Háromszék, 2011. március (23. évfolyam, 6225-6251. szám)

2011-03-02 / 6226. szám

MAGAZIN Az eresztevényi templom felszentelése JÓZSA LAJOS Kicsi falu volt mindig Eresztevény, de csekély lakosságának sikerült 1813-ban templomot épí­tenie. A templom felszentelését október 31-én tartották, amelyre meghívólevelet küldött Eresz­tevényi Elek alkirálybíró Demjén Istvánnak, Háromszék adminisztrátorának, és ismertette a falu azon szándékát, hogy a templomot a csá­szárné, Mária Ludovika pártfogásába ajánlja. „Méltóságos Fő Administrátor Úr! A Császári Királyi Felséges Házhoz viseltető engedelmes jobbágyhoz illő, mélységes tisztelet­tel indíttatott ezen kérésemnek az Méltóságos Fő Administrátor Úr elébe való terjesztésére, nem azon relátiónál fogva, mely szerint az Mél. Fő Administrátor Úrhoz, mint ezen székben lakó közpolgár az engedelmességre köteleztetem, ha­nem egyedül azon tekintetből, melynél fogva az Administrátor Urat úgy, mint ezen székelykerü­letben lakó főbb tisztet az Felséges Uralkodó Háznak és az abban levők között Felséges Császárnénk, örökös Királynénk, Kegyelmes Fejedelmné és Gróf Asszonyink, Mária Ludovika . Felségének személyét tisztelni kedves köteles­ségemnek ismerném. S már ezen alázatos kinyi­latkozásomnak előre lett bocsátásával, mélysé­ges tiszteletem mellett azt bátor vagyok jelenteni, hogy Sepsiszékben Eresztevényen épült, ha az egybealkotást tekintem, csekély, ha pedig annak célját, mint a Felséges Isten imádását nézem, te­kintetet érdemlő templomocska az üdvözítő Dicsőséges Mennybemenetelének emlékezetére. Ezzel első talpköve betételétől fogva, magamba bátorkodtam arra intézni, hogy Kegyelmes Asszonyunk Ő Felsége kegyelmes pártfogása alá jobbágyi alázatossággal bem­utatnám. Amidőn már elkövetkezik az idő, pont hogy’ ezen templom az Any­aszentegy’ház szertartásai szerint, folyó október 31-dik napján ezúttal ugyancsak papi benedictio által az szokott Isteni tiszteleten végbe vitelére a Mél. Fő Administrátor Urat, mélységes és alázatos tisztelettel bátorkodók instálni, mél­­toztassék azon alkalmatosságra megjelenni, és religiónk szerint legszentebb és az új templom­ban első azon áldozaton­­megjelenni, mely Felséges Asszonyunkért és az uralkodó házért fog bemutatni a Mindenhatónak, és annak végi­vel ivandó pohár bor köszönetét elfogadni. Vég­re ha helyesnek láttatik, ezen jobbágyi aláza­tos kötelességemet Ő Felségének, Kegyelmes Asszonyunknak bejelenteni méltoztasson a Fő Administrátor Úr ezen templomot az Őfelsége kegyelmes pártfogása alá ajánlani. Eresztevény, 18 Augusztus 1813 Alázatos szolgája, Eresztevényi Elek” Demjén Istvánt, Háromszék főadminisztrátorát 1813 őszén leváltották, és a tisztséget Cseri Miklós vette át. Az eresztevényiek kérését a császárnéhoz, melyet azon meggondolásból tettek, hogy valami pénzsegedelmet kapnak, sem a leváltott, sem a ki­nevezett adminisztrátor nem terjesztette fel az ud­varnak. Kicsiny templomukat Gábor Áron teme­tése és emlékoszlopa tette híressé. Háromszéki lakodalom SZŐCSNÉ GAZDA ENIKŐ A Székely Nemzeti Múzeumban a 19—20. század fordulójá­ról több olyan fénykép maradt fenn, amely a lakodalmi szo­káskört, ennek pedig leglátványosabb elemét, a hozomány el­vitelét örökíti meg. A párválasztásra, esküvőkre elsősorban a farsangi időszakban került sor, mivel ekkor semmilyen mező­­gazdasági munkát nem akadályozott a mulatozás. Az esküvő nem pusztán a fiatalok örömünnepe, de a házasu­lok családjának anyagi megmérettetése is egyben. Az évek so­rán összeállított kelengyét többnyire egy-két héttel az esküvő előtt összeírták egy ún. pereferiumlevélbe, hogy válás esetén tudják bizonyítani, milyen javakat vitt magával a lány. Az eskü­vő napján az összeírt hozományt közszemlére az udvarra tették, így bárki ellenőrizhette, mivel megy férjhez a lány. Az öreg­asszonyok természetesen éltek is ezzel a lehetőséggel: különö­sen a szépen feldíszített ágyat vették szemügyre, mivel ezen látszott igazán, elő tudta-e állítani a család a státusához méltó minimumot, illetve ügyesen elsajátította-e a lány a szövés-hím­zés tudományát. Gere István fotóján egy mikóújfalusi hozomány elemeit lát­hatjuk 1908-ból. Az udvaron várakozó bútorzat jelzi, hogy e te­lepülésen ekkor már a polgárias bútor kiszorította a hagyomá­nyos festett bútorokat. A nyilvános szemle után elszállították a hozományt, e látvá­nyosságnak jól megszabott rendje volt. A szekerek elé ökröket fogtak, szarvaikat pántlikákkal díszítették fel. A szekerek épsége- Mikóújfalusi hozomány­re a cempesasszonyok ügyeltek, akik rigmusokat kurjongatva hívták fel a figyelmet a menetre. Az első szekéren a vetett ágyat vitték, ezt követte a többi bútor, ruhák, a szekerek után hajtották az állatokat. A szekerek előtt haladó emberek pálin­kával, kaláccsal kínálgatták a bámészkodókat. A 19. század legvégén, 1898-ban készült felső­­rákosi képen a lakodalmas csoport éppen a szeke­rek indulását várja, a cempelasszonyok kaláccsal kínálgatják az egybegyűlteket. Felsőrákosi lakodalom, 1898 Felsőrákos GERE ISTVÁN FELVÉTELE MEMENTÓ Dahlström Kálmán KISGYÖRGY ZOLTÁN Százharmincöt évvel ezelőtt, 1876-ban született Déván, és negyvenöt évvel ezelőtt, 1966-ban hunyt el Árkoson. Asztalos és ezer­mester, mesegyűjtő és mesemondó volt, pedig nem volt székely. Svéd származású család sar­jaként kerültek szülei Dévára, ahol édesapja pedellus volt. Dahlström sokoldalúan képzett iparosember, valóságos őstehetség volt. Ván­dorasztalosként engedéllyel telepedett meg Árkoson 1903-ban, ahol feleségül vette Kiss Lajos leányát, Ilkát. Megszállottként gyűjtötte a meséket. Adomáit Árkos, Sepsiszentgyörgy, Kőröspatak, Kálnok iskoláiban lyukasórá­kon mondta a tanulóknak. Ezeket visszaemlé­kezéseivel együtt később papírra is vetette. Kéziratos füzeteit a kolozsvári unitárius püs­pökségen őrzik. Lelkes támogatója volt az ár­kosi unitárius egyházközségnek, a felekezeti iskola és a kultúrotthon építésekor tett számot­tevő adományt. Rovargyűjtő, naiv festő és fa­ragó is volt. Kéziratban maradt, Józsi kovács című népszínművét sikerrel játszották Ár­koson. Tagja volt az első árkosi népi vonósze­nekarnak, a tűzoltóegylet fúvószenekarának. Sírját az árkosi temetőben Kisgyörgy Ben­jámin (1940—2002) faragott kopjával jelölte meg (1979). Nevét felvette az árkosi közmű­velődési társaság. Az oldalt szerkeszti: Páljános Mária 2011. március 2., szerda Háromszéki fiú a Csillag születikben 100HOM ISTVÁN Az RTL Klub televízió tehetségkutató vetél­kedőjének harmadik kiírására több mint hatez­ren jelentkeztek. A január és február folyamán megtartott három válogatás után nyolcvanan ju­tottak tovább. László Attila, a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor-iskola nyolcadikos tanulója egye­düli háromszékiként vesz részt a mai megmé­­retkezésen, szintetizátoron zenél és énekel a zsűri előtt, melynek tagjai: Fáy Miklós kritikus, Oroszlán Szonja és Hernádi Judit színművész, valamint Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója. A vetélkedőről felvétel készül, kö­rülbelül egy hét múlva kerül adásba. László Attila négy évvel ezelőtt kezdett szin­tetizátoron játszani, két éve pedig énekel is. Az Erdély hangja vetélkedőn a harmadik fordulóig jutott el, családja biztatására nevezett be a ma­gyarországi Csillag születikre. Attila abban re­ménykedik, hogy bejut az első harminc közé. Sok sikert, Attila! A SZERZŐ FELVÉTELE

Next