Háromszék, 2011. március (23. évfolyam, 6225-6251. szám)
2011-03-02 / 6226. szám
MAGAZIN Az eresztevényi templom felszentelése JÓZSA LAJOS Kicsi falu volt mindig Eresztevény, de csekély lakosságának sikerült 1813-ban templomot építenie. A templom felszentelését október 31-én tartották, amelyre meghívólevelet küldött Eresztevényi Elek alkirálybíró Demjén Istvánnak, Háromszék adminisztrátorának, és ismertette a falu azon szándékát, hogy a templomot a császárné, Mária Ludovika pártfogásába ajánlja. „Méltóságos Fő Administrátor Úr! A Császári Királyi Felséges Házhoz viseltető engedelmes jobbágyhoz illő, mélységes tisztelettel indíttatott ezen kérésemnek az Méltóságos Fő Administrátor Úr elébe való terjesztésére, nem azon relátiónál fogva, mely szerint az Mél. Fő Administrátor Úrhoz, mint ezen székben lakó közpolgár az engedelmességre köteleztetem, hanem egyedül azon tekintetből, melynél fogva az Administrátor Urat úgy, mint ezen székelykerületben lakó főbb tisztet az Felséges Uralkodó Háznak és az abban levők között Felséges Császárnénk, örökös Királynénk, Kegyelmes Fejedelmné és Gróf Asszonyink, Mária Ludovika . Felségének személyét tisztelni kedves kötelességemnek ismerném. S már ezen alázatos kinyilatkozásomnak előre lett bocsátásával, mélységes tiszteletem mellett azt bátor vagyok jelenteni, hogy Sepsiszékben Eresztevényen épült, ha az egybealkotást tekintem, csekély, ha pedig annak célját, mint a Felséges Isten imádását nézem, tekintetet érdemlő templomocska az üdvözítő Dicsőséges Mennybemenetelének emlékezetére. Ezzel első talpköve betételétől fogva, magamba bátorkodtam arra intézni, hogy Kegyelmes Asszonyunk Ő Felsége kegyelmes pártfogása alá jobbágyi alázatossággal bemutatnám. Amidőn már elkövetkezik az idő, pont hogy’ ezen templom az Anyaszentegy’ház szertartásai szerint, folyó október 31-dik napján ezúttal ugyancsak papi benedictio által az szokott Isteni tiszteleten végbe vitelére a Mél. Fő Administrátor Urat, mélységes és alázatos tisztelettel bátorkodók instálni, méltoztassék azon alkalmatosságra megjelenni, és religiónk szerint legszentebb és az új templomban első azon áldozatonmegjelenni, mely Felséges Asszonyunkért és az uralkodó házért fog bemutatni a Mindenhatónak, és annak végivel ivandó pohár bor köszönetét elfogadni. Végre ha helyesnek láttatik, ezen jobbágyi alázatos kötelességemet Ő Felségének, Kegyelmes Asszonyunknak bejelenteni méltoztasson a Fő Administrátor Úr ezen templomot az Őfelsége kegyelmes pártfogása alá ajánlani. Eresztevény, 18 Augusztus 1813 Alázatos szolgája, Eresztevényi Elek” Demjén Istvánt, Háromszék főadminisztrátorát 1813 őszén leváltották, és a tisztséget Cseri Miklós vette át. Az eresztevényiek kérését a császárnéhoz, melyet azon meggondolásból tettek, hogy valami pénzsegedelmet kapnak, sem a leváltott, sem a kinevezett adminisztrátor nem terjesztette fel az udvarnak. Kicsiny templomukat Gábor Áron temetése és emlékoszlopa tette híressé. Háromszéki lakodalom SZŐCSNÉ GAZDA ENIKŐ A Székely Nemzeti Múzeumban a 19—20. század fordulójáról több olyan fénykép maradt fenn, amely a lakodalmi szokáskört, ennek pedig leglátványosabb elemét, a hozomány elvitelét örökíti meg. A párválasztásra, esküvőkre elsősorban a farsangi időszakban került sor, mivel ekkor semmilyen mezőgazdasági munkát nem akadályozott a mulatozás. Az esküvő nem pusztán a fiatalok örömünnepe, de a házasulok családjának anyagi megmérettetése is egyben. Az évek során összeállított kelengyét többnyire egy-két héttel az esküvő előtt összeírták egy ún. pereferiumlevélbe, hogy válás esetén tudják bizonyítani, milyen javakat vitt magával a lány. Az esküvő napján az összeírt hozományt közszemlére az udvarra tették, így bárki ellenőrizhette, mivel megy férjhez a lány. Az öregasszonyok természetesen éltek is ezzel a lehetőséggel: különösen a szépen feldíszített ágyat vették szemügyre, mivel ezen látszott igazán, elő tudta-e állítani a család a státusához méltó minimumot, illetve ügyesen elsajátította-e a lány a szövés-hímzés tudományát. Gere István fotóján egy mikóújfalusi hozomány elemeit láthatjuk 1908-ból. Az udvaron várakozó bútorzat jelzi, hogy e településen ekkor már a polgárias bútor kiszorította a hagyományos festett bútorokat. A nyilvános szemle után elszállították a hozományt, e látványosságnak jól megszabott rendje volt. A szekerek elé ökröket fogtak, szarvaikat pántlikákkal díszítették fel. A szekerek épsége- Mikóújfalusi hozományre a cempesasszonyok ügyeltek, akik rigmusokat kurjongatva hívták fel a figyelmet a menetre. Az első szekéren a vetett ágyat vitték, ezt követte a többi bútor, ruhák, a szekerek után hajtották az állatokat. A szekerek előtt haladó emberek pálinkával, kaláccsal kínálgatták a bámészkodókat. A 19. század legvégén, 1898-ban készült felsőrákosi képen a lakodalmas csoport éppen a szekerek indulását várja, a cempelasszonyok kaláccsal kínálgatják az egybegyűlteket. Felsőrákosi lakodalom, 1898 Felsőrákos GERE ISTVÁN FELVÉTELE MEMENTÓ Dahlström Kálmán KISGYÖRGY ZOLTÁN Százharmincöt évvel ezelőtt, 1876-ban született Déván, és negyvenöt évvel ezelőtt, 1966-ban hunyt el Árkoson. Asztalos és ezermester, mesegyűjtő és mesemondó volt, pedig nem volt székely. Svéd származású család sarjaként kerültek szülei Dévára, ahol édesapja pedellus volt. Dahlström sokoldalúan képzett iparosember, valóságos őstehetség volt. Vándorasztalosként engedéllyel telepedett meg Árkoson 1903-ban, ahol feleségül vette Kiss Lajos leányát, Ilkát. Megszállottként gyűjtötte a meséket. Adomáit Árkos, Sepsiszentgyörgy, Kőröspatak, Kálnok iskoláiban lyukasórákon mondta a tanulóknak. Ezeket visszaemlékezéseivel együtt később papírra is vetette. Kéziratos füzeteit a kolozsvári unitárius püspökségen őrzik. Lelkes támogatója volt az árkosi unitárius egyházközségnek, a felekezeti iskola és a kultúrotthon építésekor tett számottevő adományt. Rovargyűjtő, naiv festő és faragó is volt. Kéziratban maradt, Józsi kovács című népszínművét sikerrel játszották Árkoson. Tagja volt az első árkosi népi vonószenekarnak, a tűzoltóegylet fúvószenekarának. Sírját az árkosi temetőben Kisgyörgy Benjámin (1940—2002) faragott kopjával jelölte meg (1979). Nevét felvette az árkosi közművelődési társaság. Az oldalt szerkeszti: Páljános Mária 2011. március 2., szerda Háromszéki fiú a Csillag születikben 100HOM ISTVÁN Az RTL Klub televízió tehetségkutató vetélkedőjének harmadik kiírására több mint hatezren jelentkeztek. A január és február folyamán megtartott három válogatás után nyolcvanan jutottak tovább. László Attila, a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor-iskola nyolcadikos tanulója egyedüli háromszékiként vesz részt a mai megméretkezésen, szintetizátoron zenél és énekel a zsűri előtt, melynek tagjai: Fáy Miklós kritikus, Oroszlán Szonja és Hernádi Judit színművész, valamint Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója. A vetélkedőről felvétel készül, körülbelül egy hét múlva kerül adásba. László Attila négy évvel ezelőtt kezdett szintetizátoron játszani, két éve pedig énekel is. Az Erdély hangja vetélkedőn a harmadik fordulóig jutott el, családja biztatására nevezett be a magyarországi Csillag születikre. Attila abban reménykedik, hogy bejut az első harminc közé. Sok sikert, Attila! A SZERZŐ FELVÉTELE