Háromszék, 2012. szeptember (24. évfolyam, 6682-6706. szám)
2012-09-17 / 6695. szám
független Ára: 1 lej Előfizetőknek: 77 bani 2012. szeptember 17., HÉTFŐ XXIV. évfolyam 6695. szám romsze apilap Becsengetnek • FEKETE RÉKA Az idei tanévkezdés legnagyobb kihívása, az előkészítő osztályok gyermeklétszámának biztosítása, a tantermek kialakítása, bebútorozása, a tanítók felkészítése és a szülői közösségek meggyőzése arról, hogy gyermekeik csak nyernek azzal, hogy már hatévesen iskolába járhatnak, Háromszéken is megzavarta a becsengetést, de a közhangulat e kérdésben jóval az országos hisztériaszint alatti. Annál inkább aggasztó, hogy gyengék voltak a nyolcadikos záróvizsga és az érettségi eredményei, tavalyhoz képest legalább háromszázzal csökken a diáklétszám, főként az általános iskola utáni lemorzsolódás jelentős, és a román tagozatos diákok közel 30 százaléka továbbra is magyar. Háromszéken (a kezdő osztályokban) ma közel 1900 előkészítős, 2400 elsős, 2500 ötödikes, 1750 nappali tagozatos kilencedikes és 300 szakiskolás kezdi meg a tanévet, a megyei óvodai és iskolahálózatban legalább 37 500 gyermeknek, valamint közel 3500 pedagógusnak csengetnek be. Önállóan is indul az EMNP Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) támogatja az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) abban, hogy önállóan vegyen részt a decemberi romániai parlamenti választásokon - jelentette ki az EMNT választmányi ülése szünetében szombaton Kolozsváron Tőkés László elnök. Ismertette a szervezet terveit is, elkészítenék a romániai magyarság kataszterét, és kidolgoznak egy Kárpát-medencei magyarságvédelmi programot is. Részletek a 2. oldalon Gelencei Napok Jancsó-találkozóval ISOCHOM ISTVÁN A múlt hét végén, szombaton és vasárnap szerveztek falunapokat Gelencén, melynek időpontja első alkalommal esett egybe az ötödször megtartott Jancsó-napokkal. A nemzetségtalálkozóra Erdélyből, Magyarországról, Németországból, az Amerikai Egyesült Államokból és Kanadából érkeztek Jancsó-leszármazottak. A találkozót dr. Parti Alexandra Petra Csíkszeredai magyar főkonzul is megtisztelte jelenlétével, ugyanakkor a maroshévízi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület és a magyarországi Kuncz Alapítvány, valamint Encs és Nagybánhegyes testvértelepülés, illetve Várvölgy küldöttsége is képviseltette magát. (folytatása a 3. oldalon) VÉGET ÉRT AZ UTCAZENE-FESZTIVÁL Hangok, ízek, látványok hétvégéje Fellépők, műfajok és kísérő rendezvények tekintetében is igencsak bőségesnek bizonyult a harmadik Sepsiszentgyörgyi Utcazene Fesztivál, melynek kínálatába a hét végén nagyon sokan belekóstoltak a különböző belvárosi helyszíneken. A SUF előző két kiadásához képest ebben az évben több jelentkező és több anyaországi előadó jött el Háromszékre, a rendezvény előestéjén pedig egy belga együttes mutatkozott be az unitárius templomban. Népszerűségén túl a rendezvény sikerét jelzi az is, hogy az ötletgazdák évről évre több támogatást kapnak a fesztivál megrendezéséhez. (folytatása a 3. oldalon) IMÁRÓL HOLNAPRA A lejtő alján Becsengetnek. Ma az ország óvodáiba, iskoláiba több mint kétmillió diák és közel félmillió pedagógus tér vissza, és szembesül eddig soha nem látott bizonytalansággal, teljes káosszal, és csak áll, mint Alice Csodaországban: kémleli, süllyedhet-e még mélyebbre a hazai oktatás? A válasz: igen. A tapasztalat azt mutatja, a jelenleginél is nagyobb huzatra számíthatunk az agyakban, ami kiseper minden maradék józan elgondolást, és olyan mértékű tudathasadást idéz elő a döntéshozatal háza táján, amely kihat az egész társadalomra, és ennek helyrehozatalához legalább tízszer annyi idő kell, mint a rendszer tönkretételéhez. Az elmúlt huszonkét esztendőben mintha versenyt futottak volna az oktatási miniszterek - volt belőlük bőven, egyenesen tizenhét -, hogyan lehet egy bejáratott módszert lerombolni csak azért, mert azt az előző tárcavezető találta ki. Szakiskolák hol voltak, hol nem; a bölcsődeépítési láz időnként felbukkant, majd eltűnt, mint szamár a ködben: a nyolcadikosok záróvizsgáját annyiszor módosították, hogy a kilencedikes felvételin az előző évek végzősei között alig akad diák, akitől nyolcadik végén ugyanazt és ugyanúgy kérték volna számon, mint az utánuk következőktől: az érettségivel is annyit kísérleteztek, mintha egy vegyi laboratóri umban próbálgatnák, lám, mi lesz belőle; az iskolák önállóságát pedig addig szajkózták, hogy mire megvalósult volna, már megcsömörölték tőle az érintettek - lásd a pedagógusi versenyvizsga mézesmadzagját, melyet utóbb vitriollal mérgeztek, és döntéshozatal helyett csak a munka maradt az iskoláknak. S mindez csupán néhány példa az agyament intézkedések sorából. Idén a rémtörténet tovább szőtte hálóját, és bevezették az előkészítő osztályt. A szakmai vitákon túl, hogy ez jó-e vagy nem a hatéves gyermekeknek, már becsengetés előtt kiderült, az ország elmaradottabb megyéiben pajtaszerű, sötét zugokban kezdenek a legkisebbek, a tanítók egyhetes gyorstalpaló tanfolyama nem volt elegendő ahhoz, hogy mindenki megértse, az előkészítő osztály nem az ábécé és a szorzótábla megtanulásának felgyorsítását célozza, az pedig csak hab,a tortán, hogy azt mondja a miniszteri székbe harmadszor is felbuktatott Ecaterina Andronescu, a puding próbája az evés, ha nem ízlik, kiköpjük, jövőre mást főzünk. Hát így nézünk elébe az új tanévnek, s bár a lejtő aljáról nem látszik a hegy csúcsa, mégis ünnep a mai, mert a csengő elsősorban azoknak szól, akik tanulni és tanítani akarnak. Fekete Réka