Háromszék, 2011. április (23. évfolyam, 6252-6275. szám)
2011-04-20 / 6268. szám
MAGAZIN László Attila a Csillag születik legjobbjai között SOCHOM ISTVÁN László Attila, a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor-iskola nyolcadik osztályos tanulója bekerült a Csillag születik tehetségkutató verseny első huszonnégy legjobb versenyzője közé. Az idén harmadik alkalommal megrendezett Csillag születik műsorvezetői: Ördög Nóra, aki az RTL Klub által szervezett valamennyi tehetségkutató verseny házigazdája volt, és Nagy Sándor, aki „új arc” a műfajban. Háromszék egyetlen résztvevőjét, a kézdivásárhelyi László Attilát április 9-én láthattuk, hallhattuk az RTL Klub adásában, amikor nagy sikert aratott mind a nézők, mind a rangos zsűri - Fáy Miklós zenekritikus, Oroszlán Szonja színésznő, Hernádi Judit színésznő és Szirtes Tamás színházi rendező - körében. Fellépése után a fiatal nézők felállva tapsoltak neki, és - miközben Máté Péter Egyszer véget ér a lázas ifjúság című dalát énekelte , többen könnyeztek. Oroszlán Szonja színésznő a bemutatkozáskor Attila székely beszédét ítélte szépnek. Szirtes Tamás azt mondta: ha annyi történt volna a Csillag születik kiadásán, hogy László Attila elment oda, és fellépett, akkor már megérte megszervezni azt. Miután Attila távozott a színpadról, a rendező azt mondta Hernádi Juditnak: ennek győzelem íze van. A színművésznő is pozitívan nyilatkozott Attila fellépéséről, akárcsak Fáy Miklós zenekritikus, így négy igen szavazattal jutott tovább. Hangját a szakemberek a Máté Péteréhez és Demjén Ferencihez hasonlították. A zenei honlapon ezt olvashattuk: „Egyszer véget ér a lázas ifjúság - énekelte egy nyolcadikos kézdivásárhelyi fiú, László Attila, aki ha nagy lesz, énekes lesz. Azt hiszem, ilyen lehetett Máté Péter fiatalon, még a frizura is stimmel. Nem, ez a fiú nem lesz énekes. Ő már az.” A Csillag születik huszonnégyes mezőnye a harmadik válogatással teljessé vált - Attila az egyetlen erdélyi -, de hogy kik kapnak helyet a középdöntőben, április 23-án, szombaton 20 óra 30 perckor derül ki az első élő Csillag születikből az RTL Klubon, amikor eldől, ki lesz az első nyolc továbbjutó. Addig is László Attilára a http:// csillagszuletik.rtlklub.hu/versenyzok/ címen lehet szavazni. Sok sikert, Attila! A zaj a halakat sem kíméli Még a halak is belesüketülnek korunk állandó zajába - állítja az a felmérés, mely szerint az akusztikai szennyezéstől ma már a tengerek mélyén sem lehet menedékre találni. A zaj a halak szokásait is módosította. A Süket, mint egy hal elnevezésű tudományos vizsgálatot a trieszti és a bécsi egyetem a WWF Természetvédelmi Világalappal együttműködésben végezte az Adriai-tengeren. A kutatók a zajszennyezésnek a tengeri állatvilágra, elsősorban a halakra gyakorolt hatását tanulmányozták. Az eredmények azt mutatják, hogy az emberek mindennapjait uraló állandó zajnak komoly fiziológiai következményei lehetnek még a csendesnek tartott tenger mélyén is. „Az akusztikai szennyezés elől nincsen menekvés. Megfigyeléseink azt mutatják, hogy egyetlen hajó zaja is nemcsak zavarja, hanem egyenesen megsüketíti a halakat. Az Adriai-tengert pedig szünet nélkül szelik a hajók. A hullámok feletti és alatti zaj olyan méreteket öltött, hogy a halakat megakadályozza a kommunikációban. Nem hallják egymást a zajtól” - hangoztatta Marta Picculin biológus. A vizsgálatban részt vevő kutató az olasz sajtónak elmagyarázta, hogy a halak igenis beszélnek egymással. A zaj pedig főleg a kommunikálni szerető halakat veszélyezteti: a hollóhalat (Sciaena umbra) és a barna korallsügért (Chromis chromis), melyek számtalan tájékozódási információt adnak át társaiknak az esetleges ragadozókról vagy az áramlatok irányáról. A zaj viszont megakadályozza a halak egymással való kommunikációját komoly nehézségeket teremtve az udvarlásban és a szaporodásban is. A zaj elől menekülve némely halfajok migrációs útvonalukat is megváltoztatták, csendesebb utat keresve maguknak a vizek mélyén. A halak és hajók közötti együttélés nem kizárt. „Kutatásunk kimutatta, hogy az újgenerációs, zajmentes hajók megmenthetik a halakat” - hangsúlyozta a biológus. A legerősebb chili Az extra erős is túl gyenge kifejezés az Ausztráliában egy gilisztatenyésztő telep közelében termelt új chilifajtára: a termés annyira erős, hogy feldolgozásakor védőfelszerelést kell viselniük a munkásoknak. A chilit termesztő Marcel de Wit az Australian Geographic lapnak elárulta a titkot: a növényeket a gilisztafarm elhasznált vizével öntözik. „Egyszerűen kegyetlenül erős. Amikor feldolgoztuk az új módszerrel trágyázott termést, vegyvédelmi ruhát és kesztyűt kellett viselnünk. Aki nem viseli a felszerelést, annak a keze két órán át ég” - mondta el de Wit, aki The Chili Factory néven Sydneytől kilencven kilométerre üzemelteti családi vállalkozását. A gilisztatenyésztő farmról elfolyó víz növekedési hormonok és különleges baktériumok mellett kitint is tartalmaz. Ez utóbbi a rovarok páncélját alkotó anyag, amely többek között kozmetikumokban és gyógyszerekben szolgál keményítőként. A Scoville-skála, azaz a csipős paprikafajták relatív kapszaicintartalmának mérésére használatos mértékegység szerint debit chilije 1,4 millió egységet tartalmaz. A skála az „aktív”, vagyis csípő részek aránya alapján számszerűsíti az erőt. Az eddig ismert legerősebb Tabasco szósz is csupán harmincezer egységet tartalmaz. De Wit elmondása szerint már kérelmezte, hogy termését a világ legerősebb chilijeként bejegyezzék a Guinness Világrekordok Könyvébe. 2011. április 20., szerda MEMENTÓ Benkner Jánosné Pist Anna KISGYÖRGY ZOLTÁN Százhuszonöt évvel ezelőtt született Budapesten. Nevelőnő, angol nyelvtanár. Változatos sorsú és érdekes lakója volt Sepsiszentgyörgynek. Tízéves korában szülei New York mellé telepedtek. Ott járt iskolába, ott érettségizett. Huszonhat évesen Európába készülvén szállt fel arra a Carpathia hajóra, amely 1912. április 14-15-én elsőként regisztrálta a süllyedő Titanic luxushajó S. O. S. jeleit. Ő is részt vett a mentésben, hat rászoruló személyt részesített elsősegélyben. A Titanic tizennyolc mentőcsónakjából tizenhatot mentett ki a Carpathia legénysége, de így is majdnem másfél ezer személyt nyelt el a Kék szalagért folyó esztelen versengés miatt az Atlanti-óceán. Brassóban férjhez megy, hímzőtanfolyamot indít és a kalapgyártásban képezi magát. Spanyolnáthában elveszíti két fiúgyermekét. Sepsiszentgyörgyön házat építenek. 1973-ban magányosan hunyt el a hídvégi öregotthonban. Éltében Kisgyörgy Benjámin (1940-2002) készített vele nagyobb interjút. Porai, végakarata szerint, férje mellett nyugszanak a sepsiszentgyörgyi római katolikus temetőben. KISGYÖRGY BENJÁMIN FELVÉTELE A róka és a mágneses tér vadászat során a rókák nemcsak a szemükre, fülükre és orrukra hagyatkoznak, hanem a Föld mágneses terére is - e meglepő felfedezésre német és cseh zoológusok jutottak. A Duisburg- Esseni Egyetem és a Prágai Agráregyetem kutatói több mint nyolcvan vörös rókát (Vulpes vulpes) figyeltek meg egerészés közben. Dús növényzetben vagy a hó alatt a ragadozó nem látja zsákmányát, látszólag csupán kifinomult hallására támaszkodhat ilyenkor. Odalopakodik, a magasba ugrik, így felülről lepheti meg a rágcsálót. Az egerészés sikere azonban eltérő lehet. A kutatók csaknem hatszáz vadászugrást elemeztek, és megállapították, hogy dús növényzetben (vagy hóban) végrehajtott, északra, egészen pontosan észak-északkeletre irányuló ugrások 80, míg a délre irányulók 60 százaléka hozott eredményt. Ezzel szemben minden más irányban kevesebb mint 15 százalék volt a sikeres ugrások aránya - írták a kutatók a Biology Letters folyóiratban a Der Standard internetes kiadása szerint (www. derstandard.at). Meglepő módon a rókák hajlamosak a zsákmány helyének meghatározásánál és az ugrás előkészítésénél az észak-dél irány szerint elhelyezkedni - közölte Hynek Burda, a kutatócsapat tagja. Ráadásul ez a viselkedés teljesen független az időjárási körülményektől, valamint az év- és a napszaktól. Ezek a megfigyelések első ízben támasztják alá azt az eddig elméleti feltevést, amely szerint a mágneses térre érzékeny állatok mágneses iránytűjük segítségével nemcsak az irányt állapítják meg, hanem távolságot is képesek mérni - fejtette ki Burda. A csak északdél irányban működő mágneses távolságmérő magyarázhatja az egerészés közbeni elhelyezkedést. A kutatók nemrégiben a házi szarvasmarhánál, valamint gímszarvasoknál és őzeknél is kimutatták a mágneses érzékelés bizonyos formáját. Jelen munkájukkal pedig rámutattak, hogy a jelenség sokkal elterjedtebb az emlősök körében, mint eddig hitték. Ruha alá látó rémszemek Egyre több repülőtéren „ruha alá látó”, egésztestképet létrehozó készülékekkel történik az utasok biztonsági átvizsgálása. Ezeknek a rémszemberendezéseknek két fő típusa létezik, az egyik milliméteres rádióhullámok, a másik röntgensugarak visszaverődését használja képalkotásra. Az utasról készült kép háromdimenziós, és vagy tisztázza a vizsgált személyt, vagy hagyományos motozásra irányítja. A milliméteres hullámszkenner azt használja ki, hogy a rövidhullámok tartományában a ruházat, a haj és az egyéb szőrzet átlátszó, míg testünk bőre és a fémtárgyak nem. Ennek az az egyik oka, hogy a ruha szálainak és a hajszálak jellemző vastagsága kisebb a vizsgáló sugárzás hullámhosszánál, így azokkal nagyon gyenge a kölcsönhatásuk. A másik fajta, röntgensugarakkal működő, repülőtéri szkenner abban különbözik az orvosi röntgenkészülékektől, hogy az utóbbiak átvilágítják a test szöveteit, az előbbiek viszont a ruhán áthatoló, de a testfelületről visszavert sugarakkal dolgoznak. További eltérés, hogy az utóbbiak esetében le kell vetkőzni, az előbbiek pedig vetkőzés nélkül meztelenítenek - legalábbis a biztonsági ellenőr előtt. Annak ellenére, hogy a repülőtéri röntgenberendezés keményebb sugarakkal működik, mint az orvosiak, azoknál mégis kevésbé veszélyes, mert sugárzása nem hatol be a testbe, és a sugárzáskitettség időtartama is sokkal rövidebb. (origo/József Álmos) MTI-hírek felhasználásával szerkesztette: Pályán«» Mária