Háromszék, 2010. január (22. évfolyam, 5871-5894. szám)

2010-01-22 / 5887. szám

Civilek a kétnyelvűségért A kétnyelvűség betartásáért szállt síkra több erdélyi ma­gyar civil szervezet, ötpontos kiáltványt fogalmazva meg az anyanyelv védelmében. A marosvásárhelyi Civil Elköte­lezettség Mozgalom (CEMO) kezdeményezését eddig több mint húsz háromszéki civil szervezet karolta fel. A Többnyelvűség európai nem szükséges senki tiltása, érték című felhívásban a kez­deményezők úgy vélik, bár anyanyelvünk használatát tör­vény is szavatolja, nem élünk vele. Ritkán fordulunk ma­gyar nyelven az intézmények­hez, sok esetben románul zaj­lanak a hivatalos beszélgeté­sek, a cégtáblákon, üzletek­ben, szolgáltatóknál kevés a magyar felirat, közöttük is sok a helytelen. „Eluralkodott rajtunk a kishitűség, és már önmagunk vetünk gátat jogos igényeinknek”, a román hata­lom pedig ezt kihasználva akadályoz minden kezde­ményezést, nem lehet magyar felirat Kolozsvár vagy Ara­­nyosgyéres bejáratainál, hiá­nyoznak a kétnyelvű tájékoz­tatók az intézményekben, még a vállalkozói kör sem igazodik vásárlói nyelvéhez — állítják. (Részletek a 2. oldalon) Két évre ítélték Háromszék legismertebb közjegyzőjét Közokirat-hamisításért kétévi felfüggesztett szabad­ságvesztésre ítélték Azéll Mária sepsiszentgyörgyi közjegy­zőt. A Legfelsőbb Törvényszéken született döntés után a megye legrégebbi és legismertebb közjegyzőjének az iro­dáját is be kellene zárnia, ám az erre vonatkozó miniszté­riumi rendelet elmaradt. Szén Mária továbbra is dolgo­zik, és az alkotmánybíróságon támadja meg az őt elma­rasztaló törvényszéki határozatot. Az előzményekről ő maga számolt be lapunknak. Demeter J. Ildikó írása a 3. oldalon MÁRÓL HOLNAPRA . A kultúra nemzetmegtartó V. Majzik Mária kőbe vésett plasztikai alkotása, a Himnusz­emlékmű egy kedves magyarhoni kisvárost, Budakeszit nemze­ti kegyhellyé emelte. Mi Háromszéken a Magyar Kultúra Napján azért említjük a Himnusz utóéletének ezt a történetét, mert a Magyar Örökség-díjas szobrásznő az eredetileg nem köztérre képzelt, hanem templom vagy középület belső terébe elhelyezendő alkotás terveit felajánlotta városunk valamelyik temploma számára. Válaszra sem méltatták. Pedig, ha ez megtörténik, Háromszék fővárosa maga is nemzeti kegyhellyé válik. Különösen a Magyar Kultúra Napján. A Székely Nemzeti Múzeummal, a Lábas Házzal, a Tamási Áron Színházzal, a sepsiszentgyörgyi Kós-épületekkel, a történelmi megyeházával, a Székely Mikó Kollégiummal, a Református Vártemplommal, nagyszámú emlékművel, és hadd ne soroljuk, még mi mindennel együtt. Ezzel a lépéssel hozzá­járulhattunk volna, hogy Sepsiszentgyörgy képe a székelység tudatában egyféle kulturális fővárosként rögzüljön. A mai ünnepnap nem a siránkozás napja, de legyünk prak­tikusak, figyeljünk fel arra, mennyi olyan ajánlatot engedünk el a fülünk mellett, amely az egységes magyar nemzeti kultú­rát, az elcsatolt nemzetrészek együvé tartozását erősítené, ami egyébként a Himnusz fő üzenete is. ereje A jelenségre figyelve jut eszünkbe, hogy kiengedtük a kezünk­ből a Székelyföld ezer pillanata című nagyszabású fotókiállítást is, amely most a várpalotai Trianon Múzeum ékessége. Az elszalasztott lehetőségek sora nem csak a közelmúlté, vannak régebbi keletűek is. Bálványos várának romos romtor­nyát konzerválni lehetett volna — volt rá pénz —, mikor még állt a torony derekának egy része. Természetesen, a kulturális önösszeszedésnek vannak pozitív példái, figyelemre méltó elképzelései is. Az épített örökségnél időzve a Lábas Ház, a zágoni Mikes—Szentkereszty-udvarház, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum épületének rendbetétele, a bodvaji vashámor restaurálása, a magántulajdonba visszake­rült műemlék jellegű épületek egész sorának renoválása, a sok­sok köztéri szobor és emlékmű, bizonyos kulturális intézmények megerősödése, a templomépítések egész sora, mind-mind ösz­tönző példa. És a most megfogalmazódó tervek is. A múzeum épületének felújítása, az Erzsébet parkba képzelt szoborgaléria Háromszék nagyjairól, a rétyi honvédemlékmű, a köztemetői emlékmű helyreállítása, kiadványok, könyvek kiadásának támo­gatása, mind-mind a nemzeti kultúrát és ennek révén a nemzeti öntudatot, összetartozást erősítik. Sylvester Lajos ÉV ELEJÉN A KÖZSÉGGAZDÁK A legszükségesebbekre figyelnek Beszélgetés BIHARI EDÖMÉRREL, Nagyajta polgármesterével Meglehetősen nehéz évet hagyott maga mögött Nagyajta: késtek a költségvetésbe tervezett jövedelmek, a megcélzott integrált pályázati kiírás feltételei többször megváltoztak, részben új dokumentációt kellett készíteniük, ráadásul terve­ik egy részéről is le kellett mondaniuk. Ezekkel is magyarázható, hogy október végére szinte fizetésképtelenné vált. Bihari Edömér polgármesterrel a községfejlesztés lehetőségeiről beszélgettünk. — Polgármester úr, talán nem túlzók, sok, a be nem tervezett költségek megle­ha azt mondom, Nagyajta történetében nem volt még példa rá, hogy központi forrásból kapott pénz mentette meg az önkormányzatot a fizetésképtelenségtől! Mi vezetett ide? — Erdővidék legkisebb községe va­gyunk, s egyúttal mi gazdálkodunk a legkisebb jövedelemből is, így a késé­ketésen könnyen felboríthatják pénz­ügyi egyensúlyunkat. Az első csapást az jelentette, hogy nem tudtuk időben és a remélt áron eladni a három erdőrészünk­­ből kivágható fát. Ahelyett, hogy már március-április környékén hozzájutot­tunk volna pénzünkhöz, csak szeptem­berben, illetve decemberben folyt be, ráadásul a tervezett összegnél harmad­nyival kevesebb. Komoly gondot oko­zott a 322-es pályázat pontrendszerének megváltoztatása is. Eredetileg azt ter­veztük, hogy a község két falujában ti­zennyolc kilométeren kiépítjük a csator­nahálózatot, s felújítjuk a különleges értéket képviselő kultúrházunkat. (folytatása a 3. oldalon) IFJ. BARABÁS MIHÁLY FELVÉTELE A megszorítások bizonytalansága FERENCZ CSABA A munkavállalók jövedelmének megnyirbálásáról, a munkaerő-piaci szereplők jogainak változásairól egymás után jelennek meg a sajtóhírek. Nem légből kapottak, mert legtöbbjükről szakminiszter(ek) nyilatkoznak, ám konkrét törvénybe iktatásuk egyelőre elmaradt. Van persze olyan, az egységes bértörvény például, mely februártól életbe lép­hetne, ám az elfogadott költségvetés megszorításai részben áthúzzák alkalmazhatóságát. A hírek azonban keringő­ nyek „kezelése”, ami azt is ered­nek, az érdekvédők szervez­­ményezheti, hogy kétféle mini­­kednek, a kormányzat pedig a málbér lesz Romániában (egy jól bevált módszerben bízik: 705 lejes a köz- és egy 600 lejes ha valamilyen, már nyilvános­ a magánszférában). Vagy a szak­­ságra dobott hajmeresztő öt­ tárca illetékeseinek nyilatkozata, settől eláll, vagy enyhébb sor- amely a pluszjuttatások, neveze­­máját vezeti be, akkor máris tesen a túlórapénzek tavalyi szin­­„örülhetnek” az érintettek. fen tartását irányozza elő, holott itt van például az egységes a törvény másképp rendelkezik, bérrendszerből származó hátrá­ (folytatása a 3. oldalon)

Next