Háromszék, 2011. május (23. évfolyam, 6276-6300. szám)

2011-05-05 / 6279. szám

2011. május 5., csütörtök EMLÉKEZTETŐ Csillag születik J. KOCSIS EDIT Amikor egy csecsemő megszüle­tik, magában hordozza a számtalan lehetőség mindenikének megvalósí­tási esélyét. Ahogy nő, egyre többet ismer meg a világból, és mindent ki akar próbálni. Lehetőségei még szű­kösek, de ő feszegeti a határait, fel­mászik az asztalra, aztán a fára, meg­figyeli az állatokat, a növényeket. Minden helyzetben meglátja a ki­hívást, az esélyt, élete minden percét úgy éli meg, mint egy kaland izgal­mas fordulatait. Szőkébb környezeté­ben mindenki rá figyel, biztatja, felfe­dezi adottságait, tehetségét, és szép jövőt képzel el neki. Ő maga el­játssza, hogy hajóskapitányként küzd a tengeren, sofőr egy kamionon, dok­tor bácsi, tanító néni, és akár űrhajós is, aki felfedezi a távoli csillagokat. Tinédzserként már nem elégszik meg a világ egy kis szeletkéjével, ha­nem észreveszi a felnőttek eltemetett vágyait, megalkuvását, és ezt leg­többször nem tudja elfogadni, ezért lázad. Sokszor fittyet hány az intések­nek, elveti a jót is, a bevált rendszabá­lyokat, mert azt reméli, hogy újakat, jobbakat állít helyettük. Aztán telnek az évek, a megélhetés diktálta gyors és szűkös lehetőségek le­­söprik az elképzeléseket, álmokat. A rutin amorf tömeggé kovácsolja az éve­ket, melyben csak a kiemelkedő családi események, az ünnepek csillannak meg. Van, aki beletörődik ebbe a helyzetbe, van, aki élete végéig álmodozik a nagy lehetőségről, és vannak, akik minden adandó alkalommal megpróbálnak ki­törni ebből a sémából, felfedezni min­denben a szépet, az értéket, a lehetősé­get. Nem ők vannak többségben, így nem csoda, ha különcnek, furcsának nézik őket a többiek. Már csak ez a világ rendje, gon­dolhatnánk, ha valakik nem találták volna ki a tehetségkutató versennyel egybekötött televíziós műsorokat. Itt ugyanis kiderült, hogy a szoba­festőnek, a hivatalnoknak nagy tehet­sége van az éneklésben, a régi szom­széd kitűnően harmonikázik, a het­venéves János bácsinak még most is jó a hangja, és ők, meg az a sok többi, keresik elveszett álmaikat... „Rájött, hogy két dolog létezik, ami megakadályozhatja az embert álmai megvalósításában: az egyik, ha eleve nem hisz bennük, a másik, ha egy vá­ratlan sorsfordulat könnyebben elér­hetővé teszi őket.” (Paulo Coelho) AMIT ESZEL, AZ AZ ORVOSSÁGOD Azért eszünk, hogy éljünk PUSKÁS ATTILA -Jp®-------------------------­ Különböző alkalmakkor hangzik el, többnyire meg­fontolandó intelemként: Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk. Valamennyi élőlény fontos önfenntartó tevékenysége a táplálkozás. Emberi szervezetünk folya­matosan kopik, használódik, megújulásához ennünk kell. Tevékenységének, életfunk­cióinak zavartalan működé­séhez, energiafogyasztásá­hoz „tüzelőanyag” bevitele szükséges. Naponta több­ször, hol a fehér asztal mel­lett, hol sietve, két tevékeny­ségünk közé beékelve eszünk többet vagy kevesebbet­­ aszerint, hogy mit parancsol szervezetünk, és/vagy mit enged meg társadalmi, anya­gi helyzetünk. Ez a kettő, saj­nos, nem mindig esik egybe. Az agykéreg által vezé­nyelt hipotalamusz-hipofízis rendszer a gyomortól és a be­lektől érkező információk szerint tudomást szerez szer­vezetünk energiaállapotáról, tehát az éhségről, illetve a jóllakottságról, majd a maga rendjén erre válaszolva evés­re késztet, vagy nem ad erre „parancsot”. Szerepe van e folyamatban a vércukorszint­­nek is, mivel ennek csökke­nése néhány óra múlva éhsé­get jelez, miként a vér amino­­savszintje vagy a pajzsmirigy hormonja, amelyekhez még pszichés befolyás is járul. Az ismert táplálkozási be­tegségek esetében, mint az anorexia vagy a bulimia, mind testi, mind lelki ténye­zőkről beszélünk. Az anore­xia (görög: an­orexis , ét­vágytalanság) oka testi (fer­tőzés, daganatos betegség) vagy lelki (személyiségza­var, depresszió), amelyben többnyire fiatalkorú nők szenvednek, és kóros lefo­­gyás, halál lehet a vége. A bulimia (görög: botsz,ökör, limosz­ étvágy), azaz „ökör­étvágy” - nálunk inkább far­kasétvágynak mondják—oka többnyire pszichés önértéke­lési zavar, kényszerfalánk­ság, majd önhánytatás. Mind­ez titokban történik, ezért a család csak későn figyel fel a különös viselkedésre, gyó­gyítása türelmet igényel, és nem szemrehányást. Szervezetünk tömegének megfelelően „kíván” több vagy kevesebb ennivalót. Nevezzük ezt normális táp­lálkozásnak, ennek a „fel­sőbb parancsnak” nem enge­delmeskedve lefogyunk vagy elhízunk. Ideális testsúlyun­kat az ún. optimális testtö­megindex, a BMI (Body Mass Index), az a szám adja meg, mely a kg-ban számí­tott testsúly és a méterben megadott testmagasság négyzetének a hányadosa: kg/m2. Egy példa: ha valaki 70 kg és 1,70 m, akkor 1,70x1,70 : 2,89, és 70:2,89 x 24,22. Sovány az az ember, akinek a testtömegindexe ke­vesebb, mint 18,5, normális testalkatú, ha 18,5—24,9, el­hízott, ha 25—29,9 közötti, míg 30-on felül túlsúlyos. Példánk „még” normális esetnek számít. (Férfiaknál nagyobb testtömeg is beleil­lik a megadott keretekbe.) Az oldalt szerkeszti: Incze Ibolya ERDÉLYI NAGYASSZONYOK Rhédey Claudia KISGYÖRGY ZOLTÁN Nem véletlen, hogy sorozatunkat az erdő­­szentgyörgyi templomban nyugvó egykori „szépasszonnyal” folytatjuk: a „mesebeli, vi­lágraszóló királyi esküvő” kapcsán személye, emléke önkéntelenül felmerül. Az angol trón­örökös, Károly herceg szépanyja­­. A herceg már ellátogatott Erdőszentgyörgyre, hogy le­rója kései tiszteletét nyugvóhelyénél, erdélyi és magyarországi látogatásai idején pedig több alkalommal emlegette, hogy magyar vér is csörgedez ereiben. Gróf kisrédei Rhédey Claudia (1812-1841) gróf Rhédey Lászlónak és Inczédi Ágnesnek egyetlen felnőttkort megért gyermeke volt. Tizennyolc éves korában I. Ferenc császár és magyar királytól a család meghívót kapott, és egy báli szezonra Bécsbe utazott. A bálon Sándor württembergi herceg és Claudia első látásra egymásba szeretett, amit­­ korabeli szokások szerint — családi viták hosszú sora követett, de ötévi várakozás után, 1835-ben mégis egybekeltek, és Claudia megkapta az előkelő Hohenstein grófnéja címet. Egyetlen fia, Ferenc 1837-ben Teck herce­ge lett, így királyi családból választhatott ma­gának feleséget: Viktória Mária cambridge-i hercegnőt, Viktória angol királynő unoka­nővérét vette el. Gyermekeik közül az egyik lányt, Teck Máriát a királynő unoká­jához, Albert walesi herceghez, annak ha­lála után sógorához, György yorki herceg­hez adták feleségül, aki 1910-től V. György néven lépett az angol királyi trónra. Rhédey Claudia, „az őszinte szerelem pici nagy­asszonya” unokája királyné lett, déduno­kái, Edward és György herceg pedig angol király. Ez utóbbi idősebbik lánya, Claudia ükunokája, 1952-től II. Erzsébet néven an­gol királynő. Az életvidám, szeretetre méltó asszony csak hat évig élhetett boldog házasságban, még harmincéves sem volt, amikor baleset­ben váratlanul meghalt. Férje soha nem tudta őt elfeledni. Claudiát végakarata szerint az erdő­­szentgyörgyi református templomban, a Rhédey­­ek sírkamrájába temették el. Az ott álló emlék­táblát 1905-ben az angol trónörökös, a későbbi V. György brit király feleségeként Mary Viktória hercegnő állíttatta nagyanyja nyugvóhelye fölé. Claudia bebalzsamozott szívét jóval később férje koporsójában helyezték örök nyugalomra. Erdőszentgyörgy épített örökségének érté­kes része a Rhédey grófok kastélya. Felújítását a román állam pénzén végzik. A család történetéhez tartozik, hogy Rhédey Claudia unokatestvére, báró Radák Istvánná gróf Rhédey Klára (1809-1868) több ideig Abonyban lakott, ő ajándékozta meg az erdélyi fejedelem, gróf Rhédey Ferenc képével az Erdélyi Múzeumot. Rokonát, Radák Katát ré­­tyi Antos János, a magyar szabadságharc alez­redese vette nőül, aki Budavár visszafoglalásá­nál tüntette ki magát, és Abonyban nyugszik. Gróf Rhédey Klára testvére, Rhédey Mária pe­dig gróf Mikó Imrének, „Erdély Széchenyi­jének” a felesége volt. A kisplasztikán Claudia barokk szék karfá­jára hajtja fejét, melynek háttámláján a család címere látható. Józsa Judit kisplasztikája FOTÓ: GEDRI CSABA CSALÁD Egy kis pluszt a kisgyermekes anyának „Gyes után visszatérni a munkába nem könnyű: az ember nincs már benne a körforgásban, a gyermekek miatt hát­rányban érezheti magát, ráadásul olyan kérdésekben kell rövid idő alatt dönte­nie, amelyekhez alapos munkajogi, pénzügyi ismeretek kellenének. Ezek­nek a legtöbb kisgyermekes anya nincs vagy csak részben van birtokában, mi­közben a munkaadó igyekszik a saját érdekeit a lehető legjobban érvényesíte­ni” - véli Kocsisné dr. Péterfy Hajnal, a Babafalva portál főszerkesztője. Azt is kiemeli: a kisgyerekes anyák helyzetét nehezíti a számtalan jogszabályváltozás a gyest, az adót, az adókedvezménye­ket, a családtámogatási rendszert illető­en, amit még felsorolni is nehéz, nem­hogy naprakészen tisztában lenni min­den egyes jogszabály tartalmával. „A kisgyermekes anyák többsége szeretne visszamenni dolgozni, de már nem kereshetnek úgy munkát, mint azelőtt” — véli Csiszár Éva, a Tudatos Életért Egyesület elnöke. Rosta Ágnes humánerőforrás-szakértő meggyőződése, hogy „sok cégvezető nincs tisztában a kisgyerekes nők eré­nyeivel. Mintha csak a félelmekről és tévhitekről hallanánk nap mint nap. Pedig ha egy vállalat megadja az anyu­káknak azt a kis pluszt, amire szüksé­gük van, akkor a lehető leglojálisabb munkaerővé válnak.” (MTI - r.)

Next