Háromszék, 2011. augusztus (23. évfolyam, 6352-6377. szám)
2011-08-02 / 6353. szám
KÖZELET BELFÖLD • Összevissza a fizetésemelésről Öt százalékkal nőhetnek a közalkalmazotti bérek, a költségvetés rendelkezik az ehhez szükséges bevétellel - jelentette ki Mihai Tănăsescu, Romániának a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) delegált képviselője tegnap, miután a kisebbségi frakció vezetője, Varujan Pambuccian azt nyilatkozta, hogy októbertől emelkednek az állami fizetések. Ezt később a kormánykoalíciót alkotó pártok több vezetője és maga Emil Boc miniszterelnök is cáfolta, a DLP szóvivője, Sever Voinescu pedig úgy nyilatkozott, hogy legfeljebb 2012. január 1-jétől lehetséges a béremelés, de több tényezőtől függ: a gazdasági növekedés mértéke, a költségvetési hiány teljesítése, valamint a nemzetközi gazdasági helyzet alakulása mind közrejátszik majd a döntésben. Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter szerint is túl korai béremelésről beszélni, Tănăsescu azonban megerősítette, hogy a valutaalap, az Európai Bizottság és a Világbank szakértőinek a román hatóságokkal folytatott megbeszélésein szóba került a lehetőség. Jeffrey Franks, az IMF bukaresti küldöttségének vezetője - amely a nemzetközi hitelezők kéthetes romániai felülvizsgálati látogatásának következtetéseit mutatta be - kijelentette: van egy kevés többlet a költségvetésben, amit a kormány belátása szerint használhat fel. Mégis úgy véli, korai lenne béremelést ígérni, mert az adóbevételek ugyan egyeznek az előre jelzett értékekkel, és a költségeket szigorú ellenőrzés alatt tartották a folyamatos ésszerűsítéssel és létszámcsökkentéssel, de még mindig fölös a közalkalmazottak létszáma, és nem világos, hogyan alakul a román és a nemzetközi gazdaság helyzete. Románia a második negyedévben szinte valamennyi kötelezettségét teljesítette a nemzetközi hitelezőkkel szemben. A nemzetközi hitelezők szerint az egészségügyi reform folytatására, az állami vállalatok veszteségeinek és adósságainak csökkentésére, valamint az állami beruházások támogatására kell összpontosítani a következő hónapokban. Bizalmatlanok a bizalmik Nem bíznak a kormány által ígért béremelésben a szakszervezeti vezetők, hiszen ez csak elbocsátások árán lehetséges. A valutaalap képviselői a megszabott béralap betartását kérik a kormánytól és a szakszervezetektől, tehát ha ötszázalékos fizetésemelést akarnak, ötszázalékos létszámcsökkentésre lesz szükség - magyarázta Bogdan Hossu, az Alfa Kartell elnöke, aki szerint a jövő évi választásokra való tekintettel szeretnék a béreket a 2010-es szintre tornászni - számszerűen, tehát netvó a 14 százalékos inflációs korrekcióval, ami körülbelül 12 százalékos kiigazítást jelent, ezért javasolnak az idénre öt százalékot, jövőre pedig marad hét százalék két részletben. Az infláció miatt ez sem éri el a 2010-es vásárlóerőt—figyelmeztetett. Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb elnöke szerint léteznek olyan területek, ahol fölös a személyzet száma, például a központi és a helyi közigazgatásban, egyúttal emlékeztetett arra, hogy tavalytól büntetik a választási kenőpénz felajánlását. Szintén a központi közigazgatási létszámból faragna le Simion Hăncescu, a tanügyi szabad szakszervezetek szövetségének elnöke, mert a minisztériumokban még vannak „ingyenélők”, miközben az oktatás, az egészségügy és a rendőrség már emberhiánnyal küzd. Vizitdíjat, de gyorsan A kormánynak le kell mondania a gyógyszereladásra kivetett illetékről, és vizitdíjat kell bevezetnie, minél gyorsabban -jelentette ki Jeffrey Franks tegnap. A Nemzetközi Valutaalap romániai küldöttségének vezetője szerint az egészségügy meglehetősen beteg, mert a rendszer igényei nagyobbak, mint a rendelkezésre álló források. Ezt a kevés pénzt sem hatékonyan költik el, a leginkább rászorulókra nem jut. Gyors és mélyreható reformra van szükség - mondotta. A kormány vállalta a vizitdíj bevezetését, és azt is, hogy az ingyenes ellátásra jogosultak aránya ne lépje túl a betegállomány 40 százalékát - figyelmeztetett. Az erre vonatkozó tervezetet 2010 novemberében dolgozta ki a kormány, a szenátus már elfogadta, a képviselőházban azonban elakadt. A tervezet szerint a betegekkel legfeljebb évi 600 lejt lehet kifizettetni konzultációkra, kivizsgálásokra, analízisekre és kórházi kezelésekre, ha ezt túllépi, ingyenes ellátásra jogosult. A családorvosi konzultációért 5, a munkaidőn kívüli otthoni vizitért 15 lejt kell majd kiadni, a szakorvosi látlelet a rendelőben 10, túlórában 20 lej lesz, mentőorvos is 20 lejért megy házhoz. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter J. Ildikó Körmenet a magyar orvosképzésért FEKETE RÉKA A magyar nyelvű orvosképzést ért negatív diszkrimináció ellen kíván fellépni a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület együtt a Bolyai Kezdeményező Bizottsággal, és arra szólítja fel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) oktatóit, hallgatóit, a magyar történelmi egyházakat, a magyar többségű települések polgármestereit és lakóit, vegyenek részt az augusztus 11-én, jövő csütörtökön 19 és 21 óra között Marosvásárhelyen szervezett tiltakozó körmeneten. A kezdeményezők hangsú nyelvű oktatás önállóságának lyazzák, miután az idei felvételi vizsgák eredményének kihirdetése után kiderült, hogy a meghirdetett nyolcvan költségtérítéses helyre kizárólag román anyanyelvű hallgatókat vettek fel, politikai nyomásra az egyetem negyven fizetős helyet biztosított a magyar hallgatók számára is, ez ellenben csupán megtévesztő akció az intézmény vezetése részéről, nem jelenti a román többségű szenátus által nemrég megszavazott új egyetemi charta módosítását a magyar biztosítása irányába. A jövő csütörtöki körmenet szervezőinek értesülése szerint, amennyiben az új egyetemi charta elfogadásának határidejéig, augusztus 9-ig a jogszabályt nem módosítják a magyar közösség elvárása szerint, magyarországi civil szervezetek és a diaszpórában élő magyarság is csatlakozik a tiltakozáshoz. Este hét órától a román nagykövetségek előtt gyertyás imával fejezik ki szolidaritásukat a MOGYE magyar oktatási vonala önállóságának visszaállítása érdekében. Közös fellépés körvonalazódik (folytatás az első oldalról) A tegnapi találkozó után mindketten úgy nyilatkoztak, közös fellépés körvonalazódik az ügyben. Azt is hangsúlyozták: egyetértenek abban, hogy a régiósítás ügye nem pártpolitikai kérdés, ezért nem szeretnék elpolitizálni a témát. Kulcsár-Terza József szerint augusztus folyamán közös állásfoglalást fogalmaznak meg, az együttes tanácsülést is támogatja a Kovászna megyei tanácselnök. A népszavazás kérdésében sincsenek elvi nézeteltérések, a kérdés megfogalmazását, a konkrétumokat azonban később rögzítik - fejtette ki a Háromszék érdeklődésére, hozzáfűzve: ő maga szeptember végét javasolja a referendum időpontjának, hogy az egyetemisták is szavazhassanak. Tamás Sándor lapunknak elmondta: egyeztet Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökkel, hogy augusztusban üljenek össze a két önkormányzat MPP-s és RMDSZ-es tagjai, Kulcsár- Terza Józsefre a Hargita megyei MPP-sekkel való konzultáció feladata hárul. Ezen a találkozón döntenek majd, hogy mi lesz a következő lépés, ha együttes tanácsülést szerveznek, akkor mit tűznek annak napirendjére. HÍRSALÁTA ÉPÜL A MAMUTKATEDRÁLIS. Miközben naponta két iskolát és kórházat zárnak be Romániában, Bukarestben a parlament - az őrült cukrász álmának is nevezett mamutépület - közelében hatalmas ortodox katedrális építési munkálatai zajlanak-állapították meg a Deutsche Welle újságírói. Az ortodox egyház és a kormány 600 millió eurót szán e célra, a kormány kétszer annyi pénzzel támogatja a katedrálisépítést, mint amennyit a kultúrára és a tudományos kutatásra fordít. A lap tudósítói azt is leírják, hogy a rendszerváltás óta négyezer templomot építettek országszerte, sokat kormánytámogatással. Ez azt jelenti, hogy minden második nap átadnak egy új templomot. (Ziare.com) MACOVEI BÍRÁL. A kormány gyakorlatilag engedélyezte a ciánalapú kitermelést Verespatakon azzal, hogy régészeti mentesítési engedélyt adott ki a Fehér megyei településre tervezett színesfémbánya-projekt ügyében — nyilatkozta Monica Macovei, a Demokrata Liberális Párt alelnöke. Közölte továbbá: a témát már a kormánypárt vezetőtestületének következő ülésén napirendre fogja tűzni. (Krónika) AZ AKADÉMIA ELLENZI A CIÁNTECHNOLÓGIÁT. A Román Tudományos Akadémia elnöksége megerősítette korábban meghozott döntését, miszerint ellenzi a verespataki ciántechnológiás aranybánya-beruházást. Az akadémia elnökségének döntését az Agerpres román hírügynökség idézi, amely szerint a tudományos testület felkéri a hatóságokat, teljes felelősséggel elemezzék a beruházási terv hatásait úgy, hogy az ország érdekei ne sérüljenek. Az akadémia fenntartja aggodalmát a terv közép- és hosszú távú lehetséges következményeivel és kockázataival kapcsolatban. (MTI) VESZÉLYBEN BORSABÁNYA. Az utóbbi napok kitartó esőzései miatt a Máramaros megyei Borsabánya melletti Colbat ülepítő zagytározó több millió tonna veszélyes hulladékkal elvegyült iszapja bármikor rázúdulhat a városra, illetve belekerülhet a Csiszla-patakba, onnan pedig a Visó folyón át a Tiszába — írja az Új Magyar Szó. MENESZTENÉK URBANT. Iulian Urban szenátornak pártjából való kizárását és a parlamentből való távozását sürgeti az európai szocialisták parlamenti csoportja, miután az Európai Unió vezetőit tette felelőssé a norvégiai merényletért. Párttársai egyelőre ektelnek-mehelnek, csendre intik, de nem készülnek komolyabb lépésre. (Realitatea) TÍZBŐL NÉGY, ILLETVE HAT. Az állam 2010-ben az ország megyéiből és Bukarestből 31,89 milliárd euró adót és illetéket gyűjtött be. A megyéknek az említett összegből mindössze 8,216 milliárd eurót osztott vissza — írja a Gândul pénzügyminisztériumi forrásokra hivatkozva. Ez az jelenti, hogy minden tíz euróból csak négy jut vissza a megyékbe. Hargita és Kovászna megye e tekintetben kicsit jobban áll az országos átlagnál, a csíkiak 59,5, a háromszékiek 60,5 százalékot kapnak vissza, de így is minden tíz euróból hat jut vissza hozzánk. 2011. augusztus 2., kedd[ A MULT HÉT T Megváltozik Európa Azt mondják, a norvégiai tömegmészárlás után megváltozik Európa, mint ahogy megváltozott Amerika és a világ is a szeptember 11-i New York-i merényletek után. Ettől arrafelé bizonyosan nem lehet csak úgy könnyedén műtrágyát vásárolni nálunk sem. Legkönnyebb ugyanis nitrogénműtrágyából (ammónium-nitrát) pokolgépet készíteni. A műtrágyán kívül nem kell hozzá más, csak egy kevés gázolaj (ez utóbbit nálunk motorinának nevezik, bizonyára azért, mert a motor nem ma nélküle) és egy gyutacs. Ilyesmit meg mifelénk könnyű beszerezni. Nemrég húsz rakéta-robbanófejet is elloptak egy szigorúan őrzött vonatról a Bukarest melletti Chitilán. Természetes hát, hogy ha valaki egy zsák műtrágyát vesz, már gyanús lesz, és a mezőgazdászokról ne is beszéljünk. Lehet, hogy a dízelmotorosokat is figyelni fogják. Sok munkájuk lesz a titkosszolgáknak és a lehallgatóknak. A terroristajelölteknek más típusú robbanóanyagok után kell nézniük. Az internetről letölthető akár az atombomba elkészítésének receptje is. Lehetséges, hogy mostantól urániumot vagy plutóniumot fognak vásárolni, mert az nem lesz olyan feltűnő, mint a műtrágya. Ha megkérdik, hogy mire kell, majd azt mondják, amit Irán, hogy békés célokra akarják felhasználni, a kutatásokhoz. Aztán otthon a konyhaasztalon kisebb atombombát eszkábálnak össze belőle. Ennek a norvég terroristának tömeg(el)pusztító fegyverei voltak, de Amerika mégsem üzent hadat Norvégiának, mint Iraknak, amelyről azt mondták, hogy van neki, de nem is volt. Biztosan azért, mert most éppen saját államcsődjével van elfoglalva. Nem nagyon érthető, hogy az iszlámellenes Anders Breivik miért nem az iszlám országok valamelyikében követte el tettét. Vagy kihívhatta volna párbajra Oszama bin Ladent, amíg élt, utána meg valamelyik utódját. Az sportszerű küzdelem lett volna. Megmérkőztek volna egymással, mint terrorista a terroristával. A norvég saját nemzete tagjai ellen követte el gaztetteit. Természetesen, ezért most megkapja méltó büntetését. Elítélhetik akár huszonegy év luxusbörtönre is, és fél életen át olvasva, tévét nézve fejlesztheti magát további erőszakos cselekmények elkövetésében, közben meg kortyolgathatja kedvenc sörét a hűtőből. Unalmas egy élete lesz! Aztán jó magaviseletére való tekintettel lehet, hogy néhány év múlva akár ki is szabadulhat. Most arról beszélnek, hogy megváltoztatják a törvényt, de tudtommal az visszamenőleg nem lehet érvényes. Régebb jobb módszerek voltak az ilyen beteges hajlamokból való kigyógyításra: gályarabság, életfogytiglani kényszermunka só- vagy ólombányában, akasztás. Ez utóbbi azonnali és halálbiztos volt. A bűnöző többet soha az életben nem köve tett el ilyen tetteket. De most már a büntetés-végrehajtás is sokkal humánusabb, hiszen a bűnöző is ember. Bár sokan azt mondják, hogy nem. Kati János