Háromszék, 2012. január (24. évfolyam, 6480-6503. szám)
2012-01-14 / 6489. szám
BASESCU MEGHÁTRÁLT Visszavonták DEMETER J. ILDIKÓ Az egészségügyi törvénytervezet visszavonását kérte tegnap Traian Basescu államfő Emil Boc kormányfőtől, miközben Temesváron, Szebenben és Brassóban is nagy számban tüntettek a kedden lemondott Raed Arafat államtitkárral szolidaritást vállalók. Bukarestben az esti órákban mintegy 1500 tiltakozó verődött össze spontán módon, és egyre hangosabban fejezte ki elégedetlenségét a kormánnyal és az államfővel, majd elindultak a Cotroceni-palotához. (folytatása a 2. oldalon) MÁRTON ÁRPÁD A VÁLASZTÁSOKRÓL •z etnikai arámpssá 1 0 FARKAS RÉKA A jelenlegi választási rendszerben nem megvalósítható az Erdélyi Magyar Néppárt által javasolt „szabad verseny”, az etnikai arányosság csak más megoldás révén érvényesíthető — fejtette ki Márton Árpád képviselő, az RMDSZ egyik választási szakértője. A Toró T. Tibor által meg- kisebbségeknek, ezt követőfogalmazott javaslat arányosan pedig lehetne versenyezválasztási rendszer esetén ms ezekért a helyekért - maalkalmazható lenne, amikor gyalázta Márton Árpád. A minden párt listákkal száll másik lehetőség, ha számolna harcba egy adott számú ország - például Szerbia - mandátumért. Meghatározó példáját követve eltörölnék ható lenne tehát a párlamén- a bejutási küszöböt a nemei helyek száma - mindketzeti kisebbségek számára, vagy akár csak az egyik ház amennyi mandátumot megesetében - illetve az, hogy szereznek, annyi jár nekik, hány képviselőt, és (vagy) függetlenül attól, hogy elszenátori tisztség jut a ma érik vagy sem az országos öt gyarság és a más nemzeti százalékot. (folytatása a 2. oldalon) NAGYAJTÁN HECSER LÁSZLÓ Nagyajta polgármestere, Bihari Edömér visszaállíttatta a sokat támadott, majd a brassói táblabíróság ítélete miatt augusztusban le is bontott Székelyföld-táblát. Az elöljáró szerint megtehették, hiszen a táblát a megyei tanács a községnek ajándékozta, ők pedig minden feltételt teljesítettek, lépésük tehát legális. (folytatása a 3. oldalon) FELVÉTSZE MAGYARORSZÁG KULTURÁLIS KOORDINÁCIÓS KÖZPONTJA Nem könnyű a dolga a Magyarország Kulturális Koordinációs Központját tavaly szeptember óta irányító Lakatos Mihálynak, hiszen ez az időszak nem kedvez a művelődési rendezvények szervezőjének: sem a sok, sem a nagyívű programokra nincs lehetőség. De „a lángot őrizni kell, míg szebb idők jönnek” - fogalmazott, s nehézség ide, pénzhiány oda, elkezdte szervezni azt a sajátos rendezvényfolyamot, mit csak egy magyarországi kulturális iroda lehetőségeit kihasználva kínálhat Székelyföld magyarságának. Magyarország Kulturális Koordinához partnereket tudott felsorakoztatni, a diós Központja (MKKK) idei programjait L. Simon László tegnap esti könyvbemutatójával kezdte, jellemzője - s a továbbiakban is ezt az elvet érvényesíti az iroda -, hogy az esemény szervezésetegnapihoz éppen a Székely Nemzeti Múzeum mellett Kovászna Megye Tanácsát és az Erdélyi Magyar Írók Ligáját. Sorrendben a következő rendezvény a Magyar Kultúra Napjára esik, hagyományossá lett immár, hogy az MKKK kiveszi részét a január 22-i ünnepség szervezéséből. Ezúttal az eleinte egy szegedi könyvkiadó és egy felvidéki költő bemutatkozására tervezett est három programpontosra duzzadt. Hidán Csaba László történésznek a honfoglalás korát szemléltető-ismertető előadásával A magyar nemzet története előadás-sorozat kezdődik még januárban, ez már az MKKK hosszú távú tervének egyik alappillére. (folytatása a 3. oldalon) «IIVÁRY O. PÉTER ALBERT LEVENTE FELVÉTELE MÁRÓL HOLNAPRA Tenni Tőkés László javaslatának megvalósítása a kockázat nélküli politikai pluralizmus megteremtéséhez vezetne - értékelte egy elemző azt követően, hogy egy héttel korábban az EP-képviselő Traian Basescu államelnök támogatását kérte az etnikai arányosság elvének érvényesítéséhez. Azaz egyértelműen a romániai magyar közösség javát szolgálná, esélyt adna demokratikus berendezkedésének megerősítésére anélkül, hogy veszélybe sodorná a mindenkori bukaresti képviseletet. Nem kell csodálkoznunk azon, hogy román részről fanyalgást, sőt, némelyekből heves ellenérzést váltott ki az ötlet. Tudják, biztonságosabb, ha van magyar képviselet a román parlamentben, és sok támadási lehetőség kivédhető, ha a hatalomba is beengedik, mégis nagyon szívesen szabadulnának a magyaroktól. Még úgy-ahogy, szót értenek azokkal, akikkel két évtized során nemcsak a politizálásban, de sok esetben az üzleti világban is összefonódtak, de hallani sem akarnak az általuk radikálisnak nevezett követelőzőkről, akik mindenféle autonómiákat, pluszjogokat akarnak, nehezen kezelhetőek, nem zsarolhatóak. Nem kívánják sem a magyar közösség demokratizálódását, sem megerősödését, ha tehetnék, kipucolnának minket az országból. Érdekes azonban, hogy a „nagy testvér”, az RMDSZ ugyanolyan lekezelően, ironikusan viszonyult az elképzeléshez, mint a román politikusok. Kelemen Hunor sci-fibe illő ötletnek nevezte, s populista kísérletnek titulálva fölényesen leseperte anélkül, hogy lényegéről bár szót ejtett volna. Márton Árpád már jogászi érveket felsorakoztatva magyarázta, miért nem lehet megvalósítani az elképzelést. Ő két járható utat is említ ugyan, ám mindkettőről kiderül, jelenleg szóba sem jöhetnek, különben is, már megszületett az egyezség, hogy s mint zajlanak majd a választások, nem lehet most új ötletekkel előállni - derült ki szavaiból. Az RMDSZ ebben az esetben is, mint már annyiszor, érdekvédelmi szövetség helyett pártként viselkedik. Saját hasznára valónak véli a jelenlegi rendszert, és bízik benne, a képviselet elvesztésével való riogatás - ez mutatkozik legjelentősebb és leghatásosabb kampányérvüknek - még mindig elegendő lesz az ötszázalékos küszöb eléréséhez. Nem hajlandóak osztozni a hatalmon, így előre menekülnek, és mindent vagy semmit alapon játszanak. Ha bejön a számításuk, az ellenzéki szerveződések eltörpülnek, ha oda lesz a képviselet, lehet majd Tőkésékre, Szász Jenőre mutogatni. Ha valóban a magyar közösség érdeke, java lenne a fontos Kelemenék számára, legalább megfontolták volna Tőkés László felvetését, érdemi érvekkel, nem gúnyolódással vagy jogi csűrés-csavarással viszonyultak volna hozzá. Esélyt adtak volna, hogy bebizonyosodjék, az egység mítosza pluralizmusra váltva nem bukásunkat, hanem gyarapodásunkat hozhatja. Farkas Réka