-nek két alelnöke is kiment, de csak annyit mondtak, hogy fölösleges a tiltakozás, hi­szen ők úgyis kivonulnak a kormányból. Verekedés a városházán Bírókra kelt a közösségi rendőrség tagjaival a fővárosi önkor­mányzat két nagyromániás tanácstagja, amikor magaviseletük miatt ki akarták őket tessékelni az ülésteremből. A napirenden több övezeti városrendezési terv szerepelt, a nagyromániások szerint az ingatlanmaffia gyanús ügyleteit törvényesítik utólag. Ugyanezen a véleményen volt több civil szervezet is, amelynek aktivistái az egykori Bukarestet jelképező fekete koporsóval vo­nultak fel a főpolgármesteri hivatal előtt, és szintén dulakodásba keveredtek a rendfenntartókkal, amikor azok meg akarták állítani az engedély nélkül megjelent gyertyás-koszorús menetet. Mircea Tom­a újságíró, a Sajtófigyelő Szolgálat munkatársa szerint a ta­nácstagok valamennyi választási ígéretüket megszegik. Néhányan a botránykitörés után távoztak, a jelenlevők azonban végül öt­vennégy területrendezési tervet fogadtak el. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter J. Ildikó Ne kampányoljanak az intézményvezetők FARKAS RÉKA. Körlevélben szólította fel a kormánynak, minisztériu­moknak alárendelt helyi intézmények vezetőit Codrin Munteanu prefektus, hogy a közelgő választási kampány­ban kerüljék a politikai megnyilatkozásokat, maradjanak semlegesek, és ne használják az általuk irányított hivatalt a jelöltek bármelyikének támogatására. A prefektus hangsúlyozta, olyan kampányakcióban ve­­azért tartotta fontosnak a felhí­­hetnek részt, amilyenben akar­­mást, mert az állami intézmé­­nek, ám a hivatalban kerülniük nyel csak úgy őrizhetik meg kell ezt. A prefektus felhívása­­hitelüket, ha függetlenek mag­nak ismertetése után gyorsan radnak a politikai kampányok- érkezett az újságírói jelzés a cióktól. Korábban az intéz- elég kinéznie irodája ablakán, ményvezetők köztisztviselők és hivatali autók egész sorát voltak, ám a kormány tavasszal láthatja, az intézményvezetők hozott döntése után ismét párt- naponta járnak munkaidőben a tagok lehetnek. Munteanu szó- kormánypártok szomszédos mint munkaidejük lejártával székházába. Millennium Gyulafehérváron Véget ért a Gyulafehérvári Főegyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából meghirdetett millenniumi év, a záróünnep­ségre több mint 12 000 zarándok érkezett. A Szent Mihály-székes­­egyházban bemutatott hálaadó szentmisét Franc Rodé bíboros, XVI. Benedek pápa küldötte, a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának prefektusa celebrálta. Jelen volt Erdő Péter esztergom-budapesti érsek és Friedrich Wetter, a münchen-freisingi egyházmegye érseke, valamint Teodor Paleologu román kulturális és vallásügyi miniszter is. A rendezvényt levélben köszöntötte Traian Basescu román és Sólyom László ma­gyar államfő. Az erdélyi egyházmegyét 1009-ben Szent István, Magyarország első királya alapította. A millenniumi évet 2008. szeptember 13-án nyitották meg Csíksomlyón, és 2009. szeptember 29-én, Szent Mihály napján, a gyulafehérvári főegyházmegye védő­szentjének ünnepén zárták. Az esztendő során számos hitéleti és kulturális rendezvényen vehettek részt a hívek. Kiemelkedő ese­mény volt februárban a kolozsvári Szent Mihály-templomban tar­tott Márton Áron-emlékünnepség, és Jakab Antal püspök tiszteleté­re is nagyszabású rendezvényeket tartottak. A gyulafehérvári szé­kesegyház restaurált déli tornyának és a Lászói-kápolnának az át­adását (2009. május) nemzetközi konferencia előzte meg, amelyen történészek, építészek, régészek és restaurátorok osztották meg ta­pasztalataikat. Egy kiállítás a székesegyház értékeit mutatta be fény­képeken. Millenniumi tárlat nyílt az érseki palota külön e célra fel­újított szárnyában, a látogatók a főegyházmegye egyháztörténeti és egyházművészeti értékeiből láthattak válogatást. A főegyházme­­gyében zajló szociális-karitatív munkát helyezte előtérbe az a szoci­ális konferencia, amelyet a Gyulafehérvári Caritas szervezett szep­temberben Csíksomlyón. Számos koncertre is sor került, és minden főesperesi kerületben ifjúsági találkozókat szerveztek. A HÍRSALÁTA________| BÜNTETŐ FELJELENTÉS A MÁTYÁS-SZOBOR ÜGYÉBEN. Büntető feljelentést tett az ügyészségen „a Kolozsvári Városi Tanács törvényes képviselői”, illetve a Kolozsvári Városi Tanácsot a május 4-i liciten képviselő László Attila ellen a budapesti Bencsik Alkotóközösség Kft. A kft.-t hiányzó iratok miatt már a versenytárgyalás első körében kizárták. A feljelentés szerint a licitet nem megfelelő körülmények között szervezték meg, ezáltal elmaradt haszon miatt jelentős kárt okoztak a budapesti cégnek. Ugyanakkor kifogásolják, hogy az útépítéssel foglalkozó és a hatóságoktól a szükséges engedélyekkel nem rendelkező Concefa Rt. nyerte meg a licitet, illetve arra gyanakszanak, hogy a nagyszebeni cég olyan információkkal rendelkezett, amelyeket eltitkoltak a többi résztvevő elől. (Szabadság) KÖLTŐ BÍRÁLTA AZ ÁLLAMFŐT. Az államfő a Konrad Adenauer Alapítvány meghívására utazott Ma­rosvásárhelyre kedden késő délután, helyi vezetőkkel, meghívottakkal találkozott. Az elnök meglepődött, amikor a hallgatóságból egy fiatal költő, Claudiu Comartin szót kért, és érzéketlennek nevezte Traian Basescut, illetve figyel­meztette, hogy politikai diskurzusa fáradt, és az emberek már nem vevők az ajánlatára. Úgy vélte, kifejezetten káros az országra nézve, hogy az elnök folyamatosan a konf­liktusokat keresi. Az államfő elismerte, hogy a fiatalember­nek igaza van, ugyanakkor pontosított: mint elnök kényte­len megküzdeni a maga szabadságáért. Hozzátette: elgon­dolkodtatónak tartja, hogy érzéketlennek nevezték. (mediatica.ro) JÓVÁHAGYTÁK A RIDZI-JELENTÉST.A képviselőház jogi bizottsága ma jóváhagyta a Ridzi-bizottság jelentését, és kérte a plénumot, emeljen vádat a volt miniszter ellen hűtlen kezelés miatt. A jelentést tizenkét szavazattal nyolc ellenében fogadták el. A Demokrata Liberális Párt szavazott ellene. (Kolozsvári Rádió) BÜNTETLENÜL TÁVOZOTT A SZEKUSTÁBORNOK. Elhunyt nyolcvanéves korában Nicolae Pleşiţă szekustábornok, Ceauşescu külföldi titkosszolgálatának vezetője. Évekig azzal vádolták, hogy ő szervezte meg a Szabad Európa Rádió elleni robbantásos merényletet, a külföldön élő vagy oda menekült, diktatúraellenes román személyiségek üldözését. A rend­szerváltás után jól megvolt, hetvenmillió tejes nyugdíjból tengette életét. (Ziare.com) 2009. október 1., csütörtök ] JEGYZET­T Hadd lobogjon Mily nagylelkű prefektusunk, akinek szúrja a szemét a szé­kely zászló, egyelőre nem büntet. De ha szép szóval nem megy, akkor kénytelen lesz rá. Mármint megbírságolni azokat a pol­gármestereket, akik kitűzték hivatalukra a lobogót. Hát, mit lehet erre mondani? Codrin Munteanu oly ,,jeles " elődöktől tanult, mint Horia Grama vagy az elhunyt Adrian Căşunean- Vlad, akiket szintén sértettek a nemzeti jelképek, s bírságoltak. Hol azért, mert a hivatal fejléces papírja kétnyel­vű volt, netán hivatalos iratokon megjelent a település ősi cí­mere, vagy december elseje tiszteletére a polgármester nem lobogóztatta fel a várost, hol azért, mert a városháza tornyá­ról eltűnt a román zászló. Ez utóbbinál időzzünk kissé, mert ugyanazzal a passzussal érvel a mostani kormánymegbízott a székely zászló ellen, amivel akkoriban prefektúrai jogászként a román zászló eltűnésének állítólagos törvénytelenségét han­goztatta. A jelképek használatát szabályozó kormányhatáro­zat szerint a közintézmények bejáratához ki kell fü­ggeszteni az államcímert, melyet két román zászlónak kell közrevennie. Nos, erre a cikkelyre hivatkozva bírságolták meg Albert Almost, Sepsiszentgyörgy korábbi polgármesterét, s mikor ő a bíróságon kért jogorvoslatot, a román igazságszolgáltatás a prefektusnak adott igazat. (!) Most ugyanezen cikkelyt lobogtatja Munteanu, mondva, csupán román zászlóról van szó, tehát holmi székely zászló­nak nincs semmi keresnivalója az intézményeken. S szerinte, amit nem ír elő a törvény, az tilos, legalábbis a közigazgatás­ban — hangsúlyozza. Úgy véljük, ez csak az ö meg a hason­szőrűek fejében forog így, mert a demokratikus jogrend alap­ja, hogy amit törvény nem tilt, az lehetséges. Itt hívnánk fel a polgármesterek figyelmét, hogy a jogsza­bály következő bekezdése kimondja, amely közigazgatási egy­ségnek van címere, a székház homlokzatára az államcímer baljára kifüggesztheti azt. Hát éljünk törvény adta lehetősé­günkkel, és használjuk jelképeinket! Továbbá akinek kormány­­határozattal elfogadott címere van, vésse azt be bélyegzőjébe, cserélje le a román államcímert saját címerére, mert ez is tör­vény adta lehetőség, s az már az önrendelkezés első jele. S említett jelképtörvény soron következő bekezdése kimond­ja: ,,amennyiben egy épületben több intézmény székel, a zász­lókat csupán a főbejáratra kell kitűzni. ” Tisztán, világosan rendelkezik a jogszabály, s a ,,kell” ige nyomatékosít. Tehát azokon a helyeken, ahol egy épületben működik a polgármes­teri hivatal és a művelődési ház, utóbbiról nyugodtan le lehet szerelni az állami jelképeket, sőt, a prefektus logikáját követ­ve, le „kell ” szedni. Lássuk, mit szól majd hozzá! A témát lehet ragozni, s ilyenkor, gazdasági meg politikai válságban el lehet terelni a figyelmet vele, de üljünk csak nyugton, s foglalkozzunk a saját dolgainkkal, bármit is ír a törvény, egymás szimbólumait ne bántsuk, mert az érzékenyen érinti a közösség tagjait. S amennyiben nem viszik túlzásba a jelképek használatát, hogy például még a kukát, meg a padot, melyre ülepünket helyezzük is nemzetiszínre pingálják, tisztel­jük egymás nemzeti jelképeit. Szekeres Attila

Next