Háromszék, 2010. május (22. évfolyam, 5970-5994. szám)
2010-05-01 / 5970. szám
független Ára: 1 lej Előfizetőknek: 77 bani Székház nélkül a székelyföldi képzőművészek VÁRY O. PÉTER A Barabás Miklós Céh nem ismeretlen Sepsiszentgyörgyön, az erdélyi képzőművészek csoportosulása épp tavaly ünnepelte fennállásának 80. évfordulóját. November elején a Gyárfás Jenő Képtárban szerveztek nagyszerű kiállítást, s az Árkosi Művelődési Központban tartották konferenciájukat. A kolozsvári székhelyű céh megalakítaná székelyföldi fiókszervezetét, ehhez helyiségre lenne szükség. Találtak is megfelelőt, hiszen a városvezetés támogatta kezdeményezésüket, a polgármesteri hivatallal szemben, a bank fölötti épületrész a város tulajdona, azt adták volna öt évre használatba ingyen. (folytatása a 3. oldalon) Festőremekművek a Székelyföldön SZEKERES ATTILA Barabás, Munkácsy, Szinyei és kortársaik — Remekművek a 19. századi magyar festészetből című tárlatával a Csíki Székely Múzeum folytatja nagyszabású kiállításainak sorozatát — Munkácsy-képek Erdélyben, A nagybányai festőtelep, A tatárjárás, Egyiptom művészete. „Tudatosan választottuk a klasszicizmus, a romantika, a realizmus, az impresszionizmus által meghatározott, hosszú 19. század festészetét, ugyanis ekkor bontakozik ki a maga teljességében, és válik az európai művészet szerves részévé nemzeti festészetünk” — nyilatkozta Gyarmati Zsolt múzeumigazgató, aki úgy gondolja, e tárlatokkal jelentős űrt pótolnak a romániai magyarság művelődéstörténetében, tovább erősítik a minőségi kultúrafogyasztást, a múzeumlátogatás szokását. Május 1 -je és július 15-e között a Csíkszeredai múzeumban többek között Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Paál László, Mednyánszky László, Barabás Miklós, Székely Bertalan, Benczúr Gyula alkotásai tekinthetőek meg. A kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásokat is szerveznek. Magunk keresése Térképmappa a Látóhegyen A térképtörténészeket, az Oxfordban élő Gróf Lászlót, a Brit Királyi Földrajzi Társaság tagját és Feiszt György szombathelyi levéltáros-történészt újabb, szám szerint huszonhetedik erdélyi körútjuk során a sepsikilyéni unitárius templom freskóinak megtekintése után Sepsibesenyő felé kalauzoltam, ahol a református templom falfestményeivel akartak megismerkedni. Eresztevény alatt egy hirtelen ötlettel eltérítettem, és rávezettem őket az Óriáspince-tető felé szerpentinező útra. Ez az ötlet onnan villant aznapi útitervünkbe, hogy kartográfus vendégeink hadd tekintenék meg a Háromszéki medence panorámáját erről a kenyérdomborulatú dombról, amelyről belátható Felső- és Alsó-Háromszék, de a Barnaság nagy része is. Az Óriáspince-tető tetején vendégeim engem is megleptek kérdéseikkel és észrevételeikkel, mert tipikus térképtörténészi szempontjaikat érvényesítették, a térképész pedig közölte, hogy a lépték ezen a kőpontokkal jelzett pázsittérképen 1:1000. Ezeknek a térségeknek a történeti, térkép- és címerbemutatóját egy nappal korábban a brassói Szépművészeti Múzeumban Radu Mariuca brassói kartográfussal nagy sikerrel elvégezték. Sylvester Lajos írása az 5. oldalon ! A HIVATAL ÁLLÁSPONTJA: SZOLGÁLTATÓI NYOMÁS A KÓRHÁZAKON Korrupció az egészségügyben FEKETE RÉKA Elsősorban a gyógyszerláncok és egyéb szolgáltatók gyakorolnak Háromszéken nyomást az orvosokra, gyógyszerészekre, kórházakra — állítja dr. Deme Judit megyei közegészségügyi igazgató (felvételünk). Szerinte a kórházak annyira szegények, hogy minden fej sorsát mérlegelik, nem kedvezményeznek a reklámfogásokkal jelentkező beszállítóknak. Egyéb területeken azonban Háromszéken is érezhető a korrupció , még ha kisebb mértékben is, mint más megyékben. A megyei közegészség- mondta. Kovászna megyeügyi igazgatót annak kapcsán kérdeztük az egészségügybeli korrupcióról, hogy a közalkalmazottak erkölcsös magatartásának meghonosításáért, a csúszópénz és a korrupció visszaszorításáért kezdeményezett körút alkalmával a Demokrácia Gyakorlatba Ültetéséért Egyesület sepsiszentgyörgyi találkozóján aztgen is gondot jelent a csúszópénz gyakorlata, de még nagyobb probléma a közbeszerzéseknél kialakult korrupció. Sokan ellenzik a vizitdíj bevezetését, és szinte ugyanannyian azt remélik ettől, hogy megszűnik a hálapénz intézménye, nem kell a betegeknek azt keresniük, hogyan viszonozzák az egyébként államilag megfizetett munkát. Emberi jóérzés, virágcsokornyi köszönet mindig lesz, és szükség is van rá, de a közpénzen bukó korrupció az adófizetőt is bosszantja. Mi a helyzet e tekintetben Háromszéken? (folytatása a 2. oldalon) Meghatározatlan időre bevonták a bodoki Aranykemence Kft. — a sokak által kedvelt bodoki kenyér gyártója — működési engedélyét, és 5000 lejes bírsággal sújtották a céget. Az ellenőrzést riadóztatás előzte meg, egy brassói vásárló ugyanis csütörtökön azzal állított be a fogyasztóvédelmi hivatalhoz, hogy a brassói Star áruházban lévő élelmiszerüzletben vásárolt kenyérben egérürüléket talált. Az első hírek még sepsiszentgyörgyi gyártású kenyérről szóltak, azóta viszont kiderült, hogy Bodokról került a boltba az inkriminált kenyér. „Még senki nem mutatta meg a kenyeret, hogy azonosíthassam, független szakértővel megvizsgáltassam — mondta Nagy Zoltán, az Aranykemence társtulajdonosa. — Meggyőződésem, hogy lejárató kampány zajlik, az ellenőrök újságírók és tévékamerák kíséretében szálltak ki helyszíni ellenőrzésre.” Vasile Dochiţă, az üzlet tulajdonosa szerint a bodoki kenyér a legkeresettebb Brassóban, napi hétszáz fogy el belőle, s ez sok konkurens érdekeit sérti. Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője elmondta: a pénteki ellenőrzésen találtak néhány rendellenességet a pékség működésében, ez indokolja a meghozott intézkedéseket. Elsősorban a liszt tárolása, illetve a különböző gyártási fázisok élelmiszerbiztonsági ellenőrzése tekintetében akadnak javítanivalók. Az engedély bevonása addig marad érvényben, amíg a pékség kiküszöböli a jelzett hiányosságokat, illetve szerződést köt rovar- és rágcsálóirtásra szakosodott, engedéllyel rendelkező céggel. •CSINTA SAMU MÁRÓL HOLNAPRA • Ördögi körök Egy-egy sajtóbotrányra van szükség, hogy nagy nyilvánosság elé kerüljenek a román társadalom amúgy ismert, de eddig elhallgatott újabb és újabb rákfenéi. Szinte heti rendszerességgel szembesülünk döbbenetes esetekkel, s majd mindenik mögül elősejlik a még sötétebb valóság. Néhány az elmúlt napok eseményeiből: a beteg s így kényelmetlenné vált örökbe fogadott gyerektől megválni akaró szülő, illetve a másik, aki elismeri, csak néhány évre kívánt társaságot, immár visszaadná a csemetét, inkább karriert kíván építeni; az iskolapadok közt sztriptíztáncot lejtő diáklányok, no meg azok a páciensek, akik egy egyszerű műtét, rutinszerű abortusz után élethalál közt lebegnek a kórházi fertőzések miatt. Egy bukaresti színésznő s egy ismeretlen fiatalasszony esete irányította a figyelmet a kórházi fertőzésekre, s alig néhány napon belül az ország másik sarkában felbukkant egy újabb megbetegedés. Ha a sajtó alaposan megpiszkálja, kiderül, bizony lépten-nyomon előfordulnak súlyosabb, akár a beteg életét is veszélyeztető, olykor halált okozó vagy éppen enyhébb, „csak” pár hetes kellemetlenséggel járó fertőzések. Pedig a hivatalos jelentések alapján Románia e szempontból igen jól áll, jobban, mint a fejlett uniós országok, Németországban vagy Franciaországban sokkal több bejelentett kórházi fertőzésről szólnak a statisztikák. S ha a fertőtlenítés hiánya, a műszerek, gépek cseréjének elmaradása a kevés pénzzel, esetleg emberi hanyagsággal is magyarázható, a torz aluljelentések már az egész rendszer rákfenéjét, a jogi szabályozás hiányosságait is elővillantják. A kórházmenedzserek nem jelentik a fertőzéseket, mert ezek alapján lepontozzák intézményüket, és a következő szerződésnél még kevesebb pénzt kapnak. Ha kevesebbet kap a kórház, akkor még alacsonyabb összeget szánhatnak új gépekre, fertőzésgátló szerekre stb... Ördögi kör, amely mindegyre visszaköszön, ha az egészségügy, tanügy vagy szinte bármilyen más terület különböző gondjai kerülnek előtérbe. Egymást követik a reformokat ígérő kormányok, majd konkrét megvalósítások nélkül kényszerülnek távozni a leglelkesebb miniszterek is. Az alappillérek: az egészségügy, az oktatás, a szociális védelem — s sorolhatnánk más fontos ágazatokat — egyre mélyebbre süllyed a pénztelenség, a fejetlen kapkodás és a fentebbihez hasonló ördögi körök csapdájában. Farkas Réka ol