Háromszék, 2011. július (23. évfolyam, 6326-6351. szám)

2011-07-01 / 6326. szám

KÖZELET A BELFÖLD • Közös uniós agrárpolitika Románia jelentős forrásokban részesül majd, legalábbis a közös agrárpolitikát és a kohéziós politikát illetően-nyilatkozta tegnap Dacian Cioloş mezőgazdasági biztos, miután az Európai Bizottság elfogadta az EU 2014—2020-as költségvetési tervezetét. A közös agrárpolitikai továbbra is a legjelentősebb tétel az uniós költségvetésben, 371,7 milliárd eurót szánnak erre, illetve 15,2 milliárd eurós kiegészítést lehet még igénybe venni. Összesen 386,9 milliárd eurót fordítanak az európai mezőgazdaságra a 2014—2020-as időszakban. Az összeg gyakorlatilag a 2013-as szinten marad. Olcsóbb külföldi telefonálás A hazai mobiltelefon-szolgáltatók kötelesek július elsejétől csökkenteni roamingtarifáikat az EU-s államokba, Norvégiába, Izlandra és Liechtensteinbe történő hívások esetében. Ezek értéke legtöbb 0,35 euró/perc lehet kezdeményezett hívások esetében és 0,11 euró/perc fogadott hívásoknál. A megadott roaming értékhatároknál nem szerepel az áfa. Jelenleg a szolgáltatók 0,39 euró/percet számláznak a kezdeményezett hívásért és 0,15 euró/percet a fogadottért, így a csökkenés 10,3, illetve 26,7 százalékos. Változatlan marad a roaming-rendszerben küldött szöveges üzenet ára (0,11 euró áfa nélkül), az SMS fogadása pedig ingyenes. Az új árak megfelelnek az EP által megszabott előírásoknak. Az új díjszabások alkalmazása automatikusan és ingyenesen történik mindazoknak, akik aktiválták a roaming-szolgáltatást, nincs szükség pótszerződés megkötésére és nem jár többletköltséggel. Az EB amúgy ismét újraelemzi a nemzetközi hálózatokban alkalmazott roaming-díjakat, az új szabályozást a közeljövőben vitatják meg. Címeres történelemhamisítás (folytatás az első oldalról) Történelemhamisításnak tartja az új kormányhatározatban szereplő címerleírást a címer alkotója, Szekeres Attila István heraldikus. „Az eredeti leírás teljes mértékben történelmi alapokon nyugszik — mondta —, és azt tartalmazza, hogy a határkő a két történelmi régió, a Barcaság és a Székelyföld határát jelképezi.” Az eredeti címerleírás ugyan minden bizonnyal az utóbbi időszak román Székelyföld-fóbiájának esett áldozatul, de eddigi története sem viharoktól mentes. Az illyefalvi önkormányzat 2007. április 24-i gyűlésén egyhangúlag elfogadta a címer tervezetét, amelyet a Román Akadémia Heraldikai Bizottsága 2007. október 17-én jóváhagyólag véleményezett. Ennek ellenére Codrin Munteanu prefektus az általa törvénytelennek ítélt megnevezés miatt a határozat visszavonására szólította fel az illyefalvi tanácsot. „El kellett döntenünk, mi a fontosabb: legyen címere a községnek, vagy vég nélküli harcba bocsátkozzunk a prefektúrával” - mondta a Háromszéknek Fodor Imre polgármester. Az eredmény: az önkormányzat 2009. július 7-én hozott újabb határozatában a „Barcaság és Székelyföld közötti határ” meghatározást „a Brassó és Kovászna megye közötti területi-adminisztratív választóvonalra” módosította. A kormány ennek ellenére az első határozat alapján döntött 2010. április 21-én a címer elfogadásáról. A kormányhatározat a heraldikai bizottság véleményezésével indokolta döntését, amely így fogalmaz: „A határkő azt jelképezi, hogy a helység a Székelyföld és Barcaság határán fekszik.” A történet immár a bíróságon folytatódott, miután 2010. november 4-én a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Fóruma törvény elé citálta a kormányt. Az ügyben véleményezésre felkért Akadémia alelnöke, Dán Berindei levelében többek között így fogalmazott: „A Székelyföld fogalmat, akárcsak a Barcaságot nem adminisztratív összefüggésben értelmeztük, hanem történelmiben, akár a Hátszeget.” A brassói táblabíróság több halasztás után helyet adott a panasznak, és a határozat visszavonására utasította a kormányt. A kabinet fellebbezett, az újabb tárgyalási forduló előtt azonban megjelent a színen Olguţa Vasilescu, aki panaszt emelt a kormányhatározat ellen. „Eddig azt hangoztattuk, hogy a Székelyföld nem nyithat képviseletet Brüsszelben, miután Románia egyetlen hivatalos okiratban sem ismeri el hivatalos adminisztratív egységként. De lám, Románia kormánya félig elismeri Illyefalva község címere elemeinek leírásában” - fejtette ki indokait az SZDP-s szenátor. A panasz következtében a kormány szerdai ülésén megváltoztatta korábbi határozatát, amelynek indoklásában immár Brassó és Kovászna megye „szomszédsága” szerepel. TELEVÍZIÓBÓL ÜZENGET TRAIAN BǍSESCU Nem vonok vissza semmit! SIMÓ ERZSÉBET lajoskapitányi tapasztalatait az államvezetésbe átültetve Traian Băsescu igazi népnevelő munkát végzett a MOTv esti műsorában. Kitart ama állítása mellett, miszerint Mihály királynak nem kellett volna népét elhagynia 1947-ben, ő sem menekült a süllyedő hajóról, bár egyszer megesett vele, hogy kiadta a kiürítési parancsot, de végül eloltották a tüzet, s a fedélzeten maradtak—hencegett, s odavetette, nem vonok vissza semmit, mert nincs visszavonni valóm. Elismerte, lehet ez szakmai ártalom nála, de mestersége kötelezi arra, hogy így gondolkodjék. A műsorvezető, Radu Moraru emlékeztette az elnököt, hogy a parlament őt is felfüggesztette. - De én visszanyertem elnöki jogosítványom. Még szerencse, hogy Antonescu marsallt nem oldotta fel a holokauszt vádja alól, ennél több esze van, tudja, hogy fejére másznának a zsidó szervezetek, de azzal a kijelentésével, hogy ő is kiadta volna 1941 -ben a parancsot, mint Antonescu. Katonák, lépjétek át a Prutot, magára vonta az oroszok haragját. Dicsérte a kormányt, kedvenc minisztereit is megnevezte. Természetesen annak két ékkövét említette elsőként, Elena Udreát és Anca Boagiut, de jó a véleménye az igazságügy-miniszterről, a tanügyminiszterről is. Összefoglalta elnöki mandátuma legfontosabb célkitűzéseit: az alkotmány módosítása, az ország területi-adminisztratív átalakítása és az egészségügyi törvény elfogadása. Alkura is hajlandó, ha az ellenzéki pártok belemennek az alkotmány módosításába, mely egyebek közt a parlamenti és elnökválasztásokat azonos időpontra tenné, 2012 novemberére lemondana (no lám, mégis lemondana!) a hátralévő másfél éves elnökösködésről. Mert aggasztja, hogy a jelenlegi választójogi törvény értelmében három esztendőben egymásután kampányban telnének az ország és a politikusok napjai. A riporter ama kérdésére, nem tenne-e úgy, mint annak idején Ion Iliescu, hangos kacajra fakadt, s kikérte magának az összehasonlítást. Bár szereti a kormányt, odacsördített gyengéden nekik is. Érti ő, nem érdekük felfordítani az országot, hisz a változások eredményét nem biztos, hogy ők aratják le, de nyakunkon az unió új költségvetési terve, s azt nem lehet a régi adminisztrációra bízni. Adjatok egy új alkotmányt - szólt az ellenzékhez-, olyat, amilyet a nép kért a referendumon, s cserében megkapjátok mandátumom másfél évét. Az RMDSZ-en kívül az igazságszolgáltatást mocskolta meg leginkább a hajóskapitányi erényekkel felruházott elnök. Többet ártottak Romániának, mint a Rómában és Párizsban kéregetők — hangoztatta sokadik alkalommal —, s egyebek közt az ebül szerzett vagyonok védelmét rója fel az alkotmánybíráknak. Lám-lám, oda tettünk négy fiatalembert, s még azok sem adták áldásukat az alap-törvénytervezet eme kilétére. Jó lenne, ha nem csak a politikusok vagyonát lesné a sajtó, hanem megnézzék a bírákét is. És az sem lehet míg a világ eltűrni, hogy állam legyenek az államban. Az egész igazságszolgáltatás egy nagy disznóság — foglalta össze véleményét, majd Románia leendő elnökéről értekezett: más lesz, mint ő, a nép már nem akar aktív, toleráns államfőt, hanem olyan kultúrembert, akiről az a vélemény, hogy jól jár az esze. Sogy ki az, nem árulta el, csak annyit közölt jelen pillanatban nincs a legismertebb közéleti emberek közt. Zsaroló kisebbség Traian Băsescu elnök Radu Morarunak adott interjújában az RMDSZ-t is támadta, mert visszautasította az általa javasolt területi-közigazgatási átalakítást. „Megint rám támadnak majd-jósolta-, ugyanis sokak szerint az államelnöknek nem szabad kimondania, amit gondol. De én elmondom. Nem hiszem, hogy helyes lenne, hogy az a szövetséges, mely egy kisebbséget képvisel, etnikai meggondolásokból megakadályozza a többség pozitív haladási esélyeit. Ez politikai erkölcs kérdése. A politikusoknak látniuk kell, meddig taszíthatják ezt az etnikai pártoskodást. Ha a többség érdekeit sértik, mérgező lehet. Még mindig bízom az ésszerű kompromisszumban. A magyar kisebbség is eme ország része. Ha a politikusoknak az az érdekük, hogy megtartsanak bizonyos megyei tanácsokat, azt is fel kell mérniük, hogy meddig terjed a partnerség. A zsarolásoknak - miszerint politikai bizonytalanságot gerjesztünk, s Romániát a levegőbe repítjük, ha a románság érdekeit tartjuk szem előtt határt kell szabniuk. Az RMDSZ döntéseinek ütését én fogtam fel, szívre vettem, s lesz időm a nyár folyamán a megoldáson gondolkodni. Nem helyes, nem helyes, hogy a politikai bizonytalansággal való zsarolás miatt a többség szenvedjen” - fejtette ki. A riporter kérdésére, miszerint az RMDSZ vezetését vádolja-e zsarolással, Băsescu határozott nemet mondott. A döntést a területi szervezetek erőszakolták ki - állította. 2011. július 1péntek. Hufi Három hónap az észérvekre (folytatás az első oldalról) Az egyiken a tavalyi GDP mértéke szerint színezett közigazgatási egységek között Hargita és Kovászna nincs a szegények, bár a gazdagok között sem. Maros ugyancsak a középmezőnyben található, de ott valamivel alacsonyabb a GDP a másik két székelyföldi megye átlagához képest. A másik térkép az egy főre jutó GDP-kiadásokat ábrázolja, melyen a székelyföldi megyék ugyancsak a középmezőnyt erősítik. Székelyföld nem szegény, nem eltartott, nem igaz az, hogy éhen halnánk, ha a román kormány levenné gondoskodó kezeit rólunk — összegezett. A lezajlott vitákban az etnikai dimenzió került előtérbe, szakmai érvekről vajmi kevés szó esett. Az Európai Unió politikája olyan régiók kialakítása, melyekben a gazdag és szegény vidékek közti különbségek mérséklődjenek, ezt a célt, kimutatható, az 1996-ban létesített romániai gazdasági fejlesztési régiók (melyek az államfő elképzelése szerint az új megyék lettek volna) nem tudták teljesíteni - érvelt Antal Árpád. A két gazdag megyével, Brassóval és Szebennel egy régióba kerülni kétszeresen hátrányos lenne: a régióba kevesebb pénz jönne, mert az egy főre eső GDP átlaga megnőne, ráadásul e pénzek jelentősebb része is a gazdagabb megyékbe menne, ahol képzettebb a humánerőforrás, könnyebben kitehetik az önrészt. Ezek miatt fontos, hogy a következő hónapokban az emocionális oldalról áttereljék a beszélgetést szakmai irányba; a polgármester bízik benne, őszig - míg újra terítékre kerül a regionális átszervezés - sikerül értelmes, kompromisszumos megoldást találniuk. Egy sikeres közigazgatási átszervezés, a hatáskörök (és persze a hozzárendelt pénzforrások) átadása a helyi önkormányzatoknak tíz évet vinné előre Romániát, véli, csupán értelem és bátorság kérdése, hogy a román politikusok kiálljanak emellett — bár szerinte komoly államreformot az országban azért nem hajtottak végre az elmúlt húsz évben, mert a román politikusok attól tartottak, az jó lesz a magyaroknak. Az RMDSZ kikéri magának Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elutasítja Traian Băsescu kijelentéseit, miszerint az RMDSZ zsarolt volna a területi-közigazgatási átszervezés ügyében, hangsúlyozva: a szövetség döntése nem a többség és az államfő ellen irányul - mondotta. Kelemen tegnap a Mediafax tudósítójának mondta el: „Nincs szó semmiféle zsarolásról, az ilyen döntések nem személyesek. Ha valaki elmegy hozzám, Hargita megyébe, Csíkkarcfalvára, a Szigethegységbe vagy Szovátára, és megkérdi az emberektől, hogy szeretnének-e nagyobb megyét, Gyulafehérvár székhellyel, vagy hogy a gyulafehérváriak menjenek Brassóba, akkor a válasz nemleges. Halasztásról van szó, a tárgyalás lehetőségéről, hogy megoldást találjunk, mert szükség van a közigazgatási reformra. A döntés nem a többség, nem az államfő ellen irányul. Mi értékeltük Băsescu javaslatát. Elutasítom a zsarolásról szóló kijelentést anélkül, hogy vitába szállnék az államfővel, mert jelenleg nem ez a mi feladatunk, és nem ez a„ fontos”. Kelemennek meggyőződése, hogy tárgyalások és párbeszéd révén lehet olyan megoldást találni, amely következtében megvalósítható a minden állampolgár és minden közösség érdekeit szolgáló közigazgatási reform. (kas)