Háromszék, 2011. szeptember (23. évfolyam, 6378-6403. szám)

2011-09-01 / 6378. szám

VILAGFIGYELO RÖVIDEN : A szlovákok nem kérnek a bevándorlók értékrendjéből Jóváhagyta a szlovák kormány a 2020-ig érvényes be­vándorlási politikai tervezetet. A dokumentumot ismertető belügyminiszter, Daniel Lipsic szerint az országnak nincs szüksége olyan bevándorlókra, akik más országban elkülö­nülnek vagy biztonsági kockázatot jelentenek. „A törvé­nyes bevándorlókat üdvözöljük, de sem szokásainkat, sem értékeinket, sem hagyományainkat értük nem fogjuk meg­változtatni” — jelentette ki. A kormány elvárja, hogy a be­vándorlók tiszteletben tartsák a szlovák értékeket, a tiszte­letben tartás pedig azt jelenti, hogy nem alakítanak ki al­ternatív közösségeket. Elkészült az új oktatási törvénytervezet Megtárgyalta és jóváhagyta a magyar kormány tegnapi ülésén a köznevelésről - azaz a közoktatásról - szóló törvény­­tervezetét. A jogszabálytervezetet a jövő hét elején hozzák nyilvánosságra. A Magyar Nemzet tegnapi számában a birto­kába került koncepció tartalmát ismertetve azt írta: bevezetik az egész napos iskolát az alsó és a felső tagozaton, mérsékelt pedagógusóraszám-emelést hajthatnak végre az iskolákban, és a jelenleginél jóval szigorúbb feltételekhez kötik az általá­nos iskolai felső tagozatok működtetését. Megszorítások Portugáliában Portugáliában extra adót vetnek ki azokra a magánszemé­lyekre és vállalatokra, amelyek átlagon felüli jövedelemmel rendelkeznek - egyebek mellett ezt tartalmazza a kormány jövő évi költségvetési tervezete. A portugál pénzügyminiszter közölte: a legfelső jövedelmi kategóriában lévő, azaz évi 150 000 eurónál többet kereső magánszemélyek számára 2,5 százalék, az évi másfél millió eurónál nagyobb adóköteles jö­vedelemmel rendelkező vállalatok számára három százalék lenne a különadó. Vitor Gáspár tájékoztatást adott arról is, hogy az október közepén ismertetendő végleges költségvetési tervezetben olyan példa nélkül álló kiadáscsökkentési intéz­kedések lesznek, amelyekkel lényegesen mérsékelni tudják az államháztartás hiányát, és elnyerik az országnak 78 milli­árd eurós mentőcsomagot adó hitelezők tetszését. A tervek szerint egyebek mellett felszámolják az ország kilencvennégy állami nagyvállalatának húsz százalékát, mivel ezek az ország hazai össztermékének tizenkilenc százalékát kitevő adósságot halmoztak fel az évek során. Csökkentik a közalkalmazottak létszámát, és fizetésüket legalább három évre befagyasztják. Emellett a portugálok a jóléti kiadások megnyirbálására és adóemelésre is számíthatnak, ami ellen máris felemelték sza­vukat a szakszervezetek, és október elejére tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba. Az MTI híreinek felhasználásával ____________________________szerkesztette: Farkas Réka 2011. szeptember 1.,csütörtök Szerbia: Egyet előre, kettőt hátra? Diszkrimináció Belgrádból Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) el­nöke egy minapi interjúban ki­fejtette, hogy az elmúlt időben semmilyen változást nem észlelt Belgrád Vajdaság iránti viszo­nyában. Mindezt tetézi, hogy az érintett szereplők szinte semmit nem tudnak tenni a helyzet javí­tása végett: a korábbi vélemé­nyek, melyek szerint a Vajdaság viszi majd Szerbiát az unióba, sajnos életképtelenek­­liktusokba ütközik az elvileg nagyobb önállósággal bíró térség. Az elmúlt héten példá­ul arra derült fény, hogy az oktatási minisztérium nyo­másgyakorlással kívánja elér­ni az iskoláknál a kis létszámú magyar osztályok összevoná­sát — írja a Magyar Szó. Mindez minden hivatalos formát és szervet kikerülve te­lefonon keresztül történik, no­ha a kisebbségi oktatásért az adott közösség nemzeti taná­csa, ebben az esetben a Ma­gyar Nemzeti Tanács (MNT) illetékes az ügyben. Mi­nekutána az MNT javaslatára a tartományi tanács jóváhagy­ta a kis létszámú osztályok in­dítását, más szerv ezt nem kérdőjelezhetné meg. Az ok­tatás racionalizálására hivat­kozó minisztériumnak eddig természetesen nem jutott eszé­be a kis létszámú szerb osztá­lyok összevonása... Tudatlanságból eredő kirohanások? Nem problémamentes a helyzet a mindennapi embe­rek szintjén sem. Habár a leg­több vajdasági közösség büszke multikulturalitására, többnemzetiségű és több fe­lekezeti mivoltára, a gyűlö­letbeszéd és a nemzetiségie­ket ócsároló falfirkák ma sem ismeretlenek. Nagybecskereken még Szent István ünnepe előtt dob­tak be a református egyházköz­ség postaládájába egy a ma­gyarok felé intézett fenyege­tést, mely kilátásba helyezte elüldözésüket is. Noha az ál­lamalapítás ünnepét sikerült méltó módon megtartani a délvidéki magyarok körében is, a rá következő héten Halál a magyarokra! és egyéb gyű­­löletszító mondatok kerültek fel egy újvidéki társasház fa­lára. Az épület lakói eleve több nemzetiséghez tartoznak, és komoly aggodalmaknak adtak hangot. Egeresi Sándor, a vajdasági képviselőház el­nöke is elítélte a történteket, és maga ment ki a belügymi­nisztérium egyik képviselő­jével a falfirkát lefesteni (fel­vételünk). Ez azonban csak felületi kezelés... Amint arra a képviselőház elnöke is emlé­keztetett, a Vajdaság esetében különösen veszélyes a gyűlö­letbeszéd, a gyűlöletszítás és ennek mindenfajta megnyilvá­nulása. Kár, hogy az ehhez hasonló esetek sosem kapnak nemzetközi visszhangot, pe­dig jelentőségük nem törpül el a koszovói incidensek mellett. (kitekinto.hu) ■ késleltetett vagy ki nem fize­tése, de más területen is konf­ Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy Szerbia csak az elvek szintjén próbál megfelelni az unió elvárásainak, míg a gyakorlat még mindig komoly problémákat és veszélye­ket mutat, legyen az az autonómia letörése kormányzati szinten vagy gyűlöletkeltés a mindennapi életben. Bár Angela Merkel múlt Az elsődleges probléma a heti szerbiai látogatásán első­ tartománynak járó péntek sorban a koszovói probléma megoldását hangsúlyozta az ország EU-integrációjának el­sődleges feltételeként, nem lehet szó nélkül hagyni az egyre romló vajdasági helyze­tet sem. Látszólag a vajdasági autonómia létrehozása példa nélküli a Kárpát-medencében, gyakorlatilag azonban súlyos paralízisben szenved - kezdve az országos politika szintjétől a mindennapi emberekig. Duna TV: nem tudtak vezérigazgatót választani A Duna TV vezérigazgató-jelöltjeként sem Amin Zoltán, sem Gazsó L. Ferenc nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának tegnapi ülésén, így a testület nem választott ve­zérigazgatót - közölte a kuratórium elnöke. Balogh László elmondta: a nyolctagú tot a közszolgálati médiumok vezérigaz­­testület zárt ülésen, titkos szavazással gató-jelöltjeire. A tanács múlt héten sor­­döntött a Nemzeti Média- és Hírközlési hősséggel vette napirendre a szavazást a Hatóság Médiatanácsa által javasolt két jelöltek személyéről, hogy az új vezér­­jelöltről. A médiatörvény szerint a köz­­igazgatót a kuratórium mielőbb m­egv a­­szolgálati Közalapítvány kuratóriumának laszthassa. A médiatanács Amin Zoltánt, döntése előtt a médiatanács tehet javasla- a Duna TV mostani szolgáltatási vezér­igazgató-helyettesét, illetve Gazsó L. Ferencet, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közéle­ti- és dokumentumműsorok főszerkesz­tőjét, a Magyar Rádió Zrt. Kossuth adó­jának intendánsát javasolta vezérigazga­tó-jelöltnek. Balogh László elmondta még: a kura­tórium jövő szerdán ül össze ismét, így ekkor tud a médiatanács esetleges jelölt­jeiről dönteni. Cső­dközelben az MSZP: rezsihátralék, leépítés, irodabezárás Képtelen úrrá lenni anyagi nehézségein az évek óta súlyos vesztességet termelő, eladóso­dott Magyar Szocialista Párt (MSZP). Az elnökség jelentősen csökkentette a helyi alapszer­vezetek támogatását, drasztikus leépítést követően pedig arra ösztönzik a fővárosi és vidéki apparátust, hogy adják bérbe irodáikat. A pécsi székházban már egy diszkó működik. A hvg.hu több forrásból is megerősített in­formációi szerint a korábbi elbocsátások és megszorítások ellenére az MSZP továbbra sem képes egyensúlyba hozni a költségvetését. Úgy tudják, a pénzügyeket kezelő pártvezetők tavaly már felmérték az MSZP által használt ingatlanokat, és terveket készítettek - a költsé­gek csökkentése, illetve a bevételek növelése érdekében - esetleges hasznosításukról, ám ezt a helyi szervezetek többsége elutasította, mert attól tartottak, hogy ezzel végleg elveszí­tenék a kapcsolatot a választóikkal. „Drasztikus elbocsátási hullám volt a párt­ban. Át kellett értékelni a működést, hiszen a tavalyi országgyűlési választások után megfele­ződött az MSZP állami támogatása” - beszélt az anyagi gondokról a hvg.hu-nak Tukacs István, a párt pénzügyi ellenőrző bizottságának elnöke. A párt egyik, neve elhallgatását kérő fő­városi politikusa azt mondta, a tavalyi választá-Az MSZP új székháza - 800 milliós kiadás­­ok után „megindult a puhatolózás, hogy mi­lyen a kerületi irodák kihasználtsága, összébb tudunk-e húzódni, esetleg el lehet-e valamelyi­ket adni vagy kiadni bérbe”. A politikus szerint a kerületi vezetők „hamar kapcsoltak”, és „egy emberként” tiltakoztak az értékesítés ellen. A székházak üzemeltetése mellett az in­gatlanvásárlásra korábban felvett hitelek is komoly terhet jelentenek a pártkasszának. Négy évvel ezelőtt egy törvénymódo­sítás - melyet két szocia­lista képviselő, Podolák György és Tóbiás József terjesztett az Országgyűlés elé - lehetővé tette, hogy a pártok az állami tulajdon­ban lévő Magyar Fejlesz­tési Banktól (MFB) ked­vezményes kölcsönöket vehessenek fel ingatlanvá­sárlásra. Az MDF kivéte­lével egyik parlamenti párt sem hozta nyilvánosságra, hogy mekkora hitelt vett fel, de a Nép­­szabadság 2008 novemberében azt írta, hogy az MSZP 723 millió forint kölcsönből kere­sett irodákat magának. Az MSZP bevételei utoljára 2007-ben ha­ladták meg a kiadásokat. A párt abban az évben adta el a főváros VIII. kerületében található Köztársaság téri központi székházát 1,2 milli­árdért egy izraeli idegenforgalmi­ ingatlanfej­lesztő cégnek, majd ebből 800 millió forintot költött a VI. kerületi Jókai utcai irodaházra. További kiadást jelentett, hogy az új székház felújítása alatt - az épületet 2009-ben adták át - az akkori pártelnök stábjának a Moszkva té­ren béreltek egy 1300 négyzetméteres irodahá­zat. Azóta folyamatosan veszteséget termel az MSZP. 2008-ban 700 milliót, 2009-ben 360 milliót, tavaly pedig több mint félmilliárdot. A 2010 júliusában megválasztott új pártel­nökség nehéz örökséget vett át, ám a helyzetet tovább súlyosbította, hogy a párt rossz válasz­tási eredményei miatt drasztikusan csökkentek az állami támogatások is. Míg az előző ciklus­ban az MSZP évi 953 millió támogatást kapott, tavaly már csak 674 milliót, idén pedig 521 milliót. Szintén megcsappantak a Gyurcsány Ferenc korábbi pártelnök által vezetett pártala­pítvány forrásai is - tavaly még 545 milliót, idén már csak 259 milliót kaptak -, miként a 188-ról 58 főre összezsugorodott frakció jutta­tásai is csökkentek. (hvg.hu)

Next