Háromszék, 2012. szeptember (24. évfolyam, 6682-6706. szám)

2012-09-12 / 6691. szám

Támogatjuk a halasztást Az EU belügy- és igazságügyi minisztereinek tanácsa októberre halasztotta a szeptember 19-20-ra tervezett, Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról szóló ülé­sét, és a bukaresti külügyminisztérium közleménye szerint Románia támogatta a javaslatot, mert ez az időszak ,jó alkalom arra, hogy folytassa politikai és diplomáciai erő­feszítéseit” a csatlakozás érdekében. A téma legközelebb október 25-26-án kerül napirendre; a halasztást az EU cip­rusi elnöksége arra hivatkozva kérte, hogy Hollandia, Németország és Belgium szükségesnek tartotta megvárni a Romániáról szóló jelentést. Korábban Traian Băsescu a román diplomatákkal folytatott megbeszélésén kijelentet­te: nincs ok Románia schengeni csatlakozásának elodázá­sára. Ugyanakkor Marian Tutilescu belügyminisztériumi illetékes is úgy nyilatkozott, hogy Romániának minden esélye megvan a schengeni övezethez való csatlakozásra. Borbély László fellélegzett Elutasította tegnap a képviselőház plénuma Borbély László volt környezetvédelmi és Paul Dobre volt köz­­igazgatási miniszter mentelmi jogának felfüggesztését, akik ellen az országos korrupcióellenes ügyészség kérte a bűnvádi eljárás elindítását. Az RMDSZ politikai alel­­nökét befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatko­zata meghamisításával gyanúsítják. Borbély ezt megala­pozatlannak minősítette, de április ötödikén lemondott miniszteri tisztségéről, hogy ne árnyékolja be a kom­ány tevékenységét. A képviselőháznak előbb a jogi bizottsá­ga mondott nemet az ügyészségnek (hétfőn), ezt erősítet­te meg tegnap a plénum: a titkos szavazásokon a tör­vényhozók több mint háromnegyede voksolt a mentelmi jog felfüggesztése ellen, így a két volt miniszter ellen nem indul bűnvádi eljárás. Paul Dobrét az államfő levál­tásáról rendezett népszavazás meghamisításával gyanú­sítják. A szavazás után Borbély László kijelentette: fellé­legzett, mivel - tizennégy hónap után - igazságot szol­gáltattak számára. Hozzátette: ő senki háta mögé nem bújik el, és mindig nevükön nevezte a dolgokat. Külügyminiszterből kultúrigazgató jóváhagyta Andrei Marga kinevezését a Román Kul­­turális Intézet (ICR) élére tegnap a szenátus. A román kul­turális külképviseletek ernyőszervezeteként működő in­tézményt a Ponta-kormány június elején rendelte a szená­tus felügyelete alá, arra hivatkozva, hogy „túlontúl átpoli­tizált”. A 17 külföldi román kulturális intézetet működtető RKI addig az elnöki hivatal égisze alatt tevékenykedett, az utóbbi hét évben 300 román könyv lefordítását finanszí­rozta, rendezvényein csak tavaly több mint kétmillió em­ber vett részt. Az éléről nyolc év után leváltott Horia- Roman Patapievici filozófus és esszéíró mellett több száz értelmiségi csokornyakkendőt öltve tüntetett júniusban, az ombudsman pedig az alkotmánybíróságon támadta meg a menesztésére vonatkozó kormányrendeletet, ám mikor a taláros testület úgy döntött, a jogszabály nem sérti az alap­törvényt, Patapievici és az RKI teljes vezetősége lemon­dott. Andrei Marga kinevezését tegnap ötven szavazattal, 26 ellenében és öt tartózkodás mellett hagyta jóvá a szená­tus plénuma anélkül, hogy a jelöltet a kulturális szakbi­zottság meghallgatta volna. Marga 19 évig a kolozsvári BBTE rektora, 1997-2000 között a tanügyi, idén pedig három hónapig a külügyi tárca vezetője volt. Emelnék a gyest A pénzügyi és a munkaügyi tárca elemzi, mekkora költ­ségvetési erőfeszítésbe kerülne, ha a gyereknevelési se­gélyt a fizetés 85 százalékára emelnék - jelentette be teg­nap Florin Georgescu pénzügyminiszter, aki szerint ez az intézkedés akár ez év utolsó hónapjaiban is érvénybe lép­hetne, ha találnak rá fedezetet. • A jövő évi költségvetést azonban aligha fogadják el a idén - a tervezet bemutatásá­nak határideje ugyan október 15-e, ám a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és a Világbank is bele­egyezett abba, hogy ezt az új irom­ány készítse el, a beik­tatását követő 15 napon belül. És mivel a parlamenti vá­lasztások december 9-én lesznek, és a kormányalakítás is időbe telik, a 2013-as év várhatóan állami költségvetés nélkül kezdődik Romániában. Ilyen már volt, a 2009-es költségvetést is februárban fogadták el - emlékeztetett Georgescu. A beígért 7,4 százalékos béremelésről úgy nyilatkozott, hogy „van rá pénz, mivel az intézkedést a jö­vő év első hónapjában fogják alkalmazni”. Húsz hellyel több Húsz fizetéses hellyel egészíti ki az oktatási minisztérium a magyar diákok számára biztosított keretet a MOGYE-n - erről Ecaterina Andronescu tárcavezető levélben tájékoztatta Markó Béla szenátort. Az elmúlt hetekben az RMDSZ veze­tői több ízben tárgyaltak a MOGYE fizetéses helyeinek ki­egészítéséről a tanügyminiszterrel, aki Kelemen Hunornak meg is ígérte, hogy kibővítik a keretszámokat. Az RMDSZ elnöke akkor elmondta, az idei szám azért kevesebb, mint a 2011-es, mert a szövetség ellenzékből egyelőre ennyit tu­dott elérni. Eközben a szaktárca székháza előtt szerdától tüntetést szerveznek azok a diákok és szüleik, akik nem iratkozhattak be a MOGYE fizetéses helyeire. Ádám­ Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerész­képzésért Egyesület (RMOGYKE) elnöke közölte, a de­monstráció szeptember 29-ig munkanapokon 8-16 óra kö­zött zajlik. „Nem tudjuk elfogadni ezt a döntést, a hónap végéig tiltakozni fogunk annak ellenére, hogy többen meg­kerestek, álljunk el a demonstrációtól, mert a kérdést tárgya­lásos úton rendezik. A tavaly negyven helyet biztosítottak, idén pedig a fogorvosi karon továbbra sincsenek magyar fi­zetéses helyek” - érvelt. A marosvásárhelyi orvosi egyete­men idén meghirdetett 80 tandíjas helyre a felvételin a beju­tási átlag csökkenő sorrendjében 80 román hallgatót vettek fel, így a magyar jelentkezőknek már nem jutott hely. ————a Baszkföldön az SZNT A Baszk Nemzeti Párt meghívására a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) négytagú küldöttsége a spanyolországi Bilbao városba utazott. Az Izsák Balázs elnök által vezetett SZNT-küldöttség - melyben Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, Dabis Attila, az SZNT külügyi meg­bízottja, tanácsadóként pedig Bakk Miklós politológus vesz részt - Inigo Urkuliu pártelnökkel és munkatársaival tanács­kozott. Izsák Balázs ismertette a házigazdákkal a székelyek önrendelkezési törekvéseit, átadta Székelyföld autonómia­statútumának tervezetét, valamint Székelyföld zászlaját és térképét. A Baszk Nemzeti Párt vezetői pártjuk programfü­zetével ajándékozták meg a vendégeket, beszéltek Baszkföld jelenlegi helyzetéről és a közelgő választásokról. A tárgyalá­sok során mérlegelték az együttműködés lehetőségét, és szó­ba került az SZNT elképzelése a nemzeti régiók védelmében elindítandó európai polgári kezdeményezésről. A házigaz­dák ígéretet tettek arra, hogy elemzik a kezdeményezést, ám a baszkföldi választások­ utáni időszakra rögzítették az inten­zívebb együttműködés kezdetét. Az SZNT küldöttségét a bilbaói városházán Ibone Bengoetxea Otad­ea polgármester­helyettes, a Baszk Önkormányzati Szövetség elnöke is fo­gadta. A regionális kormány székhelyén Juan Mari Aburto alelnök ismertette a vendégekkel a baszk autonómia fontos elemének tekintett adóügyi megállapodást Baszkföld és a központi kormányzat között. Az székely küldöttség a baszk parlament épületébe is ellátogatott. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával r ’HÍRSALÁTA ~­T ÉLETMŰDÍJ A LEGIDŐSEBB AKTÍV MAGYAR SZÍNÉSZNEK. Senkálszky Endre, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja, Európa legidősebb aktív színművésze (1914-ben született) vehette át a Színházi Kritikusok Céhe által odaítélt életműdíjat, melynek átadá­sára Kolozsváron, a Minerva Művelődési Egyesület szék­házában került sor. (Új Magyar Szó) ODAÍTÉLTÉK A CSÍKI LÁSZLÓ DÍJAT. Szabó Róbert Csabának, a maros­vásárhelyi Látó irodalmi folyó­irat szerkesztőjének ítélte a kilenctagú szakmai zsűri a két­évente Szárhegyen tartott írótalálkozó idei irodalmi díját. A Hargita Megye Tanácsa alapította Csíki László Díjat a gyergyószárhegyi Lázár-kastély Lovagtermében tartott szombat esti záróünnepségen adták át. (Hírkereső) KŐVEL DOBÁLTÁK MEG AZ ORIENT EX­­PRESSZT. A híres szerelvénynek három ablaka betört, miután Segesvár közelében a vasútvonal mellett álló sze­mély kővel dobta meg vasárnap este 9 óra tájban a vonatot. A szállításügyi rendőrök nem tudták eldönteni, hogy szán­dékos támadás történt-e, vagy véletlenszerű. A vonat meg­rongált ablakokkal is folytathatta útját. (Manna) GYENGÉK MÉG A LEGJOBBAK IS. Igen gyalázatos helyet tudtak csak elérni a romániai egyetemek idén is a világ legjobbjait rangsoroló lajstromon. Mind a kolozsvári Babeş-Bolyai, mind a Bukaresti Egyetem, mind a Iaşi-i Alexandru Ioan Cuza és a Temesvári Nyugati Egyetem az 500 legjobb egyetemet magába foglaló ragsoron kívül ma­radt, csak a 600-700. helyre sorolták őket, még rosszabb­ra, mint az előző két évben. (România liberă) ELADÓSÍTOTTA POLGÁRAIT AZ ÁLLAM. Min­den állampolgár fejenként 630 euróval tartozik az IMF-nek. A Nemzetközi Valutaalapnak összesen 11,6 milliárd euró­val adósa Románia, ez pedig az ország lakosságára leosztva 630 euró fejenként. A kimutatás alapján jobban állunk, mint Izland és Írország, ugyanis egy izlandi lakosra 4900, míg egy írországira 3900 euró adósság jut. (Erdély FM) MEGSZÁLLOTTAN ALAKÍTJA ÁT KORMÁNYÁT. Még a héten leváltja a kormányfő a szállítási és az egészségügy minisztert. Az Evenimentul zilei napilap úgy tudja, hogy az egészségü­gy élére liberális politikus kerül, míg a szocdemek át­veszik a szállítási minisztériumot. Az újabb kormányátalakítás mögött állítólag az áll, hogy a liberálisok jó ideje szeretnék le­váltatni Ovidiu Silaghi szállítási minisztert, mert összetűzésbe került Crin Antonescuval. Victor Ponta augusztus elején hajtott végre kormányalakítást, akkor a belügyminiszter és a közigaz­gatásért felelős tárca nélküli miniszter lemondása miatt cserélt, majd az igazságügyi, a külügyi és a parlamenti kapcsolatokért felelő tárca nélküli minisztert is leváltotta. szerkesztette: Demeter, J. Ildikó 2012. szeptember 12., szerda ! JEGYZET • Alacsonyabbra a hazugságlécet A tavalyi tanévkezdéskor sem hittünk a csodákban, abban, hogy a politikai játszmák tárgyává vált hazai oktatás egyik napról a másikra megszabadul a fü­ggőségtől, és szabadon, csak a tudásnak szentelve előrehaladását, jó útra térhet. Ezt most sem hisszük. Azon ellenben mélységesen csodálkozunk, hogy akik a feje tetejére állították a tanügyi rendszert, törvé­nyeket, alkalmazási jogszabályokat, miért ragaszkodnak job­ban a saját hatalmi pozíciójukat biztosító székhez, mint gyer­mekeik biztonságos jövőjéhez? Tán nincsenek gyermekeik? Tán már óvodáskoruktól olyannyira félrecsúszott utódaik ne­veltetése, hogy azt már lehetetlen helyrehozni? Ezek az embe­rek minden bizonnyal több időt töltöttek pártgyűléseken, par­lamentben, mint saját gyermekeik szobájában, és több tör­vénycikkelyt olvastak, mint mesét. Ha a közhasznú jó érdekében tették volna, akkor megbo­csátható lenne, de huszonkét esztendeje azt tapasztaljuk, az egyéni érdek mindenek fölött. Cáfoljon meg az a honatya, aki legalább egyszer azért szólalt fel az alsó- vagy felsőház­ban, hogy tehermentesítsék a diákok órarendjét az olyan időtöltéstől, aminek sem jelenleg, sem később nem veszik hasznát, igazítsák a tananyagot az általános műveltség és a hétköznapi gyakorlat követelményeihez, fektessenek na­gyobb hangsúlyt az idegen nyelvek oktatására, a művészeti és testnevelésre, a vállalkozói véna kialakítására, kommuni­kációs készségekre, az önértékelés helyes megítélésére, a segítőkészségre és a vége nincs hétköznapi követelmények elsajátítására, amitől ember az ember. Ha pedig nem ez a cél, akkor fordítsunk hátat Európának, a XXI. századi em­beriségnek, és térjünk vissza a tudatlanság korába, az em­bert megalázó fogyasztói életminőségbe, de akkor ne ha­zudjunk egymásnak, egy egész országnak, és főképpen ne magunknak. Mert ha ezt tesszük, alábbvalók vagyunk annál is, aki „csak azért cselekszik, hogy jobb legyen a másiknál. A hazai oktatást ez a veszély nem fenyegeti, így elég lenne „ csak ” annyit felmutatni, mint amit eleinktől örököltünk. Fekete Réka Határtalan hálózat Több mint 180 ezer eurót fordíthat közös szennyvízhá­lózatának megtervezésére a magyarországi Csengerújfalu és a romániai Érsemjén egy uniós pályázat keretén belül. A közös beruházás a román oldalon 44 kilométer, magyar ol­dalon pedig 12 kilométer csatorna megtervezését foglalja magában, ebből az összegből Érsemjénben a szennyvíz­­tisztító telep is megépül. Balázsi József, Érsemjén polgár­­mestere az eseményen elmondta: a 2600 lakosú, 90 száza­lékban magyarok lakta község eredetileg a Hajdú-Bihar megyei Bagamérrel közösen akart pályázni, de a magyar község finanszírozási problémák miatt visszalépett.

Next