Háromszék, 2011. április (23. évfolyam, 6252-6275. szám)

2011-04-14 / 6263. szám

2011. április­ 14., csütörtök EMLÉKEZTETŐ Választás J. KOCSIS EDIT -ig?---------------------­ Mindennap elhangzó mondataink: meg kell tennem, el kell készítenem, ki kell fizetnem, és még sorolhatnám, hogy mi minden kezdődik úgy szá­munkra, hogy kell. Benne van a kö­rülmények kényszerítő hatása, a kike­rülhetetlen, minden, amitől nem sza­badulhatunk. Olyan gyakori lett be­szédünkben ez a fordulat, hogy már elgondolkodtató, mert ilyenképp is el­hangzik: el kell mennem esküvőre, ki kell vennem a gyereket az óvodából, fel kell köszöntenem a barátomat... Vajon tényleg minden kötelező az életünkben, mert a mindennapi létünk függ tőle, vagy mert elvárják tőlünk, vagy talán mi várjuk el magunktól? Csakugyan muszáj elmenni az es­küvőre, a névnapra, ha nagyon nincs kedvünk, pénzünk, nem választha­tunk egy más alkalmat, egy kisebb ajándékot és egy őszinte ízű látoga­tást? Tényleg teher a saját gyerekün­ket kivenni az óvodából, vagy csak fáradtak vagyunk, pedig ő a szemünk fénye? A hit hirdetői szerint minden pil­lanatban választhatunk a jó és a rossz között, a bölcsek szerint rajtunk mú­lik a döntés, hiszen senki nem tud kötelezni lényegében semmire sem, legalábbis gondolati síkon. Van abban egy kis önsajnálat, ahogy a dolgokat nézzük, és talán felmentés is önmagunk számára, ami­ért nem állunk ellen, amiért nem láza­dunk a megszokás ellen, amiért nem változunk. Hallgatom a híreket, a megdöbbent világ érthetetlen felszisszenését an­nak az esetnek a kapcsán, hogy a ja­pán fukusimai erőműtől távozásra szólítottak fel minden, még ott tevé­kenykedő munkást. Páran ellenben nem hagyták el az erőművet, saját akaratukból, életük árán is folytatják a javítást, a helyreállítást. .. Vajon tényleg ezt kell tenniük egy tőlünk idegen etikai szabályokkal rendelkező keleti országban, vagy ők döntöttek úgy, hogy a több mint húsz­ezer halott honfitársuk áldozata mel­lett az övék sem túl nagy, s talán sok életet menthetnek meg ily módon? „Mindannyian a saját életünk fő­hősei vagyunk, és sokszor a névtelen hősök hagyják a legnagyobb nyomot” - írja Paulo Coelho. AZ ÉLET ÁBÉCÉJE A K-vitamin és Popeye spenótja is| PUSKÁS ATTILA A dán Henrik Dam a múlt század harmincas éveiben kísérletei során zöld növény nélkül táplált csirkéket, és meglepetten állapította meg az előállt spontán vérzést. Ez a megfi­gyelése vezetett a K-vitamin (K - ko­­agulation, német szó, innen a vitamin neve) felfedezéséhez. Az amerikai biokémikus Eduard Doisyvel kapta meg a Nobel-díjat 1943-ban a K-vita­­min megismeréséért és jelentőségé­nek feltárásáért. A szervezetünkben végbemenő fo­lyamat megismeréséhez a protrombin (egy plazmafehérje) véralvadási fak­tor szerepének a tisztázása vezetett. A protrombin a májban képződik a K- vitamin jelenlétében (a véredények sérülése után a vörös vértestek trom­­boplasztint szabadítanak fel, ez a vér­plazmában jelen lévő inaktív prot­­rombint aktív trombinná, amely a maga rendjén a vérplazma inaktív fibrinogénjét aktív fibrinné alakítja, és bekövetkezik a mindennapos gya­korlatunkban ismert véralvadás). A K-vitamin (KI, azaz fillokinon, fü­lűm­e­levél latin szóból) zöld leveles növényekben, illetve (K2, azaz menaki­­non) a bélben baktériumok által szinteti­­zálódik, és nagyjából fele-fele arányban tölti be feladatát szervezetünkben. (A címbeli mókás utalásunk az amerikai rajzfilm ismert hősének erőt adó spenót­jára utal, amit azonban mi nem konzerv­­ként, hanem friss zöld főzelékként aján­lunk, ugyanis a spenót igen gazdag K- vitaminban, 380 mikrogramm található 100 gramm nyers spenótban.) A múlt század negyvenes éveitől bebizonyosodott a K-vitamin sokolda­lúsága. Felismerték, hogy a D-vitamin által a kalcium beépítése csontrendsze­rünkbe csak a K-vitamin jelenlétében megy végbe. Azt már századunk első éveiben fedezték fel, hogy a K-vitamin nem csupán véd az érelmeszesedés el­len, hanem ezt vissza is fordíthatja. Akadályozza a visszerek kialakulását, fokozza ütőereink rugalmasságát. Különösen fontos a pótlása a csecse­mőnél, mivel az anyatej nem ad át K-vitamint, másrészt a még kezdeti mű­ködésű bél sem képez. A K-vitamin, amelynek felszívódási vesztesége amúgy is nagy (10—80 százalék), fel­tételezi zsírtartalmú ételek fogyasztá­sát, és aktív epesav jelenlétét. Ellen­tétben az eddig megismert, zsírban ol­dódó vitaminokkal, kevés ideig raktá­rozódik (kb. egy hétig), folyamatos pótlása tehát elengedhetetlen. Hiánya esetén fáradékonyságot, nehezen elál­ló orrvérzést, nehezen gyógyuló sebe­ket, bélpanaszokat tapasztalhatunk. Napi adagját testsúly kg-ként 0,03 mikrogrammban (a gramm millio­mod része) állapították meg. A már említett spenóton kívül bőven talál­ható kelkáposztában (500 mkg/100 g-ban), kelbimbóban (230), brokkoli­ban (210), galambbegy salátában (200), fejes salátában (120), karfiol­ban (80), zöldbabban (45), uborká­ban, cukkiniben (30), paradicsomban (10). Jelenléte húsokban, kenyérben, burgonyában, rizsben, száraztészták­ban értékelhetetlen. Erdélyi nagyasszonyok KISGYÖRGY ZOLTÁN Ma kezdődő sorozatunkban bemutatjuk Erdélyország jeles nagyasszonyait, akik nem egy alkalommal maradan­dót alkottak ennek az országrésznek az életében, jelentős szerepet játszottak a magyar történelemben. Bethlen Kata, Bornemissza Anna, Izabella királyné, Károlyi Zsuzsanna, Lorántffy Zsuzsanna, Petróczy Kata, Rhédey Claudia, Torma Zsófia, Wass Otília és Vendl Mária gazdagabbá, szebbé, nemesebbé tette Erdély főnemesi és polgári osztá­lyának életét, megérdemlik, hogy betekintsünk világukba, kiemeljük őket a feledés homályából. Sorozatunk nem akármilyen ismerkedést kínál az ol­vasónak. A köröndi származású Józsa Judit, Budapesten élő kerámiaszobrász és művészettörténész kisplasztiká­kon örökítette meg őket, a tavaly­­év végén megjelent és nagy sikert aratott Magyar nagyasszonyok albumában is láthatjuk őket. Ebben tízen képviselik Erdélyt a történel­mi Magyarország ötven nagyasszonya közül. „Nemzeti történelmünkben, társadalmunk fejlődésében kimagasló szerepet betöltő asszonyok,voltak ők— írja Józsa Judit, aki fiatalon nyerte el a Magyar Kultúra Lovagja megtisztelő címet —, akik eltérő gazdasági, társadalmi, politikai kö­rülmények között, más szellemi és más kulturális közeg­ben éltek. Kimagasló intelligenciájú, csodálatra méltóan erényes, kitartó, elszánt és példás életvitelű nők, akik nem csupán származásuknál fogva érdemelték ki megbe­csülésünket, hanem az által, amit és ahogyan cseleked­tek. ” A Budai várban, a Magyar Kultúra Alapítvány Szék­házában nagy sikerű kiállításokon láthatta a csonka or­szág közönsége az alkotóművész kisplasztikáit, s a nagy­asszonyok élettörténetén keresztül ismerkedhetett Erdély olykor viharos, olykor napfényes történelmével. Józsa Judit Székelyudvarhelyen született, 1994-ben áttelepült Magyarországra, ahol 2002-ben dicsérettel el­végezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészet­tudományi karának művészettörténeti szakát. Kiállításai egymást követik, így mondanunk sem kell, alkotással tel­nek munkás napjai. Gyermekeink Zselyke, Uzon Több zsír a hasban... A sörhas megnöveli a szívinfarktus kockázatát - ezt az ismert tényt japán kutatók komputeres tomográfiai vizsgálattal is bizonyították. A hasra hízó emberek gyakrab­ban kerülnek heveny szívinfarktus miatt kórházba. Ennek okairól a szakemberek már sokat vitatkoz­tak. Ohasi Norihiko japán kutató és munkacsoportja Hiroshimában közel félezer, koszorúér-betegség­ben szenvedő, elhízott embert vizs­gált komputeres tomográfiával. A térhatású felvételen jól láthatóak a koszorúerek és a bennük lévő, szű­kületet okozó lerakódások az erek falán. A módszer azokat az érben ki­alakuló párnákat is láthatóvá teszi, melyekben még nem rakódott le mész, és éppen ezért ezek a szűkü­letek sérülékenyek: ha felszínük megpattan, a koszorúérben gyorsan kialakul az elzáródáshoz vezető véralvadék. A párnák belsejében folyékony zsír található, mely igen erősen fokozza a véralvadást. Ha a zsírpárna felszakad, és tartalma a véráramba kerül, másodpercek alatt megalvad a vér, elzárja az eret, és a szívizomnak­­az a része, melyet ez a koszorúér látott el táp­lálékkal, oxigénnel, gyorsan elhal, vagyis bekövetkezik a szívinfark­tus. A japán kutatók azt is igazol­ták, hogy ezek a veszélyes érszaka­szok főleg azoknál a betegeknél találhatók, akiknek sok a hasüreg­ben lerakódott zsírszövete. Ohasi professzor hangsúlyozta, hogy a hasüregben kimutatható zsír­szövet útján a fokozott szív- és ér­rendszeri kockázatú betegek kiszűr­­hetőek, és ezáltal a nagyobb való­színűséggel bekövetkező, súlyos események - az infarktus vagy az agyi katasztrófa-megelőzése céljá­ból minden életviteli változtatás vagy gyógyszeres kezelés időben elindítható. (MTI) Az oldalt Ha boldog akarsz lenni, gondol­kodj pozitívan, és kapcsold ki a mobiltelefonod! - egyebek közt ezt tanácsolja a Tégy a boldogságért! (Action for Happiness) világmoz­galom, melynek tagja a dalai láma is. Bár tavaly indult útjára a kezde­ményezés, csak idén, április 12-én „startolt” hivatalosan Londonban. A mozgalom elutasítja az individua­lizmust, az anyagi javak hajszolását, és alternatívákat ajánl — egyebek közt gyakorlati tanácsokat ad — a boldogabb élethez. Társalapítója Richard Layard brit közgazdász professzor, akinek szakterülete a boldogságkutatás. A mozgalmat immár hatvannyolc ország csaknem ötezer lakosa támo­gatja. A gazdasági-technikai fejlődés ellenére a brit és amerikai felméré­sek szerint nem elégedettebbek az emberek életükkel, mint hatvan év­vel ezelőtt. „Az egyén boldogságá­nak legfontosabb külső meghatáro­zója kapcsolatainak minősége ott­hon, munkahelyén, közösségében. A legfőbb belső tényező pedig szel­lemi egészsége” - áll a mozgalom nyilatkozatában. A jó közérzet végett egyebek közt mások segítését, testmozgást és utcabál rendezését javasolják a mozgalom aktivistái. (MTI)­ ­: Incze Ibolya Tégy a boldogságért! CSALÁD Háromszé

Next