Háromszék, 2011. szeptember (23. évfolyam, 6378-6403. szám)
2011-09-01 / 6378. szám
VILAGFIGYELO RÖVIDEN : A szlovákok nem kérnek a bevándorlók értékrendjéből Jóváhagyta a szlovák kormány a 2020-ig érvényes bevándorlási politikai tervezetet. A dokumentumot ismertető belügyminiszter, Daniel Lipsic szerint az országnak nincs szüksége olyan bevándorlókra, akik más országban elkülönülnek vagy biztonsági kockázatot jelentenek. „A törvényes bevándorlókat üdvözöljük, de sem szokásainkat, sem értékeinket, sem hagyományainkat értük nem fogjuk megváltoztatni” — jelentette ki. A kormány elvárja, hogy a bevándorlók tiszteletben tartsák a szlovák értékeket, a tiszteletben tartás pedig azt jelenti, hogy nem alakítanak ki alternatív közösségeket. Elkészült az új oktatási törvénytervezet Megtárgyalta és jóváhagyta a magyar kormány tegnapi ülésén a köznevelésről - azaz a közoktatásról - szóló törvénytervezetét. A jogszabálytervezetet a jövő hét elején hozzák nyilvánosságra. A Magyar Nemzet tegnapi számában a birtokába került koncepció tartalmát ismertetve azt írta: bevezetik az egész napos iskolát az alsó és a felső tagozaton, mérsékelt pedagógusóraszám-emelést hajthatnak végre az iskolákban, és a jelenleginél jóval szigorúbb feltételekhez kötik az általános iskolai felső tagozatok működtetését. Megszorítások Portugáliában Portugáliában extra adót vetnek ki azokra a magánszemélyekre és vállalatokra, amelyek átlagon felüli jövedelemmel rendelkeznek - egyebek mellett ezt tartalmazza a kormány jövő évi költségvetési tervezete. A portugál pénzügyminiszter közölte: a legfelső jövedelmi kategóriában lévő, azaz évi 150 000 eurónál többet kereső magánszemélyek számára 2,5 százalék, az évi másfél millió eurónál nagyobb adóköteles jövedelemmel rendelkező vállalatok számára három százalék lenne a különadó. Vitor Gáspár tájékoztatást adott arról is, hogy az október közepén ismertetendő végleges költségvetési tervezetben olyan példa nélkül álló kiadáscsökkentési intézkedések lesznek, amelyekkel lényegesen mérsékelni tudják az államháztartás hiányát, és elnyerik az országnak 78 milliárd eurós mentőcsomagot adó hitelezők tetszését. A tervek szerint egyebek mellett felszámolják az ország kilencvennégy állami nagyvállalatának húsz százalékát, mivel ezek az ország hazai össztermékének tizenkilenc százalékát kitevő adósságot halmoztak fel az évek során. Csökkentik a közalkalmazottak létszámát, és fizetésüket legalább három évre befagyasztják. Emellett a portugálok a jóléti kiadások megnyirbálására és adóemelésre is számíthatnak, ami ellen máris felemelték szavukat a szakszervezetek, és október elejére tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba. Az MTI híreinek felhasználásával ____________________________szerkesztette: Farkas Réka 2011. szeptember 1.,csütörtök Szerbia: Egyet előre, kettőt hátra? Diszkrimináció Belgrádból Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke egy minapi interjúban kifejtette, hogy az elmúlt időben semmilyen változást nem észlelt Belgrád Vajdaság iránti viszonyában. Mindezt tetézi, hogy az érintett szereplők szinte semmit nem tudnak tenni a helyzet javítása végett: a korábbi vélemények, melyek szerint a Vajdaság viszi majd Szerbiát az unióba, sajnos életképtelenekliktusokba ütközik az elvileg nagyobb önállósággal bíró térség. Az elmúlt héten például arra derült fény, hogy az oktatási minisztérium nyomásgyakorlással kívánja elérni az iskoláknál a kis létszámú magyar osztályok összevonását — írja a Magyar Szó. Mindez minden hivatalos formát és szervet kikerülve telefonon keresztül történik, noha a kisebbségi oktatásért az adott közösség nemzeti tanácsa, ebben az esetben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) illetékes az ügyben. Minekutána az MNT javaslatára a tartományi tanács jóváhagyta a kis létszámú osztályok indítását, más szerv ezt nem kérdőjelezhetné meg. Az oktatás racionalizálására hivatkozó minisztériumnak eddig természetesen nem jutott eszébe a kis létszámú szerb osztályok összevonása... Tudatlanságból eredő kirohanások? Nem problémamentes a helyzet a mindennapi emberek szintjén sem. Habár a legtöbb vajdasági közösség büszke multikulturalitására, többnemzetiségű és több felekezeti mivoltára, a gyűlöletbeszéd és a nemzetiségieket ócsároló falfirkák ma sem ismeretlenek. Nagybecskereken még Szent István ünnepe előtt dobtak be a református egyházközség postaládájába egy a magyarok felé intézett fenyegetést, mely kilátásba helyezte elüldözésüket is. Noha az államalapítás ünnepét sikerült méltó módon megtartani a délvidéki magyarok körében is, a rá következő héten Halál a magyarokra! és egyéb gyűlöletszító mondatok kerültek fel egy újvidéki társasház falára. Az épület lakói eleve több nemzetiséghez tartoznak, és komoly aggodalmaknak adtak hangot. Egeresi Sándor, a vajdasági képviselőház elnöke is elítélte a történteket, és maga ment ki a belügyminisztérium egyik képviselőjével a falfirkát lefesteni (felvételünk). Ez azonban csak felületi kezelés... Amint arra a képviselőház elnöke is emlékeztetett, a Vajdaság esetében különösen veszélyes a gyűlöletbeszéd, a gyűlöletszítás és ennek mindenfajta megnyilvánulása. Kár, hogy az ehhez hasonló esetek sosem kapnak nemzetközi visszhangot, pedig jelentőségük nem törpül el a koszovói incidensek mellett. (kitekinto.hu) ■ késleltetett vagy ki nem fizetése, de más területen is konf Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy Szerbia csak az elvek szintjén próbál megfelelni az unió elvárásainak, míg a gyakorlat még mindig komoly problémákat és veszélyeket mutat, legyen az az autonómia letörése kormányzati szinten vagy gyűlöletkeltés a mindennapi életben. Bár Angela Merkel múlt Az elsődleges probléma a heti szerbiai látogatásán első tartománynak járó péntek sorban a koszovói probléma megoldását hangsúlyozta az ország EU-integrációjának elsődleges feltételeként, nem lehet szó nélkül hagyni az egyre romló vajdasági helyzetet sem. Látszólag a vajdasági autonómia létrehozása példa nélküli a Kárpát-medencében, gyakorlatilag azonban súlyos paralízisben szenved - kezdve az országos politika szintjétől a mindennapi emberekig. Duna TV: nem tudtak vezérigazgatót választani A Duna TV vezérigazgató-jelöltjeként sem Amin Zoltán, sem Gazsó L. Ferenc nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának tegnapi ülésén, így a testület nem választott vezérigazgatót - közölte a kuratórium elnöke. Balogh László elmondta: a nyolctagú tot a közszolgálati médiumok vezérigaztestület zárt ülésen, titkos szavazással gató-jelöltjeire. A tanács múlt héten sordöntött a Nemzeti Média- és Hírközlési hősséggel vette napirendre a szavazást a Hatóság Médiatanácsa által javasolt két jelöltek személyéről, hogy az új vezérjelöltről. A médiatörvény szerint a közigazgatót a kuratórium mielőbb megv aszolgálati Közalapítvány kuratóriumának laszthassa. A médiatanács Amin Zoltánt, döntése előtt a médiatanács tehet javasla- a Duna TV mostani szolgáltatási vezérigazgató-helyettesét, illetve Gazsó L. Ferencet, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közéleti- és dokumentumműsorok főszerkesztőjét, a Magyar Rádió Zrt. Kossuth adójának intendánsát javasolta vezérigazgató-jelöltnek. Balogh László elmondta még: a kuratórium jövő szerdán ül össze ismét, így ekkor tud a médiatanács esetleges jelöltjeiről dönteni. Csődközelben az MSZP: rezsihátralék, leépítés, irodabezárás Képtelen úrrá lenni anyagi nehézségein az évek óta súlyos vesztességet termelő, eladósodott Magyar Szocialista Párt (MSZP). Az elnökség jelentősen csökkentette a helyi alapszervezetek támogatását, drasztikus leépítést követően pedig arra ösztönzik a fővárosi és vidéki apparátust, hogy adják bérbe irodáikat. A pécsi székházban már egy diszkó működik. A hvg.hu több forrásból is megerősített információi szerint a korábbi elbocsátások és megszorítások ellenére az MSZP továbbra sem képes egyensúlyba hozni a költségvetését. Úgy tudják, a pénzügyeket kezelő pártvezetők tavaly már felmérték az MSZP által használt ingatlanokat, és terveket készítettek - a költségek csökkentése, illetve a bevételek növelése érdekében - esetleges hasznosításukról, ám ezt a helyi szervezetek többsége elutasította, mert attól tartottak, hogy ezzel végleg elveszítenék a kapcsolatot a választóikkal. „Drasztikus elbocsátási hullám volt a pártban. Át kellett értékelni a működést, hiszen a tavalyi országgyűlési választások után megfeleződött az MSZP állami támogatása” - beszélt az anyagi gondokról a hvg.hu-nak Tukacs István, a párt pénzügyi ellenőrző bizottságának elnöke. A párt egyik, neve elhallgatását kérő fővárosi politikusa azt mondta, a tavalyi választá-Az MSZP új székháza - 800 milliós kiadások után „megindult a puhatolózás, hogy milyen a kerületi irodák kihasználtsága, összébb tudunk-e húzódni, esetleg el lehet-e valamelyiket adni vagy kiadni bérbe”. A politikus szerint a kerületi vezetők „hamar kapcsoltak”, és „egy emberként” tiltakoztak az értékesítés ellen. A székházak üzemeltetése mellett az ingatlanvásárlásra korábban felvett hitelek is komoly terhet jelentenek a pártkasszának. Négy évvel ezelőtt egy törvénymódosítás - melyet két szocialista képviselő, Podolák György és Tóbiás József terjesztett az Országgyűlés elé - lehetővé tette, hogy a pártok az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) kedvezményes kölcsönöket vehessenek fel ingatlanvásárlásra. Az MDF kivételével egyik parlamenti párt sem hozta nyilvánosságra, hogy mekkora hitelt vett fel, de a Népszabadság 2008 novemberében azt írta, hogy az MSZP 723 millió forint kölcsönből keresett irodákat magának. Az MSZP bevételei utoljára 2007-ben haladták meg a kiadásokat. A párt abban az évben adta el a főváros VIII. kerületében található Köztársaság téri központi székházát 1,2 milliárdért egy izraeli idegenforgalmi ingatlanfejlesztő cégnek, majd ebből 800 millió forintot költött a VI. kerületi Jókai utcai irodaházra. További kiadást jelentett, hogy az új székház felújítása alatt - az épületet 2009-ben adták át - az akkori pártelnök stábjának a Moszkva téren béreltek egy 1300 négyzetméteres irodaházat. Azóta folyamatosan veszteséget termel az MSZP. 2008-ban 700 milliót, 2009-ben 360 milliót, tavaly pedig több mint félmilliárdot. A 2010 júliusában megválasztott új pártelnökség nehéz örökséget vett át, ám a helyzetet tovább súlyosbította, hogy a párt rossz választási eredményei miatt drasztikusan csökkentek az állami támogatások is. Míg az előző ciklusban az MSZP évi 953 millió támogatást kapott, tavaly már csak 674 milliót, idén pedig 521 milliót. Szintén megcsappantak a Gyurcsány Ferenc korábbi pártelnök által vezetett pártalapítvány forrásai is - tavaly még 545 milliót, idén már csak 259 milliót kaptak -, miként a 188-ról 58 főre összezsugorodott frakció juttatásai is csökkentek. (hvg.hu)