Háromszék, 2011. május (23. évfolyam, 6276-6300. szám)
2011-05-05 / 6279. szám
2011. május 5., csütörtök EMLÉKEZTETŐ Csillag születik J. KOCSIS EDIT Amikor egy csecsemő megszületik, magában hordozza a számtalan lehetőség mindenikének megvalósítási esélyét. Ahogy nő, egyre többet ismer meg a világból, és mindent ki akar próbálni. Lehetőségei még szűkösek, de ő feszegeti a határait, felmászik az asztalra, aztán a fára, megfigyeli az állatokat, a növényeket. Minden helyzetben meglátja a kihívást, az esélyt, élete minden percét úgy éli meg, mint egy kaland izgalmas fordulatait. Szőkébb környezetében mindenki rá figyel, biztatja, felfedezi adottságait, tehetségét, és szép jövőt képzel el neki. Ő maga eljátssza, hogy hajóskapitányként küzd a tengeren, sofőr egy kamionon, doktor bácsi, tanító néni, és akár űrhajós is, aki felfedezi a távoli csillagokat. Tinédzserként már nem elégszik meg a világ egy kis szeletkéjével, hanem észreveszi a felnőttek eltemetett vágyait, megalkuvását, és ezt legtöbbször nem tudja elfogadni, ezért lázad. Sokszor fittyet hány az intéseknek, elveti a jót is, a bevált rendszabályokat, mert azt reméli, hogy újakat, jobbakat állít helyettük. Aztán telnek az évek, a megélhetés diktálta gyors és szűkös lehetőségek lesöprik az elképzeléseket, álmokat. A rutin amorf tömeggé kovácsolja az éveket, melyben csak a kiemelkedő családi események, az ünnepek csillannak meg. Van, aki beletörődik ebbe a helyzetbe, van, aki élete végéig álmodozik a nagy lehetőségről, és vannak, akik minden adandó alkalommal megpróbálnak kitörni ebből a sémából, felfedezni mindenben a szépet, az értéket, a lehetőséget. Nem ők vannak többségben, így nem csoda, ha különcnek, furcsának nézik őket a többiek. Már csak ez a világ rendje, gondolhatnánk, ha valakik nem találták volna ki a tehetségkutató versennyel egybekötött televíziós műsorokat. Itt ugyanis kiderült, hogy a szobafestőnek, a hivatalnoknak nagy tehetsége van az éneklésben, a régi szomszéd kitűnően harmonikázik, a hetvenéves János bácsinak még most is jó a hangja, és ők, meg az a sok többi, keresik elveszett álmaikat... „Rájött, hogy két dolog létezik, ami megakadályozhatja az embert álmai megvalósításában: az egyik, ha eleve nem hisz bennük, a másik, ha egy váratlan sorsfordulat könnyebben elérhetővé teszi őket.” (Paulo Coelho) AMIT ESZEL, AZ AZ ORVOSSÁGOD Azért eszünk, hogy éljünk PUSKÁS ATTILA -Jp®------------------------- Különböző alkalmakkor hangzik el, többnyire megfontolandó intelemként: Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk. Valamennyi élőlény fontos önfenntartó tevékenysége a táplálkozás. Emberi szervezetünk folyamatosan kopik, használódik, megújulásához ennünk kell. Tevékenységének, életfunkcióinak zavartalan működéséhez, energiafogyasztásához „tüzelőanyag” bevitele szükséges. Naponta többször, hol a fehér asztal mellett, hol sietve, két tevékenységünk közé beékelve eszünk többet vagy kevesebbet aszerint, hogy mit parancsol szervezetünk, és/vagy mit enged meg társadalmi, anyagi helyzetünk. Ez a kettő, sajnos, nem mindig esik egybe. Az agykéreg által vezényelt hipotalamusz-hipofízis rendszer a gyomortól és a belektől érkező információk szerint tudomást szerez szervezetünk energiaállapotáról, tehát az éhségről, illetve a jóllakottságról, majd a maga rendjén erre válaszolva evésre késztet, vagy nem ad erre „parancsot”. Szerepe van e folyamatban a vércukorszintnek is, mivel ennek csökkenése néhány óra múlva éhséget jelez, miként a vér aminosavszintje vagy a pajzsmirigy hormonja, amelyekhez még pszichés befolyás is járul. Az ismert táplálkozási betegségek esetében, mint az anorexia vagy a bulimia, mind testi, mind lelki tényezőkről beszélünk. Az anorexia (görög: anorexis , étvágytalanság) oka testi (fertőzés, daganatos betegség) vagy lelki (személyiségzavar, depresszió), amelyben többnyire fiatalkorú nők szenvednek, és kóros lefogyás, halál lehet a vége. A bulimia (görög: botsz,ökör, limosz étvágy), azaz „ökörétvágy” - nálunk inkább farkasétvágynak mondják—oka többnyire pszichés önértékelési zavar, kényszerfalánkság, majd önhánytatás. Mindez titokban történik, ezért a család csak későn figyel fel a különös viselkedésre, gyógyítása türelmet igényel, és nem szemrehányást. Szervezetünk tömegének megfelelően „kíván” több vagy kevesebb ennivalót. Nevezzük ezt normális táplálkozásnak, ennek a „felsőbb parancsnak” nem engedelmeskedve lefogyunk vagy elhízunk. Ideális testsúlyunkat az ún. optimális testtömegindex, a BMI (Body Mass Index), az a szám adja meg, mely a kg-ban számított testsúly és a méterben megadott testmagasság négyzetének a hányadosa: kg/m2. Egy példa: ha valaki 70 kg és 1,70 m, akkor 1,70x1,70 : 2,89, és 70:2,89 x 24,22. Sovány az az ember, akinek a testtömegindexe kevesebb, mint 18,5, normális testalkatú, ha 18,5—24,9, elhízott, ha 25—29,9 közötti, míg 30-on felül túlsúlyos. Példánk „még” normális esetnek számít. (Férfiaknál nagyobb testtömeg is beleillik a megadott keretekbe.) Az oldalt szerkeszti: Incze Ibolya ERDÉLYI NAGYASSZONYOK Rhédey Claudia KISGYÖRGY ZOLTÁN Nem véletlen, hogy sorozatunkat az erdőszentgyörgyi templomban nyugvó egykori „szépasszonnyal” folytatjuk: a „mesebeli, világraszóló királyi esküvő” kapcsán személye, emléke önkéntelenül felmerül. Az angol trónörökös, Károly herceg szépanyja. A herceg már ellátogatott Erdőszentgyörgyre, hogy lerója kései tiszteletét nyugvóhelyénél, erdélyi és magyarországi látogatásai idején pedig több alkalommal emlegette, hogy magyar vér is csörgedez ereiben. Gróf kisrédei Rhédey Claudia (1812-1841) gróf Rhédey Lászlónak és Inczédi Ágnesnek egyetlen felnőttkort megért gyermeke volt. Tizennyolc éves korában I. Ferenc császár és magyar királytól a család meghívót kapott, és egy báli szezonra Bécsbe utazott. A bálon Sándor württembergi herceg és Claudia első látásra egymásba szeretett, amit korabeli szokások szerint — családi viták hosszú sora követett, de ötévi várakozás után, 1835-ben mégis egybekeltek, és Claudia megkapta az előkelő Hohenstein grófnéja címet. Egyetlen fia, Ferenc 1837-ben Teck hercege lett, így királyi családból választhatott magának feleséget: Viktória Mária cambridge-i hercegnőt, Viktória angol királynő unokanővérét vette el. Gyermekeik közül az egyik lányt, Teck Máriát a királynő unokájához, Albert walesi herceghez, annak halála után sógorához, György yorki herceghez adták feleségül, aki 1910-től V. György néven lépett az angol királyi trónra. Rhédey Claudia, „az őszinte szerelem pici nagyasszonya” unokája királyné lett, dédunokái, Edward és György herceg pedig angol király. Ez utóbbi idősebbik lánya, Claudia ükunokája, 1952-től II. Erzsébet néven angol királynő. Az életvidám, szeretetre méltó asszony csak hat évig élhetett boldog házasságban, még harmincéves sem volt, amikor balesetben váratlanul meghalt. Férje soha nem tudta őt elfeledni. Claudiát végakarata szerint az erdőszentgyörgyi református templomban, a Rhédeyek sírkamrájába temették el. Az ott álló emléktáblát 1905-ben az angol trónörökös, a későbbi V. György brit király feleségeként Mary Viktória hercegnő állíttatta nagyanyja nyugvóhelye fölé. Claudia bebalzsamozott szívét jóval később férje koporsójában helyezték örök nyugalomra. Erdőszentgyörgy épített örökségének értékes része a Rhédey grófok kastélya. Felújítását a román állam pénzén végzik. A család történetéhez tartozik, hogy Rhédey Claudia unokatestvére, báró Radák Istvánná gróf Rhédey Klára (1809-1868) több ideig Abonyban lakott, ő ajándékozta meg az erdélyi fejedelem, gróf Rhédey Ferenc képével az Erdélyi Múzeumot. Rokonát, Radák Katát rétyi Antos János, a magyar szabadságharc alezredese vette nőül, aki Budavár visszafoglalásánál tüntette ki magát, és Abonyban nyugszik. Gróf Rhédey Klára testvére, Rhédey Mária pedig gróf Mikó Imrének, „Erdély Széchenyijének” a felesége volt. A kisplasztikán Claudia barokk szék karfájára hajtja fejét, melynek háttámláján a család címere látható. Józsa Judit kisplasztikája FOTÓ: GEDRI CSABA CSALÁD Egy kis pluszt a kisgyermekes anyának „Gyes után visszatérni a munkába nem könnyű: az ember nincs már benne a körforgásban, a gyermekek miatt hátrányban érezheti magát, ráadásul olyan kérdésekben kell rövid idő alatt döntenie, amelyekhez alapos munkajogi, pénzügyi ismeretek kellenének. Ezeknek a legtöbb kisgyermekes anya nincs vagy csak részben van birtokában, miközben a munkaadó igyekszik a saját érdekeit a lehető legjobban érvényesíteni” - véli Kocsisné dr. Péterfy Hajnal, a Babafalva portál főszerkesztője. Azt is kiemeli: a kisgyerekes anyák helyzetét nehezíti a számtalan jogszabályváltozás a gyest, az adót, az adókedvezményeket, a családtámogatási rendszert illetően, amit még felsorolni is nehéz, nemhogy naprakészen tisztában lenni minden egyes jogszabály tartalmával. „A kisgyermekes anyák többsége szeretne visszamenni dolgozni, de már nem kereshetnek úgy munkát, mint azelőtt” — véli Csiszár Éva, a Tudatos Életért Egyesület elnöke. Rosta Ágnes humánerőforrás-szakértő meggyőződése, hogy „sok cégvezető nincs tisztában a kisgyerekes nők erényeivel. Mintha csak a félelmekről és tévhitekről hallanánk nap mint nap. Pedig ha egy vállalat megadja az anyukáknak azt a kis pluszt, amire szükségük van, akkor a lehető leglojálisabb munkaerővé válnak.” (MTI - r.)