Háromszék, 2011. március (23. évfolyam, 6225-6251. szám)

2011-03-01 / 6225. szám

Parlament előtt az új munkatörvénykönyv A kormány tegnap reggel rendkívüli ülésen elfogadta a mun­katörvénykönyvet módosító tervezetet, és rögtön át is küldte a parlamentbe, ahol felelősségvállalással kívánják átnyomni a jö­vő héten. Az ellenzék bizalmatlansági indítványt készül benyúj­tani, Emil Boc kormányfő azonban nem aggódik, szerinte az új jogszabály feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a lakosok könnyebben találhassanak munkahelyet, és a munkaadók könnyebben alkalmazhassanak munkaerőt. A tervezetet a kor­mány múlt szerdán vitatta meg, jóváhagyása előtt várták a Gazdasági és Szociális Tanács véleményezését. Pénteken a szak­­szervezetek képviselőivel is tárgyaltak a készülő módosítások­ról, de nem jutottak közös nevezőre, tegnap meg is kezdődtek a tiltakozások, több ezren vonultak utcára néhány városban. Részletek a 2. oldalon Végső elkeseredésben a családorvosok ■ FEKETE RÉKA Ha az idei szolgáltatási szerződések tervezett szövegén nem változtatnak, a családorvosok nem írják alá a dokumentumot, ez esetben áprilistól nem bocsátanak ki ingyenes és támogatott receptet, nem adnak küldőpapírt, és csak vizsgálati díj ellené­ben fogadják a betegeket rendelőikben. Az országos tiltako­záshoz a háromszéki családorvosok is csatlakoznak. Közleményében a három­széki családorvosok egyesüle­te arra kéri a krónikus betege­ket, hogy márciusban, amikor gyógyszert íratnak, lehetőség szerint kérjék két-három hó­napra, mert áprilistól nem tud­ják biztosítani azt az ellátást, amire jogosultak. Seres Lucia, a szervezet el­nöke leszögezi, nem kívánják veszélybe sodorni a betegek egészségét, de nem fogadhat­ják el, hogy arra kényszerítsék őket, különbséget tegyenek kö­zöttük, és a havi gyógyszerkeret bevezetése miatt némelyeknek írjanak kedvezményes recepte­ket, másoknak ne, csak három­havonta vizsgálhassák meg pá­cienseiket, valamint naponta csupán húsz betegnek adjanak küldőpapírt. Ha a szaktárca és az egészségbiztosító pénztár nem változtat a szerződés szö­vegén, a családorvosok a jelen­legi formában nem írják alá azt, így áprilistól szolgáltatá­saikat nem tudják ingyen, illet­ve kedvezményesen nyújtani. A családorvosok úgy vélik, végső helyzetben rendelőik be­zárására kényszerü­lhetnek, mert nem tarthatnak fenn egy beteg- és orvosellenes rendszert, nem azért tanultak és nem arra esküd­tek, hogy tisztviselők legyenek, hanem, hogy gyógyítsanak. RMDSZ-KONGRESSZUS UTÁN Hogyan tovább, összefogás? Tartalommal töltené meg az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot Kelemen Hunor, az RMDSZ frissen megválasztott elnöke. Lapunknak adott interjújában a szövetségi elnök hangsúlyozza: a következő időszakban keresi majd a találko­zás lehetőségét az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőivel, hiszen céljaik, alapvető értékeik közösek, az MPP-vel viszont nem kívánnak foglalkozni. Tőkés László EMNT-elnök értékeli az együttműködési szándékot, de sze­rinte Kelemen Hunor neve nem a változást hordozza, márpe­dig a szövetségnek revideálnia kellene neptuni politikáját is. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke lapunknak el­mondta: nyitottak a párbeszédre, a nyilatkozatokon túl azon­ban tetteket várnak az RMDSZ-től az összefogás ügyében. Az RMDSZ-kongresszussal kapcsolatos írásaink a 2. és az 5. oldalon KÖZSÉG- ÉS MEGYEHATÁROK Bölön inkább a földet adja­ ­. . FARKAS RÉKA Inkább lemond a területről is Bölön, ha így rendezhetik az áttelepedett ro­mák Brassó megyéhez tartozását— erről döntöttek a helybeliek. Betoncölöpöket vernek a kialakított cigánytelep határára, hogy így akadályozzák meg a további terjeszkedést — közölte György Ervin prefektus. A települések és megyék közöt­ti határsávok tisztázása befejeződött, néhány kritikus helyzet továbbra is ma­radt, ezekről Bukarestnek kell majd döntenie. A bölöni helyzetre továbbra sem siker­nük. Körülbelül 24 hektár kerülne Brassó­ralt egyértelmű megoldást találni — a ja­vaslatot a háromszéki község képviselői fogalmazták meg, a házak alatti területe­ket, zsebszerződésekkel ugyan, de meg­vették a szomszéd megyéből érkezett ro­mák, így ez tűnik az egyedüli járható új­megyéhez, de a helyiek megszabadulná­nak attól a veszélytől, hogy háromszéki, bölöni lakossá kell fogadniuk a több száz román roma polgárt. György Ervin nem tudja, ezt a javaslatot elfogadhatónak ta­­lálják-e a kormány képviselői, a két érin­tett megye, község képviselőiből álló bi­zottság jobb megoldást nem talált. Tisztázatlan maradt a Málnás és Mi­­kóújfalu közötti határ kérdése, erről a bíró­ság határoz, és nem sikerült közös nevezőre jutni Ágostonfalva és Bárót határvonaláról sem, itt az Olt volt a természetes határ, en­nek medre azonban az idők során kicsit ar­rébb költözött, és Kovászna megye nyert néhány hektár területet. Vitatott vízfelüle­tek, holtágak vannak Uzon és Kökös tér­ségében is — mondta el a prefektus, (folytatása a 3. oldalon) vAry o. Péter felvétele ­MÁRÓL HOLNAPRA . Kelemen Hunor öröksége Bár a politikai életből nem kíván visszavonulni, leköszönve elnöki­­ tisztéről, Markó Béla több rendben is megvonta az RMDSZ élén eltöltött 18 esztendeje mérlegét. Az alkalomból született interjúiban, beszédeiben, sajtótájékoztatókon elhang­zott állásfoglalásaiban a számadás és az önigazolás elegyét nyújtja. Számvetése egy ilyen fontos történelmi korszak kihívá­saival, legyen az mégoly részleges és töredékes bár, a fokozott figyelmet már csak azért is megérdemli, mert kétségtelen, hu­­szonegy-huszonkét év egyik legjobban informált közéleti sze­replőjéről van szó. Hogy emlékirataiban majd mit ír meg a mai napig nem kellőképpen megvilágított események és döntések okairól, arról még korai találgatásokba bocsátkozni. Kelemen Hunor nagyobb örömére azonban a feladatoknak az utódra va­ló egyfajta áttestálása jól kirajzolódik az eddigi megnyilatko­zásokból. Ezek szerint a folytatást is felvállaló új elnök politikai ho­zománya nem akármilyen súlyú teendők köré csoportosítha­tó. Markó még a román pártokkal kialakított együttműködés jól kitaposott ösvényének használatát is feltételesen említi egy helyen. Közismert, hogy a neki miniszterelnök-helyettesi tisztséget termő kompromisszumos politizálás hozadékairól sokszor dicsérően vélekedett. Azt, hogy mindezért milyen árat kellett fizetnie neki és közösségének, történészek fogják meg­ítélni. Amibe belejátszik majd az is, ha a deklarált folytatás a szándéknak ellentmondva mégis az újítás ösvényére tér, miként az a politikában szinte végzetszerűen be szokott kö­vetkezni. Kelemen Hunor nyilvánvalóan szembesülni fog annak megoldást kérő kényszerével, amit politikai mentora is nyitott kérdésnek nevez: a többi magyar párt létével és a hozzájuk fűződő kapcsolattal. Kezdené belátni, hogy a harmadik ma­gyar pártalapítási kísérlet visszavonhatatlanná, felszámolha­­tatlanná teszi a magyar közélet pluralizálódását? A szövet­ségnek eddigi inadekvát válaszai helyett a többpártrendszer elismeréséből kiindulva kell alighanem a dologhoz viszonyul­nia az elkövetkezőkben. Végül idézzük a jövőbe leginkább bevilágító markós megállapítást: ,,Hogy nem vállaltam újabb mandátumot (abban), az is benne van, érzek egy korszakhatárt: a nyel­vi, anyanyelvi oktatási jogok kerete megvan, a következő időszak a kollektív jogokért folytatott küzdelemé kell le­gyen. ’’ Magyarán a munka dandárja most következik, a tulajdon­képpeni magyar társadalomépítésnek Erdélyben ezentúl kel­lene kezdetét vennie. B. Kottrcz András

Next