Háromszék, 2011. szeptember (23. évfolyam, 6378-6403. szám)
2011-09-16 / 6391. szám
KÖZELET Tőkés: megépíteni Székelyföldet FARCÁDI BOTOND Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az erdélyi magyarok hatékony, modern és európai eszköze kíván lenni, alacsony költségvetéssel a legmagasabb nemzeti célok elérésére törekszik — állapította meg tegnapi nyilatkozatában Tőkés László, az új alakulat létrehozását kezdeményező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Az Európai Parlament alelnöke az EMNP védnökeként aláírt dokumentumban kifejti: hosszú, fölösleges és néha abszurdba hajló akadályoztatás után végre bejegyezték az Erdélyi Magyar Néppártot. Az EMNT elnöke szerint a munka neheze még csak most kezdődik. „Meggyőződésünk olvasható a nyilatkozatban hogy a politikai szervezkedés, illetve egy nemzeti párt bejegyzése sohasem lehet öncél, hanem mindenekelőtt eszköz a kitűzött célok megvalósítására.” Az EMNT elnöke hitet tesz az önrendelkezés mellett. „Minden eddigi kiábrándító tapasztalatunk ellenére hiszünk abban, hogy képesek leszünk saját kezünkbe venni sorsunkat” — vallja. Hangsúlyozza: „Közösen, vállt vállnak vetve kell cselekednünk. Nem mások ellenében, hanem saját sorsunk, nemzetünk és közös jövőnk érdekében. . Dolgoznunk kell, újra kell építenünk Erdélyt, és meg kell építenünk Székelyföldet.” Majd hozzáfűzi: erről szól a Mikó Imre-terv, a gazdasági összefogás lehetséges keretstratégiája. Kezdődik a pártépítés (folytatás az első oldalról) Pártépítés ide vagy oda, a következő egy hónap legfontosabb kérdése a népszámlálás, tíz évre határozza meg az erdélyi magyarság sorsát, éppen ezért ők is teljes gőzzel erre koncentrálnak majd - hangsúlyozta az ügyvezető elnök. A másik kiemelt feladatuk a magyar közösség gazdasági építkezését segítő Mikó-terv népszerűsítése, társadalmi beágyazása, ez képezi majd az új párt programjának egyik alapját is - mondotta. A pártbejegyzés halogatása miatt sokan ódzkodtak az egyértelmű állásfoglalástól, bíznak benne, most már az eddigi bizonytalanok is csatlakoznak csapatukhoz. Toró megfogalmazta a párt két kiemelt célját is: az autonómiaprogramok következetes képviselete, illetve visszacsábítani a politikai közéletbe azt a félmillió magyar választópolgárt, aki az elmúlt húsz évben kiábrándult, eltávolodott. Recept az autonómiára (folytatás az első oldalról) Kiemelkedő érdemük a kezdeményezőknek, hogy a román nyilvánossághoz fordulva olasz szemszögből is megvilágították a kérdést. E felvetés nyilván a legnagyobb érdeklődésre tarthat igényt mind román, mind magyar részről. Komlóssy József kiemelte, hogy a többségi fenntartások leszerelését is céljuknak tekintik egy mindhárom helyi népcsoport elégedettségére működő területi önigazgatási forma felmutatásával, hangsúlyozva, hogy azt nem pártoskodással, hanem párbeszéddel, toleranciával és összefogással teremtették meg. Christoph Pan professzor, a kérdéskör nemzetközi tekintélyű ismerője történelmi áttekintésében többek közt elmondotta, hogy az I. világháború idején az Ausztriához tartozó Dél- Tirolban 3 százalék volt az olasz, 4 százalék a ladin lakosok aránya, a többiek osztrákok voltak. Az Olaszországhoz csatolt tartomány az impériumváltás, különösen a fasiszta uralom instaurálása után betelepítés célpontja lett, lakosságcsere is apasztotta a németség arányát, így az Davide Zaffi, Christoph Pan, Komlóssy József mára kétharmadot tesz ki. Az autonómia első formája, amelyet az olasz állam a békeszerződésben szavatolt, nem elégítette ki a német közösséget, negyvenévi tárgyalások, az ENSZ és a két állam közreműködésével végül létrejött a második autonómiastatútum, melyet máig 137 jogszabály, rendelet igazgat a lakosság többségének támogatásával. Ehhez az olasz hatóságoknak és közvéleménynek komolyan szakítania kellett sok beidegződésével és előítéletével. Fontos, hogy mai formájában egyforma védelmet nyújt mindenik közösségnek, egyik fél sem rácót építeni csak demokratikus módszerekkel lehet, ezért is tartott oly hosszú ideig, alapvető mentalitásváltást is feltételezett. Eljutottak például a felismerésig, hogy a többnyelvű adminisztráció még hatékonyabban működhet, mint az egynyelvű - erről meggyőződhet a tartomány több százezerre rúgó „negyedik népcsoportja”, melyet a turisták tesznek ki. Mint közismert, Dél-Tirol turistaparadicsomnak számít télen is, nyáron is. Lucio Giudiceandrea helyi olaszként azt a nehéz folyamatot írta le, mellyel a dél-tiroli olaszok eljutottak a nekik szánt szenvedett el szankciókat miatta, s hozzájárult ahhoz, hogy a tartomány ma az ország egyik legfejlettebb régiója a legmagasabb egy főre eső nemzeti jövedelemmel, és a térségben gyakorlatilag ismeretlen a munkanélküliség. Dr. Davide Zaffi a demokrácia és nemzeti fejlődés modern kori összekapcsolásának eszméjével kezdte, kitérve a román-olasz hasonlóságokra (mindkét állam gyarapodott területileg az I. világháborút követően). A két világháború között a kisebbségek visszataszítása, másodrendű állampolgárrá való lefokozása dívott, ezt az új olasz demokrácia fokozatosan korrigálta és jóvátette. Demokkezdeti küldetés vállalásától - hogy kisebbségbe szorítsák a németeket, és „civilizálják” úgymond őket - a felismerésig, hogy az emancipációt szavatoló második autonómiaforma számukra is elfogadható, mi több, a szemükben kezdetben hátrányos, a köztisztségek betöltésében alkalmazott arányosságelvet - 25-67-4 százalék arányban kell azokat elosztani - ma az olaszok védik a leginkább, ugyanis az fokozottabban védi őket helyi kisebbségként. A kétnyelvűség követelményét szintén nehéz volt megemészteniük, ma azonban az iskolák is gondoskodnak arról, hogy ez kiegyensúlyozott legyen, és ezért a hivatalban tízszázalékos nyelvpótlék jár. Ennek egyébként a ladinok a legfőbb kedvezményezettjei, ők ugyanis húsz százalékot kapnak. Az olaszok mentalitásváltásában a legnagyobb módosulások a kilencvenes évektől errefelé nyilatkoztak meg, beértek a feltételei a kétnyelvűség hasznos volta kiaknázásnak is. Ezt követően Komlóssy joggal, szögezhette le, hogy a gazdasági prosperitás és az autonómia közt nyilvánvaló a kapcsolat, a befektetők ugyanis odajönnek, ahol szociális béke honol, s ezt Dél-Tirolban a területi önigazgatás garantálja. Dan Manolachescu hozzászólását üdvözölve - ne vesszünk bele a történelmi vitákba - Antal Árpád polgármester elmondotta, nem várja el a románoktól, hogy ők harcoljanak az autonómiáért, példa marad azonban az, ahogy a magyarnál kisebb népcsoport egy Romániánál nagyobb államban megoldotta a maga önigazgatása gondjait. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke pedig arról beszélt, hogy az unió huszonhét állama közül tizenegyben működik valamilyen fajta autonómia, ez adja meg a kérdés kontinentális távlatát. HENNING JÁNOS FELVÉTELE 2011. szeptember 16., péntek [ RMDSZ: megosztják a magyarságot Újabb MPP jött létre az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése révén - szögezte le lapunk kérdésére Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. A politikus úgy véli, Tőkés Lászlóval az élen az új párt kezdeményezői megosztják, gyengítik a magyarságot, és a parlamenti képviselet is veszélybe kerül. A Háromszék kérdésére, hogy az RMDSZ lehetségesnek tartja-e az együttműködést az új alakulattal, Borbély azt válaszolta: ez még nyitott kérdés, előbb Tőkésnek kellene tisztáznia, hogy mit akar. Szerinte sok múlik a helyi vezetőkön is, helyi szinten máris vannak példák az együttműködésre, úgy néz ki, Marosvásárhelyen sikerül közös polgármester-és megyeitanácselnök-jelöltet állítaniuk. Kérdésünkre, hogy az új párt létrehozása milyen hatással lesz az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum további sorsára, Borbély úgy vélte, nehezebbé válik az együttműködés, inkább a testületen belül kellett volna megvitatni a kérdéseket, mintsem új pártot létrehozni. (Farcádi) Együttműködést sürget az MPP Az erdélyi magyar társadalom demokratizálódási folyamata szempontjából újabb, jelentős lépés az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzése - nyilatkozta a Háromszéknek Szász Jenő, az MPP elnöke. A polgári párt - ahogy ezt többször megfogalmazták, kongresszusukon határozatban is megerősítették - továbbra is a nemzeti alternatíva felállítását sürgeti, ha ebbe az MPP és a Székely Nemzeti Tanács mellé sikerül bevonniuk az EMNT-t és az EMNP-t is, nagyobb esélye lesz jövő évben az erdélyi magyar rendszerváltás megvalósításának — fejtette ki. Nagy kérdés számukra, hogyan viszonyulnak ehhez az új párt alapítói, az RMDSZ hatalmon maradását támogatják, vagy a változást sürgetik - mondta. Szerinte ebből a szempontból nem döntő jelentőségű az, hogy az új politikai alakulat hivatalossá vált. „Tőkés László személye a kulcskérdés”, vagyis az, hogy ő miként látja ezt, húsz évvel az 1989-es fordulat után most melyik oldalt választja. Megismételte: keresik a közös pontokat, sürgetik az egyeztetést, hogy együtt elkezdhessék az építkezést a nemzeti keresztény értékrend mentén. (kas) Jelentgetőből kerítő ig: SZEKERES ATTILA A Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgára toboroz jelölteket Dan Tănasă, a notórius jelentgető. Minekutána elérte, hogy semmisnek nyilvánítsák a három évvel ezelőtti versenyvizsgát diszkrimináció okán, mert feltételként szabták meg a magyar nyelv ismeretét, most hirdeti a munkalehetőséget. Felhívás munkahelykeresőknek: a Kovászna Megyei Tanács módosította a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatói tisztségére kiírt vizsga feltételeit— reklámozza. A megyei tanács új ver-lenegy vizsgáztatóbizottságfeny vizsgát írt ki, ám a jelentkezési feltételek közé a román nyelv ismerete mellett még két, az Európai Unióban hivatalos nyelv ismeretét is kérték. Nyilván, a magyar is uniós nyelv. Arra az újságírói kérdésre: mit szól ahhoz, hogy Tănasă saját költségén reklámozza egy lapban a versenyvizsgát, Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke kifejtette: az elmúlt három év alatt egyetlen vett részt, a mostani a második, ő maga lesz a testület elnöke. Fontosnak tartja ott lenni, mert elvi kérdés számára, hogy egy olyan megyében, ahol a lakosság több mint háromnegyede magyar, a könyvtár könyvállományának többsége magyar, látogatói pedig 86 százalékban magyarok, az intézmény igazgatója behatóan ismerte a magyar nyelvet és kultúrát. Magyar jelölt liberális színekben Cziprián-Kovács Lorándot indítaná megyeitanácselnök-jelöltként a Nemzeti Liberális Párt háromszéki szervezete, a sepsiszentgyörgyi polgármesteri székre Mădălin Guruianu pályázik —jelentették be a párt helyi vezetői. Míg Guruianu jelölése biztos, Czipriánnak meg kell szereznie a sepsiszentgyörgyi mellett más helyi szervezetek támogatását is, megtörténhet, akad még pályázó az elnökségre, döntést jövő szerdán hoznak. A Kovászna megyei liberálisok azt is szeretnék, ha külön-külön listát állítanának a megyei és helyi tanácsokba a szociáldemokraták és az NLP, úgy értékelik, több szavazatot sikerülhet így összesíteniük, mint a Szociál-Liberális Szövetség közös listájával. Ehhez azonban bukaresti jóváhagyás szükséges, hisz a központi vezetőség már bejelentette: a közös indulást támogatják. Guruianu azt is kiemelte, tudatában vannak, hogy a 75 százalékban magyarok lakta megyében és megyeközpontban nincs reális esélyük a győzelemre, de éppen a békés egymás mellett élés és a nentralitás üzenetét kívánják közvetíteni azzal, hogy magyar jelöltet indítanak a megyei vezetésért folyó közdelemben. (kas)