Háromszék, 2011. szeptember (23. évfolyam, 6378-6403. szám)

2011-09-16 / 6391. szám

KÖZELET Tőkés: megépíteni Székelyföldet FARCÁDI BOTOND Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az erdélyi magyarok hatékony, modern és euró­pai eszköze kíván lenni, alacsony költségvetéssel a legmagasabb nemzeti célok elérésére törekszik — állapította meg tegnapi nyilatkozatában Tőkés László, az új alakulat létreho­zását kezdeményező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Az Európai Parlament alelnöke az EMNP védnökeként aláírt dokumentumban kifejti: hosszú, fölösleges és néha abszurdba hajló aka­dályoztatás után végre bejegyezték az Erdélyi Magyar Néppártot. Az EMNT elnöke szerint a munka neheze még csak most kezdődik. „Meggyőződésünk­­ olvasható a nyilatkozat­ban hogy a politikai szervezkedés, illetve egy nemzeti párt bejegyzése sohasem lehet öncél, hanem mindenekelőtt eszköz a kitűzött célok megvalósítására.” Az EMNT elnöke hitet tesz az önrendelkezés mellett. „Minden eddigi kiábrándító tapasztala­tunk ellenére hiszünk abban, hogy képesek le­szünk saját kezünkbe venni sorsunkat” — vallja. Hangsúlyozza: „Közösen, vállt vállnak vetve kell cselekednünk. Nem mások ellenében, hanem sa­ját sorsunk, nemzetünk és közös jövőnk ér­dekében. . Dolgoznunk kell, újra kell építenünk Erdélyt, és meg kell építenünk Székelyföldet.” Majd hozzáfűzi: erről szól a Mikó Imre-terv, a gazdasági összefogás lehetséges keretstratégiája. Kezdődik a pártépítés (folytatás az első oldalról) Pártépítés ide vagy oda, a következő egy hónap legfonto­sabb kérdése a népszámlálás, tíz évre határozza meg az erdé­lyi m­agyarság sorsát, éppen ezért ők is teljes gőzzel erre koncentrálnak majd - hangsú­lyozta az ügyvezető elnök. A másik kiemelt feladatuk a ma­gyar közösség gazdasági épít­kezését segítő Mikó-terv nép­szerűsítése, társadalmi be­ágyazása, ez képezi majd az új párt programjának egyik alap­ját is - mondotta. A pártbejegy­zés halogatása miatt sokan ódzkodtak az egyértelmű állás­foglalástól, bíznak benne, most már az eddigi bizonytalanok is csatlakoznak csapatukhoz. Toró megfogalmazta a párt két kiemelt célját is: az autonómia­programok következetes kép­viselete, illetve visszacsábítani a politikai közéletbe azt a fél­millió magyar választópolgárt, aki az elmúlt húsz évben kiáb­rándult, eltávolodott. Recept az autonómiára (folytatás az első oldalról) Kiemelkedő érdemük a kezdeménye­zőknek, hogy a román nyilvánossághoz fordulva olasz szemszögből is megvilá­gították a kérdést. E felvetés nyilván a legnagyobb érdeklődésre tarthat igényt mind román, mind magyar részről. Komlóssy József kiemelte, hogy a több­ségi fenntartások leszerelését is céljuk­nak tekintik egy mindhárom helyi nép­csoport elégedettségére működő területi önigazgatási forma felmutatásával, hang­súlyozva, hogy azt nem pártoskodással, hanem párbeszéddel, toleranciával és összefogással teremtették meg. Christoph Pan professzor, a kérdés­kör nemzetközi tekintélyű ismerője történelmi átte­kintésében többek közt elmondotta, hogy az I. világháború idején az Ausztriához tartozó Dél- Tirolban 3 százalék volt az olasz, 4 százalék a la­­din lakosok aránya, a többiek osztrákok vol­tak. Az Olaszországhoz csatolt tartomány az im­périumváltás, különösen a fasiszta uralom instau­­rálása után betelepítés célpontja lett, lakosság­­csere is apasztotta a né­metség arányát, így az Davide Zaffi, Christoph Pan, Komlóssy József mára kétharmadot tesz ki. Az autonómia első formája, amelyet az olasz állam a békeszerződésben szavatolt, nem elégí­tette ki a német közösséget, negyvenévi tárgyalások, az ENSZ és a két állam köz­reműködésével végül létrejött a második autonómiastatútum, melyet máig 137 jogszabály, rendelet igazgat a lakosság többségének támogatásával. Ehhez az olasz hatóságoknak és közvéleménynek komolyan szakítania kellett sok beideg­ződésével és előítéletével. Fontos, hogy mai formájában egyforma védelmet nyújt mindenik közösségnek, egyik fél sem rác­ót építeni csak demokratikus mód­szerekkel lehet, ezért is tartott oly hosszú ideig, alapvető mentalitásváltást is felté­telezett. Eljutottak például a felismerésig, hogy a többnyelvű adminisztráció még hatékonyabban működhet, mint az egy­nyelvű - erről meggyőződhet a tarto­mány több százezerre rúgó „negyedik népcsoportja”, melyet a turisták tesznek ki. Mint közismert, Dél-Tirol turistapara­dicsomnak számít télen is, nyáron is. Lucio Giudiceandrea helyi olaszként azt a nehéz folyamatot írta le, mellyel a dél-tiroli olaszok eljutottak a nekik szánt szenvedett el szankciókat miatta, s hoz­zájárult ahhoz, hogy a tartomány ma az ország egyik legfejlettebb régiója a leg­magasabb egy főre eső nemzeti jövede­lemmel, és a térségben gyakorlatilag is­meretlen a munkanélküliség. Dr. Davide Zaffi a demokrácia és nemzeti fejlődés modern kori összekap­csolásának eszméjével kezdte, kitérve a román-olasz hasonlóságokra (mindkét állam gyarapodott területileg az I. világ­háborút követően). A két világháború kö­zött a kisebbségek visszataszítása, má­sodrendű állampolgárrá való lefokozása dívott, ezt az új olasz demokrácia foko­zatosan korrigálta és jóvátette. Demok­kezdeti küldetés vállalásától - hogy ki­sebbségbe szorítsák a németeket, és „ci­vilizálják” úgymond őket - a felismeré­sig, hogy az emancipációt szavatoló má­sodik autonómiaforma számukra is elfo­gadható, mi több, a szemükben kezdetben hátrányos, a köztisztségek betöltésében alkalmazott arányosságelvet - 25-67-4 százalék arányban kell azokat elosztani - ma az olaszok védik a leginkább, ugyanis az fokozottabban védi őket helyi kisebbségként. A kétnyelvűség követel­ményét szintén nehéz volt megemészte­niük, ma azonban az iskolák is gondos­kodnak arról, hogy ez kiegyensúlyozott legyen, és ezért a hivatalban tízszázalé­kos nyelvpótlék jár. Ennek egyébként a ladinok a legfőbb kedvezményezettjei, ők ugyanis húsz százalékot kapnak. Az olaszok mentalitásvál­tásában a legnagyobb módosulások a kilenc­venes évektől errefelé nyilatkoztak meg, beér­tek a feltételei a két­nyelvűség hasznos volta kiaknázásnak is. Ezt követően Kom­lóssy joggal, szögezhette le, hogy a gazdasági prosperitás és az autonó­mia közt nyilvánvaló a kapcsolat, a befektetők ugyanis odajönnek, ahol szociális béke honol, s ezt Dél-Tirolban a terüle­ti önigazgatás garantálja. Dan Manolachescu hozzászólását üd­vözölve - ne vesszünk bele a történelmi vitákba - Antal Árpád polgármester el­mondotta, nem várja el a románoktól, hogy ők harcoljanak az autonómiáért, példa marad azonban az, ahogy a ma­gyarnál kisebb népcsoport egy Romá­niánál nagyobb államban megoldotta a maga önigazgatása gondjait. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke pedig arról beszélt, hogy az unió huszon­hét állama közül tizenegyben működik valamilyen fajta autonómia, ez adja meg a kérdés kontinentális távlatát. HENNING JÁNOS FELVÉTELE 2011. szeptember 16., péntek [ RMDSZ: megosztják a magyarságot Újabb MPP jött létre az Erdélyi Magyar Néppárt bejegy­zése révén - szögezte le lapunk kérdésére Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. A politikus úgy véli, Tőkés Lászlóval az élen az új párt kezdeményezői megosztják, gyengítik a magyarságot, és a parlamenti képviselet is ve­szélybe kerül. A Háromszék kérdésére, hogy az RMDSZ lehetségesnek tartja-e az együttműködést az új alaku­lattal, Borbély azt válaszolta: ez még nyitott kérdés, előbb Tőkésnek kellene tisztáznia, hogy mit akar. Szerinte sok múlik a helyi vezetőkön is, helyi szinten máris vannak példák az együttműködésre, úgy néz ki, Marosvásárhelyen sikerül közös polgármester-és megyeitanácselnök-jelöltet állítaniuk. Kérdésünkre, hogy az új párt létrehozása milyen ha­tással lesz az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum további sorsára, Borbély úgy vélte, nehezebbé válik az együtt­működés, inkább a testületen belül kellett volna megvitatni a kérdéseket, mintsem új pár­tot létrehozni. (Farcádi) Együttműködést sürget az MPP Az erdélyi magyar társadalom demokratizálódási folyamata szempontjából újabb, je­lentős lépés az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzése - nyilatkozta a Háromszéknek Szász Jenő, az MPP elnöke. A polgári párt - ahogy ezt többször megfo­galmazták, kongresszusukon határozatban is megerősítették - továbbra is a nemzeti alterna­tíva felállítását sürgeti, ha ebbe az MPP és a Székely Nemzeti Tanács mellé sikerül bevonni­uk az EMNT-t és az EMNP-t is, nagyobb esélye lesz jövő évben az erdélyi magyar rendszervál­tás megvalósításának — fejtette ki. Nagy kérdés számukra, hogyan viszonyulnak ehhez az új párt alapítói, az RMDSZ hatalmon maradását támogatják, vagy a változást sürgetik - mondta. Szerinte ebből a szempontból nem döntő jelen­tőségű az, hogy az új politikai alakulat hivata­lossá vált. „Tőkés László személye a kulcskér­dés”, vagyis az, hogy ő miként látja ezt, húsz évvel az 1989-es fordulat után most melyik ol­dalt választja. Megismételte: keresik a közös pontokat, sürgetik az egyeztetést, hogy együtt elkezdhessék az építkezést a nemzeti keresz­tény értékrend mentén. (­kas) Jelentgetőből kerítő­­ ig: SZEKERES ATTILA A Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgára toboroz jelölteket Dan Tănasă, a notórius je­­lentgető. Minekutána elérte, hogy semmisnek nyilvánítsák a három évvel ezelőtti versenyvizsgát diszkrimináció okán, mert feltételként szabták meg a magyar nyelv ismeretét, most hirde­ti a munkalehetőséget. Felhívás munkahelykeresőknek: a Ko­­vászna Megyei Tanács módosította a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatói tisztségére kiírt vizsga feltételeit— reklámozza. A megyei tanács új ver-­lenegy vizsgáztatóbizottság­­feny vizsgát írt ki, ám a jelent­kezési feltételek közé a román nyelv ismerete mellett még két, az Európai Unióban hiva­talos nyelv ismeretét is kérték. Nyilván, a magyar is uniós nyelv. Arra az újságírói kér­désre: mit szól ahhoz, hogy Tănasă saját költségén reklá­mozza egy lapban a verseny­­vizsgát, Tamás Sándor, a me­gyei tanács elnöke kifejtette: az elmúlt három év alatt egyet­le­n vett részt, a mostani a má­sodik, ő maga lesz a testület elnöke. Fontosnak tartja ott lenni, mert elvi kérdés számá­ra, hogy egy olyan megyében, ahol a lakosság több mint há­romnegyede magyar, a könyv­tár könyvállományának több­sége magyar, látogatói pedig 86 százalékban magyarok, az intézmény igazgatója beható­an ismerte a magyar nyelvet és kultúrát. Magyar jelölt liberális színekben Cziprián-Kovács Lorándot indítaná megyeitanácselnök-je­­löltként a Nemzeti Liberális Párt háromszéki szervezete, a sepsi­szentgyörgyi polgármesteri székre Mădălin Guruianu pályázik —jelentették be a párt helyi vezetői. Míg Guruianu jelölése biz­tos, Czipriánnak meg kell szereznie a sepsiszentgyörgyi mellett más helyi szervezetek támogatását is, megtörténhet, akad még pályázó az elnökségre, döntést jövő szerdán hoznak. A Kovász­na megyei liberálisok azt is szeretnék, ha külön-külön listát állí­tanának a megyei és helyi tanácsokba a szociáldemokraták és az NLP, úgy értékelik, több szavazatot sikerülhet így összesíteniük, mint a Szociál-Liberális Szövetség közös listájával. Ehhez azon­ban bukaresti jóváhagyás szükséges, hisz a központi vezetőség már bejelentette: a közös indulást támogatják. Guruianu azt is kiemelte, tudatában vannak, hogy a 75 százalékban magyarok lakta megyében és megyeközpontban nincs reális esélyük a győ­zelemre, de éppen a békés egymás mellett élés és a nentralitás üzenetét kívánják közvetíteni azzal, hogy magyar jelöltet indíta­nak a megyei vezetésért folyó közdelemben. (­kas)

Next