Háromszék, 2012. január (24. évfolyam, 6480-6503. szám)

2012-01-04 / 6480. szám

H VILÁGFIGYELŐ áromszél! F röviden ! Az államadósság aggasztja a Jobbikot A Jobbik az államadósság alakulása miatt felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hívja össze válságtanács­kozásra a parlamenti pártok frakcióvezetőit és szakértőit. Volner János, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szerint a Magyar Nemzeti Bank friss jelentéséből kiderült, hogy a GDP-arányos magyar állam­adsisság 82,6 százalé­kos szintre kúszott fel, ezzel tizenhat éves rekord dőlt meg. „Várhatóan sem a hazánk további eladósodásához és gyar­mati függéséhez vezető új IMF-hitel, sem pedig a jegyban­ki devizatartalék kormány általi felélése nem fogja megol­dani Magyarország költségvetési problémáit, ezért nem lesz más megoldás, mint a magyar gazdaságot megnyomo­rító államadósság átütemezése” - állítja a politikus. Gasparovic: magyar kártya nincs Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök szerint bár bizonyos területeken zavartalan Szlovákia és Magyarország együttműködése, mégis hazudnánk magunknak, ha azt állí­tanánk, hogy nincs a felek között semmilyen probléma. A vitás kérdéseket, melyeket a szlovák-magyar vegyes bi­zottságoknak kellene megoldaniuk, szerinte racionálisab­ban kellene kezelni. Budapest a kettős állampolgársággal kapcsolatos elképzelését rossznak nevezte. Azt állította, hogy erre a nemzetközi szokásjog szerint nincs példa. Szlovákia a magyar jogszabályra saját állampolgársági tör­vénye módosításával reagált. Ennek alapján elveszíti szlo­vák állampolgárságát az, aki önként kérelmezi egy idegen ország állampolgárságát. Gasparovic úgy véli: a kialakult helyzetet úgy kellene megoldani, hogy Magyarország meg­szünteti a saját törvényét, majd ezt teszi Szlovákia is. „Amíg nem lesz eltávolítva az a probléma, amely beavat­kozik a mi (szlovák) jogrendünkbe, addig nehéz lesz meg­egyeznünk” - jelentette ki Gasparovic. Az államfőt dühíti az a vélemény is, hogy a szlovákok azok, akik előhúzzák a magyar kártyát. Véleménye szerint ez épp fordítva van. „A magyarok húzzák elő a szlovák kártyát, mert az ő részükről jönnek mindig olyan kezdeményezések, melyekre kötele­sek vagyunk reagálni. Tehát a magyar kártya fogalom ne­kem nem ül, inkább szlovák kártyáról van szó” - mondta a szlovák köztársasági elnök. Újabb állampolgárság-megvonás Újabb szlovákiai magyar közölte, hogy a magyar ál­lampolgárság felvétele miatt a hivatalok személyi iratai leadására szólították fel. Fehér István révkomáromi tanár­ral, bár nem töltötte ki a nyomtatványt, melyben lemond szlovák állampolgárságáról, a városi hivatal lakosság­nyilvántartó osztálya telefonon közölte: a nyitrai körzeti hivataltól értesítést kaptak, töröljék a lakossági nyilvántar­tásból, mert elvesztette a szlovák állampolgárságát. Fehér István úgy ítéli meg, ha többen mernék magyar állampol­gárságukat vállalni, nehezebb lenne az állam dolga. „Mi fizetjük az adót, nem kell félnünk, nem vagyunk bűnözők, csak olyan emberek, akik élni kívánnak szlovák állampol­gárként a jogaikkal ebben az országban” - hangsúlyozta Elhunyt Garas Dezső­ Hetvenhét éves korá­ban, hosszan tartó betegség után december 30-án, pén­teken elhunyt Garas Dezső - közölte a színész család­ja és a Nemzeti Színház. A Kossuth-díjas színművészt, a Nemzet Színészét, a Nemzeti Színház társulatá­nak tagját január 11-én bú­csúztatják a Farkasréti te­mető Makovecz-termében. Drámákban és vígjátékok­ban, súlyos veretű, nehéz szerepekben csakúgy, mint könnyed vagy groteszk komédi­ákban kiváló alakítást nyújtott. 1963-ban és 1965-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1978-ban érdemes művész, 1983- ban kiváló művész lett, a Kossuth-díjat 1988-ban kapta meg. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjé­nek kitüntetettje lett 1995-ben, 2000 augusztusában a Nemzet Színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike volt, 2004-ben kapta meg a Budapest díszpolgára címet. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Váry O. Péter 2012. január 4., szerda TÜNTETÉS AZ OPERAHÁZNÁL Az alaptörvény és a sarkalatos törvények visszavonását követelték Az alaptörvény és a sarkalatos törvények visszavonását követelték az ope­raház közelében hétfő este a civil szervezetek és „demokratikus ellenzéki pártok” szervezésében tartott budapesti demonstráció résztvevői, köz­tette­­­nül azelőtt, hogy a dalszínházban ünnepi gálaestet rendezett a kormány az alaptörvény hatálybalépése alkalmából. Az operaháznál ellentüntetést is szerveztek, amelyre egy szélsőjobboldali portál hívott fel, ehhez csatlakozott a Magyar Gárda jogerős betiltása után újjászerveződött Új Magyar Gárda. A civilek és „demokratikus ellenté­­ten vannak”, a „higgadtabb” becslések 5000-8000 résztvevőről szóltak. A hét­fői nap üzenete a miniszterelnök szóvi­vője szerint az, hogy Magyarország demokrácia, jogállam, szabad ország. A lényeg - folytatta -, hogy mindenki el­végezhesse a munkáját: a kormány munkája az ország megújítása, amely­nek egyik fontos állomása az új alaptöl­ki pártok­ több tízezer résztvevő jelen­létében tartott demonstrációján részt vett mások mellett Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője, Nyakó István, Szekeres Imre és Szanyi Tibor szocialista képviselő, Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyet­tese és Bokros Lajos, az MDF európai parlamenti képviselője. Ott volt a tüntetésen Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a Demokra­tikus Koalíció vezetője. Az ellentüntetők között megjelent Bertha Szilvia, a Jobbik országgyűlési képviselője. A tüntetők és ellentüntetők között vol­tak összeszólalkozások, de további konfliktust nem tapasztaltak. Több­ször felhangzott a tünte­tők részéről, hogy Orbán, takarodj!, erre az ellen­tüntetők Gyurcsány, takarodj! felkiál­tással válaszoltak. A demonstrálók a gálaest vendégeit fütyüléssel és bekia­bálásokkal fogadták. Többször skan­dálták a vendégek távozásakor is: Diktátor!, Szégyelld magad!, Orbán, takarodj! A gálaest vendégei a dalszín­ház oldalbejáratain át távoztak. Ámon Betti, a Duna Televízió Kikötő című kulturális műsorának korábbi főszer­kesztője, a rendezvény moderátora azt mondta: a civilek demonstrációján mintegy százezren gyűltek össze. Szijjártó Péter szerint „nyilván ők sem gondolták komolyan, hogy százer­vény, a kabinetnek pedig az volt a fel­adata, hogy azt méltó módon „útjára bocsássa”. Másoknak pedig az volt a munkájuk, hogy elmondják kifogásai­kat - fűzte hozzá. Szijjártó Péter kér­désre közölte: Orbán Viktor miniszter­­elnök érkezése az operaházba és távo­zása onnan az előzetes terveknek meg­felelően történt, ugyanazon a Dalszínház utca felőli bejáraton keresztül. A Fidesz szerint világossá vált: míg a nemzeti ügyek kormánya az emberek felhatalmazása alapján kijavítja a Gyurcsány-korszak hibáit, addig „az országot tönkretevő gyurcsányi gyűlö­letkeltők” rendetlenséget, káoszt csi­nálnak és törvénytelenségre buzdíta­nak. Selmeczi Gabriella, a kormánypárt szóvivője közleményében úgy fogal­mazott: az nem demokrata, aki szerint csak akkor van demokrácia, ha ő van hatalmon, ideje lenne, hogy a szocialis­ták is elfogadják az emberek döntését. Az MSZP szerint öntudatra ébredtek az emberek hétfőn, és az operaház előtt „százezer torokból” kérték a magyar köztársaság helyreállítását, miközben „a rezsim összecsinálta magát”, lehaj­tott fejjel, „esetenként alagutakba, csa­tornákba bújva menekült” - mondta tegnap Szanyi Tibor, a szocialista párt elnökségi tagja és ország­­gyűlési képviselője, aki a rendőrség vezetői szemére vetette, hogy nem voltak képesek megőrizni az ope­raház előtti ellenzéki tün­tetés békességét, mivel szerinte a hatóságok hibája miatt „egyértelműen neo­náci, fasisztoid suhancok” támadhattak a demonstrá­­lókra. Szanyi Tibor azt mondta, a kötelezettségü­ket hétfőn elmulasztó, a „neonáci tüntetőkről” tu­domást sem vevő rendőr­ségi vezetőket a „hamarosan helyreálló magyar köztársaság” jogszabályai alap­ján vonják majd felelősségre. A tájékoztatón szintén részt vevő Nyakó István, az MSZP-frakció tagja közölte: a rendőrség hétfőn egy jól lát­ható, „harci díszbe öltözött, zárt alak­zatban, egyenruhában és nyilas zászló alatt vonuló csapatot nem vett észre”. Mint mondta, ezek az emberek a ren­dezvény végén „ismert potentátokra vadásztak”, és keresték azokat az egyébként békésen tüntetőket, akik valamilyen demokratikus pártnak a jelvényeit viselték. Az előttünk álló új esztendő, 2012 a remény éve lesz! - jelentette ki újévi beszédében Schmitt Pál köztársasági elnök. Január 1-jétől érvénybe lépett Magyarország új alaptörvénye, amelynek értelmében az ország neve Magyar­­ország, de államformája köztársaság. • Az új alkotmány előtt tisztelgő ünnepléssorozat január 2-án a Magyar Nemzeti Galériában a Hősök, királyok, szentek című kiál­lítással kezdődött. Megnyitóbeszédében Orbán Viktor méltatta az új alkotmányt, amelynek életbeléptetésével húsz év után befejeződött az átalakítás folyamata, a rend­szerváltás, és új időszámítás kezdődik, hiszen a példátlan erejű gazdasági válságra Magyar­­ország az új alaptörvénnyel - év­ezredes függetlenségi harcainak betetőzéseként - csattanós választ adott. Este az operaház gálaműso­rán a köztársasági elnök méltatta az új alkotmányt, „amely­ből lelki, szellemi, gazdasági megújulásunk sarjadhat”. • Közben az operaház előtt és a környező utcákban több tíz­ezres tömeg tüntetett, ahogyan Maj­tény­i László volt adat­védelmi biztos kifejtette, „a köztársaság és alkotmányos jogaink védelmében”. • A tüntetésen csak a civil szerve­ződések képviselői és a szakszervezeti vezetők beszéltek... • Jelen voltak az ellenzéki pártok is, láthatóan az MSZP és a belőle kiszakadt, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezette Demokratikus Koalíció meg szerette volna lova­golni a civil mozgalmak gerjesztette társadalmi elégedet­lenséget, viszonylag rövid idő alatt megfeledkezve arról, hogy azt a kilátástalannak tűnő gazdasági helyzetet - ame­lyet megnehezít az ország hihetetlen mértékű eladósodása -, amellyel ma az Orbán-kormány küzd, az ő nyolcéves felelőtlen kormányzásuk idézte elő. • De a legújabb fel­méréseket figyelve világosan látszik, hogy a választók ilyen gyorsan azért nem felejtenek. Hiába veszített a Fidesz, az ellenzéki pártok ebből semmit nem profitáltak, csak a Jobbik kelet-magyarországi népszerűsége növekedett... • A munkatörvénykönyv igazságtalanságai miatt megújuló szakszervezetek, a sajtószabadság védelmében fellépő ci­vil mozgalmak és a mai ellenzéki pártok egységes fellépé­se előtt tehát vannak akadályok... • Néhány hete a közté­vé egyik híradójában kitakarták a Tőkés Lászlóval együtt szereplő volt főbírót, Lomnici Zoltánt. • Az eset nagy bot­rányt keltett, a tévészakszervezet egyik vezetője éhségsztrájkba kez­dett, leváltottak néhány szerkesz­tőt, de arra, hogy a retusálásra ki adott utasítást, nem derült fény. Az eset újabb lehetőséget teremtett a Magyarországot az utób­bi időben állandóan bíráló világsajtónak arra, hogy újra megkérdőjelezze a magyar sajtószabadságot. • S nemcsak a média, a politikusok is akcióba léptek az új alkotmány, néhány sarkalatos törvény visszavonását kérve. Barroso, az Európai Bizottság elnöke, majd Hillary Clinton ameri­kai külügyminiszter is levelet írt Orbán Viktornak, s a fran­cia külügyminisztérium is tiltakozott. • Mindez nehezíthe­ti a Nemzetközi Valutaalappal január 11-én kezdődő tár­gyalásokat. Nem lesz könnyű dolga Fellegi Tamás tárca nélküli miniszternek, hiszen csak akkor kaphat a több inté­zet által is bóvli kategóriába minősített magyar gazdaság hitelt, ha sikerül meggyőznie partnereit egy tartós, kiszá­mítható adó- és fejlesztési politikáról, mellyel visszasze­rezheti a piacok megingó bizalmát. Magyar tükör Bogdán László rovata

Next