Háromszék, 2011. március (23. évfolyam, 6225-6251. szám)

2011-03-26 / 6247. szám

550 ÉVES SEPSISZENTGYÖRGY A város mi vagyunk FARKAS RÉKA Egy kis, zsebben elférő ajándékkal várják Sepsiszent­­györgy lakóit szerdán, a város 550. évfordulójának nyitó­rendezvényén. Az én ajándékom címet viselő eseményen nemcsak művészek ajándékozzák meg a várost, a közössé­get, de a polgárok is megtehetik ezt, s az így összegyűlt tár­gyakból a helyi képzőművészek „gyúrnak” majd közös al­kotást, amely azt is jelképezi: úgy válik a sok kicsi egyetlen nagy alkotássá, ahogy általunk, mindannyiunk jelenlété­nek köszönhetően igazi város Sepsiszentgyörgy. Március 30-án, szerdán 19 órától a Szabadság téren felállí­tott színpadnál (a Magma előtt) kezdődik Sepsiszentgyörgy 550 évvel ezelőtti várossá válásának ünnepe. Antal Árpád polgár­mester személyesen veszi át az ajándékokat elmondása sze­rint addig fog ott állni, míg az utolsó polgár is átadhatja meg­lepetését—, amelyek április 3-ig megtekinthetőek majd a Magma Kortárs Kiállítótérben, és ezt követően találják ki a művé­szek, milyen egyetlen szerves alkotássá varázsolják a csecse­becséket. A szerdai rendezvény alap­­gondolata, tudatosítani a polgá­rokban: a város mi vagyunk, nemcsak részesei, de alakítói is lehetünk a közösségi életnek, mindenki hozzájárulása számít a végső összképben, ami Sep­­siszentgyörgyöt Sepsiszent­­györggyé teszi — mondta az egyik szervező, Barta Mónika. Kiemelte, az interaktív jelleg vé­gigkíséri majd az­ év végéig tartó rendezvénysorozatot. A nyitó­­előadást oly módon válogatták össze, hogy minden célcsoport, korosztály találjon érdekeset benne, és tükrözze az egész év programjának sokoldalúságát is: kultúra, sport, szórakozás egy­aránt helyet kap a színpadon. (folytatása a 3. oldalon) Közösséget felrázó színház MÓZES LÁSZLÓ A színház a párbeszéd, a társadalmi változások eszköze — hangsúlyozza színházi világnapi üzenetében Jessica A. Kaahwa. A március 27-i, világszerte tartott ünnepre Sepsiszentgyörgyön mind a Tamási Áron Színház, mind az M­­ Stúdió több rendezvényt időzített. BARABÁS ZSOLT FELVÉTELE Felolvasószínház, könyv- Színház, melynek előcsarnok és plakátvásár, kiállítás, vé­­kában holnap délelőtt ker­­títések, három előadás jelzi, dődik a rendezvénysorozat hogy Sepsiszentgyörgy való- (részletes program a 12. ól­ban Thália városa — hang­­dalon), súlyozza a Tamási Áron (folytatása a 3. oldalon) Jelenet a Figaro házassága című darabból: Diószegi Attila, Nagy Alfréd és Kőmíves Mihály Csinosítják a belvárost Elkészült Sepsiszentgyörgy belvárosának rendezési terve, csütörtökön a mű­velődési hatóság is véleményt nyilváníthatott az elképzelésről, amelyet év végéig fogad majd el a helyi tanács - közölte Antal Árpád polgármester. Külön-külön minden belvárosi ingat­lan homlokzatát is megtervezik, szakér­tői döntés születik arról, melyiknek mi­ként kell festenie felújítás után, milyen színek közül választhatnak a tulajdono­sok. A dokumentációban szerepel majd az is, végrehajtható-e bármilyen módosí­tás ezeken az épületeken, és megjelölik, milyen típusú reklámanyagot lehet kirak­ni homlokzatukra. A polgármester el­mondta, minden központi épületre elké­szül ez a tanulmány a látványtervvel együtt, és bízik benne, hogy már ősszel bemutathatja ezeket. A belvárosi épületek egy része önkor­mányzati tulajdonban van, a színház és a városháza homlokzatának felújítását még ebben az évben megkezdik, a Bene-házat, ahol vadászmúzeum lesz, pályázati pénzből renoválják. A posta felújítása folyik, május elseje a határidő, ha nem készülnek el, min­den hónap csúszás tíz százalékkal kisebb bérleti díj kifizetését jelenti a városnak-szá­molt be a polgármester. A központ legké­nyesebb, legcsúnyább pontja a Bodok Szál­ló, ennek helyzete tisztázatlan, de zajlanak a tárgyalások - fejtette ki, ám nem részletezte. A kormány a napokban fogadott el egy rendeletet, melynek értelmében ingatlan­jaik felújítására kényszeríthetőek a tulaj­donosok. Igaz, kedvezmények is szerepel­nek benne: adómentesség, állami garancia bankkölcsönre stb. A jogszabály értelmé­ben az önkormányzat finanszírozhatja költségvetéséből a munkálatokat, utóbb pedig behajthatja a pénzt a tulajdonosok­tól. Sepsiszentgyörgyön még nincs döntés arról, magánszemélyek esetében milyen utat választ az önkormányzat. FARKAS RÉKA ALBERT LEVENTE FELVÉTELE ­ MÁRÓL HOLNAPRA­­ Ellopott érdekképviselet Letartóztatták a Santitas szakszervezet vezetőjét, Marius Pet­cut, mert csúszópénzt fogadott el egy építkezési vállalkozótól. Negyvenezer eurót, az épp soros részletet abból a 200 000-ből, melyet az üzletember arra szánt, hogy egy megrendeléshez hozzá­jusson. Amúg­’ Petcut a leggazdagabb szakszervezeti vezetőként tartották számon, telkei, földjei, villái, házai vannak, s ő maga nyilatkozta, havi bére meghaladja a 10 000 eurót. Méltánytalan összeg. De telhetetlennek bizonyult, butaságát bizonyítja: akkor sem mondott le a csúszópénz elfogadásáról, mikor szorult a hu­rok a nyaka körül. Traian Basescu nemrég ujjal mutogatott felé­jük, korrupcióval vádolva némelyiket, kijelentette: a vámosok vámszedője nem a hatalom berkeiben keresendő, hanem a szak­­szervezeti vezetők között. S megnevezte a Sed Lex nagyszájú vezé­rét, Vasile Maricát. Aki természetesen tagadott, de szava jó időre elakadt, s hitele oda. Mint most a Marius Petcué. A baj csak az, e bukott vezérekkel együtt Romániában hitelét vesztette maga a szakszervezeti mozgalom is. Nem elég, hogy húsz éve jószerével ugyanazokat az arcokat látni, de kiderült, azért ragadtak székeikhez, mert kitűnő üzlet ma Romániában szakszervezeti vezérnek lenni. Egyikük-másikuk vagyona veteke­dik egy-egy sikeresebb vállalkozóéval. Miközben évek óta nem tudnak egy népesebb tüntetést szervezni. Legutóbb is alig tízez­ren gyűltek össze a parlament előtt a beígért ötvenezer helyett. Hiába a növekvő elégedetlenség, a súlyosbodó életkörül­mények, hiába félnek az alkalmazottak az új munkatörvény­könyvtől is, mégsem vonulnak az utcára, nem tiltakoznak, nem hallják meg a szakszervezetek hívó szavát. Nemcsak azért, mert mifelénk nincs hagyománya a tiltakozó mozgalmaknak, vagy mert erény lenne a béketűrés, hanem mert maguknak a szakszervezeti vezetőknek sikerült ezt a mozgalmat is teljesen lejáratniuk. Erkölcsi lecsúszásukkal, vagyonuk gyarapodásá­val párhuzamosan illant el a bizalom. És a hatalom - ahogyan az már lenni szokott - kihasználta a helyzetet, lecsapott a legmohóbbakra. Kapitalizmusban, ahol a pénz az úr, a szakszervezetre, a munkavállalók legfontosabb érdek-képviseleti szervezeteire szükség lenne. Újaknak kell jönniük, tisztáknak, kevésbé mo­hóknak, hogy jóvátegyék, amit a Petcu- és Marica-félék nagy mohón elloptak. Simó Erzsébet

Next