Háromszék, 2012. szeptember (24. évfolyam, 6682-6706. szám)

2012-09-25 / 6702. szám

A MÚRE kiáll a Látóért A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) tiltakozik a Maros Megyei Tanács azon szándéka ellen, hogy átszervezzen bizonyos alárendeltségébe tartozó kulturális intézményeket, így a magyar nyelvű Látó és a román nyelvű Vatra folyóiratot. A szervezet szerint egy­értelmű a megyeitanács-elnök szándéka, hogy meg­szüntesse a folyóiratot. A MÚRE tegnap nyilvánosságra hozott állásfoglalása emlékeztet, az augusztusi tanács­ülés napirendjéről levett, a szeptemberi összejövetel napirendjén még nem szereplő határozattervezet értel­mében a két folyóirat elveszítené önálló jogi személyi­ségét, és a Maros Megyei Könyvtár keretében működne tovább. „Ha csak a Látó helyzetét vesszük figyelembe, amely országos, és hosszú évtizedeken keresztül az egyetlen magyar nyelvű szépirodalmi folyóirat volt Romániában, a megyei tanács elnökének szándéka egy­értelműen arra irányul, hogy ezt a lapot megszüntesse, olyan lehetetlen helyzetbe hozván a szerkesztőséget, amikor senki sem vállalhatná a lap kiadását. A nemzeti­ségi arány az ő elképzelésében három az egyhez, s mindezek fölé rendelne egy könyvtárigazgatót. Érveinek minden sora a hozzá nem értést bizonyítja” - áll a MÚRE állásfoglalásában. A gyantai vérengzésre emlékeztek Az 1944. szeptember 24-i gyantai vérengzés negy­venkilenc áldozatára emlékeztek az elmúlt hét végén a település református templomában. Igehirdetésében Erdélyi Géza felvidéki nyugalmazott református püs­pök a román és a magyar nép egymáshoz való közeledé­sének a fontosságát hangsúlyozta, ami nem a történtek elfelejtését, hanem a bűnök megbocsátását jelenti, a megbékélés szellemében. „A gyűlöletre egyetlen or­szágnak és egyetlen nemzetnek sem lehet jövőt építeni, hiszen az megosztottsághoz, belső lelki pusztuláshoz vezet” - mondotta a felvidéki püspök. Megemlékező beszédében Tőkés László európai parlamenti képviselő az újrakezdés lehetőségére mutatott rá, de hozzátette, manapság sem könnyű magyarnak lenni a Kárpát-me­dencében, az egykori véres pusztítások után jelenleg vértelen népirtás zajlik. Sajnálatát fejezte ki ugyanak­kor amiatt, hogy az Európai Unió nem tanúsít kellő ér­zékenységet az őshonos kisebbségek ügyében. Orvosi szolgáltatások exportálása Az orvosi kezelésben érdekelt külföldiek fogorvosi vizsgálatra érkeznek Romániába, de jönnek plasztikai se­bészetre és szívsebészetre is - nyilatkozta Vasile Cepoi egészségügyi miniszter egy, a gyógyturizmusról tartott tegnapi konferencián. Nehezményezte viszont, hogy „nemzetközi szinten is ismert szakembereink vannak, és nem használjuk ki ezt a lehetőséget. Több mint nyolcvan gyógyfürdőnk van, de a gyógyfürdők szolgáltatásainak exportja nagyon kis mértékű a lehetőségekhez képest.” Kifejtette, nagyon gyenge az orvosi szolgáltatások nép­szerűsítése, a gyógyfürdők szállodáiban pedig sok esetben nem megfelelőek a körülmények. A konferencián jelen le­vő Eduard Hellvig regionális fejlesztési és turisztikai mi­niszter kifejtette, a szaktárca tesz majd a gyógyturizmus népszerűsítéséért, úgy véli, ebben nagy lehetőségek van­nak. Nicu Radulescu, a Gyógyturizmus Vállalkozószö­vetségének elnöke szerint évente kb. százezer külföldit vonzanak Romániába az orvosi szolgáltatások, háromszor kevesebbet, mint 1989 előtt, legtöbbjük Kovásznára és Herkulesfürdőre érkezik szívbetegség, illetve reuma keze­lésére, és újabban sokan látogatják a félixfürdői wellness és spa központokat. Mezőgazdasági indítvány A Demokrata Liberális Párt jövő héten egyszerű indít­ványt nyújt be mezőgazdasági témában - közölte Cezar Preda, az alakulat alelnöke. Mint mondta, a demokrata­liberálisok a mezőgazdasági miniszter lemondását kérik. Preda szerint a mezőgazdaságot elfelejtette az eső és a Ponta-kormány is, az indítvány révén választ kérnek a jelenlegi mezőgazdasági minisztertől arra a kérdésre, hogy „miért fontosabb Voiculescu úr ügyeit rendezni a minisztériumban, mint a mezőgazdaság problémáival foglalkozni”. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Váry O. Péter Philip Gordon, Hillary Clinton ame­rikai külügyminiszter helyettese azt nyilatkozta, az USA vezetősége elége­dett, hogy a bukaresti kormány betartja vállalását, és tiszteletben tartja az alkot­mánybíróság döntéseit. „Románia kap­csán megfogalmaztuk aggodalmunkat a demokratikus intézményeket és a jog­állam függetlenségét érintő fenyegeté­sekkel kapcsolatosan. Személy szerint is aggasztott az államelnök leváltását célzó népszavazás lebonyolítása, mivel úgy tűnt, a kormány a játék közben akar változtatni a szabályokon, hihető állítá­sok voltak a szavazásnál történt csalás­ról, az alkotmánybíróság korlátozásá­ról. Elégedettek vagyunk, mert a kor­mány betartja vállalását, és tiszteletben tartja az alkotmánybíróság döntéseit. Remélem, Románia túllép ezen a válsá­gon, és megújítja vállalását, hogy meg­őrzi a demokratikus intézmények füg­getlenségét és erejét” - nyilatkozta Gordon egy Washingtonban szervezett, Közép-Európáról szóló fórumon. Gordon kitért arra is, hogy az USA szövetségének a közép-európai államok­kal mély gyökere van, közös a vállalás a demokratikus értékek tiszteletben tartá­sáról. „Mivel szövetségünk alapját képe­zik ezek a közös értékek, nem voltak fenntartásaim, hogy felhívjam partnere­ink figyelmét kötelezettségükre a de­mokratikus értékek védelmében” - mon­dotta Gordon, utalva augusztus 13-i bu­karesti látogatására, melynek során talál­kozott Traian Basescu akkor még felfüg­gesztett államelnökkel, Victor Ponta mi­niszterelnökkel, Crin Antonescu akkori ideiglenes államelnökkel és a civil társa­dalom képviselőivel. Látogatása végén azt nyilatkozta, hogy az USA támogatja az Európai Bizottság által kidolgozott tizenegy elvárási pontot, hangsúlyozva: a román hatóságoktól azt hallotta, amit kellett, és ki kell várni, hogy betartják-e mindazt, amit mondtak. „Azért jöttem, hogy jelezzem, foglalkoztat bennünket ez a kérdés. Mint tudják, hihető vádak voltak a nagyszámú törvénytelen sza­vazattal kapcsolatban a népszavazáson, és úgy tűnik, próbáltak nyomást gyako­rolni az alkotmánybíróságra is, hogy hitelesítse a népszavazást. Ezek a vádak megkérdőjeleztek minden várható ered­ményt” - mondotta Philip Gordon. Ugyanakkor a civil társadalom képvi­selőivel folytatott megbeszélésen azt is kiemelte, hogy nem utazott volna au­gusztus közepén Bukarestbe, ha nem lett volna az USA-nak az a benyomása, hogy valami fontos dolog rossz irányba terelődik. 2012. szeptember 25., kedd Amerika elégedett a romániai fejleményekkel OLTCHIM-PRIVATIZÁLÁS Szenzációs átverés Az Oltchim privatizációs szerződését tegnap nem írták alá. Dan Diaconescu azt állította: a megállapodásból hiányoznak bizonyos előírá­sok, cikkelyek és mellékletek, és szerinte az állam ipari részesedéseit ke­zelő hivatal által bemutatott dokumentum különbözik attól a szerződés­formától, amely a tenderfüzetben szerepelt. Mint ismeretes, Diaconescu pénteken megnyerte a licitet az Oltchim többségi, 54,8 százalékos rész­vénycsomagjának megvásárlásáért, miután a legnagyobb összeget, 203 millió lejt ajánlott a részvényekért. Victor Ponta szerint az „úgyneve­zett nyertesnek” sem pénze nem volt, sem szándékában nem állt többségi részvényesnek lenni. A kormányfő teg­nap a Szociáldemokrata Párt országos állandó tanácsának ülésén Adriean Videanut a tolvajok tolvajának ne­vezte, aki a Dan Diaconescuval kötött politikai alku nyomán megpróbálja leplezni a Demokrata Liberális Párt (DLP) által elkövetett csalásokat az Oltchminél. Hozzáfűzte: „az olyan tol­vajoknak, mint Videanu, és azoknak az imposztoroknak, akiket előtérbe tol, felelniük kell a törvény előtt”. Mint mondta, a kormány az ügyészséghez küldi az Oltchim privatizációjával kap­csolatos iratokat, mint tette azt az „okos fiúk” esetében is. Ponta ugyanakkor kijelentette, jö­vőben újrakezdik az Oltchim magáno­sítását, hiszen az állam nem maradhat többségi részvényes a vállalatnál, erős stratégiai partnerre van szükség. Adriean Videanu demokrata-liberá­lis politikus nem késett megválaszolni Ponta vádjait, akit a viccbeli Móricka alakjával azonosított, és aki szerinte szánalmas politikus, valamint azt is ta­nácsolta, ha a tolvajok tolvaját akarja látni, nézzen tükörbe. Videanu szerint az Oltchim privatizációjának kudarca a Ponta-kormány hozzá nem értésének következménye. Hozzátette, a DLP a Ponta-kormány azonnali lemondását követeli, hogy ne hozzanak többé olyan döntéseket, amelyek tönkrete­szik a gazdaságot. Dan Diaconescu egyébként tegnap reggel azt nyilatkozta, kész aláírni a szer­ződést, ha a pénz azonnal az Oltchim­­hez jut, hogy kifizethessék az alkalma­zottak bérét. Elmondta azt is, a kormány részéről börtönnel való fenyegetést ka­pott. Diaconescu tegnap elutazott Ro­mániából. A meghiúsult Oltchim-priva­­tizáció a Legfelsőbb Védelmi Tanács csütörtöki ülésén is napirendre kerül. HIRSALÁTA JELES ERDÉLYI MAGYAR SZEMÉLYISÉGEKET TÜNTETTEK KI. A kolozsvári magyar főkonzulátuson a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozták Bagaméri Béla nyugalmazott gépészmérnöknek, Dudás Gyula festőmű­vésznek, Kolozsi Tibor szobrászművésznek, Nagy Ágnesnek, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagjának, Nagy Enikő festő-, grafikus- és zománcművésznek, Szász János pápai káp­lán-kanonoknak. A Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tün­tették ki Bencze Ágnest, a Kolozsvári Unitárius Kollégium alapító igazgatóját, Hantz Ádám András vegyészt. Magyar Arany Érdemkeresztet kapott Soó Zöld Margit festő- és grafi­kusművész és Székely Géza grafikusművész. Orza Călin ko­reográfus-rendező Magyar Ezüst Érdemkeresztet, Jakobovits Miklós festőművész a Magyar Érdemrend Középkeresztjét vette át. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki Panek Kati színművészt. (Szabadság) ERDŐSZENTGYÖRGYÖN SZOBROT ÁLLÍTOTTAK RHÉDEY CLAUDIÁNAK. A szoboravatással egybekötött ünnepségre Rhédey Claudia születésének 200. évfordulója adott alkalmat, az erdőszentgyörgyiek így kívántak tiszte­legni a város neves szülöttje előtt, akinek a neve mára a kisváros jelképévé vált. Ez Erdőszentgyörgy első köztéri szobra. Székely József erdőszentgyörgyi származású képző­művész Claudia-mellszobrának gipszváltozatát használta fel Sánta Csaba szovátai szobrászművész a bronzszobor elkészítéséhez. (Népújság) NINCS PÉNZ PALOTÁKRA. Több történelmi múltú épületet is árulnak Kolozsvár főterén, de egyelőre nincs ve­vő rájuk. Ezek közül az egykori New York-palota a legrepre­zentatívabb, amely Continental Szállóként működött a rend­szerváltáskor. A vevőket az is elriasztja, hogy az ingatlan jogi helyzete meglehetősen kusza. A főtér északi sarkán álló Mauksch-Hintz-házként ismert emeletes épületet az örökö­sök kínálják eladásra 2,5 millió eurós áron. A legborsosabb árat a főtér északkeleti oldalán, a Bánffy-palota szomszéd­ságában álló, ma Melody néven ismert, szállodának és ven­déglőnek otthont adó épületért kérik. Tulajdonosa kijelentet­te, hogy a hétmillió eurós vételár nem alkudható. A helyzet bizonyítja, ma nincs fizetőképes kereslet. (Szabadság) HARCI REPÜLŐGÉPEKET KÉNE VENNI. Románia körülbelül 600 millió dollárért vásárolhatna tizenkét hasz­nált F15-öst, melyekért már jövőben ki kellene fizetnie az első részletet, 70 millió dollárt. A gépek jó állapotban van­nak - állítja a védelmi miniszter -, és az elkövetkező húsz évben biztosíthatnák az ország légterének védelmét. Gondot csak a vételár kifizetése jelent. (Cotidianul) A Szentszék előtt a Mikó-ügy ■ (folytatás az első oldalról) Római tartózkodása során Kelemen Hunort magánkihallgatáson fogadta a Vati­kánban Gianfranco Ravasi bíboros, a Szent­szék Kultúra Tanácsának elnöke. Kelemen Hunor tájékoztatta a bíborost a romániai politikai fejleményekről, hangsúlyozva, hogy a gazdasági válságot követően Ro­mániában társadalmi és erkölcsi válság ala­kult ki. Példaként a Mikó-ügyet hozta fel, rámutatva, hogy - az igazságszolgáltatást eszközként használva - Románia ismét ál­lamosítani akar egy egyházi ingatlant. A politikus úgy vélekedett, a Mikó-iskolát to­vábbi hasonló ügyek követhetik, hiszen máris vannak arra utaló jelek, hogy más fe­lekezetek ingatlanjai is hasonló sorsra jut­nak. A szövetségi elnök kifejezte meggyő­ződését, miszerint az erdélyi magyarság, Európa legnagyobb nemzeti kisebbsége nem nézheti tétlenül, hogy ismét elveszítse két évtizedes munkával visszaszerzett joga­it és vagyonát. Ravasi bíboros aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Romániában ilyesmi megtör­ténhet, hiszen - mint mondta - ez veszélyes precedens lehet. A kihallgatás végén Kele­men Hunor a Mikó-ügy hátteréről készített összefoglalót adott át a Szentszék Kultúra Tanácsa elnökének és irodavezetőjének, az erdélyi származású Kovács Gergelynek.

Next