Háromszék, 2010. április (22. évfolyam, 5946-5969. szám)

2010-04-01 / 5946. szám

KÖZELET I BELFÖLD • Csökkentett igazgatói fizetések Sürgősségi rendeletet fogadott el a kormány tegnapi ülésén, mely az állami társaságok igazgatói fizetésének felső határát korlátozza egy államtitkári bér mértékére. Emil Boc azzal in­dokolta a rendelet elfogadásának szükségességét, hogy még ha a teljesítmény miatt indokolt is lenne némely igazgató ma­gasabb bérezése, nekik is a lakossággal kell szolidarizálniuk. Hasonlóképp megszabták az állami vagy többségi állami tu­lajdonú társaságok vezetőbizottsági tagjainak juttatását is az illető társaság vezetője fizetésének egy százalékában. Jelenleg egy államtitkár évi fizetése 6691 lej. Nem biztosítható lakások A kormány úgy döntött, az I-es kockázati besorolású, föld­rengésveszélyes házakban található lakásokra csak a szerke­zeti megerősítés után lehet földrengés-biztosítást kötni, akkor is, ha közben életbe lép a kötelező lakásbiztosítási törvény. A lépést a biztosítótársaságok kérésére tette meg a kormány, amelyek közölték, ezt a kockázatot nem vállalják. Az intézke­déssel közvetett módon próbálják rákényszeríteni a veszélyes lakások tulajdonosait, álljanak be a fejlesztési minisztérium programjába, hiszen a rendelkezésre álló pénz 90 százaléka minden évben megmarad. A törvény szerint a magánszemé­lyek földrengésveszélyes ingatlanjainak megerősítési költsé­geit teljes mértékben az állam finanszírozza, a tulajdonosok egyenlő havi részletekben legtöbb huszonöt év alatt fizetik vissza a kamatmentes kölcsönt. Az épület ez időre jelzálog alá kerül. Hivatalos források év elején azt jelezték, hogy a kor­mány hajlandó lenne elengedni a jelzálog-garanciát is, hogy felgyorsítsa a földrengésveszélyes épületek felújítását. Letartóztatott bíró Huszonkilenc napos előzetes letartóztatásba helyezték Valentin Popescut, a Petrozsényi Bíróság alelnökét — jelen­tette be tegnap a Korrupcióellenes Ügynökség. Az ítéletet a Gyulafehérvári Fellebbviteli Bíróság hozta meg. A vádak sze­rint Popescu 2007-ben egy harmadik személyen keresztül olyan lakást vásárolt meg, amelynek jogi helyzete vitatott volt, ráadásul ő tárgyalta az esetet. Az általa betöltött tisztséggel nem kompatibilis eljárás mellett a másik vádpont a befolyás­sal való üzérkedés. Popescu 2010 tavaszán a Dévai Tör­vényszéki Orvosi Felügyelet munkáját befolyásolta azzal, hogy tekintélyét latba vetve elintézte: egy közlekedési kihágás után a hivatalos jegyzőkönyvbe ne kerüljön be az alkoholt fo­gyasztott kitétel. A személy, aki a kihágást elkövette, nem más, mint a lakásvásárlásban érintett harmadik személy fia. A Korrupcióellenes Ügynökség vizsgálatai során arra is fény de­rült, hogy Popescu az idei év tavaszán több alkalommal is ke­nőpénzt fogadott el több, a helyi bíróságon zajló tárgyalás végkimenetelének befolyásolásáért. Áfafizetés csak bevételezés után Tegnap a szenátus megszavazta Funnda György szenátor adóügyi törvénykönyvre vonatkozó javaslatát, melynek értel­mében az áfát csak a számla értékének bevétele után kell kifi­zetni az államnak, növelve ezáltal a cégek likviditását, az ál­lam és a gazdasági szereplők közti egyensúlyt. Ezt a kezdemé­nyezést a Frunda György által vezetett emberjogi, vallás- és kisebbségügyi bizottság nyolc tagja is aláírta. Mivel az adó­ügyi törvénykönyv sarkalatos törvény, a végső döntést a kép­viselőház hozza meg. Politikus a médiasztárból Politikai pályára lép Románia egyik legismertebb média­sztárja, a több szórakoztató televíziós műsort is nagy sikerrel vezető Teo Trandafir, aki a Demokrata Liberális Párt (DLP) szí­neiben parlamenti képviselői posztért indul Bukarest 19-es szá­mú egyéni választókerületében az április végi időközi választá­son. A sztár döntésében vélhetően az is közrejátszott, hogy 2008 végétől szakmai téren holtvágányra jutott, szinte teljes mérték­ben lekerült a képernyőről, miután legutóbbi adásait már csak alacsony nézettségű helyi televíziók sugározták. A román köz­vélemény azonban még mindig nagyon jól ismeri őt, így a kam­pányban előnyére válhat népszerűsége. Előnye azonban könnyen hátránnyá változhat, hiszen a demokraták ellenfelei máris csí­pős megjegyzésekkel fogadták a demokraták döntését. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke szerint a demokraták ki­fogytak a hozzáértő szakemberekből. Daniel Constanin, a szin­tén ellenzéki Konzervatív Párt elnöke szerint a parlamentben politikai tapasztalatra van szükség, nem valóságshow-ra. Feljelentést tett az RMDSZ az Új Jobboldal ellen Fasiszta jelképek használata és magyarellenes gyűlöletkeltés miatt büntetőfeljelentést tett az ügyészségen az Új Jobboldal ne­vű szervezet ellen a Kolozs megyei RMDSZ. Azt is kifogásolják, hogy a rendőrség március 15-én négy magyar fiatalt állított elő, akik Nagy-Magyarország-térképeket raktak ki, a román Új Jobboldal magyarellenesnek tartott tüntetésén azonban nem avatkoztak be. Március 15-én három egyete­mista lányt állítottak elő és bírsá­goltak meg a­ rendőrök, amiért a Főtéren Magyarország korabeli térképén akarták szemléltetni az 1848-as forradalom eseményeit. Az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának parancsnokát is be­vitték az őrsre, ellene fasiszta jel­képek használata miatt indult el­járás. Az Új Jobboldal egy nappal korábbi, autonómiaellenes tünte­tésén a szélsőséges szervezet fel­vonulói azt kiabálták: Kovászna, Hargita, román föld. A rendőrök szerint nem igaz, hogy a román gyűlöletkeltőkkel szemben más mércét alkalmaztak. A Kolozs megyei rendőr-fel­ügyelőség közleményben biztosí­totta a lakosságot elfogulatlansá­gáról, valamint arról, hogy min­den jogsértéssel szemben azonos határozottsággal lépnek fel. Az RMDSZ szerint azonban mulasz­tás történt: sajtófotók bizonyítják, hogy az Új Jobboldal tüntetésén egyesek horogkeresztes jelvényt viseltek. „A felvételek egyértel­műen bizonyítják, hogy a Noua Dreaptă-sok a március 14-i ren­dezvényükön náci jelvényeket használtak. És az a véleményünk, hogy a rendőrségnek és az ügyész­ségnek egységes mércével kell fel­lépnie minden szélsőség esetén” — mondta Csorna Botond jogász, a Kolozs Megyei RMDSZ alelnöke. Románia 2002-ben sürgősségi kormányrendelettel tiltotta be a fasiszta, idegengyűlöleti jelképek használatát. Ennek megsértése fél évtől három évig terjedő börtön­­büntetéssel sújtható. Lebeg a Mátyás-szobor Negyven centivel emelték a talapzat fölé Mátyás király kolozs­vári lovas szobrát, és egy hónapig így marad, hevederrel felfüg­gesztve, hogy elvégezzék a javítási munkálatokat. „A 10,5 tonna súlyú lovas szobrot 40 centi magasra emelték a talapzatról hidrauli­kus hengerek segítségével, és egy e célra épített fémállványhoz erő­sített hevederek tartják majd a talapzat kijavításának befejezéséig. A talapzatot teljesen szétbontják, csak a betonmag marad meg, és a tönkrement köveket pótolják a Kolozs megyei Magyarvistáról ho­zott kövekkel” — mondta László Attila alpolgármester. A szobrot így, felfüggesztett állapotban megtisztítják, lemossák, lelakkozzák. Megtörténik a bronzfelületek megtisztítása, a patinás, régi foltok eltávolítása, de a bronzréteg konzerválása is. A kolozsvári Mátyás-szoborcsoport teljes felújítását egy szebeni cég végzi, a szerződést 2009 júliusában írták alá. A munkálatok költsége 1,6 millió lej áfa nélkül, a kivitelezés ideje tizenkét hónap. A finanszírozást közösen vállalta a román és a magyar állam. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Váry O. Péter HÍRSALÁTA FOLYTATÓDIK A KÖZVITA. A kormány az oktatási törvény­­tervezet elfogadását a húsvét utáni időszakra halasztotta, addig is a javaslatok elemzésével és a tervezet módosításával foglalkozik. A közvita akkor sem áll le, amikor a parlamenthez küldik a jogsza­bálytervezetet—jelentette be Melania Vergu, az oktatási tárca szó­vivője. Hozzátette, várhatóan péntekig az oktatási törvénytervezet kapcsán a közvita ideje alatt felmerült összes javaslatot közpon­tosítják. Április 8-án ismét megvitatják a tervezetet, előbb az okta­tási tárcánál, majd a parlamentben. (Mediafax) ELSZÁNT TANÜGYMINISZTER. Daniel Funeriu a te­mesvári egyetem tanáraival való találkozón elismerte, hogy az új oktatási törvényben lehetnek apró hibák, következetlensé­gek, de határozottan leszögezte: ezek kijavítása után mennek előre az általa kijelölt úton. (Ziare.com) KEVÉS A BIZALOM. Márciusban Románia az utolsók kö­zé került az EU-ban a lakosság és a vállalkozások gazdaságba vetett bizalmát tekintve — derült ki az Európai Bizottság leg­frissebb felméréséből. KELENDŐ A FÖLD. Külföldi befektetők eddig több mint 500 millió eurót költöttek romániai termőföldek és erdők vá­sárlására. Románia mezőgazdasági földterületének 3,5 szá­zaléka ma már külföldi kézben van — írta a Ziarulfinanciar. A külföldiek romániai földvásárlásai futószalagszerűen, de diszk­réten zajlanak, annyira, hogy egyetlen állami hivatalnak sincs országos szintű, pontos kimutatása. A legnagyobb felvásárlók a dán cégek — olvasható a lapban, amely példaként említi a FirstFarms, az Ingleby és a Dangro Invest vállalatot. Befekte­tési alapok is vásárolnak romániai mezőgazdasági területeket, az egyik legnagyobb köztük a német Nordcapital. LÓGÓSOKNAK NEM JÁR SZÁMÍTÓGÉP. A kormány új adatokat és iratokat fog kérni azoktól a tanulóktól, akik 200 eurós számítógép-vásárlási utalványt akarnak igényelni. Ilyen lesz többek között a tanulmányi átlag, a hiányzások száma, de a családi jövedelem megállapítását is kibővítik a javak eladá­sából származó ,,potenciális jövedelemmel’’. Ha a diák rosszul tanul, vagy sokat hiányzik igazolatlanul , nem kap pénzt szá­mítógép-vásárlásra. Tavalyhoz hasonlóan idén is körülbelül 25 000 diáknak és egyetemi hallgatónak szánnak számítógép­vásárlást támogató utalványt. (Ziare.com) DRÁGA EMBERI JOGOK. Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter elmondta: húsz év alatt Románia körülbelül 10—12 millió euró értékben fizetett kártérítést az Európai Emberjogi Bíróság által hozott ítéletek nyomán. A tárcavezető szerint az igazságtalanság sokszor magában a törvényben rejlik, és javí­tani kellene a törvények kidolgozásának és összehangolásának folyamatát. (Realitatea) 2010. április 1., csütörtök KÁRMENTŐ­T Nem is utálnak olyan sokan... Felháborodást váltottak ki a Pro Democraţia által megrendelt, hétfőn nyilvánosságra került közvéle­mény-kutatás eredményei. Vidékünkön leginkább az borzolta a kedélyeket, hogy a románok 89 százaléka megvonná az állampolgárságot az autonómiát köve­telő székelyektől, de megrökönyödésre adott okot, hogy 94 százalék ugyanezt tenné a külföldön bűnöző romákkal,­ 91 százalék visszaállíttatná a halálbünte­tést. Utóbb kiderült, egy felületes hírügynökségi jelen­tés töltötte meg Románia írott és elektronikus médiá­ját a hamis hírrel. Nem hazudtak, csak csúsztattak, félinformációt közöltek, elfeledték hozzáfűzni, hogy a megkérdezetteknek csak az a 40—60 százaléka vála­szolt igennel a kérdésre, mely támogatta a népszava­zás kiírását az adott témakörben, így például mind­össze 44 százalékuk tartana referendumot a székely autonomisták megregulázásáról, s közülük 89 száza­lék válaszolna igennel arra a kérdésre, hogy megvon­ná-e az állampolgárságot a Székelyföld autonómiáját követelő polgároktól. Az arány rögtön nem olyan ri­asztó, nem rombol senkiben illúziót, ha azzal szembe­sül, hogy a románság 30—40 százaléka legszíveseb­ben szabadulna a cigányoktól, székelyektől. A torzul tálalt felmérés torz vitákat szült, és elterelte a figyelmet a lényegről. A Pro Democraţia azért rendelte a kutatást, mert az előkészítetlen, érzelmi húrokat pengető népszavazások veszélyére kívánt rávilágítani. Alapkérdé­sük a tavalyi referendum kapcsán az egy- és kétkamarás parlament közötti különbség ismeretére vonatkozott, és egyértelmű következtetést vontak le: nagyon sokan sem a parlament szerepével, sem a kétházas rendszer előnyei­vel, hátrányaival nem voltak tisztában. Még érdekesebb a következtetés második fele: a románok könnyen az igaz­ságosztó retorika hatása alá kerülnek, és 72 százalékuk egyértelműen úgy véli, a kisebbségnek alá kell vetnie magát a többség bármilyen döntésének. Tavaly őszi sikere óta egyre egyértelműbbnek tűnik, Traian Basescu államfő élni kíván a népszavazás nyúj­totta lehetőséggel, így érvényesítené azon elképzelése­it, melyek a politikai osztály ellenállásába ütközhetnek. S lám, a Cristian Pârvulescu által irányított egyesület felmérése igazolja, erre minden esélye megvan, jól cél­zott populista retorikával a legabszurdabb dolgokat is megszavazza a nép, az sem okoz gondot, ha sérül a de­mokrácia, akár új diktatúra is megalapozható. A kuta­tás erre figyelmeztet, s elsősorban emiatt kell aggód­nunk, nem érdemes azon rágódnunk, hányan vennék el tőlünk a román állampolgárságot. Farkas Réka

Next