Háromszék, 2013. április (25. évfolyam, 6856-6879. szám)
2013-04-03 / 6856. szám
fi VILÁGFIGYELŐ Háromszék NUKLEÁRIS FEGYVEREKKEL FENYEGET PHENJAN Elmélyült a koreai válság Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár tegnap figyelmeztette Észak-Koreát, hogy a válság túlságosan elmélyült Észak-Korea tegnap bejelentette, hogy az atomprogramjainak tilalmára vonatkozó ENSZ-határozatok ellenére újraindítja 2007-ben leállított atomreaktorát A hét végén Phenjan kihirdette a hadiállapotot is Dél-Koreával szemben, a hadsereg a „végső parancsra” vár Kim Dzsong Untól (fotó). A washingtoni Fehér Ház közölte, komolyan veszi a bejelentést „Az atomfenyegetés nem játék” szág nukleáris fegyverei a potencia- szögezte le Ban Ki Mun Kis agresszorok elrettentését szolgál Andorrában. „Főtitkárként feladajuk. Az észak-koreai vezető - aki a toma háború megakadályozása és a hadsereg főparancsnoka is - egyik béke felkutatása” - fűzte hozzá, korábbi beszédében azt hangoztatta, majd leszögezte: a mostani válság túl messzire jutott. A világszervezet főtitkára hangsúlyozta: meggyőződése, hogy senkinek sem áll szándékában politikai rendszere vagy külpolitikája miatt megtámadni Észak- Koreát, de lehetségesnek tartotta, hogy egyesek határozott választ adnak majd Phenjan minden egyes új, közvetlen katonai provokációjára. Phenjan ezt megelőzően közölte: újjáépíti és újraindítja minden atomlétesítményét, s áramtermelésre és katonai célokra egyaránt használják majd őket. Ezek között van az a jongbjoni reaktor is, amelyet 2007- ben állítottak le egy megállapodás részeként, majd 2008-ban a hűtőtornyát is lebontották. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető szerint az arhogy az ország nukleáris ereje a háborúval szembeni megbízható elrettentés eszköze, és biztosítékot jelent Észak-Korea szuverenitásának megvédésére. A kommunista ország vezetője azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy Észak-Koreát fegyverkezési versenyre igyekszik kényszeríteni. Ennek célja pedig az, hogy akadályozza az ország gazdasági helyzetének javítását Közben az amerikai haditengerészet tengeri telepítésű radarplatformot és rakétavédelmi feladatok ellátására is alkalmas rombolót vezényelt az észak-koreai partok közelébe az országban folyó katonai tevékenység és az esetleges újabb rakétakilövések megfigyelésére - közölte a Pentagon. A Fitzgerald rombolót és a tengeri olajfúró platformhoz hasonló SBX-1-es radarállomást várhatóan további haditengerészet csapaterősítések követhetik majd. Az elmúlt napokban az Egyesült Államok B-2-es lopakodó bombázókat, B-52-es bombázókat és F-22- es lopakodó vadászgépeket vezényelt Dél-Koreába az ottani hadsereggel közösen zajló hadgyakorlatra. Dél-Korea hétfőn bejelentette, hogy felgyorsítja saját rakétavédelmi rendszerének kiépítését. Kína tegnap sajnálatát fejezte ki, amiért Észak-Korea újra meg akarja nyitni nukleáris létesítményeit - hangzott el a kínai külügyi szóvivő tegnapi tájékoztatóján. Hung Lej valamennyi érintett felet ismételten nyugalomra és visszafogottságra intett, s a kérdés megfelelő rendezése érdekében sürgette a mielőbbi visszatérést a tárgyalóasztalhoz. Kína egyébként szintén mozgósította katonáit a Koreai-félsziget térségében, megnövelte létszámukat a közös határ közelében, és készültségbe helyezte légierejét is. A környéken páncélozott harci és szállító járművek láthatók, a két országot elválasztó Jalu folyó mentén repülőgépek ellenőrzik a határtérséget. Megfigyelők arra hívják fel a figyelmet, hogy a Kína és Észak- Korea közötti védelmi szerződés értelmében Pekingnek Phenjan segítségére kell lennie abban az esetben, ha támadás éri. Peking azonban az utóbbi hónapokban a korábbinál sokkal hidegebb magatartást tanúsított szomszédjával szemben. A kínai média szokatlan módon arról is cikkezett, hogy Pekingnek el kellene engednie Phenjan kezét, mivel Phenjan rendre figyelmen kívül hagyta egyetlen támogatója Kína kéréseit és intelmeit. TÓÁSÓ-ÜGY Felbukkant az ügyész Több mint két hét után ismét megjelent a nyilvánosság előtt La Pazban az úgynevezett terrorista ügy márciusban lemondott vezető ügyésze, hogy az ügyészségnek számot adjon egy, a perrel kapcsolatban kínos részleteket feltáró telefonbeszélgetésről, amelyen állítólag az ő hangja hallható. A titkos hangfelvételből többek között kiderül, hogy a „terrorista ügy” - amelynek 39 vádlottja között van a magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Előd - bizonyos periratai eltűntek, de Sora már nem léphetett vissza a perben való részvételétől. Soza szájából a bizalmasával folytatott beszélgetés során elhangzott: a kormányzati (belügy) minisztérium egyik tisztségviselője maga mondta, hogy, ha a „terrorista összeesküvésről” szóló bírósági ügy összeomlik, „Eve (Morales bolíviai elnök) is bukik”. Soza hétfői vallomásában tagadta a felvételen elhangzottakat, és azt is, hogy azon ő beszélne. , Azóta, hogy megkezdődött a terrorista ügyben a nyomozás, sajnos, egy sor fenyegetés, rágalom és sérelem ért” - hangoztatta. Hozzátette: a telefonbeszélgetés miatt ellene indított vizsgálat célja az ügy befejezésének megakadályozása Ramiro Guerrero bolíviai főügyész március 19-én jelentette be, hogy lemondott megbízatásáról a terrorista ügyben a vezető ügyész. Mario Soza arra hivatkozott, hogy családját megfenyegették, és fél, hogy elrabolják a lányát. A lemondása kapcsán megjelent találgatások között szerepelt, hogy annak valódi oka a nyilvánosságra került telefonbeszélgetés. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Farcádi Botond MARTONYI JÁNOS A MAGYAR KÜLPOLITIKÁRÓL Az összmagyarság érdekeiért Martonyi János szerint minden ország érdeke, hogy területén otthon érezzék magukat a kisebbségek, és Magyarországnak is az a célja, hogy a határon túli magyarok a szülőföldjükön találják meg a boldogulásukat, az országnak semmilyen területi követelése nincs. A magyar külügyminiszter az érdekük, hogy jó legyen a viszony az Országgyűlés nemzeti összetartó országok között, hiszen a konflikturás bizottságának tegnapi ülésén kiemelte: bár a magyar közvélemény túlnyomó része, a magyar politikai elit elfogadta a területvesztést, mégis „előjön az a gondolat”, hogy Magyarországnak területi igényei lennének. Valószínűleg azért vetődik fel ez még mindig, mert politikai célokra jól lehet használni - mondta. Hangsúlyozta: Magyarország elfogadja a területvesztését, és a szomszédos államoknak tudomásul kell venniük, hogy a területekkel együtt olyan közösségeket is kaptak, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy az identitásukat közösségként őrizzék meg, és az egyéni asszimiláció helyett a közösségi integráció a céljuk. Mint mondta, nincs tömeges igény a határon túli magyarok körében az áttelepülésre, és a kedvezményes honosításnak sem lett ilyen következménye. Reményét fejezte ki továbbá, hogy a kormány hamarosan jóváhagyja az eszéki, a melbourne-i, a torontói, a marosvásárhelyi és a nagyváradi konzulátus megnyitását. Martonyi János úgy fogalmazott: a nemzetnek van külpolitikája, és téves a külpolitika és a nemzetpolitika szembeállítása. Bár a nemzet nem nemzetközi jogalany, Magyarországnak külpolitikája alakításában az összmagyarság érdekeit kell figyelembe vennie. A szomszédos országokkal fennálló viszony alakulásának ugyanakkor meghatározó tényezője a magyar közösségek helyzete, jogaik érvényesülése, és e közösségeknek is sok következményeit elsősorban ők érzik meg. Csóti György (Fidesz) azt vetette fel, hogy a kormánynak az eddigieknél határozottabban kell támogatnia a határon túli magyarok erőfeszítéseit a teljes körű és tényleges autonómiáért. Martonyi János kijelentette: az autonómia bármely formáját választja egy közösség, a kormánynak támogatnia kell a törekvéseit. Szabó Vilmos (MSZP) azt mondta, hogy a magyar külpolitika nem jól szolgálja az összmagyarság érdekeit, a magyar-magyar kapcsolatépítésben ignorálja a szlovákiai Híd-Mostot, az RMDSZ-t és Gajdos István parlamenti képviselőt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökét. A külügyminiszter kifejtette: „az úgynevezett vegyes pártok a magyar nemzetpolitika egésze szempontjából elég komoly veszélyt és kockázatot jelentenek”. Szávay István (Jobbik) felvetésére, miszerint a magyar-szlovák találkozókon nem foglalkoznak az érzékeny kérdésekkel, Martonyi azt mondta, rendszeresen foglalkoznak ezekkel a témákkal, köztük a nyelvhasználat és az állampolgárság ügyével. Gaal Gergely (KDNP) érdeklődésére a tárcavezető arról is beszélt, hogy a március 16-i ungvári események után Magyarország világossá tette: támogatja Ukrajna európai ambícióit, de ennek feltétele, hogy tiszteletben tartsák a magyar közösség jogait Március 16-án Ungvár központjában két alkalommal támadtak magyarországi iskolás diákokra, vélhetően ukrán nacionalisták. A húsvéti ünnepek nyugalomban teltek Magyarországon, nem voltak tüntetések, a folyamatos kormánypárt-ellenzék közötti áldatlan viták is függőben maradtak. De megmaradtak. Ez rögtön kitűnt abból is, ahogyan az ellenzék és a média bizonyos része a Tárki legújabb közvélemény-kutatásának a pártok népszerűségére vonatkozó eredményeit és a Fidesz huszonötödik születésnapjának nagypénteken tartott megünneplését kommentálta. A Tárki legújabb felmérése szerint továbbra is a Fidesz a legnépszerűbb párt Magyarországon, hónapok óta stagnáló népszerűségi mutatói még emelkedtek is, míg az ellenzéki pártok ott vannak, ahol voltak, vagy még ott sem, hiszen a szocialista párt az utolsó hónapokban némileg emelkedő népszerűsége ismét zuhanóban! Az MSZP politikusai megkérdőjelezték a felmérések hitelességét - ha valami nem a kedvünkre alakul, a statisztika a hibás , azt állítva, hogy a Tárki anyagilag is függ a kormánypárttól, ezért is elfogult. Noha a Fidesz bizonyos intézkedései - főként a rezsicsökkentésre vonatkozó elképzelések - már önmagukban is magyarázhatják az eredményeket. Ráadásul a kormánypárt rezsi- és adócsökkentési, nyugdíjemelési programját népszerűsítő óriásplakátok is megjelentek. De óriásplakátokkal, vagy azok nélkül a rezsicsökkentést a magyar választó a saját zsebén is érzi, és ez súlyosabb érv, mint az ellenzéki politikusok szirénhangjai. Az ellenzék ugyanis továbbra is megosztott, a Lehet Más a Politika kettéesett két még kisebb pártra, ha ma lennének a választások, valószínűleg be sem jutna a parlamentbe, működésükkel is bizonyították, hogy jelenleg, legalábbis a szép Hungáriában, a politika nem lehet más. Az elmúlt héten a Balaton környékén két időszaki helyhatósági választás is volt, mindkettőt a Fidesz jelöltjei nyerték. Az ellenzéki jelöltek külön-külön indultak, de eredményeiket összesítve sem tudták volna megelőzni a Fidesz-jelöltet. Ráadásul az egyik településen az Együtt Magyarországért 2014 jelöltje is megelőzte a szocialista jelöltet. Borzolta a kedélyeket Smukk Andor kijelentése is, az újjászervezett Magyar Szociáldemokrata Párt elnöke szerint a jelenlegi helyzetben a Fidesz számára az előrehozott választások tűnnek a legjobb megoldásnak, hiszen sehol nincs a sokat hangoztatott ellenzéki összefogás. Bajnai Gordon és Mesterházy Attila láthatólag nem tudnak megegyezni az ellenzéki miniszterelnök-jelölt személyéről, noha erről ráérnének azután is vitatkozni, ha valami csoda folytán megnyernék a választásokat. Mindent összevetve, Smukk elképzelésének nagyon kevés a realitása, a Fidesz jelenleg is biztosan vezet, a kormánypárt vezető politikusai számára semmi nem indokolhatná az előrehozott választásokat, sőt, lenne némi rizikó is, hiszen a bírált vagy dicsért közvélemény-kutató intézetek szerint a biztos pártválasztók száma jelenleg a magyar szavazók 45 százalékát teszi ki, ott van tehát az 55 százalékos bizonytalan tömeg. Minden párt elsősorban rájuk összpontosít, őket szeretné megnyerni, é A Fidesz huszonöt éve alakult, az ünnepség nagypénteken zárt kapuk mögött, mármár titokban zajlott, s az ellenzéki politikusok és média éppen ezt nem értették, s egyfolytában az induló liberális, radikális, alternatív pártot dicsérték, hiszen a dicséretek fényében szerintük világosan látható, hová jutott a mai Fidesz az egykori álmoktól. Volt a kommentároknak egy - hogy is mondjuk — savanyú a szőlő hangulata is: egyszerűen nem tudják nézőpontjukból magyarázni a kormánypárt népszerűségét. 2013. április 3., szerda ES