Háromszék, 2011. október (23. évfolyam, 6404-6421. szám)
2011-10-10 / 6411. szám
Makovecz Imre emlékezete Vargyason Szombat délután, amikor Budapesten Makovecz Imre élettelen testét a földbe helyezték, Vargyason a református templomban is rá emlékeztek. Felelevenítették sziklaszilárd jellemét, a nemzeti ügyek iránt való elkötelezettségét és önzetlen emberi mivoltát. A templom udvarán a mesterépítész emlékét őrző kopjafa avatásán kiderült, nem akkor járt először Vargyason, amikor felkérték, hogy a kis református gyülekezet számára készítse el a templom tervrajzát: ötvenöt esztendeje, október elején két barátjával együtt kopogott be az akkori unitárius lelkész, Dimény András otthonába, majd két nap múlva távozásukkor - a vendégkönyvi bejegyzés tanúsága szerint - azt ígérte, vissza fog még ide térni. (folytatása a 2. oldalon) Lehullt az első hó is SZEKERES ATTILA A nyárias idő hirtelen téliesre váltott. Az idén igen hosszúra nyúlt vénasszonyok nyara végén, pénteken még gyönyörű időnk volt. Szombat reggel is sütött a nap, aztán beborult, az idő lehűlt, esett az eső. Tegnap hajnalra már hó is hullt, néhol meg is maradt, például a Bodza-vidéken. A meteorológusok télies időre számítanak, főleg a Bodza-vidéken. Ma a leghidegebbet, mínusz 6 fokot a Lakócára jósolják, de reggelre a teljes megye területén fagypont alá süllyed a hőmérséklet, viszont délre felenged. A legenyhébb idő Baráton várható. Bálványosi táj tegnap A BORVÍZ ÚTJA Felavatták az oltszemi kezelőközpontot Elsőnek készült el az a kezelőközpont, amely az Olt bal oldali lankájában, az Oltfej egyik gyógyvizekben gazdag övezetében fekszik. A pénteki avatóünnepségen Fodor István, Bodok község polgármestere köszöntötte a jelenlevőket, kérte az oltszemieket, hogy legyenek őrzői, védelmezői ennek a rendezett környezetű gyógykezelőhelynek, s mert a majd kezelésre érkezők szállást is keresnek, törekedjenek arra a helybeliek, hogy alkalmas körülményeket tudjanak teremteni a pénzt hozó gyógyturizmus számára. „Válságban is lehet gyarapodni, lehet pénzt szerezni, ha van jó elképzelés és bátor helyi vállalkozó, aki azt megvalósítja. Gondoskodni fogunk arról, hogy szakorvosi irányítás és javallatok alapján működhessen ez az egység, ha lehet, egységes módon (a gyógytényezők típusától függően) a hamarosan elkészülő többi kezelőközpontok is” - mondta megnyitóbeszédében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. (folytatása a 2. oldalon) A SZERZŐ FELVÉTELE ■.KISGYÖRGY ZOLTÁN IMÁRÓL HOLNAPRA • Bűnös hallgatás Jogosan emel szót a romániai igazságszolgáltatásban a nemzetiségi ügyekben alkalmazott kettős mérce ellen Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, noha az újabb zászlóbotrány kétségkívül olyan hálás téma, amelyet választási célokra remekül ki lehet aknázni — kitetszik ez a baráti polgármesterre való utalásból is —, annál is inkább, mert kormányzati szerepvállalása miatt az RMDSZ fölöttébb visszafogott a magyar ügyekben. A Lábas Házról levett román trikolór és a kökösi emlékmű meggyalázásának párhuzamba állítása önmagában is eléggé beszédes, hűen tükrözi, miként értelmezik a nemzeti szimbólumokhoz való viszonyulást a romániai hatóságok: a piros-sárga-kék lobogó eltávolítását a legsúlyosabb pénzbírsággal büntetik, Gábor Áron sírjának levizelése viszont csak afféle ittas túlkapás az ügyészek szerint. A példákat tovább sorolhatnánk, hogy csak a közelmúlt történéseiből említsünk néhányat: hasonló magatartást tapasztaltunk a könyvtár-igazgatói versenyvizsgáról szóló ítéletben, a Székelyföld-tábla eltávolításáról szóló végzésben, de ide sorolhatjuk az illyefalvi címer esetét, amelynek leírásából kiiktatták a Székelyföld kifejezést vagy akár a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása ügyében indított bűnvádi eljárást. Ebből is meglátszik, nem új keletű a jelenség, hanem az államnacionalizmus, a homogenizációs, asszimilációs gyakorlat továbbéléséről van szó, amely a legeurópaibb álarc mögül is minduntalan felsejlik valamennyi román pártban és megnyilvánul az állami szervekben. Antal Á Árpád jogos felvetésével is mindössze az a gond: maga az RMDSZ legitimizálja ezeket az obskúrus nemzetállami törekvéseket azzal, hogy jó ideje szinte valamennyi román kormánypárt „ lojális " partnere. Pedig maguk is meggyőződhettek, feltétlen hűségük ellenére egyetlen román kormányerő sem bízott rájuk állami szempontból stratégiai fontosságú ágazatokat. Romániának nem volt és vélhetően nem is lesz magyar belügy-, külügy-, igazságügyi minisztere, a kulturális tárcát is csak fogcsikorgatva adták magyar kézbe, az elrománosítás egyik fő eszközének számító, a „ hagymakupolás” honfoglalást lebonyolító ortodox egyház felügyeletét például kivonták az RMDSZ-es művelődési miniszter irányítása alól. A szövetség azonban mintha nem venne tudomást erről. Ha ekként, büszkén őrködnek úgymond az ország politikai stabilitása fölött, s rágják a gazdáik által odavetett csontot - melyet éppen hallgatásukért kapnak. Farcádi Botond