Háromszék, 2009. október (21. évfolyam, 5794-5820. szám)
2009-10-01 / 5794. szám
KÖZELET BELFÖLD • Folytatódik az állóháború Kudarcba fulladt tegnap reggel a két kormánypárt tárgyalási kísérlete a harmadik napja tartó kormányválságról: a szociáldemokraták elutasították partnerük meghívóját, és nem vettek részt az Emil Boc miniszterelnök által összehívott koalíciós egyeztetésen. Az SZDP nem fogadja el Traian Basescu államfő javaslatát, hogy semleges személy vagy ellenzéki politikus kerüljön a vitatott belügyi tárca élére, kitart Dan Nica mellett. A DLP délutánig adott újabb „ultimátumot” egy új jelölt megnevezésére, és miután merev elutasításba ütközött, Boc kijelentette, hogy nem tehet mást, megvárja az államfő döntését. A még tisztségben levő miniszterelnök-helyettes, Dan Nica szintén az államfőhöz fordult a válság feloldásáért, arra kérte, hogy gondolja meg a menesztését, mert ha aláírja, akkor az SZDP kormánytagjai harminc percen belül mind lemondanak. A szociáldemokraták fővárosi szervezete tegnap rendkívüli, ünnepi hangulatú értekezletet tartott, ez alkalommal is élesen bírálták az államfőt. Lapzártakor Nica Basescuval tárgyalt. Pénzt osztott a kormány Októbertől ötven lejjel, 300-ról 350-re emeli az államilag szavatolt minimálnyugdíjat a kormány, a többit pedig két százalékkal — jelentette be a tegnap délutáni kormányülés után Emil Boc miniszterelnök. Emlékeztetett arra, hogy márciusban már volt egy háromszázalékos nyugdíjemelés, és hangsúlyozta, hogy a jelenlegi növekedés nem vonatkozik a speciális, igen magas nyugdíjakra. Elismételte, hogy januártól, az egységes bértörvény életbe lépésétől egyetlen állami alkalmazottnak sem csökken a fizetése, a tanároké pedig gyorsuló ütemben nő majd. Jóváhagyta a kabinet az egészségbiztosító pénztárak által felvehető hitelkeretet és az orvosokkal kötött keretszerződések módosítását, valamint egy, a kőolajipari fejlesztésre vonatkozó memorandumot is. Az ülésen mindkét kománypárt miniszterei részt vettek, és csak a napirenden szereplő határozatokról tárgyaltak; a végén kérdezte meg Dan Nica belügyminisztert a kormányfő, hogy milyen döntésre jutott az SZDP. Ultimátum a parlamentnek Húsznapos határidőt szabna a kormány a parlamentnek arra, hogy jóváhagyja az elnökválasztás és az elnök által kért népszavazás azonos időpontban való megszervezését. A kabinet tegnap sürgősségi kormányrendeletben módosította a vonatkozó törvényt: eszerint az államfőnek joga van elnöki határozatban kiírni népszavazást, ha a parlament húsz napon belül nem válaszol a felkérésére. A rendelet értelmében az elnökválasztás napján, ugyanazokban a körzetekben és ugyanazokkal a választási bizottságokkal, de külön pecséttel és külön listákon a népszavazást is le lehetne bonyolítani. Boc érvelése szerint ezzel tizenegymillió eurót takarítana meg az államkincstár. A népszavazás ötlete és időzítése Traian Basescu államfőtől származik , az egykamarás, legtöbb háromszáz fős parlament létrehozásáról kérné ki a lakosság véleményét. A kormányrendeletet a Dan Nica kormányfőhelyettes által vezetett belügyi tárca jóváhagyása nélkül szavazták meg. Tüntettek a közalkalmazottak Több száz állami alkalmazott vonult utcára tegnap Bukarestben és több vidéki városban. A főként tanügyi és közigazgatási szakszervezetek a két kormánypárt székházai előtt tüntettek az egységes bértörvény és a tíznapos fizetetlen szabadság ellen. A DLP országos vezetői közül senki nem állt szóba velük, az SZDP-nek két alelnöke is kiment, de csak annyit mondtak, hogy fölösleges a tiltakozás, hiszen ők úgyis kivonulnak a kormányból. Verekedés a városházán Bírókra kelt a közösségi rendőrség tagjaival a fővárosi önkormányzat két nagyromániás tanácstagja, amikor magaviseletük miatt ki akarták őket tessékelni az ülésteremből. A napirenden több övezeti városrendezési terv szerepelt, a nagyromániások szerint az ingatlanmaffia gyanús ügyleteit törvényesítik utólag. Ugyanezen a véleményen volt több civil szervezet is, amelynek aktivistái az egykori Bukarestet jelképező fekete koporsóval vonultak fel a főpolgármesteri hivatal előtt, és szintén dulakodásba keveredtek a rendfenntartókkal, amikor azok meg akarták állítani az engedély nélkül megjelent gyertyás-koszorús menetet. Mircea Toma újságíró, a Sajtófigyelő Szolgálat munkatársa szerint a tanácstagok valamennyi választási ígéretüket megszegik. Néhányan a botránykitörés után távoztak, a jelenlevők azonban végül ötvennégy területrendezési tervet fogadtak el. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter J. Ildikó Ne kampányoljanak az intézményvezetők FARKAS RÉKA. Körlevélben szólította fel a kormánynak, minisztériumoknak alárendelt helyi intézmények vezetőit Codrin Munteanu prefektus, hogy a közelgő választási kampányban kerüljék a politikai megnyilatkozásokat, maradjanak semlegesek, és ne használják az általuk irányított hivatalt a jelöltek bármelyikének támogatására. A prefektus hangsúlyozta, olyan kampányakcióban veazért tartotta fontosnak a felhíhetnek részt, amilyenben akarmást, mert az állami intézmének, ám a hivatalban kerülniük nyel csak úgy őrizhetik meg kell ezt. A prefektus felhívásahitelüket, ha függetlenek magnak ismertetése után gyorsan radnak a politikai kampányok- érkezett az újságírói jelzés a cióktól. Korábban az intéz- elég kinéznie irodája ablakán, ményvezetők köztisztviselők és hivatali autók egész sorát voltak, ám a kormány tavasszal láthatja, az intézményvezetők hozott döntése után ismét párt- naponta járnak munkaidőben a tagok lehetnek. Munteanu szó- kormánypártok szomszédos mint munkaidejük lejártával székházába. Millennium Gyulafehérváron Véget ért a Gyulafehérvári Főegyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából meghirdetett millenniumi év, a záróünnepségre több mint 12 000 zarándok érkezett. A Szent Mihály-székesegyházban bemutatott hálaadó szentmisét Franc Rodé bíboros, XVI. Benedek pápa küldötte, a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának prefektusa celebrálta. Jelen volt Erdő Péter esztergom-budapesti érsek és Friedrich Wetter, a münchen-freisingi egyházmegye érseke, valamint Teodor Paleologu román kulturális és vallásügyi miniszter is. A rendezvényt levélben köszöntötte Traian Basescu román és Sólyom László magyar államfő. Az erdélyi egyházmegyét 1009-ben Szent István, Magyarország első királya alapította. A millenniumi évet 2008. szeptember 13-án nyitották meg Csíksomlyón, és 2009. szeptember 29-én, Szent Mihály napján, a gyulafehérvári főegyházmegye védőszentjének ünnepén zárták. Az esztendő során számos hitéleti és kulturális rendezvényen vehettek részt a hívek. Kiemelkedő esemény volt februárban a kolozsvári Szent Mihály-templomban tartott Márton Áron-emlékünnepség, és Jakab Antal püspök tiszteletére is nagyszabású rendezvényeket tartottak. A gyulafehérvári székesegyház restaurált déli tornyának és a Lászói-kápolnának az átadását (2009. május) nemzetközi konferencia előzte meg, amelyen történészek, építészek, régészek és restaurátorok osztották meg tapasztalataikat. Egy kiállítás a székesegyház értékeit mutatta be fényképeken. Millenniumi tárlat nyílt az érseki palota külön e célra felújított szárnyában, a látogatók a főegyházmegye egyháztörténeti és egyházművészeti értékeiből láthattak válogatást. A főegyházmegyében zajló szociális-karitatív munkát helyezte előtérbe az a szociális konferencia, amelyet a Gyulafehérvári Caritas szervezett szeptemberben Csíksomlyón. Számos koncertre is sor került, és minden főesperesi kerületben ifjúsági találkozókat szerveztek. A HÍRSALÁTA________| BÜNTETŐ FELJELENTÉS A MÁTYÁS-SZOBOR ÜGYÉBEN. Büntető feljelentést tett az ügyészségen „a Kolozsvári Városi Tanács törvényes képviselői”, illetve a Kolozsvári Városi Tanácsot a május 4-i liciten képviselő László Attila ellen a budapesti Bencsik Alkotóközösség Kft. A kft.-t hiányzó iratok miatt már a versenytárgyalás első körében kizárták. A feljelentés szerint a licitet nem megfelelő körülmények között szervezték meg, ezáltal elmaradt haszon miatt jelentős kárt okoztak a budapesti cégnek. Ugyanakkor kifogásolják, hogy az útépítéssel foglalkozó és a hatóságoktól a szükséges engedélyekkel nem rendelkező Concefa Rt. nyerte meg a licitet, illetve arra gyanakszanak, hogy a nagyszebeni cég olyan információkkal rendelkezett, amelyeket eltitkoltak a többi résztvevő elől. (Szabadság) KÖLTŐ BÍRÁLTA AZ ÁLLAMFŐT. Az államfő a Konrad Adenauer Alapítvány meghívására utazott Marosvásárhelyre kedden késő délután, helyi vezetőkkel, meghívottakkal találkozott. Az elnök meglepődött, amikor a hallgatóságból egy fiatal költő, Claudiu Comartin szót kért, és érzéketlennek nevezte Traian Basescut, illetve figyelmeztette, hogy politikai diskurzusa fáradt, és az emberek már nem vevők az ajánlatára. Úgy vélte, kifejezetten káros az országra nézve, hogy az elnök folyamatosan a konfliktusokat keresi. Az államfő elismerte, hogy a fiatalembernek igaza van, ugyanakkor pontosított: mint elnök kénytelen megküzdeni a maga szabadságáért. Hozzátette: elgondolkodtatónak tartja, hogy érzéketlennek nevezték. (mediatica.ro) JÓVÁHAGYTÁK A RIDZI-JELENTÉST.A képviselőház jogi bizottsága ma jóváhagyta a Ridzi-bizottság jelentését, és kérte a plénumot, emeljen vádat a volt miniszter ellen hűtlen kezelés miatt. A jelentést tizenkét szavazattal nyolc ellenében fogadták el. A Demokrata Liberális Párt szavazott ellene. (Kolozsvári Rádió) BÜNTETLENÜL TÁVOZOTT A SZEKUSTÁBORNOK. Elhunyt nyolcvanéves korában Nicolae Pleşiţă szekustábornok, Ceauşescu külföldi titkosszolgálatának vezetője. Évekig azzal vádolták, hogy ő szervezte meg a Szabad Európa Rádió elleni robbantásos merényletet, a külföldön élő vagy oda menekült, diktatúraellenes román személyiségek üldözését. A rendszerváltás után jól megvolt, hetvenmillió tejes nyugdíjból tengette életét. (Ziare.com) 2009. október 1., csütörtök ] JEGYZETT Hadd lobogjon Mily nagylelkű prefektusunk, akinek szúrja a szemét a székely zászló, egyelőre nem büntet. De ha szép szóval nem megy, akkor kénytelen lesz rá. Mármint megbírságolni azokat a polgármestereket, akik kitűzték hivatalukra a lobogót. Hát, mit lehet erre mondani? Codrin Munteanu oly ,,jeles " elődöktől tanult, mint Horia Grama vagy az elhunyt Adrian Căşunean- Vlad, akiket szintén sértettek a nemzeti jelképek, s bírságoltak. Hol azért, mert a hivatal fejléces papírja kétnyelvű volt, netán hivatalos iratokon megjelent a település ősi címere, vagy december elseje tiszteletére a polgármester nem lobogóztatta fel a várost, hol azért, mert a városháza tornyáról eltűnt a román zászló. Ez utóbbinál időzzünk kissé, mert ugyanazzal a passzussal érvel a mostani kormánymegbízott a székely zászló ellen, amivel akkoriban prefektúrai jogászként a román zászló eltűnésének állítólagos törvénytelenségét hangoztatta. A jelképek használatát szabályozó kormányhatározat szerint a közintézmények bejáratához ki kell függeszteni az államcímert, melyet két román zászlónak kell közrevennie. Nos, erre a cikkelyre hivatkozva bírságolták meg Albert Almost, Sepsiszentgyörgy korábbi polgármesterét, s mikor ő a bíróságon kért jogorvoslatot, a román igazságszolgáltatás a prefektusnak adott igazat. (!) Most ugyanezen cikkelyt lobogtatja Munteanu, mondva, csupán román zászlóról van szó, tehát holmi székely zászlónak nincs semmi keresnivalója az intézményeken. S szerinte, amit nem ír elő a törvény, az tilos, legalábbis a közigazgatásban — hangsúlyozza. Úgy véljük, ez csak az ö meg a hasonszőrűek fejében forog így, mert a demokratikus jogrend alapja, hogy amit törvény nem tilt, az lehetséges. Itt hívnánk fel a polgármesterek figyelmét, hogy a jogszabály következő bekezdése kimondja, amely közigazgatási egységnek van címere, a székház homlokzatára az államcímer baljára kifüggesztheti azt. Hát éljünk törvény adta lehetőségünkkel, és használjuk jelképeinket! Továbbá akinek kormányhatározattal elfogadott címere van, vésse azt be bélyegzőjébe, cserélje le a román államcímert saját címerére, mert ez is törvény adta lehetőség, s az már az önrendelkezés első jele. S említett jelképtörvény soron következő bekezdése kimondja: ,,amennyiben egy épületben több intézmény székel, a zászlókat csupán a főbejáratra kell kitűzni. ” Tisztán, világosan rendelkezik a jogszabály, s a ,,kell” ige nyomatékosít. Tehát azokon a helyeken, ahol egy épületben működik a polgármesteri hivatal és a művelődési ház, utóbbiról nyugodtan le lehet szerelni az állami jelképeket, sőt, a prefektus logikáját követve, le „kell ” szedni. Lássuk, mit szól majd hozzá! A témát lehet ragozni, s ilyenkor, gazdasági meg politikai válságban el lehet terelni a figyelmet vele, de üljünk csak nyugton, s foglalkozzunk a saját dolgainkkal, bármit is ír a törvény, egymás szimbólumait ne bántsuk, mert az érzékenyen érinti a közösség tagjait. S amennyiben nem viszik túlzásba a jelképek használatát, hogy például még a kukát, meg a padot, melyre ülepünket helyezzük is nemzetiszínre pingálják, tiszteljük egymás nemzeti jelképeit. Szekeres Attila