Háromszék, 2011. május (23. évfolyam, 6276-6300. szám)

2011-05-17 / 6289. szám

KÖZELET BELFÖLD • Visszatér az oltásfüzet Új formában újra bevezetik az oltásfüzetet. Az elmúlt három évben nem osztottak ki ilyen dokumentumot, és most igazították a 2010-es módosításokhoz, amikor új oltásokat és korcsoporto­kat vezettek be. A jóváhagyási jelentés szerint van különbség ezek és az országos immunizációs program jelenlegi előírásai között. 2010-től az oltási rendbe bekerültek új típusú vakcinák, amelyeket az előző évekhez képest más korcsoportoknak adnak be. Az oltási füzetet a gyermekjogi hozzátartozójának adják ki a szülészet elhagyásakor. Minden oltást kötelező módon bejegyez az immunizálást végző orvosi egység, kombinált oltások esetében az időpontot mindeniknél kü­lön-külön be kell írni. Az oltásfüzet felmutatása kötelező lesz a közösségbe való beiratko­záskor. Az oltásokat a családorvosnak kell előjegyeznie a romá­niai immunizálási rendszabály szerint, és minden konzultáció­kor kérnie kell a füzetet. Az oltási mellékhatásokat a romániai besorolásnak megfelelően jegyzik. Inflációbajnok A­, éves infláció arányát tekintve Románia áprilisban élen járt az Európai Unió tagállamai között, hiszen a 8,4 százalékos arány több mint kétszerese az uniós állagnak - derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által tegnap nyilvánosságra hozott adatokból. Romániában márciusban nyolcszázalékos volt az éves infláció, ak­kor szintén ez volt a legmagasabb arány az Európai Unióban. Uniós szinten áprilisban 3,2 százalékos volt az éves infláció a már­ciusi 2,7 százalékhoz képest. Az euróövezetben 2,8 százalékkal emelkedtek az árak. Az áprilisi inflációs rangsorban a második helyen Észtország áll (5,4 százalék), majd Litvánia és Magyaror­szág következik (4,4 százalék). Legkisebb mértékben Írországban (1,5 százalék), Csehországban (1,6 százalék) és Svédországban (1,8 százalék) növekedtek az árak. Az éves infláció 16 tagállamban növekedett, két országban stabil maradt, nyolc államban csökkent. Nagy-Britannia nem közölte még az áprilisi adatokat. Fehéredő feketemunka Több mint 177 000 új egyéni munkaszerződést jegyeztek be országos szinten május első két hetében, és csaknem hétmillió lejre büntettek feketemunka miatt. Május 2. és 15. között 5614 alkalommal ellenőriztek a feketemunka felderítésére, 1154 esetben találtak egyéni munkaszerződés nélkül dolgozó szemé­lyeket. Ugyanebben az időszakban tizenhét bűncselekményre derült fény, ebből hetet a feketemunka felderítésére indított kampány első hetében lepleztek le. Az utóbbi időszakban a munkaügyi felügyelők elsősorban az építkezések, az őrző-védő szolgálatok, a kereskedelem és a szolgáltatások terén végeztek ellenőrzéseket. Emil Boc miniszterelnök pénteken a munka­ügyi minisztériumban azt nyilatkozta, hogy az új munkatör­vénykönyv érvénybe lépése és az ellenőrzések megkezdése óta eltelt tíz nap alatt 157 306 új munkaszerződést kötöttek, ezek hetven százaléka pedig meghatározatlan időre szól. Dráguló vonatjegyek Az infláció értékét meghaladó drágításokat is engedélyez a kormány a vasúttársaságnak, hogy a vállalat fedezni tudja ki­adásait. A szállítási minisztérium már előkészített egy sürgős­ségi rendeletet, amely kimondja: ezentúl a szaktárca dönt az áremelésről, és nem az infláció alapján szabják meg a vasúti közlekedésben alkalmazott árakat. A tervezet szerint a vasút­társaság idei költségvetését úgy határozták meg, hogy bele­számolták a jegyek tízszázalékos drágítását is. Kifelé tart a külföldi tőke? Az első negyedévben a tavalyi hasonló időszakhoz képest Romániában 22 százalékkal, 486 millió euróról 379 millióra csökkentek a közvetlen külföldi befektetések. Az első negyed­évben a befektetések közel 60 százalékban fedték le a folyó­számlahiányt, amely 634 millió eurót tett ki. Az első negyed­évi összbefektetésekből 290 millió eurót tettek ki a csoporton belüli hitelek, és 89 millió eurót a becsült nettó veszteséghez viszonyított tőkerészesedések. Tavaly a külföldi közvetlen be­fektetések értéke összesen 2,596 milliárd euró volt, ami 25,57 százalékos csökkenést jelent 2009-hez képest, amikor 3,488 milliárd eurót jegyeztek. A közvetlen külföldi befektetések nagyrészt a tőkerészesedések voltak, értékük összesen 2,04 milliárd euró, 556 millió euró pedig csoporton belüli hitelek­ből származott. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Csinta Samu RMDSZ-DLP: minden marad a régiben „Nem változik a DLP és az RMDSZ közötti viszony azok után, hogy Emil Bocot hét vé­gi tisztújító kongresszusán megerősítette tisztségében pártja” - jelentette ki a Trans­­index hírportálnak Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint koalíciós egyeztetésre mégis szükség lesz az elmúlt hónapok munkájának elemzé­se és korrigálása céljából, és erre a beszélgetésre valószí­nűleg még e hét folyamán sor kerül. Kelemen szerint az egyeztetésre annál is inkább szükség van, mivel a szövet­ségnek új demokrata-liberális csapattal kell együttműködnie az elkövetkezőkben, hiszen mások lépnek olyan jelentős politikusok helyére, mint pél­dául Theodor Stolojan, Vasile Blaga vagy Adriean Videanu. Az RMDSZ elnöke hozzátet­te, bár korábban nem volt mindig zökkenőmentes a két koalíciós partner közötti együttműködés, a tapasztalat összességében mégsem mond­ható rossznak. Crin Antonescu, az Nemzeti Liberális Párt elnöke ugyan­akkor azt nyilatkozta, ha az RMDSZ döntése, miszerint belép egy új DLP-kormányba, amelyben esetleg kicserélik Emil Bocot, visszafordíthatat­lan, akkor az ellehetetleníti a jövőben a Szociálliberális Uni­óval (SZLU) közös tárgyalá­sokat, egyeztetéseket, a közös politikai projekteket. „Ha Emil Boc valóban lemond, és Traian Băsescu új kormányt alakít, akkor az RMDSZ sorsfordító döntés előtt áll. Ha vállalja, hogy támogatja az új, Cotroceni által megrendelt kormányt, ak­kor a Băsescu-rezsim cinkosá­vá válik, azé az állampárté, amely tönkreteszi Romániát, ez a választás a román állam­polgárok, köztük a magyarok többségének akarata és java el­len való” - fogalmazott Anto­­nescu. Hangsúlyozta: az SZLU hivatalosan is meghívta az RMDSZ vezetőit politikai tár­gyalásokra, de mindeddig nem kaptak határozott választ. Arra a kérdésre, hogy az SZLU még meddig hajlandó várni az RMDSZ válaszára, Antonescu azt mondta: „Ha Boc a párt­életre figyel, és lemond, az RMDSZ választhat: velünk al­kot többséget, vagy belép a DLP által létrehozott kormány­ba. Ha a második lehetőség mellett dönt, az lesz a mi vára­kozásaink vége.” HÍRSALÁTA__________ BOC ÉS A JÖVŐ. Nem nyugodhat meg szombati győzelme után Emil Boc, mind pártján belül, mind azon kívül sokan úgy gondolják, hogy hamarosan mennie kell a kormány éléről. Az Adevărul és az Evenimentul zilei azt latolgatja, mennyi ideig marad még a Victoria-palotában. A bukaresti napilapok véleménye szerint a választásokat különben sem Boc nyerte meg, hanem Traian Băsescu, s a továbbiakban is az államfő akarata érvényesül. Igaz, a politikai elemzők meglehetősen nagy fenntartással tekintenek a parlamenti szavazás elébe. A kormánykoalíciónak 245 képviselője, illetve szenátora van, az új kormányt 236 szavazattal be lehet iktat­ni, csak épp a fegyelemre kell ügyelni - véli a România liberă. NINCS VÉGE AZ ELBOCSÁTÁSOKNAK. Idén a kor­mányfőként az állami vállalatok hatékonyságát akarja növel­ni, ami akár több tízezer újabb elbocsátást jelenthet. Románia csaknem húszmilliárd euró nemzetközi készenléti hitelmegálla­podást kötött 2009-ben a Nemzetközi Valutaalap szervezésében, ami az idén járt le. Ezt követően az IMF- fel újabb kétéves elő­vigyázatossági hitelmegállapodást írt alá, s hogy ennek meg is feleljen, hétezer állást kell szeptemberig megszüntetnie a vas­útnál, a postánál és az energetikai vállalatoknál, az útépítők­nél, mert azt ígérte, hogy hatékonyabbá, olcsóbbá teszi ezeket az ágazatokat - írja a Mediafax. A SZOMSZÉDBAN ALACSONYABB AZ ÁTLAG­­KERESET. Hargita megyében legkisebb az átlagbér. Legkevesebb tizenöt megyében alacsonyabb a nettó átlagjöve­delem, mint 2009 áprilisában, amikor a román gazdaság hiva­talosan is válságba került - olvasható a Realitatea.net televízi­ós hírportál által megrendelt elemzésben. Néhány megyében stagnált a jövedelem az utóbbi két évben, annak ellenére, hogy az infláció s így az árak is emelkedtek, 2010-re nyolc százalék­kal lettek nagyobbak. Az alkalmazottak száma minden me­gyében csökkent 10-17 százalékkal. A legnagyobb fizetés­csökkenés Călăraşi (11 százalék), Brăila (10), Bákó (6), Vaslui (6), Krassó-Szörény (5), Szeben (4), Suceava (4), Szatmár (3), Vrancea (2,5) és Bihar (2) megyében volt. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai alapján a válság végén Hargita me­gyében legalacsonyabb az átlagfizetés, havi 977 lej, Călăraşi és Vaslui megye követi 985, illetve 999 lejjel. Nem minden megyében csökkent az átlagbér, Bukarestben 10 százalékkal emelkedett, elérve a 2005 lejes átlagkeresetet. Temes me­gyében 7,5 százalékkal kerestek többet, átlag 1429 lejt, és Kolozs megyében 7 százalékkal nőtt a személyi büdzsé, 1512 lejre. Kovászna megye nincs az első hét legalacsonyabb átlag­jövedelmű megye között. (Manna) 2011. május 17., kedd A MÚLT HÉT­I Kilábalunk a válságból? Olyan sok szakértő jósolja a kilábalást a válságból, hogy ez az óhaj előbb-utóbb megvalósul. Napestig nem azt fogjuk hallgatni, miként nő a fű, hanem azt, hogy miként nő a gazda­ság. És az napról napra rendületlenül növekszik. Ennek oka az esős, hűvös május lehet, mert bő termést és gazdasági nö­vekedést jelez előre. Már az első évnegyedben is szép eredmé­nyeket értünk el. De a gazdasági növekedés jótékony hatása majd később fog megérkezni. Egyelőre a családok hetven szá­zalékának anyagi helyzete a tavalyi év első negyedéhez képest romlott. A gazdaság gyarapodása mellett az infláció is szépen nö­vekszik. Nő majd a gáz és a fűtés ára is, de úgyis jön a globá­lis felmelegedés, és lehet, hogy télen sem kell fűteni. A jólét eljövetele, az még várat magára. Mert a válság hamar jön, és későn múlik, akár a fájdalom. Mellékhatásai még sokáig érez­hetők. Szerencsére a bajban kölcsönökkel mellénk állt a Nemzetközi Valutaalap. Romániai képviselőjük, Jeffrey Franks jó példával jár elöl Nem véletlenül volt a lábán lyukas cipő a Cotroceni-palotában, amit nagy élvezettel mutogattak a tele­víziókban. Pedig ő készakarva húzta fel, és csak azt akarta megmutatni, hogy olyan cég képviselőjének is spórolnia kell, mely 750 milliárd dollár felett diszponál. Lehet, hogy a zokni­ja is lyukas, és a ruha alatt - spórlásból - fehérneműt sem visel? Jeffrey Franks a jó példájával arra akarja serkenteni a veszteséges állami vállalatok igazgatóit, hogy ők is spórolja­nak. Viszont ő is tanulhatna az adósságtermelő vállalatok ve­zetőitől. Ugyanis ezek a nagy állami cégek hatalmas vesztesé­geket, nagy kárt okoznak, de vezetőiknek más elveik vannak, mint az IMF képviselőjének. Azt vallják, hogy minél vesztesé­gesebb a vállalat, annál nagyobb fizetéseket kell felvenniük, mert ha csődöt mond a cég, akkor vége a jó kereseti lehető­ségnek. Állítólag Romániát nem is a kormány, hanem a Valutaalap vezeti, de ennek képviselője erről szerényen hallgat. Tulaj­donképpen nekünk nem is kellene kormány. Ez­által is komoly megtakarításaink lehetnének, mert Jeffrey nem kap külön fize­tést az ország vezetéséért. Szerinte a 2012-es év lesz kritikus, és ha azt túléljük, valamivel jobb lesz nekünk, mint most, mi­kor éppen nem jó. Úgy néz ki, hogy ami jó nekünk, az nem jó az országnak. Viszont a minket ért megszorításoktól virágozni fog Románia. És azt mindenki tudja, hogy az ország érdeke az első! Egyelőre - szerencsére - kapjuk a hiteleket, és az ezzel járó jó tanácsokat. Bár a Valutaalapnál gondok lehetnek. Éppen most tartóz­tatták le vezérigazgatóját New Yorkban szexuális zaklatásért. Állítólag kikezdett a szobalánnyal egy hotelben. De én egye­bet gyanítok. A dologban azoknak az országoknak van benne a keze, amelyeknek az IMF kölcsönöket ad. Ezek megelégel­ték a Valutaalap szexuális zaklatásait, és mindenféle perverz óhajának (úgy mint: takarékoskodás, megszorítás, leépítés stb.) teljesítését, és csőbe hozatták a vezérigazgatót a szoba­lánnyal. Kati János

Next