Háromszék, 2012. július (24. évfolyam, 6630-6655. szám)

2012-07-02 / 6630. szám

KÖZÉLET szomszéd r A HÉTVÉGE HÍREI : Aljas támadás... (folytatás az első oldalról) Az RMDSZ állásfoglalása az erdélyi magyar közösséget ért egyik legaljasabb támadásnak tekinti a visszaszolgálta­tás miatt kirótt büntetést. A szövetség leszögezte: mindent megtesz annak érdekében, hogy a Mikó-per ügye eljusson a legfontosabb nemzetközi fórumokhoz. Az SZKT tegnapi ülésén határozatot fogadott el a 2012-es parlamenti válasz­tások előkészítéséről és a jelöltállítás lebonyolításáról. A dokumentum nem zárja ki annak lehetőségét, hogy más ma­gyar pártok politikusai is az RMDSZ jelöltjeiként méretkez­­zenek meg a parlamenti választásokon. Kelemen Kövér felelőtlen erdélyi portyájáról beszél Az RMDSZ-t nem lehet megkerülni a romániai országos politikában és a magyar nemzetpolitikában - jelentette ki Kelemen Hunor elnök a szövetség döntéshozó szerve, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) tegnapi maros­vásárhelyi ülésén. Elnöki beszámolójában elmondta, az RMDSZ gyengítésére irányuló budapesti és bukaresti törek­vések ellenére a szövetség megnyerte a júniusi önkormány­zati választásokat. Jobb eredményeket ért el, mint négy évvel ezelőtt, és - noha két magyar párttal kellett versenyeznie - nagyobb arányban szerezte meg a magyarok szavazatait, mint négy évvel ezelőtt. Kelemen Hunor szerint a választá­sok eredménye azt jelezte, ahol volt munka az elmúlt négy évben, ott a szövetség begyűjtötte a szavazatokat, ahol nem, ott azt a kampány sem tudta pótolni. Kelemen úgy vélekedett, „Kövér László felelőtlen erdélyi portyázása” nagymértékben hozzájárult a magyarellenes hangulat szításához, a magyarel­lenes román szavazók mozgósításához. „Nem vagyunk harc­ban a magyar kormánnyal, de meg kell érteni, hogy az RMDSZ-nek 86 százalékos beágyazottsága van. Nem lehet Kárpát-medencei nemzetpolitikát felépíteni az RMDSZ nél­kül” -jelentette ki Kelemen Hunor. A szövetségi elnök a vá­lasztási eredmények tükrében megállapította, a magyar-ma­gyar verseny nem mozgósította az erdélyi magyar szavazó­kat. „Ha az ember mocskolódást lát, nem megy választani, hanem otthon marad” - fogalmazott. Hangoztatta: „a politi­kai importtal nem helyettesíthető a jó minőségű erdélyi áru, nem szeretik az emberek, ha gyarmatként kezelik őket”. Magyarország egységet vár Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt, a tárca parlamenti államtitkára is világossá tette, hogy a magyar kor­mány csak akkor tud együttműködni a határon túli magyar szervezetekkel, köztük az erdélyi magyarság képviselőivel, ha egységesen lépnek fel - közölte a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője tegnap Kelemen Hunor nyilatko­zatára reagálva. Kaleta Gábor hangsúlyozta: szükség van ar­ra, hogy az erdélyi magyar szervezetek képesek legyenek olyan közös célokat, programot kidolgozni, amelyben egyet­értenek, és ezt a „minimumot” közösen tudják képviselni. Határon túli pártot jegyeznének be Az RMDSZ több politikusa is kezdeményezte tegnap egy Magyarországon bejegyzendő határon túli párt létreho­zását, amelyre a magyarországi parlamenti választásokon a magyar állampolgárságot szerzett határon túli magyarok szavazhatnának. Ezt az SZKT marosvásárhelyi ülésén Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke vetette fel. Szabó először arról beszélt, hogy Kövér László erdélyi kampány­körútja Bihar, Szatmár és Kolozs megyében rontotta a magyarság választási esélyeit. Ráduly Róbert Csíkszeredai polgármester szerint a határon túliak magyarországi pártját a magyar állampolgárságot szerzett felvidéki, délvidéki és kárpátaljai magyarokkal közösen le­hetne bejegyezni. Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke is kitért a pártalapítás javaslatára. „Megfenyegettük a magyar­­országiakat, hogy létrehozunk ott egy pártot. Ez nem árt, de még mielőtt a 2014-es magyarországi választásokról be­szélnénk, nekünk az őszi parlamenti választásokra kell össz­pontosítanunk” - jelentette ki Markó, aki helytelenítette, hogy magyar részről „nem követték meg” az RMDSZ-t. Markó azt hangoztatta, hogy „Magyarország megtépázott nemzetközi tekintélyével lassan-lassan elszigeteli magát a Kárpát-medencében”. Hozzátette, az erdélyi magyar közös­ségnek befolyásos, erős Magyarországra lenne szüksége. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Mózes László Egy sikertörténet évfordulója (folytatás az első oldalról) Az alapítvány spiritus rectoraként tisztelt Kató Béla kuratóriumi elnök üdvözlőbeszédében a témát úgy vezet­te fel, hogy az egyháziak elsődleges és másodlagos feladatairól értekezett, ki­emelve az oktatásban, a társadalmi igazságosság megőrzésében és a segít­ségnyújtás kultúrájában rájuk váró te­endőket. A LÁM nyilvánvalóan e hár­mas feladatsor felvállalásában érte el eredményeit. Érdekfeszítően fejtegette Max Webernek a protestáns etikáról szóló nézeteit annak kapcsán, hogy a reformáció a szenvedés etikája helyé­be az új életmód középpontjába a munkát mint Isten dicsőségére végzett tevékenységet állította, hozzájárulva ezzel a piacgazdaság kialakulásához. Annak margójára, hogy ez vezetett a felhalmozáshoz és a mai értelemben vett fejlődéshez, megjegyezte, hazánk­ban sajnos az emberek átlagosan még mindig jövedelmük szinte felét fordít­ják élelemre, míg Nyugaton ez 12 szá­zalék körül mozog. „A tőkés rend visszásságainak megfékezése céljából van szükség az erkölcsre - szögezte le -, különben azok a legnagyobb igaz­ságtalansághoz és kizsákmányoláshoz vezetnének, ezért van szükség hitre és moralitásra. Első impulzusunkat Svájcból kaptuk, mely őrzi a protes­táns erkölcs és gondolkodás eme ha­gyományát, mi több, annak terjesz­tésében vállal szerepet. Én is ezt akar­tam egyházi emberként világi környe­zetben meghonosítani, ezt a szellemet vigye tovább az új generáció.” Klárik Attila alapítványi igazgató irodalmi példázatokkal megtűzdelt előadásában tulajdonképpen a hazai agrár-, turisztikai stb. potenciál ki­­aknázatlanságából indult ki, az 58 szá­zalékos foglalkoztatottsági arányból még mindig 23 százalék dolgozik a mezőgazdaságban (ebben elsők va­gyunk az EU-ban), elképzelhetően alacsony hatékonysággal, ha a német 3 százalékkal és az ottani termelési ered­ményekkel vetjük össze a mieinket. E helyzetképből vezette le a LAM kis- és középgazdálkodók támogatására szánt tervei létjogosultságát, mely há­rom pillérre támaszkodik: a szellemi és az anyagi tőkére, valamint vissza­csatolásként a szakmai tanácsadásra. A LÁM az alulról építkező regionalizá­­ció előmozdításáért dolgozik. Ra­gadjunk ki egyetlen jellemző adatot: 7000 hallgatót képeztek ki a húsz év alatt, ma a szakkínálat bővítésére tesz­nek erőfeszítéseket. A felhozott kata­lán példa - ott egy integrált élelmi­szerláncot hoztak létre, mely termesz­téstől a feldolgozáson át az értékesíté­sig minden mozzanatot felölel, és idősgondozással, sőt, üzemanyag-for­galmazással is foglalkozik - különö­sen tanulságos lehet. Kotró Adél igazgató a pénzügyi hitelezés viszontagságos, fordula­tokban gazdag történetét ismertette, kitérve az önállósodással járó bo­nyodalmakra és arra, ahogy a mikro­­hitelezés mai jogi feltételeit végül a társintézmények és amerikai lobbi segítségével sikerült biztosítani. A LAM Mikrohitel Rt. ma a kereske­delmi bankok uralta világban a maga feladatát a kis- és középvállalkozói szféra támogatásában lelte fel, új fi­nanszírozási források után kutat, egyelőre az erdélyi református egy­ház nyugdíjpénztárát vonta be tulaj­donosi körébe, s irodahálózatának kiterjesztésével bővíti szolgáltatása­it. A húsz év alatt 300 új vállalkozás megszületésében segédkezett, 5000 hitelt folyósított, 20-22 ezer új munkahely létrejöttéhez nyújtott tá­mogatást, 22 millió eurót helyezett ki, ma négy és fél millió eurós port­folióval rendelkezik. A Bajor Parasztszövetség képvisele­tében hozzászóló Reinhard Neudorfer arról számolt be, hogyan állt át 65 éves szervezetük a negy­ven-ötven évvel ez­előtti utcai tiltakozások szervezéséről a több szolgáltatás nyújtására, az üzemmenedzsmenti, adózási, beruhá­zási tanácsadásra, hogyan segít az ügyintézésben és továbbképzésben, a feldolgozás és forgalmazás önsegé­lyezés alapjain való újjászervezésében, miközben a ma még 160 ezer bajor gazdaság tíz éven belül várhatóan 60 ezer körülire apad, és a gazdautánpót­lás egyáltalán nem biztosított. Az OTP Bank regionális képviselő­jének előadásából többek közt kide­rült, hogy a banki adatokból az olvasható ki, főleg a bukaresti régióban mutatkozott némi fejlődés, a pénzügyi válságnak még koránt sincs vége, a Pannonforrás Első Kárpát-medencei Fejlesztési és Tudás­­klaszter elnöke, Molnár György pedig a nemzeti és európai jövőkép összehango­lása kapcsán arról értekezett, hogy a Kárpát-medencében egy energia és élel­miszer tekintetében önellátó régiót kelle­ne életre hívni. Délután a rendezvények az alkalom­ra készült, Az erdélyi újpolgárosodás kovásza című interjúkötet bemu­tatójával és a P. U. L. B. együttes nagy sikerű, a település apraját-nagyját meg­mozgató, a vártemplom belső udvarán megtartott lírai koncertjével folytatód­tak. A vasárnapi fő programpontok: a képzőművészeti tábor zárásaként a Land-Art-International tárlatmegnyitó, az istentisztelet, a Napsugár tábor gyer­mekrajz-kiállításának díjazása, a Százlábú Együttes népi táncainak be­mutatása és a nemEZ koncertje - vala­mennyi LAM-támogatást élvező ren­dezvény. 2012. július 2., hétfő Kisvárdai díjak a Tamási Áron Színháznak A kisvárdai fesztiválon való fellépéssel zárta az évadot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház - közölte a társulat. A Magyar Színházak XXIV. Kisvárdai Fesztiválján a Bocsárdi László által rendezett Bánk bán című előadást mutatták be, melyet a szombat este tartott díjátadó gálán három díjjal jutalmaztak. Az előadás elnyerte a Budapest Főpolgármesteri Hivatal által felajánlott díjat, amely egy budapesti vendégszereplés és egyúttal televíziós felvétel megvalósításának költ­ségeit tartalmazza. Az előadásban nyújtott Bánk-alakításáért Mátray László színművész elnyerte az Emberi Erőforrások Minisztériuma által felajánlott különdíjat. Az előadásban nyújtott Biberach-alakításáért Pálffy Tibor színművész elnyer­te a Leleszi Tibor, Kisvárda város polgármestere által felajánlott díjat. A HÍRSALÁTA­­ JÚLIUS DRÁGÍTÁSOKKAL ÉRKEZIK, a villamos energia ára öt százalékkal emelkedik, és ismét nő a cigaret­­taféles­égek és dohányáruk ára. A drágulás egy 100 lej­es havi számlán öt lej emelkedést jelent, a cigarettáért csoma­gonként 15-20 banival kell többet fizetni. Jó hír ellenben, hogy a külföldi mobiltelefon-beszélgetések és üzenetek ára 27,3, illetve 18,2 százalékkal csökken. (Gândul) APOSTU RÁCS MÖGÖTT MARAD. A jelenlegi ha­talom több képviselője attól tartott, hogy miután Emil Boc megnyerte a kolozsvári önkormányzati választásokat, Sorin Apostu előzetes letartóztatásban levő expolgármestert sza­badlábra helyezik. Egyelőre ellenben az a helyzet, hogy a Maros Megyei Ítélőtábla pénteki döntése értelmében Kolozs­vár volt polgármestere továbbra is rácsok mögött marad. A korrupciós bűncselekményekkel vádolt egykori polgármes­ter perét még idén februárban költöztették Kolozsvárról Marosvásárhelyre, mivel az ügyvédek szerint a pert túlsá­gosan nagy médiafigyelem kíséri. (Paprika Rádió) MICSODA BLŐDSÉG! Ioan Rus belügyminiszter múlt hét végi nyilatkozata kissé meghökkentette az Antena3 hír­televízió nézőit. Azt­ állította ugyanis: kétezer éve, A­­totelésztől kezdve Platánon át mindenki plagizált. Ig­ Victor Pontának nincs, miért lemondania. KEVESEBB INDULATOT VÁLTOTT KI IDÉN A MÁSSÁG. A vártnál kevesebben vettek részt szombaton a szexuális kisebbségek felvonulásán Bukarestben. Idén összetűzésekre nem került sor, mert a csendőrség szigorú­an ellenőrizte, illetve védte a felvonulást, és jól elszigetelte az ellentüntetőket, akiket az Új Jobboldal hívott utcára. (Jurnalul Naţional) HÁROM ÉLET, KÉT ÉS FÉL ÉV FELFÜGG­­ETT. Serban Huidut, a népszerű tévésztárt, aki­­ ősszel a Brassó-Pojánába vezető úton karambi és három ember életének kioltásáért felelős, ki hét hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte ken a bíróság. A polgárjogi perben, amelyet a ben elhunytak hozzátartozói indít­ót"l' Serbe ellen, szeptember vége libere­­s ELMAGVA - csoda.v­at

Next