Háromszék, 2011. január (23. évfolyam, 6177-6200. szám)

2011-01-04 / 6177. szám

KOZELET___________ Megnyíltak a kapuk FARCÁDI BOTOND Sorok nélkül Balogh György konzul, a Magyar Köztársaság Csíkszeredai főkonzulátusá­nak ügyvivője szerint nem volt torlódás a külképviseleten, hiszen csupán az e nap­ra előjegyzett személyeket fogadták a megbeszélt időpontokban. Mivel novem­ber 8-tól már felvették az előjegyzéseket, így előre egyeztetett időpontra hívtak be ügyfeleket. A főkonzulátus két épü­letében összesen öt ablaknál fogadják az igénylőket. Két műszakban dolgoznak, reggel nyolctól este kilencig, olykor fél tízig, amikor elmegy az utolsó ügyfél .a tájékoztatott Balogh György. A kolozs­vári főkonzulátuson is nagy munkában voltak e napon, mivel még meg kellett küzdeni a kezdeti gyakorlati nehézségek­kel. A bukaresti nagykövetség konzuli osztályán tegnap tíz előjegyzett személyt fogadtak, itt sem voltak különösebb ne­hézségek. A bukaresti hivatalban egy ab­lak várja az igénylőket, hiszen az érintet­tek sokkal kevesebben vannak, mint Székelyföldön. Székelyföldi vezetők az elsők A Csíkszeredai konzulátuson az első nap a három székelyföldi megye, Maros, Hargita és Kovászna önkormányzatának vezetői — Lokodi Edit Emőke, Borboly Csaba és Tamás Sándor— családjukkal együtt nyújtották be az állampolgárság iránti igénylésüket, így tett Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is. Lokodi Edit Emőke, Maros Megye Tanácsának elnöke szerint a kérelem be­nyújtásánál a fő motivációja az volt, hogy magyar, miként a felmenői is azok. Tamás Sándor szerint fontos üzenetet hordoz, hogy az elsők között nyújtották be állampolgársági kérelmüket: úgy le­gyünk magyar állampolgárok, hogy Székelyföldön élünk és dolgozunk. Borboly Csaba szerint az utód kéri ma azt, amit az elődtől elvettek. „A döntést közéleti szempontból azért tartom fon­tosnak, mert így jobban kifejezhetjük összetartozásunkat, az erdélyi magyar közösség pontot tehet egy folyamat vé­gére, amelyet egy szóval lehet leírni: elszakítottság. Ennek a mai naptól vé­ge” —­ jelentette ki. Antal Árpád úgy véli, számára elsősorban érzelmi kérdés a magyar állampolgárság megszerzése. Mint mondta, azért jelentkeztek az elsők között, hogy megmutassák, nem kell félniük az esetleges megtorlásoktól azoknak, akik élni akarnak ezzel a lehe­tőséggel. Tőkés: félrevezet az RMDSZ Tegnap Nagyváradon és Marosvá­sárhelyen megnyitották kapuikat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kialakított Demokrácia Központok. Nagyváradon Tőkés László, az EMNT elnöke maga is beadta állampolgársági igényét három gyermekével együtt. Tőkés László ünnepi köszöntőjében nagyra értékelte, hogy most szabadon döntheti el mindenki, vállalja-e a ma­gyar állampolgárság által a nemzethez való tartozást. Az identitás vállalása és megerősítése számára ugyanis rendkí­vüli lehetőséget biztosít a magyar ál­lampolgárság felvétele — hangsúlyozta. Tőkés a sajtón keresztül is felhívást in­tézett a romániai magyarokhoz, hogy éljenek a törvény adta lehetőségeikkel, és vállalják hitbeli, vallási és nemzeti önazonosságukat. Mint mondta, az ál­lampolgársági törvény a december 5-i népszavazás és a Kempinsky-korszak lezárásának tekinthető, noha továbbra is árnyék vetül erre a folyamatra. Nagy József Barna irodavezetővel együtt Tőkés László jelezte: az RMDSZ félre­vezeti a lakosságot a magyar állampol­gársági kérelem témakörében. Az EMNT elnöke szégyenfoltként értékelte, hogy az RMDSZ különböző képviselői kettős kommunikációval egyrészt kijelentik, nem tartanak igényt a magyar állampol­gárságra, másrészt pedig tájékoztató fü­­zetecskét adnak ki, melyben arra buzdít­ják az embereket, hogy állampolgársági kérelmüket és az ehhez kapcsolódó do­kumentációt vigyék az RMDSZ-hez. ( BELFÖLD ) Meghosszabbított határidő lakásbiztosításra Csak július 15-e után büntethetik az önkom­ányzatok azokat, akik nem kötötték meg a kötelező lakásbiztosítást. Az eredeti ha­táridő január 15-e volt, így még fél év áll a lakosság rendelkezé­sére a biztosítás megkötésére. Ennek összege évi 10 euró a nem égetett téglából készült épületekre és 20 euró a vasbeton, fém vagy fa tartóelemekből álló ingatlanokra. Földrengés, földcsu­szamlás vagy árvíz esetén a biztosító tízezer, illetve húszezer eu­­róig téríti meg a kárt. Románia nyomást gyakorolna az EU-ra Bukarest azt fontolgatja, hogy nyomást gyakorol az Európai Unióra a schengeni övezethez való mielőbbi csatlakozás érdekében. A schengeni övezethez való csatlakozás szempontjából formálisan nem előfeltétel az igazságügyi reform — vélte Teodor Baconschi külügyminiszter. Hangsúlyozta: ha nem kapnak bátorítást, „Buka­rest kénytelen lesz nagyon komolyan elgondolkodni azon, hogy érdemes-e elfogadni az együttműködési és ellenőrzési mechaniz­must”. Ezt az EU 2007-ben hozta létre azért, hogy vizsgálja a Bukarest és Szófia által vállalt kötelezettségek — az igazságszol­gáltatás reformja és a korrupció elleni harc — terén elért haladást. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Farcádi Botond Újabb Demokrácia Központok Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ vezetője lapunk ér­deklődésére elmondta: óriási az érdeklő­dés a magyar állampolgárság iránt, és an­nak ellenére, hogy az új esztendő első napján általában pangás jellemzi a közin­tézményeket, az irodában sokan megfor­dultak. Azt is elmondta: a Demokrácia Központok a következő időszakban nem csak tanácsadással, ügyintézéssel tudják segíteni a magyar állampolgárságot igény­lőket, hanem várhatóan időpontot is lehet majd kérni az irodában, így nem szüksé­ges valamely külképviseleti irodához for­dulni. A következő időszakban Kézdi­­vásárhelyen és Baróton is megnyílik a központ, avatás előtt áll a székelyudvarhe­lyi és a Csíkszeredái — tájékoztatott a Demokrácia Központok sajtóirodája. Erdélyiek Budapesten Budapesten is átadták az első egysze­rűsített honosítási kérelmet tegnap. A ko­lozsvári Hantz Péter egyetemi oktató beadványát Rétvári Bence, a közigazga­tási tárca parlamenti államtitkára vette át. Hantz Péter hangsúlyozta: a határon túli magyarok mindig is a magyar nemzethez tartozónak érezték magukat, és számára az állampolgárság azért fontos, mert az összetartozás érzését erősíti. „Nagyon jó érzés volt, már nagyon régen várok arra, hogy magyar állampolgárrá válhassak” — fogalmazott Hantz Péter, aki jelenleg Svájcban dolgozik, és elsősorban érzelmi indíttatásból szeretne magyar állampol­gár lenni. Mint ismeretes, az egyetemi oktató 2006. november 22-én több ma­gyar nyelvű táblát szerelt fel a BBTE épületeiben az ellen tiltakozva, hogy a többnyelvű feliratozásról már 2005-ben meghozott egyetemi határozatnak nem szereztek érvényt. Ezt követően kizárták a felsőoktatási intézményből. Ugyancsak Budapesten, a XVI. kerüle­ti önkormányzatnál nyújtja be a honosítási kérelmet a tusványosi szabadegyetem és diáktábor központi szervezőcsapata. Hu­szonöt fős csapatban a Magyar Ifjúsági Tanács elnökségi tagjai és a tagszerveze­tek vezetői is jelen vannak. A fiatalok az ügy fontosságára kívánják felhívni a fi­gyelmet, és arra biztatják az erdélyi ma­gyar ifjakat, hogy éljenek a lehetőséggel. HÍRSALÁTA_________ ÜNNEP KOLOZSVÁRON A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁN. Sok huzavona után a múlt év végén a román kor­mány átutalta a kolozsvári önkormányzatnak a Mátyás-szo­bor restaurálására szánt pénzt. A Mátyás-szoborcsoport fel­újítása tavaly nyáron kezdődött, és múlt hónapban fejeződött be, az összköltséget 800 000 euróra becsülik, melyet a román és a magyar kormány közösen állt. A felújított szobrot február 22-én, a Magyar Kultúra Napján adják át. Az eseményen várhatóan részt vesz majd Orbán Viktor és Emil Boc is. (Mediatica) ISMÉT AZ ALKOTMÁNYBÍRÁK ELŐTT. Az alkotmány­­bíróság előtt a tanügyi törvénnyel kapcsolatban benyújtott szo­ciáldemokrata és nemzeti-liberális óvások, az utóbbi két hó­napban immár harmadszor vitázik a taláros testület a jogsza­bály egyes cikkelyeinek alkotmányosságáról. Az ellenzék a törvény elfogadásának procedúráját, a történelem és a földrajz anyanyelvű oktatására vonatkozó előírásokat, illetve az egye­temi autonómia korlátozását kifogásolja. (Rador) ROSSZUL INDUL AZ ÉV. Idén is folytatódik a drágulás. Nő a gépkocsi-bejegyzési illeték, az üzemanyag, a cigaretta és a kávé ára. Némely illetékek akár 50 százalékkal is nagyobbak lesznek, mint tavaly. (Antena 3) NINCS KEDVEZMÉNY, NEM LESZ TERMELÉS. Idén nem ad kedvezményes áron földgázt a vegyipari kombinátok­nak a Romgaz, ezért az InterAgro cégcsoport közölte: a foga­­rasi kombinát alkalmazottjainak 90, a viktóriavárosi gyár munkásainak 70 százalékát elbocsátja. (Ziare.com) PRIGOANĂ, A TÖRVÉNYHOZÁS RÉME. A törvény­­hozás rémének nevezte a Szövetség a Tiszta Romániáért társa­ság Silviu Prigoană képviselőt. A múlt évben olyan szabályter­vezeteket terjesztett a parlament elé, melyekkel kétségkívül kiérdemelte e címet. Például hatalmas áruházzá szerette volna alakítani a parlament épületét, legalizálni akarta a prostitúciót, szerette volna megnyirbálni a papok állami fizetését, vissza akarta honosítani a roma helyett a cigány megnevezést, hogy ne keverjék össze a román népet a romával, meg akarta szün­tetni az RTV3-at és az RTV Infót, hadat indított az írott sajtó ellen — közölte az Evenimentul zilei. IDÉN KEVESEBB A SZÜNNAP. A hivatalos munkaszüne­ti napok idén sok esetben szombat-vasárnapra esnek, emiatt 2011-ben kevesebb lesz a szabad nap. A román munkatörvény­könyv tizenegy munkaszüneti napot ír elő, közük kettő, húsvét és pünkösd mindig vasárnapra esik. Idén az ortodox és a ma­gyar húsvét is április 24-én lesz, értelemszerűen a pünkösd is. Vasárnapra esik május elseje, és hétfőn tarthatja az ország a nemrég ünneppé nyilvánított Mária mennybemenetelét. Ro­mánia nemzeti ünnepe, december elseje idén csütörtökre, míg karácsony vasárnapra és hétfőre esik. (Ziare.com) 2011. január 4., kedd .Á' w”'.’L ---------I-------------------------l'j'h : 1 ’ U JA MÚLT HÉT ! Pontot a homlokra! Honatyáink nagyon a szívükön viselik földi halandó sza­vazóik egészségét. Már két demokrata-liberális képviselő is javasolta: ahelyett, hogy az élelmiszerekre regényeket nyom­tatnának arról, milyen színező-, ízfokozó, tartósító-, töltelék- és más, mindenféle káros anyagokat tartalmaznak, tegyenek egyszerűen egy színes pontot. Arra gondolhattak, hogy a fo­gyasztók közül sokan nem tudnak olvasni, vagy nem látnak jól, és nem tudják kisilabizálni az apró betűs feliratozást. Az emberek amúgy sem hordoznak magukkal nagyítót, így még a jobb szeműek sem látják mindig, miket írtak a termékekre. Amúgy sem azért nyomják a litániát az árura, hogy a vásárló lássa, hanem mert kötelező ráírni. A pont átmérője, amit pont az írás helyett kell rátenni, másfél centi tenne. Színe meg aszerint változna, hogy mennyi káros anyagot tartal­maz. Az egészséges élelmiszerek zöld pontot, a kissé károsak narancsszínűt, az egészségtelenek piros pettyet kapnának. Máris összezavarodtam. Az óvodában, ha jó voltam, piros, ha rossz, akkor fekete pont járt. Most meg piros pontot kap­nak a rosszak és zöldet a jók. Honfitársaink nagy része rá­adásul nem szereti a zöld színt. Fekete pontról meg egyálta­lán nem szól a fáma. Aztán a nóta szövegét is meg kellene változtatni, mert ha a legény azt a dalt énekeli kedvesének, hogy: „Piros pettyes ruhácskádban láttalak meg téged... ”, és ezt meghallja az anyóslövendő, akkor csakis arra gondol­hat, hogy ha a lány ilyen csomagolásban van, az semmi jót nem jelenthet. De hát nincs, mit tennünk, meg kell tanulnunk az új pontozási rendszert. Bár természetesen az új jelölési mód visszaélésekre is adhat lehetőséget. A pettyeket olyan­szerű szerszámmal kell felragasztani, mint a címkézőgépecs­­kék. Ahogy a szavatossági idő lejártát is átcímkézik, úgy a pontokat is át lehet pontozni. A gyártóknak nem érdekük, hogy megmondják az igazat, mennyi gyilkos méreganyagot tettek az élelmiszerbe. Így ők nem tesznek rá piros pontot. De ha becsületességi rohamukban mégis azt tennének, akkor az üzletek majd egyszerűen átpontozzák a piros termékeket zöldre, mert nekik viszont nem érdekük, hogy egészségtelen­nek látszó termékeket árusítsanak. Csak miután hazavisszük, akkor vesszük észre, hogy a zöld petty alatt piros vagy jobbik esetben narancssárga lapul. Szóval, nem lesz könnyű­ ezt az új módit bevezetni. Ha netán mégis sikerülne, javasolnám a módszer kiterjesz­tését az élet más területeire is. Az embereket is ugyanígy lehet­ne pontozni. Mégpedig úgy, ha valakiről megbizonyosodik, hogy hazug, csaló, gazember vagy korrupt, akkor egy tetová­lógéppel jó nagy piros vagy narancssárga pontot kellene a homlokára pecsételni. Az ember rögtön láthatja, kivel is van dolga, és messzire elkerüli, mert azonnal tudja, hogy ezeknek nem szabad hinni, nekik nem szabad kölcsön pénzt, hitelbe árut adni, és azt is, hogy ilyenekre többé nem szavaz. Kati János

Next