Háromszék, 2011. február (23. évfolyam, 6201-6224. szám)

2011-02-14 / 6212. szám

KÖZELET ­ A HÉTVÉGE HÍREI • Fellázadtak a családorvosok A családorvosok szombaton úgy döntöttek, nem írják alá a ke­retszerződést az Országos Egészségügyi Biztosítópénztárral, mert az csődbe sodorná őket. A családorvosok szövetségei által össze­hívott konferencián elhangzott, azt javasolják a tagoknak, ne írják alá az áprilisban esedékes új keretszerződést, mert az nem bizto­sítja szakmájuk gyakorlásának anyagi fedezetét, sérti az orvosi szakma liberalizmusát, a betegek jogait. Kifogásolják az egész­ségügyi kártyák bevezetését, az új informatizálási program finan­szírozási terhe teljes mértékben az orvosokra hárul, és emellett még szakmájuk gyakorlásában is akadályozza majd őket. Panasz­kodtak, hogy „kényszermunkát” vezetnek be az állandó ügyelet létrehozatalával, de nem értenek egyet azzal sem, hogy felső ha­tárt szabjanak a gyógyszerek felírásánál, ez oda vezethet, hogy olyan betegek választására kényszerítik az orvosokat, akik „ki­sebb forrást emésztenek fel” — hangsúlyozták. A családorvosok finanszírozása folyamatosan csökkent az elmúlt években, és nem értik, hogyan akarnak két évre szerződést kötni velük, amikor senki nem tudja, 2012-ben mekkora összeg áll majd rendelkezé­sükre. A családorvosok képviselői bíróságon támadják meg az összes jogszabályt, amelyek „sértik a jelenlegi törvénykezést, a betegek és az orvosok jogait”, bejelentették, az Európai Uniót is értesítik „az európai irányelvek súlyos megsértéséről”. Egyiptom katonai kormányzás alatt Az egyiptomi katonai kormányzat tegnap feloszlatta a parla­mentet, és felfüggesztette az alkotmányt. A demokráciát követelő tüntetőknek ez volt a két fő követelése azóta, hogy Hoszni Mubarak elnök távozott a hatalomból. A hadsereg közleményében bejelen­tette, hogy hat hónapon át irányítja az országot, vagy addig, amíg az alkotmány módosítását követően megtartják az elnök- és parla­menti választásokat. Felállítanak egy bizottságot, amelynek fel­adata kidolgozni az alkotmány módosítását. A tervezett módosítá­sokról népszavazást tartanak—fűzte hozzá a közlemény. Eközben továbbra is tüntetők százai tartózkodtak a kairói Tahrír téren. Korábban azt hangoztatták, hogy mindaddig a téren maradnak, amíg követeléseik mindegyikét nem teljesítik. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Farkas Réka Melegítés a kongresszusra (folytatás az első oldalról) Pénzzel betegséget Ez volt az utolsó SZKT, amelyen Markó szövetségi elnökként szólalt fel, talán ezért is kezdte nosztalgikus hangnemben beszédét, utalva az 1990-es években lezajlott ülések za­matos vitáira vagy a Marosvásárhelyen lezaj­lott százezres tüntetésre. Az RMDSZ koalíciós politikájának elemzése kapcsán mérföldkőnek, korszakhatárnak minősítette az oktatási tör­vény elfogadását, melyet egyúttal kötelező há­zi olvasmányként ajánlott a szövetség politiku­sainak, rosszallóan jegyezve meg, hogy néme­lyek nem is ismerik a jogszabályt. Bár örök hűséget nem esküszik egy román pártnak sem, az­ RMDSZ betartja koalíciós megállapodásait, főleg, amíg kölcsönös ez, az ellenzéktől pedig várja, tisztázza álláspontját a tanügyi törvény kapcsán, majd gúnyosan jegyezte meg: az RMDSZ-elnökválasztási kampányban is témá­vá vált, ki mennyire szerelmes egyik vagy má­sik román pártba. Leszögezte, a koalíció priori­tási listáján szerepel a kisebbségi törvény. Kitért a magyar kor­mánnyal való kapcso­latra is, utalt Semjén Zsolt miniszterelnök­helyettes legutóbbi nyi­latkozatára, melyben azt sugallta, az RMDSZ- nek ki kellene tartania jelenlegi kormányzati partnerei mellett. Csak­hogy eme Szent István-i intelem mellett azt is fel kellene ismerni, hogy nem jó, ha az RMDSZ-t ütik, vágják, szét akarják verni — vélekedett Markó, aki szerint pénzzel beteg­séget vesz a magyar kormány, ha a Demokrácia Központokat párta­lapításra használja, veszélybe sodorhatja a ro­mániai magyarság parlamenti képviseletét, gyarokra. Borbély László leszögezte: demokráciá­ból senki ne adjon leckét az RMDSZ-nek, majd büszkén ecsetelte, a marosvásárhelyi zárt ülésről kiszivárgott anyag is azt bizonyítja, felelősségtel­jesen beszéltek a gyűlés résztvevői. László Attila a Mátyás-szobor avatása körüli bonyodalmakról, Winkler Gyula az Európai Néppárt programjának módosításáról beszélt, Lakatos András Markó Bélát méltatta, Édler András pedig kifejtette: hiba lenne a magyar kormány kéznyújtását elutasítani, bár egy szűk csoport egyéni érdekeiért feláldozni a romániai magyar közösséget, az RMDSZ-nek inkább saját háza táján kellene körülnéznie, bizto­sítania az esélyegyenlőséget a három elnökjelölt számára, valamint megnéznie, miként térhetnének vissza a választókhoz. Katona Ádám keserűen konstatálta, hogy most is az „aranycsapat bebe­tonozásán” dolgoznak, két oldalról súgnának Kelemen Hunornak, ha ő kerülne az RMDSZ el­nöki tisztségébe. Mint mondta, 1990 márciusában Domokos Géza akkori RMDSZ-elnök már egy héttel a véres március előtt tudomást szerzett arról, hogy jönnek a hodákiak, de a fiókba süllyesztette az iratot. „Szégyen, gyalázat” — kiáltotta, amikor Bíró Rozália SZKT-elnök felszólította, hogy fe­jezze be beszédét, mert túllépte az időkeretet. Eckstein-Kovács Péter a kampánytapasztalatait összegezte, sérelmezte, hogy a választás szabályo­zását kérő levelét válaszra sem méltatta a csúcsve­zetés, majd megjegyezte: észlelte a kampány fel­hajtóerejét is. Olosz Gergely RMDSZ-elnökjelölt az SZKT előtt is bejelentette, hogy versenybe száll, mint mondta, összefogást, jólétet akar, a ma­gyar—magyar viszonyban az egyenlő távolság­­tartás helyett szövetséget, és azt szeretné, ha febru­ár 27-e után nem az RMDSZ vezetné a közössé­get, hanem a közösség az RMDSZ-t. Kelemen Hunor megjegyezte: sok szó esett Budapestről, de kevés Erdélyről, márpedig az RMDSZ erőssége az Erdélyre figyelés, és ezt kell követni a további­akban is. Szerinte a változásnak belülről kell fakadnia. A felszólalásokra válaszolva Markó leszö­gezte: ő maga nem elnökjelölt, majd az előtte felszólalók némelyikének „nyersmagyar” megfogalmazásait kigúnyolva értetlenségét fejezte ki, hogy miért baj, ha az általa meg­szerzett tapasztalatot, „aztal a tapasztalatot” megpróbálja átadni. Cinikusan reagált Katona Ádám felvetéseire is, aki azonban az első sor­ból válaszolt igen hevesen, sérelmezve, hogy Tőkés Lászlót gyalázzák, végül felszólították, hagyja el a termet. Menjenek a fenébe, aljas gazemberek! felkiáltással ki is vonult a terem­ből a résztvevők kacagása közepette. (Utóbb visszajött, és elnézést kért kirohanásáért.) Markó Béla közben az egyenlő távolságtartás elvét bírálóknak próbálta elmagyarázni, hogy ő ilyent soha nem mondott, mindig az egyenlő közelség elvéről beszélt. Eckstein-Kovács Péter kétkedően csóválta fejét, Markó meg is szólította, de az RMDSZ-elnökjelölt csak annyit válaszolt: „Fáj a nyakam.” Villámellenőrzés a munkaadóknál DEMETER J. ILDIKÓ Hadat üzent a feketemunkának a kormány, és hogy az esetleges állóvizeket megzavarja, februártól más-más megyékbe küldik ellenőrzésre a munkaügyi fel­ügyelőket: Brassóból Háromszékre, innen Hargita megyébe, onnan Szebenbe irá­nyították a szakemberek egy részét, és vegyes csoportokban indultak terepre. Háromszéken pénteken zajlott az első ilyen rajtaütés (a sepsiszentgyörgyi hivatal­ban csütörtökön még nem tudták, honnan jön a helybeliek mellé segítség), és bár szer­ződés nélkül foglalkoztatott munkavállaló­kat nem találtak, büntetni való azért került: a hat brassói kollégával átvizsgált hat cégnél hat bírságot és hét figyelmeztetést róttak ki a nem megfelelő munkakörülmények, illetve egy rendezetlen munkaviszony miatt, és tíz megoldatlan kérdés rendezésére szabtak ha­táridőt. Az idén amúgy 27 feketén dolgozó személyt azonosítottak (a cégek megneve­zését törvény tiltja), és ebből 81 000 lejjel gazdagodott az állam. Elsősorban a nagyobb termelőegységek tevékenységét figyelik, hi­szen egy butikban vagy családi vállalkozás­ban nemigen lehet elrejteni senkit — közöl­te a munkaügyi felügyelőség vezetője, Silviu Crăciun, aki szerint megyénkben nem szá­mottevő a törvényes formák kijátszása, és ezt az is jelzi, hogy országos szinten a hatodik helyen állunk (ezúttal nem hátulról, hanem elölről nézve). A helyzet azonban távolról sem rózsás: a tavaly elvégzett 2678 ellenőr­zés során 3697 kihágást észleltek, azaz alig van olyan cég, ahol minden rendben lenne, sőt: ahol egy szabálytalanságot felfedeznek, ott többnyire más is akad. 2010 folyamán 52 műszaki berendezés, illetve egy műhely működését állították le (ideiglenesen, a hiá­nyosságok pótlásáig), azaz hetente egyet, és kéthetente történt egy-egy munkabaleset: szám szerint 27, és ebből öt haláleset, egy pedig végleges munkaképtelenséget oko­zott. A legveszélyesebb munkahelyek térsé­günkben a fafeldolgozóknál vannak, illetve a közúti forgalomban: egy gépkocsi kicsú­szása is munkabaleset, ha munkaidőben, szolgálati járművel, hivatalos úton történik. 2011 rosszul kezdődött, hat hét alatt már két halálos munkabalesetet jegyeztek, és 10— 15 sérülést. Tűzoltók hétvégéje Többször riasztották a hét végén a Kovászna megyei tűzol­tókat. Szombaton reggel hét óra előtt néhány perccel egy zabo­­lai házhoz szállt ki kézdivásárhelyi egységük, egy kályha mel­letti, fából készült fal égett. Vélhetően a nem megfelelően tá­rolt tüzelő okozta a gyulladást, a fal három négyzetméteren leégett, három személy szén-monoxid-mérgezést szenvedett. Ugyanaznap a sepsiszentgyörgyi Olt utcában kellett kiszállniuk a készenléti csapatoknak, egy faágat kellett eltávolítaniuk a vil­lanyvezetékről, délután öt óra előtt pedig a Székely Mikó Kol­légiumhoz riasztották őket. Az épület tetőzetéről hatalmas táblát ragadott magával a szél, az elmozdult födémrészt kellett helyreten­niük. Ugyanakkor a Kós Károly utcában is sok faágat tört le a vi­har, a Borvíz utcában és Lugásfü­rdőn villanyvezetékek rongálód­tak meg, a fürdőtelepen egész napra kiesett az áramszolgáltatás. Vasárnap hajnalban egy szentivánlaborfalvi nyári konyha gyul­ladt ki, az uzoni önkéntesekkel közösen próbálták megfékezni a lángokat, de az­ építmény teljes egészében elpusztult. (­kas) Lecke demokráciából A felszólalások során Lakatos Péter és Szabó Ödön viccel, pamflettel próbálta oldani a hangula­tot, ez utóbbi megjegyezte: a magyar kormánynak Magyarországon van szüksége a határon túli ma­ 2011. február 14., hétfő Költségvetés nélkül Bárót (folytatás az első oldalról) Nagy István szerint így tör­tént meg, hogy Bárót három­szor több pénzt ad a megyének a gépjárművek adójából és az árvaházban levő gyermekek gondozása fejében, mint amennyit onnan kap. A fej­lesztésekről szólva Nagy István azokat nevezte a leg­fontosabbaknak, amelyeket már elkezdtek. Külön említet­te a felsőrákosi kultúrház épí­tésének folytatását. Egyes tanácstagok azzal vádolták Nagy Istvánt, hogy az ő hibájából csökkent ilyen mértékben a magánvállalko­zók által befizetett összeg, „mert elüldözte őket”, „mert nem fordított rájuk elég fi­gyelmet”. Nagy István emelt hangon kérte ki magának az „alaptalan vádaskodást”, és bizonyítékokat követelt. „Én soha egyetlen vállalkozót sem utasítottam el, bármivel jöttek is. Mivel a város érdekeit tar­tottam szem előtt, sosem mondtam látatlanban német ipari parkra, sem cementgyár­ra, sőt, még Drakula parkra sem.” Személyre szabott alapszabály Az SZKT által javasolt formában az RMDSZ alapszabályzata rendelkezne töb­bek között a politikai alelnöki tisztség létre­hozásáról, arról, hogy az ügyvezető elnöksé­get főtitkársággá alakítanák, lehetővé tennék a regionális területi szervezetek megalakítá­sát, és létrejön a szövetségi elnökség. A poli­tikai alelnököt az SZKT választja meg, ő fe­lel többek között a kormányzati kapcsolat­­tartásért, a szövetség külpolitikájáért. Az új alapszabály előírja, hogy a volt szövetségi elnökök számára­­február 27-e után Markó Béla kerül ebbe a helyzetbe) létrehoznak egy irodát, és biztosan befutó helyet kapnának a parlamenti választásokon.

Next