Háromszék, 2012. március (24. évfolyam, 6529-6555. szám)
2012-03-26 / 6550. szám
A Reflex idegenforgalmi vetülete MINCZES LÁSZLÓ A Reflex színházi fesztivál nemcsak kulturális értelemben emeli Sepsiszentgyörgy, Háromszék és Székelyföld rangját, ismertségét, hanem idegenforgalmi szempontból is jelentős. Egyrészt az ide érkezők viszik a térség jó hírét, a rendezvény hírnevét a világ jelentős kultúrcentrumaiba, másrészt növelik az itteni szolgáltatók bevételét. A Reflex két hete alatt háromszáznyolcvan, különféle társulatokhoz tartozó színművész, rendező, színházi személyzet fordul meg Sepsiszentgyörgyön, rajtuk kívül mintegy százfős a médiapartnerek, újságírók, kritikusok, szakírók, más színházaktól érkezők csapata, így hozzávetőleg félezerre tehető a fesztiválon részt vevő, teátrumhoz közvetlenül kötődők száma - magyarázta érdeklődésünkre Pál Attila, a fesztivál koordinátora. Noha nehéz pontosan rögzíteni a számokat, a valószínűsített nézőszámot négyezerre becsülték, ezt már túllépték, a tapasztalat azt mutatja, jórészt mindenkinek sikerült bejutnia az előadásokra. További hétezer fősre becsülik azokat az érintetteket, akik ugyan nem jönnek előadásokra, de a kísérő rendezvények iránt érdeklődnek, emiatt egy részük a továbbiakban potenciális színházlátogatónak számít, ezért ők jelentik a „legérdekesebb réteget”. (folytatása a 3. oldalon) Reflex és tavasz: pezsgő hangulat LEADER-PROGRAM Ismét próbálkoznak A BOKOR GÁBOR Másodszorra is megpróbálja elnyerni a támogatott státuszt a Progresszió LEADER-akciócsoport. Tavalyi pályázatuk 83 pontot összesített, a további lehetséges pontokat többek között a nők és fiatalok által vezetett szervezetek, a szomszédos megyékkel való kapcsolattartás hiánya miatt veszítették el, de gondjaik adódtak a terület nagyságával, a részt vevő települések összlakosságának számával is. Az akciócsoport tagjai lódik be Kommandó, elvinak képviselői a zágoni beleegyezését adta Szitapolgármesteri hivatalban bodza és Dobolló község tanácskoztak nemrég. Az is. Az akciócsoport tévéalapító önkormányzatok kenységét továbbra is Kis mellett - Zágon, Barátos, József zágoni és Fodor Nagyborosnyó, Maksa, Imre illyefalvi polgármes- Réty, Uzon, Kökös, Illye- tér irányítja. falva - új tagként kapcsol (folytatása a 3. oldalon) Mikós leltár: megvalósulások és ígérgetések Kiegészítőkre váró ékszerdoboz: így nevezték legfőbb működtetői, a tanárok tavaly szeptember végén a Székely Mikó Kollégium frissen átadott sportcsarnokát. Megnéztük, fél év alatt mit sikerült javítani, csinosítani a nagy reményekkel várt létesítményen. A tanévkezdés nagy szenzációjának számított, a diákok azonban csak október végén vehették birtokukba a Mikó és a Református Kollégium szinte teljes egészében regionális fejlesztési alapokból épült sportcsarnokát. Mint kiderült, a késlekedést és néhány kivitelezési, illetve felszerelési hibát az időszűke miatti egyeztetési problémák okozták. A három szinten több mint háromezer négyzetméternyi hasznos felület a két tanintézmény közel 1700 diákjának testnevelését és művelődési tevékenységét hivatott szolgálni. Kezdjük lentről: az alagsorban lévő rendezvénytermet próba- és előadóteremnek, illetve ötszáz fős konferenciateremnek szánják. A rendezvényterem minőségi kialakítására szeptemberben személyes garanciát vállalt Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese. Nos, azóta beszerezték az ötszáz fő leültetésére szánt székeket, és helyére került az annak idején az illyefalvi templomnak adományozott svájci orgona is. Színpad is van, igaz, nem mozgatható, ahogy az eredeti elképzelések festettek, de úgy tűnik, ez senkinek sem okoz különösebb megrázkódtatást. A terem akusztikai minősége azonban továbbra is kritikán aluli, a falakra szánt faborítás ugyanis egyelőre várat magára. A csempézett padlójú helyiségben testnevelési órákat is tartanak, ottjártunkkor buzgó tollaslabdázást és asztaliteniszezést láthattunk. A következő szinten a 40 ezer könyv tárolására alkalmas könyvtárat amolyan „útközben” állapotban találtuk. (folytatása a 3. oldalon) IMÁRÓL HOLNAPRA ~~~~~ Amikor ünneplőbe öltözik a város Vonzó város benyomását kelti a napokban Sepsiszentgyörgy: a Reflex nemzetközi színházi fesztiválra idesereglett művészek, érdeklődők, fiatalok színt, dinamizmust, derűt lopnak a település életébe, s mi, itt lakók is mintha megfeledkeznénk kicsit mindennapi gondjainkról, büszkén, ünneplőbe öltözve várjuk a vendégeket. A turistaözönhöz nem igazán hozzászokott városlakó számára különös élmény már csak az is, amint a sarki boltban lengyel színészek bevásárlásához asszisztál. Segíteni igyekszik, jóindulattal, vendégszeretőn, kézzellábbal mutogatva. De hasonlóan jóleső érzés látni, amint a máskor jobbára csak hétvégén megtelő vendéglők, kocsmák, pubok mostanság hétköznap is zsúfolásig tömve, a vendégek majdhogynem óraműpontossággal érkeznek: egy hullám az előadás végén, majd újabb tömeg a közönségtalálkozót követően, így folynak egybe éjjelek a nappalokkal, fiatalos, bohém lendületben, üdítő pezsgés közepette - nem véletlen hát, hogy nagyobb egyetemi központokban tanuló fiatalok is sóvárogva jegyzik meg: mégiscsak jó itthon, hazatérnek, ha befejezik tanulmányaikat. Íme egy válasz a sok lehetséges közül azoknak a kétkedőknek, akik azt kérdeznék, mi haszna egy ilyen rendezvénynek. Hisz manapság, amikor gyakran maguk a szülők irányítják külföldre gyermekeiket, amikor egyre többen, kétkezi munkások és képzett értelmiségiek egyaránt kénytelenek nyakukba venni a világot, oly ritkán hangzik el ez a mondat: haza akarok jönni. De vajon akkor is ily csábító e kis székelyföldi város, amikor kialszanak az ünnep fényei, amikor elcsendesül az est, és nem találkozunk többé ismerősök tucatjaival, bármerre indulunk? Vajon akkor is itt akarnak-e maradni azok a fiatalok, amikor azzal kell szembesülniük: gyengén fejlett a térség gazdasága, nehéz lesz állást találniuk, és ha sikerül kenyérbe esniük, az országos átlaghoz képest úgyis jóval kevesebbet keresnek majd? Van-e mivel kárpótolnia Sepsiszentgyörgynek majdani lakóit, visszatérőit, ha lemondanak esetleg a jobb keresetről, a szakmai érvényesülés megannyi lehetőségéről? Mert ehhez bizony több kell egy rangos nemzetközi kulturális rendezvénynél, bármennyire is csábítsanak azok a világot jelentő deszkák... Fareádi Botond