Háromszék, 2010. január (22. évfolyam, 5871-5894. szám)
2010-01-22 / 5887. szám
Civilek a kétnyelvűségért A kétnyelvűség betartásáért szállt síkra több erdélyi magyar civil szervezet, ötpontos kiáltványt fogalmazva meg az anyanyelv védelmében. A marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) kezdeményezését eddig több mint húsz háromszéki civil szervezet karolta fel. A Többnyelvűség európai nem szükséges senki tiltása, érték című felhívásban a kezdeményezők úgy vélik, bár anyanyelvünk használatát törvény is szavatolja, nem élünk vele. Ritkán fordulunk magyar nyelven az intézményekhez, sok esetben románul zajlanak a hivatalos beszélgetések, a cégtáblákon, üzletekben, szolgáltatóknál kevés a magyar felirat, közöttük is sok a helytelen. „Eluralkodott rajtunk a kishitűség, és már önmagunk vetünk gátat jogos igényeinknek”, a román hatalom pedig ezt kihasználva akadályoz minden kezdeményezést, nem lehet magyar felirat Kolozsvár vagy Aranyosgyéres bejáratainál, hiányoznak a kétnyelvű tájékoztatók az intézményekben, még a vállalkozói kör sem igazodik vásárlói nyelvéhez — állítják. (Részletek a 2. oldalon) Két évre ítélték Háromszék legismertebb közjegyzőjét Közokirat-hamisításért kétévi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Azéll Mária sepsiszentgyörgyi közjegyzőt. A Legfelsőbb Törvényszéken született döntés után a megye legrégebbi és legismertebb közjegyzőjének az irodáját is be kellene zárnia, ám az erre vonatkozó minisztériumi rendelet elmaradt. Szén Mária továbbra is dolgozik, és az alkotmánybíróságon támadja meg az őt elmarasztaló törvényszéki határozatot. Az előzményekről ő maga számolt be lapunknak. Demeter J. Ildikó írása a 3. oldalon MÁRÓL HOLNAPRA . A kultúra nemzetmegtartó V. Majzik Mária kőbe vésett plasztikai alkotása, a Himnuszemlékmű egy kedves magyarhoni kisvárost, Budakeszit nemzeti kegyhellyé emelte. Mi Háromszéken a Magyar Kultúra Napján azért említjük a Himnusz utóéletének ezt a történetét, mert a Magyar Örökség-díjas szobrásznő az eredetileg nem köztérre képzelt, hanem templom vagy középület belső terébe elhelyezendő alkotás terveit felajánlotta városunk valamelyik temploma számára. Válaszra sem méltatták. Pedig, ha ez megtörténik, Háromszék fővárosa maga is nemzeti kegyhellyé válik. Különösen a Magyar Kultúra Napján. A Székely Nemzeti Múzeummal, a Lábas Házzal, a Tamási Áron Színházzal, a sepsiszentgyörgyi Kós-épületekkel, a történelmi megyeházával, a Székely Mikó Kollégiummal, a Református Vártemplommal, nagyszámú emlékművel, és hadd ne soroljuk, még mi mindennel együtt. Ezzel a lépéssel hozzájárulhattunk volna, hogy Sepsiszentgyörgy képe a székelység tudatában egyféle kulturális fővárosként rögzüljön. A mai ünnepnap nem a siránkozás napja, de legyünk praktikusak, figyeljünk fel arra, mennyi olyan ajánlatot engedünk el a fülünk mellett, amely az egységes magyar nemzeti kultúrát, az elcsatolt nemzetrészek együvé tartozását erősítené, ami egyébként a Himnusz fő üzenete is. ereje A jelenségre figyelve jut eszünkbe, hogy kiengedtük a kezünkből a Székelyföld ezer pillanata című nagyszabású fotókiállítást is, amely most a várpalotai Trianon Múzeum ékessége. Az elszalasztott lehetőségek sora nem csak a közelmúlté, vannak régebbi keletűek is. Bálványos várának romos romtornyát konzerválni lehetett volna — volt rá pénz —, mikor még állt a torony derekának egy része. Természetesen, a kulturális önösszeszedésnek vannak pozitív példái, figyelemre méltó elképzelései is. Az épített örökségnél időzve a Lábas Ház, a zágoni Mikes—Szentkereszty-udvarház, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum épületének rendbetétele, a bodvaji vashámor restaurálása, a magántulajdonba visszakerült műemlék jellegű épületek egész sorának renoválása, a soksok köztéri szobor és emlékmű, bizonyos kulturális intézmények megerősödése, a templomépítések egész sora, mind-mind ösztönző példa. És a most megfogalmazódó tervek is. A múzeum épületének felújítása, az Erzsébet parkba képzelt szoborgaléria Háromszék nagyjairól, a rétyi honvédemlékmű, a köztemetői emlékmű helyreállítása, kiadványok, könyvek kiadásának támogatása, mind-mind a nemzeti kultúrát és ennek révén a nemzeti öntudatot, összetartozást erősítik. Sylvester Lajos ÉV ELEJÉN A KÖZSÉGGAZDÁK A legszükségesebbekre figyelnek Beszélgetés BIHARI EDÖMÉRREL, Nagyajta polgármesterével Meglehetősen nehéz évet hagyott maga mögött Nagyajta: késtek a költségvetésbe tervezett jövedelmek, a megcélzott integrált pályázati kiírás feltételei többször megváltoztak, részben új dokumentációt kellett készíteniük, ráadásul terveik egy részéről is le kellett mondaniuk. Ezekkel is magyarázható, hogy október végére szinte fizetésképtelenné vált. Bihari Edömér polgármesterrel a községfejlesztés lehetőségeiről beszélgettünk. — Polgármester úr, talán nem túlzók, sok, a be nem tervezett költségek megleha azt mondom, Nagyajta történetében nem volt még példa rá, hogy központi forrásból kapott pénz mentette meg az önkormányzatot a fizetésképtelenségtől! Mi vezetett ide? — Erdővidék legkisebb községe vagyunk, s egyúttal mi gazdálkodunk a legkisebb jövedelemből is, így a késéketésen könnyen felboríthatják pénzügyi egyensúlyunkat. Az első csapást az jelentette, hogy nem tudtuk időben és a remélt áron eladni a három erdőrészünkből kivágható fát. Ahelyett, hogy már március-április környékén hozzájutottunk volna pénzünkhöz, csak szeptemberben, illetve decemberben folyt be, ráadásul a tervezett összegnél harmadnyival kevesebb. Komoly gondot okozott a 322-es pályázat pontrendszerének megváltoztatása is. Eredetileg azt terveztük, hogy a község két falujában tizennyolc kilométeren kiépítjük a csatornahálózatot, s felújítjuk a különleges értéket képviselő kultúrházunkat. (folytatása a 3. oldalon) IFJ. BARABÁS MIHÁLY FELVÉTELE A megszorítások bizonytalansága FERENCZ CSABA A munkavállalók jövedelmének megnyirbálásáról, a munkaerő-piaci szereplők jogainak változásairól egymás után jelennek meg a sajtóhírek. Nem légből kapottak, mert legtöbbjükről szakminiszter(ek) nyilatkoznak, ám konkrét törvénybe iktatásuk egyelőre elmaradt. Van persze olyan, az egységes bértörvény például, mely februártól életbe léphetne, ám az elfogadott költségvetés megszorításai részben áthúzzák alkalmazhatóságát. A hírek azonban keringő nyek „kezelése”, ami azt is erednek, az érdekvédők szervezményezheti, hogy kétféle minikednek, a kormányzat pedig a málbér lesz Romániában (egy jól bevált módszerben bízik: 705 lejes a köz- és egy 600 lejes ha valamilyen, már nyilvános a magánszférában). Vagy a szakságra dobott hajmeresztő öt tárca illetékeseinek nyilatkozata, settől eláll, vagy enyhébb sor- amely a pluszjuttatások, nevezemáját vezeti be, akkor máris tesen a túlórapénzek tavalyi szin„örülhetnek” az érintettek. fen tartását irányozza elő, holott itt van például az egységes a törvény másképp rendelkezik, bérrendszerből származó hátrá (folytatása a 3. oldalon)