Háromszék, 2013. január (25. évfolyam, 6781-6805. szám)
2013-01-14 / 6790. szám
KÖZÉLET arovisie. A HÉTVÉGE HÍREI • A doni tragédiára emlékeztek Hagyományőrző katonák a Mátyás-templom előtt Emlékeznünk muszáj, hogy történelmünket meg tudjuk tartani - hangoztatta a honvédelmi miniszter szombaton a budai Várban, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán a doni katasztrófa 70. évfordulóján tartott megemlékezésen. Hende Csaba elmondta: a Magyar Királyi Honvédséget arra tervezték, hogy egy regionális konfliktus esetén a siker reményében tudjon szembeszállni közel hasonló erejű ellenfeleivel, de nem arra, hogy két világhatalom konfliktusában, a kor legmodernebb fegyverei ellen vegye fel a küzdelmet rendkívül szélsőséges időjárási viszonyok között. „Ők megtették a kötelességüket, amit a haza nevében megköveteltek tőlük, és annál sokkal többet is: mindazt, amit lehetett” - mondta Hende Csaba. Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke beszédében azt hangoztatta, hogy a doni katasztrófával kapcsolatban le kell számolni a téveszmékkel: valós számok és valós ítélkezés kell a témában. A doni veszteségekről pontos adatok még ma sem állnak rendelkezésre. A 2. magyar hadsereg mintegy 93 500, más források szerint 120 ezer, illetve 148 ezer embert vesztett el, az elesettek és a fogságba kerültek pontos számát megállapítani nem lehet. A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége. Magyar katonaság a keresztes háborúk óta nem harcolt olyan messze a hazájától, mint akkor. Zeman és Schwarzenberg a második fordulóban Milos Zeman és Karel Schwarzenberg jutott a cseh elnökválasztás második fordulójába. A pénteken és szombaton megtartott első fordulóban leadott összes voks összeszámlálása alapján Milos Zeman volt miniszterelnök 24,2 százalékot, Karel Schwarzenberg külügyminiszter 23,4 százalékot kapott. A harmadik és a negyedik helyen a korábban legnagyobb esélyesnek tartott Jan Fischer volt miniszterelnök, illetve Jirí Dienstbier szenátor végzett 16,4 és 16,1 százalékkal. A második fordulóra két hét múlva, január 25-én és 26-án kerül sor. A továbbjutók mindjárt az első nyilatkozataikban támadták egymást. Schwarzenberg sajtóértekezletén gratulált Zemannak az első fordulóbeli győzelemhez, de mindjárt utána kijelentette, Zeman a múlt embere, felelős a cseh politikai kultúra hanyatlásáért. Igaz, hogy a múlt embere vagyok, mert az utóbbi tíz évben a nagypolitikán kívül álltam - reagált Zeman a külügyminiszter nyilatkozatára. Hozzátette: tőle eltérően Schwarzenberg valóban a ma embere, s mint a rendszerváltás utáni legnépszerűtlenebb kormány egyik oszlopos tagja felelős az adóemelésekért, a nyugdíjreformért és az egyházi kárpótlásért.„A stabilizációs, de népszerűtlen intézkedésekre szükség volt. A felelősséget vállalom. Ezek következtében Csehország ma stabil állam” - válaszolta mindezekre Schwarzenberg. Ünnepelt Marseille Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök szombaton megnyitotta az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatot Marseille-ben. A kormányfő Francois Hollande köztársasági elnök helyett érkezett a dél-franciaországi városba, ugyanis az államfő az utolsó pillanatban lemondta részvételét a megnyitóünnepségen, miután a mali és Szomáliai francia katonai beavatkozások miatt védelmi tanácskozást hívott össze hivatalába. A miniszterelnök az Európa és a Földközi-tenger Civilizációinak Múzeumában mondta el ünnepi köszöntőjét. A megnyitón megjelent José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Szekeres Attila Maros megyében rendezvényekkel és téli meneteléssel emlékeztek a hetven évvel ezelőtti Don-kanyari offenzívára. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei csoportja által szervezett kétnapos megemlékezés szombaton a marosvásárhelyi római katolikus temetőben, a doni áldozatok emlékművénél kezdődött, és vasárnap délben a csíkfalvi református templomban fejeződött be. A megemlékezők több mint húszfős csoportja gyalog tette meg a Marosvásárhely és Csíkfalva közötti 25 kilométeres távot, felidézve a Don-kanyarban súlyos veszteségeket szenvedett 2. magyar hadsereg hetven évvel ezelőtti téli meneteléseit. „A fájdalom, a szenvedés könnyeit próbáljuk évről évre átalakítani az együttlét és a hagyományápolás örömkönnyeivé” - összegezte a tizedik alkalommal megszervezett Maros megyei megemlékezés lényegét Ábrám Zoltán szervező. Hozzátette, a csíkfalvi közösség is készült a zarándokok fogadására: hetekkel korábban katonadalokat tanultak meg, amelyeket a felvonulókkal együtt énekeltek el az esti takarodó előtt. Ábrám Zoltán sajnálatosnak tartotta, hogy nem szerveznek hasonló román megemlékezéseket is. Mint elmondta, Románia két hadsereggel vett részt a doni offenzívában, és az oroszországi hadszíntéren hasonló veszteségeket szenvedett el. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A vallásszabadság ünnepén (folytatás az első oldalról) A 445 éves évfordulóra, tegnapra ünnepi rendezvénysorozatot szervezett a Magyar Unitárius Egyház. Tordán ünnepi istentiszteletet tartottak, az igét Nagy László főjegyző hirdette. Ezt követően a városi múzeumban megtekintették Körösföi-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című, nagyméretű restaurált festményét. Este Kolozsváron a Magyar Unitárius Egyház Dávid Ferenc-imatermében folytatódott az ünnepség. Bálint-Benczédi Ferenc püspök köszöntője után Körösföi-Kriesch Aladárra emlékezett unokája, Kriesch György, Murádin Jenő művészettörténész Körösföi- Kriesch Aladár kolozsvári éveiről tartott előadást, majd ünnepi műsor következett. Bálint-Benczédi Ferenc a vallásszabadság napja alkalmából küldött üzenetében ezeket írja: „A törvény kimondásától számítjuk a XVI. századi radikális reformáció kibontakozását és az erdélyi unitárius egyház megalakulását. Erdély viharos történelmében ezen törvény tiszteletben tartása teremtette meg azt a lehetőséget, hogy közel 450 éve a keresztény felekezetek viszonylag békésen éltek egymás mellett, és saját szellemi értékeikkel gazdagították szülőföldjüket Az emberi jogokért, a jézusi tanításban gyökerező méltóbb emberi életért vívott évezredes küzdelemben a vallásszabadságért folyó harc egyik fontos fejezete az 1568-as tordai országgyűlési határozat. Egyetemes vonatkozásban sokan írtak erről a kérdéskörről, de néhány írást leszámítva még mindig kevesen tudják, hogy Erdély történetének egyik kimagasló szellemi vívmánya a négy bevett vallás szabadságának biztosítása. E téren messze megelőzte Európa fejlettebb nyugati részét a késő középkorban. A reformáció különböző irányzatainak képviselői keményen meg kellett hogy küzdjenek a szabad vallásgyakorlatért. Az erdélyi rendek bölcsességére mutat, hogy ezt a határozatot megfogalmazták és törvénybe iktatták egy olyan korban, amikor a vallásos türelem kérdése még ismeretlen. Mi, erdélyi unitáriusok fontosnak tartjuk, hogy emlékezzünk azokra a napokra, amikor Tordán az országgyűlési határozat megszületett, hiszen napjainkban sem mondhatjuk, hogy az emberiség életében ez megoldódott kérdés. A politikai és gazdasági zűrzavarban vergődő világunkban jó olyan példákat felemlíteni, melyek segítenek, hogy megtaláljuk az emberhez méltóbb életre vezető utat. Isten iránti hálánkat fejezzük ki, hogy János Zsigmond fejedelem és az erdélyi rendek az evangélium tanításának szellemében példát mutattak a vallási türelemről nemcsak az akkori világnak, hanem a ma emberének is.” Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festménye r HÍRSALÁTA_________ FÜTYÜL A FEDDHETETLENSÉGRE. Nem hajlandó alávetni magát Gigi Becali liberális képviselő annak a törvényi kötelezettségének, hogy feltüntesse vagyonnyilatkozatában a bankszámláin lévő pénzösszegeket. Az üzletember pénteken kijelentette: ezt akkor sem teszi meg, ha az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség kecskebukát vet, ha pedig bepereli, akkor alkotmányellenesnek nyilvánítja az intézményt. MAJD A KONGRESSZUSON. Cáfolta Crin Antonescu, hogy liberális pártjának szándéka lenne az Európai Néppárthoz csatlakozni, s azt is, hogy kizáratná pártjából a Chiliman-Tariceanu-Orban hármast és a mellettük álló kis csoportot, mely nyilvánosan is ellenzi a párt egyre balabbra tolódó és a szocdemek hatása alá került politikáját. Szombati nyilatkozata szerint a belső ellentéteket a márciusban tartandó kongresszusukon tisztázzák. (Gândul) VADDISZNÓMÉSZÁRLÁS BÁLYOKON. Szombatvasárnap Ion Țiriac ismét megszervezte Bályokon évi rongyrázó vadászatát. Ezúttal is neves vendégeket hívott meg, többek között Wolfgang Porschét, az azonos nevű autógyár tulajdonosát, illetve Georges Marsant, Monte-Carlo polgármesterét. A vadászattal párhuzamosan tüntettek az állat- és környezetvédők, ugyanis e területen évek óta valóságos vaddisznómészárlás zajlik, tavaly például 254 trófeát gyűjtöttek be a Bályokon vadászó hírességek. (Románia liberă) 2013. január 14., hétfő . BETEGLÁTOGATÁS: EGÉSZ NAP. Módosították a kórházak látogatási idejét, hogy barátságosabbá, emberközelibbé tegyék azokat — jelentette be Raed Arafat, az egészségügyi minisztérium államtitkára és miniszterhelyettese pénteki sajtótájékoztatóján. Olyan programot vezetnek be, amely által a beteg és a családja akár egész nap együtt lehet. Az államtitkár szerint a betegnek szüksége van családja támaszára és jelenlétére, ezért reggeltől estig tartó, mindennapos látogatási időt írtak elő az egészségügyi intézményekben. A több mint háromágyas szobákba egyszerre csak három látogató mehet be egy pácienshez, és egy időben legfeljebb két beteg fogadhat hozzátartozót. Az intenzív osztályon fekvőkhöz kizárólag családtagok mehetnek be, egyszerre legtöbb két személy. (Mediafax) ÉLJENEK MEG SAJÁT JÖVEDELMÜKBŐL. Az új egészségügyi kerettörvény, mely március 1-jén lép életbe, már nem támogatja közpénzekből, illetve az egészségügyi pénztár alapjaiból a magánkórházakat, ezzel mintegy tíz százalékkal többet tudnak majd juttatni a közkórházaknak. Ez az összeg az intenzív osztályoknak juttatott 200 millió lejjel együtt növeli a közkórházak gyógyítási lehetőségeit - reménykedik a szakminiszter. Megítélése szerint úgy etikus, ha a magánkórházak saját jövedelmükből tartják fenn magukat. (Ziare.com)