Háromszék, 2010. április (22. évfolyam, 5946-5969. szám)
2010-04-01 / 5946. szám
KÖZELET I BELFÖLD • Csökkentett igazgatói fizetések Sürgősségi rendeletet fogadott el a kormány tegnapi ülésén, mely az állami társaságok igazgatói fizetésének felső határát korlátozza egy államtitkári bér mértékére. Emil Boc azzal indokolta a rendelet elfogadásának szükségességét, hogy még ha a teljesítmény miatt indokolt is lenne némely igazgató magasabb bérezése, nekik is a lakossággal kell szolidarizálniuk. Hasonlóképp megszabták az állami vagy többségi állami tulajdonú társaságok vezetőbizottsági tagjainak juttatását is az illető társaság vezetője fizetésének egy százalékában. Jelenleg egy államtitkár évi fizetése 6691 lej. Nem biztosítható lakások A kormány úgy döntött, az I-es kockázati besorolású, földrengésveszélyes házakban található lakásokra csak a szerkezeti megerősítés után lehet földrengés-biztosítást kötni, akkor is, ha közben életbe lép a kötelező lakásbiztosítási törvény. A lépést a biztosítótársaságok kérésére tette meg a kormány, amelyek közölték, ezt a kockázatot nem vállalják. Az intézkedéssel közvetett módon próbálják rákényszeríteni a veszélyes lakások tulajdonosait, álljanak be a fejlesztési minisztérium programjába, hiszen a rendelkezésre álló pénz 90 százaléka minden évben megmarad. A törvény szerint a magánszemélyek földrengésveszélyes ingatlanjainak megerősítési költségeit teljes mértékben az állam finanszírozza, a tulajdonosok egyenlő havi részletekben legtöbb huszonöt év alatt fizetik vissza a kamatmentes kölcsönt. Az épület ez időre jelzálog alá kerül. Hivatalos források év elején azt jelezték, hogy a kormány hajlandó lenne elengedni a jelzálog-garanciát is, hogy felgyorsítsa a földrengésveszélyes épületek felújítását. Letartóztatott bíró Huszonkilenc napos előzetes letartóztatásba helyezték Valentin Popescut, a Petrozsényi Bíróság alelnökét — jelentette be tegnap a Korrupcióellenes Ügynökség. Az ítéletet a Gyulafehérvári Fellebbviteli Bíróság hozta meg. A vádak szerint Popescu 2007-ben egy harmadik személyen keresztül olyan lakást vásárolt meg, amelynek jogi helyzete vitatott volt, ráadásul ő tárgyalta az esetet. Az általa betöltött tisztséggel nem kompatibilis eljárás mellett a másik vádpont a befolyással való üzérkedés. Popescu 2010 tavaszán a Dévai Törvényszéki Orvosi Felügyelet munkáját befolyásolta azzal, hogy tekintélyét latba vetve elintézte: egy közlekedési kihágás után a hivatalos jegyzőkönyvbe ne kerüljön be az alkoholt fogyasztott kitétel. A személy, aki a kihágást elkövette, nem más, mint a lakásvásárlásban érintett harmadik személy fia. A Korrupcióellenes Ügynökség vizsgálatai során arra is fény derült, hogy Popescu az idei év tavaszán több alkalommal is kenőpénzt fogadott el több, a helyi bíróságon zajló tárgyalás végkimenetelének befolyásolásáért. Áfafizetés csak bevételezés után Tegnap a szenátus megszavazta Funnda György szenátor adóügyi törvénykönyvre vonatkozó javaslatát, melynek értelmében az áfát csak a számla értékének bevétele után kell kifizetni az államnak, növelve ezáltal a cégek likviditását, az állam és a gazdasági szereplők közti egyensúlyt. Ezt a kezdeményezést a Frunda György által vezetett emberjogi, vallás- és kisebbségügyi bizottság nyolc tagja is aláírta. Mivel az adóügyi törvénykönyv sarkalatos törvény, a végső döntést a képviselőház hozza meg. Politikus a médiasztárból Politikai pályára lép Románia egyik legismertebb médiasztárja, a több szórakoztató televíziós műsort is nagy sikerrel vezető Teo Trandafir, aki a Demokrata Liberális Párt (DLP) színeiben parlamenti képviselői posztért indul Bukarest 19-es számú egyéni választókerületében az április végi időközi választáson. A sztár döntésében vélhetően az is közrejátszott, hogy 2008 végétől szakmai téren holtvágányra jutott, szinte teljes mértékben lekerült a képernyőről, miután legutóbbi adásait már csak alacsony nézettségű helyi televíziók sugározták. A román közvélemény azonban még mindig nagyon jól ismeri őt, így a kampányban előnyére válhat népszerűsége. Előnye azonban könnyen hátránnyá változhat, hiszen a demokraták ellenfelei máris csípős megjegyzésekkel fogadták a demokraták döntését. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke szerint a demokraták kifogytak a hozzáértő szakemberekből. Daniel Constanin, a szintén ellenzéki Konzervatív Párt elnöke szerint a parlamentben politikai tapasztalatra van szükség, nem valóságshow-ra. Feljelentést tett az RMDSZ az Új Jobboldal ellen Fasiszta jelképek használata és magyarellenes gyűlöletkeltés miatt büntetőfeljelentést tett az ügyészségen az Új Jobboldal nevű szervezet ellen a Kolozs megyei RMDSZ. Azt is kifogásolják, hogy a rendőrség március 15-én négy magyar fiatalt állított elő, akik Nagy-Magyarország-térképeket raktak ki, a román Új Jobboldal magyarellenesnek tartott tüntetésén azonban nem avatkoztak be. Március 15-én három egyetemista lányt állítottak elő és bírságoltak meg a rendőrök, amiért a Főtéren Magyarország korabeli térképén akarták szemléltetni az 1848-as forradalom eseményeit. Az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának parancsnokát is bevitték az őrsre, ellene fasiszta jelképek használata miatt indult eljárás. Az Új Jobboldal egy nappal korábbi, autonómiaellenes tüntetésén a szélsőséges szervezet felvonulói azt kiabálták: Kovászna, Hargita, román föld. A rendőrök szerint nem igaz, hogy a román gyűlöletkeltőkkel szemben más mércét alkalmaztak. A Kolozs megyei rendőr-felügyelőség közleményben biztosította a lakosságot elfogulatlanságáról, valamint arról, hogy minden jogsértéssel szemben azonos határozottsággal lépnek fel. Az RMDSZ szerint azonban mulasztás történt: sajtófotók bizonyítják, hogy az Új Jobboldal tüntetésén egyesek horogkeresztes jelvényt viseltek. „A felvételek egyértelműen bizonyítják, hogy a Noua Dreaptă-sok a március 14-i rendezvényükön náci jelvényeket használtak. És az a véleményünk, hogy a rendőrségnek és az ügyészségnek egységes mércével kell fellépnie minden szélsőség esetén” — mondta Csorna Botond jogász, a Kolozs Megyei RMDSZ alelnöke. Románia 2002-ben sürgősségi kormányrendelettel tiltotta be a fasiszta, idegengyűlöleti jelképek használatát. Ennek megsértése fél évtől három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. Lebeg a Mátyás-szobor Negyven centivel emelték a talapzat fölé Mátyás király kolozsvári lovas szobrát, és egy hónapig így marad, hevederrel felfüggesztve, hogy elvégezzék a javítási munkálatokat. „A 10,5 tonna súlyú lovas szobrot 40 centi magasra emelték a talapzatról hidraulikus hengerek segítségével, és egy e célra épített fémállványhoz erősített hevederek tartják majd a talapzat kijavításának befejezéséig. A talapzatot teljesen szétbontják, csak a betonmag marad meg, és a tönkrement köveket pótolják a Kolozs megyei Magyarvistáról hozott kövekkel” — mondta László Attila alpolgármester. A szobrot így, felfüggesztett állapotban megtisztítják, lemossák, lelakkozzák. Megtörténik a bronzfelületek megtisztítása, a patinás, régi foltok eltávolítása, de a bronzréteg konzerválása is. A kolozsvári Mátyás-szoborcsoport teljes felújítását egy szebeni cég végzi, a szerződést 2009 júliusában írták alá. A munkálatok költsége 1,6 millió lej áfa nélkül, a kivitelezés ideje tizenkét hónap. A finanszírozást közösen vállalta a román és a magyar állam. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Váry O. Péter HÍRSALÁTA FOLYTATÓDIK A KÖZVITA. A kormány az oktatási törvénytervezet elfogadását a húsvét utáni időszakra halasztotta, addig is a javaslatok elemzésével és a tervezet módosításával foglalkozik. A közvita akkor sem áll le, amikor a parlamenthez küldik a jogszabálytervezetet—jelentette be Melania Vergu, az oktatási tárca szóvivője. Hozzátette, várhatóan péntekig az oktatási törvénytervezet kapcsán a közvita ideje alatt felmerült összes javaslatot központosítják. Április 8-án ismét megvitatják a tervezetet, előbb az oktatási tárcánál, majd a parlamentben. (Mediafax) ELSZÁNT TANÜGYMINISZTER. Daniel Funeriu a temesvári egyetem tanáraival való találkozón elismerte, hogy az új oktatási törvényben lehetnek apró hibák, következetlenségek, de határozottan leszögezte: ezek kijavítása után mennek előre az általa kijelölt úton. (Ziare.com) KEVÉS A BIZALOM. Márciusban Románia az utolsók közé került az EU-ban a lakosság és a vállalkozások gazdaságba vetett bizalmát tekintve — derült ki az Európai Bizottság legfrissebb felméréséből. KELENDŐ A FÖLD. Külföldi befektetők eddig több mint 500 millió eurót költöttek romániai termőföldek és erdők vásárlására. Románia mezőgazdasági földterületének 3,5 százaléka ma már külföldi kézben van — írta a Ziarulfinanciar. A külföldiek romániai földvásárlásai futószalagszerűen, de diszkréten zajlanak, annyira, hogy egyetlen állami hivatalnak sincs országos szintű, pontos kimutatása. A legnagyobb felvásárlók a dán cégek — olvasható a lapban, amely példaként említi a FirstFarms, az Ingleby és a Dangro Invest vállalatot. Befektetési alapok is vásárolnak romániai mezőgazdasági területeket, az egyik legnagyobb köztük a német Nordcapital. LÓGÓSOKNAK NEM JÁR SZÁMÍTÓGÉP. A kormány új adatokat és iratokat fog kérni azoktól a tanulóktól, akik 200 eurós számítógép-vásárlási utalványt akarnak igényelni. Ilyen lesz többek között a tanulmányi átlag, a hiányzások száma, de a családi jövedelem megállapítását is kibővítik a javak eladásából származó ,,potenciális jövedelemmel’’. Ha a diák rosszul tanul, vagy sokat hiányzik igazolatlanul , nem kap pénzt számítógép-vásárlásra. Tavalyhoz hasonlóan idén is körülbelül 25 000 diáknak és egyetemi hallgatónak szánnak számítógépvásárlást támogató utalványt. (Ziare.com) DRÁGA EMBERI JOGOK. Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter elmondta: húsz év alatt Románia körülbelül 10—12 millió euró értékben fizetett kártérítést az Európai Emberjogi Bíróság által hozott ítéletek nyomán. A tárcavezető szerint az igazságtalanság sokszor magában a törvényben rejlik, és javítani kellene a törvények kidolgozásának és összehangolásának folyamatát. (Realitatea) 2010. április 1., csütörtök KÁRMENTŐT Nem is utálnak olyan sokan... Felháborodást váltottak ki a Pro Democraţia által megrendelt, hétfőn nyilvánosságra került közvélemény-kutatás eredményei. Vidékünkön leginkább az borzolta a kedélyeket, hogy a románok 89 százaléka megvonná az állampolgárságot az autonómiát követelő székelyektől, de megrökönyödésre adott okot, hogy 94 százalék ugyanezt tenné a külföldön bűnöző romákkal, 91 százalék visszaállíttatná a halálbüntetést. Utóbb kiderült, egy felületes hírügynökségi jelentés töltötte meg Románia írott és elektronikus médiáját a hamis hírrel. Nem hazudtak, csak csúsztattak, félinformációt közöltek, elfeledték hozzáfűzni, hogy a megkérdezetteknek csak az a 40—60 százaléka válaszolt igennel a kérdésre, mely támogatta a népszavazás kiírását az adott témakörben, így például mindössze 44 százalékuk tartana referendumot a székely autonomisták megregulázásáról, s közülük 89 százalék válaszolna igennel arra a kérdésre, hogy megvonná-e az állampolgárságot a Székelyföld autonómiáját követelő polgároktól. Az arány rögtön nem olyan riasztó, nem rombol senkiben illúziót, ha azzal szembesül, hogy a románság 30—40 százaléka legszívesebben szabadulna a cigányoktól, székelyektől. A torzul tálalt felmérés torz vitákat szült, és elterelte a figyelmet a lényegről. A Pro Democraţia azért rendelte a kutatást, mert az előkészítetlen, érzelmi húrokat pengető népszavazások veszélyére kívánt rávilágítani. Alapkérdésük a tavalyi referendum kapcsán az egy- és kétkamarás parlament közötti különbség ismeretére vonatkozott, és egyértelmű következtetést vontak le: nagyon sokan sem a parlament szerepével, sem a kétházas rendszer előnyeivel, hátrányaival nem voltak tisztában. Még érdekesebb a következtetés második fele: a románok könnyen az igazságosztó retorika hatása alá kerülnek, és 72 százalékuk egyértelműen úgy véli, a kisebbségnek alá kell vetnie magát a többség bármilyen döntésének. Tavaly őszi sikere óta egyre egyértelműbbnek tűnik, Traian Basescu államfő élni kíván a népszavazás nyújtotta lehetőséggel, így érvényesítené azon elképzeléseit, melyek a politikai osztály ellenállásába ütközhetnek. S lám, a Cristian Pârvulescu által irányított egyesület felmérése igazolja, erre minden esélye megvan, jól célzott populista retorikával a legabszurdabb dolgokat is megszavazza a nép, az sem okoz gondot, ha sérül a demokrácia, akár új diktatúra is megalapozható. A kutatás erre figyelmeztet, s elsősorban emiatt kell aggódnunk, nem érdemes azon rágódnunk, hányan vennék el tőlünk a román állampolgárságot. Farkas Réka