Háromszék, 2011. február (23. évfolyam, 6201-6224. szám)
2011-02-14 / 6212. szám
KÖZELET A HÉTVÉGE HÍREI • Fellázadtak a családorvosok A családorvosok szombaton úgy döntöttek, nem írják alá a keretszerződést az Országos Egészségügyi Biztosítópénztárral, mert az csődbe sodorná őket. A családorvosok szövetségei által összehívott konferencián elhangzott, azt javasolják a tagoknak, ne írják alá az áprilisban esedékes új keretszerződést, mert az nem biztosítja szakmájuk gyakorlásának anyagi fedezetét, sérti az orvosi szakma liberalizmusát, a betegek jogait. Kifogásolják az egészségügyi kártyák bevezetését, az új informatizálási program finanszírozási terhe teljes mértékben az orvosokra hárul, és emellett még szakmájuk gyakorlásában is akadályozza majd őket. Panaszkodtak, hogy „kényszermunkát” vezetnek be az állandó ügyelet létrehozatalával, de nem értenek egyet azzal sem, hogy felső határt szabjanak a gyógyszerek felírásánál, ez oda vezethet, hogy olyan betegek választására kényszerítik az orvosokat, akik „kisebb forrást emésztenek fel” — hangsúlyozták. A családorvosok finanszírozása folyamatosan csökkent az elmúlt években, és nem értik, hogyan akarnak két évre szerződést kötni velük, amikor senki nem tudja, 2012-ben mekkora összeg áll majd rendelkezésükre. A családorvosok képviselői bíróságon támadják meg az összes jogszabályt, amelyek „sértik a jelenlegi törvénykezést, a betegek és az orvosok jogait”, bejelentették, az Európai Uniót is értesítik „az európai irányelvek súlyos megsértéséről”. Egyiptom katonai kormányzás alatt Az egyiptomi katonai kormányzat tegnap feloszlatta a parlamentet, és felfüggesztette az alkotmányt. A demokráciát követelő tüntetőknek ez volt a két fő követelése azóta, hogy Hoszni Mubarak elnök távozott a hatalomból. A hadsereg közleményében bejelentette, hogy hat hónapon át irányítja az országot, vagy addig, amíg az alkotmány módosítását követően megtartják az elnök- és parlamenti választásokat. Felállítanak egy bizottságot, amelynek feladata kidolgozni az alkotmány módosítását. A tervezett módosításokról népszavazást tartanak—fűzte hozzá a közlemény. Eközben továbbra is tüntetők százai tartózkodtak a kairói Tahrír téren. Korábban azt hangoztatták, hogy mindaddig a téren maradnak, amíg követeléseik mindegyikét nem teljesítik. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Farkas Réka Melegítés a kongresszusra (folytatás az első oldalról) Pénzzel betegséget Ez volt az utolsó SZKT, amelyen Markó szövetségi elnökként szólalt fel, talán ezért is kezdte nosztalgikus hangnemben beszédét, utalva az 1990-es években lezajlott ülések zamatos vitáira vagy a Marosvásárhelyen lezajlott százezres tüntetésre. Az RMDSZ koalíciós politikájának elemzése kapcsán mérföldkőnek, korszakhatárnak minősítette az oktatási törvény elfogadását, melyet egyúttal kötelező házi olvasmányként ajánlott a szövetség politikusainak, rosszallóan jegyezve meg, hogy némelyek nem is ismerik a jogszabályt. Bár örök hűséget nem esküszik egy román pártnak sem, az RMDSZ betartja koalíciós megállapodásait, főleg, amíg kölcsönös ez, az ellenzéktől pedig várja, tisztázza álláspontját a tanügyi törvény kapcsán, majd gúnyosan jegyezte meg: az RMDSZ-elnökválasztási kampányban is témává vált, ki mennyire szerelmes egyik vagy másik román pártba. Leszögezte, a koalíció prioritási listáján szerepel a kisebbségi törvény. Kitért a magyar kormánnyal való kapcsolatra is, utalt Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes legutóbbi nyilatkozatára, melyben azt sugallta, az RMDSZ- nek ki kellene tartania jelenlegi kormányzati partnerei mellett. Csakhogy eme Szent István-i intelem mellett azt is fel kellene ismerni, hogy nem jó, ha az RMDSZ-t ütik, vágják, szét akarják verni — vélekedett Markó, aki szerint pénzzel betegséget vesz a magyar kormány, ha a Demokrácia Központokat pártalapításra használja, veszélybe sodorhatja a romániai magyarság parlamenti képviseletét, gyarokra. Borbély László leszögezte: demokráciából senki ne adjon leckét az RMDSZ-nek, majd büszkén ecsetelte, a marosvásárhelyi zárt ülésről kiszivárgott anyag is azt bizonyítja, felelősségteljesen beszéltek a gyűlés résztvevői. László Attila a Mátyás-szobor avatása körüli bonyodalmakról, Winkler Gyula az Európai Néppárt programjának módosításáról beszélt, Lakatos András Markó Bélát méltatta, Édler András pedig kifejtette: hiba lenne a magyar kormány kéznyújtását elutasítani, bár egy szűk csoport egyéni érdekeiért feláldozni a romániai magyar közösséget, az RMDSZ-nek inkább saját háza táján kellene körülnéznie, biztosítania az esélyegyenlőséget a három elnökjelölt számára, valamint megnéznie, miként térhetnének vissza a választókhoz. Katona Ádám keserűen konstatálta, hogy most is az „aranycsapat bebetonozásán” dolgoznak, két oldalról súgnának Kelemen Hunornak, ha ő kerülne az RMDSZ elnöki tisztségébe. Mint mondta, 1990 márciusában Domokos Géza akkori RMDSZ-elnök már egy héttel a véres március előtt tudomást szerzett arról, hogy jönnek a hodákiak, de a fiókba süllyesztette az iratot. „Szégyen, gyalázat” — kiáltotta, amikor Bíró Rozália SZKT-elnök felszólította, hogy fejezze be beszédét, mert túllépte az időkeretet. Eckstein-Kovács Péter a kampánytapasztalatait összegezte, sérelmezte, hogy a választás szabályozását kérő levelét válaszra sem méltatta a csúcsvezetés, majd megjegyezte: észlelte a kampány felhajtóerejét is. Olosz Gergely RMDSZ-elnökjelölt az SZKT előtt is bejelentette, hogy versenybe száll, mint mondta, összefogást, jólétet akar, a magyar—magyar viszonyban az egyenlő távolságtartás helyett szövetséget, és azt szeretné, ha február 27-e után nem az RMDSZ vezetné a közösséget, hanem a közösség az RMDSZ-t. Kelemen Hunor megjegyezte: sok szó esett Budapestről, de kevés Erdélyről, márpedig az RMDSZ erőssége az Erdélyre figyelés, és ezt kell követni a továbbiakban is. Szerinte a változásnak belülről kell fakadnia. A felszólalásokra válaszolva Markó leszögezte: ő maga nem elnökjelölt, majd az előtte felszólalók némelyikének „nyersmagyar” megfogalmazásait kigúnyolva értetlenségét fejezte ki, hogy miért baj, ha az általa megszerzett tapasztalatot, „aztal a tapasztalatot” megpróbálja átadni. Cinikusan reagált Katona Ádám felvetéseire is, aki azonban az első sorból válaszolt igen hevesen, sérelmezve, hogy Tőkés Lászlót gyalázzák, végül felszólították, hagyja el a termet. Menjenek a fenébe, aljas gazemberek! felkiáltással ki is vonult a teremből a résztvevők kacagása közepette. (Utóbb visszajött, és elnézést kért kirohanásáért.) Markó Béla közben az egyenlő távolságtartás elvét bírálóknak próbálta elmagyarázni, hogy ő ilyent soha nem mondott, mindig az egyenlő közelség elvéről beszélt. Eckstein-Kovács Péter kétkedően csóválta fejét, Markó meg is szólította, de az RMDSZ-elnökjelölt csak annyit válaszolt: „Fáj a nyakam.” Villámellenőrzés a munkaadóknál DEMETER J. ILDIKÓ Hadat üzent a feketemunkának a kormány, és hogy az esetleges állóvizeket megzavarja, februártól más-más megyékbe küldik ellenőrzésre a munkaügyi felügyelőket: Brassóból Háromszékre, innen Hargita megyébe, onnan Szebenbe irányították a szakemberek egy részét, és vegyes csoportokban indultak terepre. Háromszéken pénteken zajlott az első ilyen rajtaütés (a sepsiszentgyörgyi hivatalban csütörtökön még nem tudták, honnan jön a helybeliek mellé segítség), és bár szerződés nélkül foglalkoztatott munkavállalókat nem találtak, büntetni való azért került: a hat brassói kollégával átvizsgált hat cégnél hat bírságot és hét figyelmeztetést róttak ki a nem megfelelő munkakörülmények, illetve egy rendezetlen munkaviszony miatt, és tíz megoldatlan kérdés rendezésére szabtak határidőt. Az idén amúgy 27 feketén dolgozó személyt azonosítottak (a cégek megnevezését törvény tiltja), és ebből 81 000 lejjel gazdagodott az állam. Elsősorban a nagyobb termelőegységek tevékenységét figyelik, hiszen egy butikban vagy családi vállalkozásban nemigen lehet elrejteni senkit — közölte a munkaügyi felügyelőség vezetője, Silviu Crăciun, aki szerint megyénkben nem számottevő a törvényes formák kijátszása, és ezt az is jelzi, hogy országos szinten a hatodik helyen állunk (ezúttal nem hátulról, hanem elölről nézve). A helyzet azonban távolról sem rózsás: a tavaly elvégzett 2678 ellenőrzés során 3697 kihágást észleltek, azaz alig van olyan cég, ahol minden rendben lenne, sőt: ahol egy szabálytalanságot felfedeznek, ott többnyire más is akad. 2010 folyamán 52 műszaki berendezés, illetve egy műhely működését állították le (ideiglenesen, a hiányosságok pótlásáig), azaz hetente egyet, és kéthetente történt egy-egy munkabaleset: szám szerint 27, és ebből öt haláleset, egy pedig végleges munkaképtelenséget okozott. A legveszélyesebb munkahelyek térségünkben a fafeldolgozóknál vannak, illetve a közúti forgalomban: egy gépkocsi kicsúszása is munkabaleset, ha munkaidőben, szolgálati járművel, hivatalos úton történik. 2011 rosszul kezdődött, hat hét alatt már két halálos munkabalesetet jegyeztek, és 10— 15 sérülést. Tűzoltók hétvégéje Többször riasztották a hét végén a Kovászna megyei tűzoltókat. Szombaton reggel hét óra előtt néhány perccel egy zabolai házhoz szállt ki kézdivásárhelyi egységük, egy kályha melletti, fából készült fal égett. Vélhetően a nem megfelelően tárolt tüzelő okozta a gyulladást, a fal három négyzetméteren leégett, három személy szén-monoxid-mérgezést szenvedett. Ugyanaznap a sepsiszentgyörgyi Olt utcában kellett kiszállniuk a készenléti csapatoknak, egy faágat kellett eltávolítaniuk a villanyvezetékről, délután öt óra előtt pedig a Székely Mikó Kollégiumhoz riasztották őket. Az épület tetőzetéről hatalmas táblát ragadott magával a szél, az elmozdult födémrészt kellett helyretenniük. Ugyanakkor a Kós Károly utcában is sok faágat tört le a vihar, a Borvíz utcában és Lugásfürdőn villanyvezetékek rongálódtak meg, a fürdőtelepen egész napra kiesett az áramszolgáltatás. Vasárnap hajnalban egy szentivánlaborfalvi nyári konyha gyulladt ki, az uzoni önkéntesekkel közösen próbálták megfékezni a lángokat, de az építmény teljes egészében elpusztult. (kas) Lecke demokráciából A felszólalások során Lakatos Péter és Szabó Ödön viccel, pamflettel próbálta oldani a hangulatot, ez utóbbi megjegyezte: a magyar kormánynak Magyarországon van szüksége a határon túli ma 2011. február 14., hétfő Költségvetés nélkül Bárót (folytatás az első oldalról) Nagy István szerint így történt meg, hogy Bárót háromszor több pénzt ad a megyének a gépjárművek adójából és az árvaházban levő gyermekek gondozása fejében, mint amennyit onnan kap. A fejlesztésekről szólva Nagy István azokat nevezte a legfontosabbaknak, amelyeket már elkezdtek. Külön említette a felsőrákosi kultúrház építésének folytatását. Egyes tanácstagok azzal vádolták Nagy Istvánt, hogy az ő hibájából csökkent ilyen mértékben a magánvállalkozók által befizetett összeg, „mert elüldözte őket”, „mert nem fordított rájuk elég figyelmet”. Nagy István emelt hangon kérte ki magának az „alaptalan vádaskodást”, és bizonyítékokat követelt. „Én soha egyetlen vállalkozót sem utasítottam el, bármivel jöttek is. Mivel a város érdekeit tartottam szem előtt, sosem mondtam látatlanban német ipari parkra, sem cementgyárra, sőt, még Drakula parkra sem.” Személyre szabott alapszabály Az SZKT által javasolt formában az RMDSZ alapszabályzata rendelkezne többek között a politikai alelnöki tisztség létrehozásáról, arról, hogy az ügyvezető elnökséget főtitkársággá alakítanák, lehetővé tennék a regionális területi szervezetek megalakítását, és létrejön a szövetségi elnökség. A politikai alelnököt az SZKT választja meg, ő felel többek között a kormányzati kapcsolattartásért, a szövetség külpolitikájáért. Az új alapszabály előírja, hogy a volt szövetségi elnökök számárafebruár 27-e után Markó Béla kerül ebbe a helyzetbe) létrehoznak egy irodát, és biztosan befutó helyet kapnának a parlamenti választásokon.