Háromszék, 2013. január (25. évfolyam, 6781-6805. szám)

2013-01-14 / 6790. szám

KÖZÉLET arovisie. A HÉTVÉGE HÍREI • A doni tragédiára emlékeztek Hagyományőrző katonák a Mátyás-templom előtt Emlékeznünk muszáj, hogy történelmünket meg tudjuk tartani - hangoztatta a honvédelmi miniszter szombaton a budai Várban, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán a doni katasztrófa 70. évfordulóján tartott megemlékezésen. Hende Csaba elmondta: a Magyar Királyi Honvédséget arra tervezték, hogy egy regionális konfliktus esetén a siker re­ményében tudjon szembeszállni közel hasonló erejű ellen­feleivel, de nem arra, hogy két világhatalom konfliktusában, a kor legmodernebb fegyverei ellen vegye fel a küzdelmet rendkívül szélsőséges időjárási viszonyok között. „Ők meg­tették a kötelességüket, amit a haza nevében megköveteltek tőlük, és annál sokkal többet is: mindazt, amit lehetett” - mondta Hende Csaba. Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke beszé­dében azt hangoztatta, hogy a doni katasztrófával kapcso­latban le kell számolni a téveszmékkel: valós számok és valós ítélkezés kell a témában. A doni veszteségekről pontos adatok még ma sem állnak rendelkezésre. A 2. magyar had­sereg mintegy 93 500, más források szerint 120 ezer, illetve 148 ezer embert vesztett el, az elesettek és a fogságba kerül­tek pontos számát megállapítani nem lehet. A doni kataszt­rófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége. Magyar katonaság a keresztes háborúk óta nem harcolt olyan messze a hazájától, mint akkor. Zeman és Schwarzenberg a második fordulóban Milos Zeman és Karel Schwarzenberg jutott a cseh el­nökválasztás második fordulójába. A pénteken és szomba­ton megtartott első fordulóban leadott összes voks össze­­számlálása alapján Milos Zeman volt miniszterelnök 24,2 százalékot, Karel Schwarzenberg külügyminiszter 23,4 szá­zalékot kapott. A harmadik és a negyedik helyen a korábban legnagyobb esélyesnek tartott Jan Fischer volt miniszterel­nök, illetve Jirí Dienstbier szenátor végzett 16,4 és 16,1 szá­zalékkal. A második fordulóra két hét múlva, január 25-én és 26-án kerül sor. A továbbjutók mindjárt az első nyilatko­zataikban támadták egymást. Schwarzenberg sajtóértekez­letén gratulált Zemannak az első fordulóbeli győzelemhez, de mindjárt utána kijelentette, Zeman a múlt embere, felelős a cseh politikai kultúra hanyatlásáért. Igaz, hogy a múlt em­bere vagyok, mert az utóbbi tíz évben a nagypolitikán kívül álltam - reagált Zeman a külügyminiszter nyilatkozatára. Hozzátette: tőle eltérően Schwarzenberg valóban a ma em­bere, s mint a rendszerváltás utáni legnépszerűtlenebb kor­mány egyik oszlopos tagja felelős az adóemelésekért, a nyugdíjreformért és az egyházi kárpótlásért.„A stabilizáci­ós, de népszerűtlen intézkedésekre szükség volt. A felelős­séget vállalom. Ezek következtében Csehország ma stabil állam” - válaszolta mindezekre Schwarzenberg. Ünnepelt Marseille Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök szombaton megnyitotta az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatot Marseille-ben. A kormányfő Francois Hollande köztársasági elnök helyett érkezett a dél-franciaországi városba, ugyanis az államfő az utolsó pillanatban lemondta részvételét a meg­nyitóünnepségen, miután a mali és Szomáliai francia katonai beavatkozások miatt védelmi tanácskozást hívott össze hiva­talába. A miniszterelnök az Európa és a Földközi-tenger Civilizációinak Múzeumában mondta el ünnepi köszöntőjét. A megnyitón megjelent José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Szekeres Attila Maros megyében rendezvényekkel és téli meneteléssel emlékeztek a hetven évvel ezelőtti Don-kanyari offenzívára. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei csoportja által szervezett kétnapos megemlékezés szombaton a marosvásárhelyi római katolikus temetőben, a doni áldozatok emlékművénél kezdődött, és vasárnap délben a csíkfalvi református templom­ban fejeződött be. A megemlékezők több mint húszfős csoportja gyalog tet­te meg a Marosvásárhely és Csíkfalva közötti 25 kilométeres távot, felidézve a Don-kanyarban súlyos veszteségeket szenvedett 2. magyar hadsereg hetven évvel ezelőtti téli meneteléseit. „A fájdalom, a szenvedés könnyeit próbáljuk évről évre átalakítani az együttlét és a hagyományápolás öröm­könnyeivé” - összegezte a tizedik al­kalommal megszervezett Maros me­gyei megemlékezés lényegét Ábrám Zoltán szervező. Hozzátette, a csíkfal­vi közösség is készült a zarándokok fogadására: hetekkel korábban katona­dalokat tanultak meg, amelyeket a fel­vonulókkal együtt énekeltek el az esti takarodó előtt. Ábrám Zoltán sajnálatosnak tartot­ta, hogy nem szerveznek hasonló ro­mán megemlékezéseket is. Mint el­mondta, Románia két hadsereggel vett részt a doni offenzívában, és az orosz­­országi hadszíntéren hasonló vesztesé­geket szenvedett el. mmm­mmmm­mmmmm­mmmmmmmmmm A vallásszabadság ünnepén (folytatás az első oldalról) A 445 éves évfordulóra, tegnapra ünnepi rendezvény­­sorozatot szervezett a Magyar Unitárius Egyház. Tordán ün­nepi istentiszteletet tartottak, az igét Nagy László főjegyző hirdette. Ezt követően a városi múzeumban megtekintették Körösföi-Kriesch Aladár Tor­­dai országgyűlés című, nagy­méretű restaurált festményét. Este Kolozsváron a Magyar Unitárius Egyház Dávid Fe­­renc-imatermében folytatódott az ünnepség. Bálint-Benczédi Ferenc püspök köszöntője után Körösföi-Kriesch Aladár­ra emlékezett unokája, Kriesch György, Murádin Jenő mű­vészettörténész Körösföi- Kriesch Aladár kolozsvári éveiről tartott előadást, majd ünnepi műsor következett. Bálint-Benczédi Ferenc a vallásszabadság napja alkal­mából küldött üzenetében eze­ket írja: „A törvény kimondá­sától számítjuk a XVI. századi radikális reformáció kibonta­kozását és az erdélyi unitárius egyház megalakulását. Erdély viharos történelmében ezen törvény tiszteletben tartása te­remtette meg azt a lehetőséget, hogy közel 450 éve a keresz­tény felekezetek viszonylag békésen éltek egymás mellett, és saját szellemi értékeikkel gazdagították szülőföldjüket Az emberi jogokért, a jé­­zusi tanításban gyökerező méltóbb emberi életért ví­vott évezredes küzdelem­ben a vallásszabadságért folyó harc egyik fontos fe­jezete az 1568-as tordai or­szággyűlési határozat. Egye­temes vonatkozásban sokan írtak erről a kérdéskörről, de néhány írást leszámítva még mindig kevesen tud­ják, hogy Erdély történeté­nek egyik kimagasló szelle­mi vívmánya a négy bevett vallás szabadságának bizto­sítása. E téren messze meg­előzte Európa fejlettebb nyugati részét a késő kö­zépkorban. A reformáció különböző irányzatainak képviselői ke­ményen meg kellett hogy küzdjenek a szabad vallás­gyakorlatért. Az erdélyi ren­dek bölcsességére mutat, hogy ezt a határozatot megfo­galmazták és törvénybe iktat­ták egy olyan korban, amikor a vallásos türelem kérdése még ismeretlen. Mi, erdélyi unitáriusok fontosnak tartjuk, hogy emlékezzünk azokra a napokra, amikor Tordán az országgyűlési határozat meg­született, hiszen napjainkban sem mondhatjuk, hogy az emberiség életében ez megol­dódott kérdés. A politikai és gazdasági zűrzavarban vergődő vilá­gunkban jó olyan példákat felemlíteni, melyek segíte­nek, hogy megtaláljuk az emberhez méltóbb életre ve­zető utat. Isten iránti hálán­kat fejezzük ki, hogy János Zsigmond fejedelem és az erdélyi rendek az evangéli­um tanításának szellemében példát mutattak a vallási tü­relemről nemcsak az akkori világnak, hanem a ma embe­rének is.” Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festménye r HÍRSALÁTA_________ FÜTYÜL A FEDDHETETLENSÉGRE. Nem hajlan­dó alávetni magát Gigi Becali liberális képviselő annak a törvényi kötelezettségének, hogy feltüntesse vagyonnyilat­kozatában a bankszámláin lévő pénzösszegeket. Az üzlet­ember pénteken kijelentette: ezt akkor sem teszi meg, ha az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség kecskebukát vet, ha pedig bepereli, akkor alkotmányellenesnek nyilvánítja az intézményt. MAJD A KONGRESSZUSON. Cáfolta Crin Antonescu, hogy liberális pártjának szándéka lenne az Európai Néppárthoz csatlakozni, s azt is, hogy kizáratná pártjából a Chiliman-Tariceanu-Orban hármast és a mellettük álló kis csoportot, mely nyilvánosan is ellenzi a párt egyre ba­­labbra tolódó és a szocdemek hatása alá került politikáját. Szombati nyilatkozata szerint a belső ellentéteket a márci­usban tartandó kongresszusukon tisztázzák. (Gândul) VADDISZNÓMÉSZÁRLÁS BÁLYOKON. Szombat­­vasárnap Ion Țiriac ismét megszervezte Bályokon évi rongy­rázó vadászatát. Ezúttal is neves vendégeket hívott meg, többek között Wolfgang Porschét, az azonos nevű autógyár tulajdonosát, illetve Georges Marsant, Monte-Carlo polgár­­mesterét. A vadászattal párhuzamosan tüntettek az állat- és környezetvédők, ugyanis e területen évek óta valóságos vad­disznómészárlás zajlik, tavaly például 254 trófeát gyűjtöttek be a Bályokon vadászó hírességek. (Románia liberă) 2013. január 14., hétfő . BETEGLÁTOGATÁS: EGÉSZ NAP. Módosították a kórházak látogatási idejét, hogy barátságosabbá, em­­berközelibbé tegyék azokat — jelentette be Raed Arafat, az egészségügyi minisztérium államtitkára és miniszter­­helyettese pénteki sajtótájékoztatóján. Olyan programot vezetnek be, amely által a beteg és a családja akár egész nap együtt lehet. Az államtitkár szerint a betegnek szük­sége van családja támaszára és jelenlétére, ezért reggel­től estig tartó, mindennapos látogatási időt írtak elő az egészségügyi intézményekben. A több mint háromágyas szobákba egyszerre csak három látogató mehet be egy pácienshez, és egy időben legfeljebb két beteg fogadhat hozzátartozót. Az intenzív osztályon fekvőkhöz kizárólag családtagok mehetnek be, egyszerre legtöbb két személy. (Mediafax) ÉLJENEK MEG SAJÁT JÖVEDELMÜKBŐL. Az új egészségügyi kerettörvény, mely március 1-jén lép élet­be, már nem támogatja közpénzekből, illetve az egészség­­ügyi pénztár alapjaiból a magánkórházakat, ezzel mintegy tíz százalékkal többet tudnak majd juttatni a közkórházak­nak. Ez az összeg az intenzív osztályoknak juttatott 200 millió lejjel együtt növeli a közkórházak gyógyítási lehető­ségeit - reménykedik a szakminiszter. Megítélése szerint úgy etikus, ha a magánkórházak saját jövedelmükből tart­ják fenn magukat. (Ziare.com)

Next