Háromszék, 2013. május (25. évfolyam, 6880-6903. szám)

2013-05-03 / 6880. szám

KÖZÉLET áromszéli IBELFÖLD • A belgiumi németek is támogatnak Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi német közösség mi­niszterelnöke elfogadta az RMDSZ felkérését, hogy az uni­ós szintű kisebbségvédelmi keretszabályozás elfogadását célzó európai polgári kezdeményezés (EPR) héttagú kez­deményező bizottságának tagja legyen - tudatta Borbély László politikai alelnök sajtóirodája. Lambertz úgy véli, az EPR óriási esélyt jelent a kisebbségek számára, hogy felve­téseikre európai választ kapjanak. A brüsszeli megbeszélé­sen Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke közölte: számos sze­mélyiség és egyre több kisebbségi közösség csatlakozik a romániai magyar érdekképviselet által kezdeményezett eu­rópai összefogáshoz. Borbély követendő példaként említet­te a belgiumi német ajkú közösséget, amely teljes autonó­miával rendelkezik, saját törvényhozása és kormánya van, amely a német autonóm terület ügyeit igazgatja. Az erdélyi magyar szervezetek részéről három kezdeményezés indul: az EMNT és az EMNP közösen, az SZNT külön készített tervezetet. Az RMDSZ május végén, a FUEN-nel együtt­működve kíván európai szintű összefogást kialakítani a ki­sebbségvédelmi keretszabályozás kidolgozása érdekében. Bezárják, ha nem lesz román címke Nyolcszor megbírságoltak már a fogyasztóvédelmi el­lenőrök egy csíkszerdai üzletet a román nyelvű termékle­írások hiánya miatt, s ha továbbra sem pótolja a hiányossá­got, legközelebb felfüggesztik a működési engedélyét - kö­zölte Sorin Susanu, az országos fogyasztóvédelmi hatóság brassói regionális központjának főfelügyelője, aki szerint rosszhiszeműségre vall, hogy a legutóbb 12 ezer lejre bírsá­golt üzletben továbbra is csak magyarul van felcímkézve az áru. Susanu arról is beszámolt, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács eljárást indított ellene, mert korábban úgymond etnikai megfontolásból büntetett. Február 17-én, a székely zászló körüli nyilatkozatháború idején, a brassói regionális fogyasztóvédelmi felügyelőség ellenőrei tévéstábok kíséretében vonultak ki Csíkszeredába a Hagyományos és Helyi Termékek Vásárára, ahol megan­nyi szabálytalanságot állapítottak meg. A havi vásárt három éve szervező Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök kétségbe vonta a hatósági fellépés jóhiszeműségét, Korodi Attila parlamenti képviselő pedig politikai nyilatkozatban ítélte el a brassói regionális fogyasztóvédelmi hatóság nagy sajtónyilvánosság mellett zajló akcióit, amelyeket politikai indíttatású túlkapásoknak minősített. Idénynyitás és -zárás Harmincezernél több hazai turista utazott szerdán a ro­mán tengerpartra. A Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetsége szerint a minivakáció alatt további tízezer elő­re bejelentkezett látogatóra számítanak a héten, május 15- től pedig külföldi turistákat is várnak. A hegyvidéki üdü­lők is megteltek, Sinaián még egy utolsó, rövidnadrágos sízésre is volt lehetőség az idényzárás előtt. A HÍRSALÁTA A SZÉKELYFÖLD A TÖRVÉNYTELEN FAKITER­MELÉS BAJNOKA. Adrian Popescu, a Gândul újságírója a Gyergyó környéki erdőirtások felelőseit kereste, s nevüket nem vállaló, megvert, megfélemlített vagy éppen becsület­­sértésért beperelt és elítélt gyergyóiakkal találkozott. Popescu szerint Hargita és Kovászna megye a törvénytelen fakiter­melés bajnoka, ahol tízezer hektárokon vágták tarra az erdő­ket, s a famaffiát „a helyi RMDSZ-vezetők is patronálták, akik nagyon gyorsan dollár-, majd euró-multimilliomosok lettek”. A nyilatkozók szerint a leleplezések, ellenőrzések ellenére az erdőirtás ugyanúgy folytatódik, csak most már a nehezebben megközelíthető hegyoldalakon. Popescu szerint az engedély nélkül kivágott fát a fűrésztelepeken „törvénye­sítik”, a fűrészárut már megfelelő kísérőpapírokkal értékesí­tik az országban vagy külföldön. (Székelyhon) NINCS BÉKE AZ ORVOSIN. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa leszavazta a magyar tagozat által előterjesztett javaslatokat, semmibe véve az egyetemen kialakult román-magyar feszültséget fel­oldó tavaly szeptemberi megállapodást. A magyar tagozat képviselői kezdeményezték a magyar nyelv bevezetését a gyakorlati és a magyar tagozathoz tartozó önálló diákcso­portok létrehozását. E kérdések azután kerültek a szenátus elé, hogy korábban az egyetem rektora és igazgatótanácsa nem értett egyet a magyar tagozat akkreditációjához szüksé­ges intézkedésekkel. A mostani szenátusi döntés csak tetézte a korábbi kedvezőtlen intézkedéseket. A tavaszi versenyvizs­gák során csak a véletlenen múlt, hogy nem vettek fel magya­rul nem tudó oktatókat a magyar tagozathoz. (MTI) A SZÓDAPOR ÉS A ROMÁN NÉPLÉLEK. Július elsejétől tilos a szódabikarbóna használata az élelmiszerek­ben, s mint köztudott, a Balkánon, tehát Romániában is a nemzeti eledelnek is tekintett mititej puffasztásához ezt használják. Május elsején a szocdemek majálisain nem sü­töttek mititejt, s este a hírtelevíziók már a „nemzeti lélek” elpusztításával vádolták az Európai Uniót. Mintha ez a bi­zonyos lélek a gyomrukban lakozna. (Adevărul) MÉGIS PALA­GÁZ. Kiadta az idei első palagáz-feltárási engedélyt a környezetvédelmi minisztérium. Rovana Plumb tárcavezető közlése szerint egy külföldi beruházó végezhet próbafúrásokat Dobrudzsában. A miniszter többször is hangsúlyozta: az engedély kibocsátása nem jelenti azt, hogy megkezdődhet a palagáz-kitermelés is. Szerinte a palagáz feltárása nem jelent veszélyt a környezetre, és a próbafúrá­sok után legalább öt évnek kell eltelnie, hogy a kitermelés elkezdődhessék. A kitermelés ellenzői azt állítják, hogy a fel­használt technológia roppant környezetkárosító, szennyezi a talajvizet és földrengést okoz. Bulgária és Franciaország be­tiltotta a palagáz-kitermelést, több nyugat-európai ország pedig moratóriumot vezetett be. (Puterea) Tíz helyen, tízezer gyertyával ellene Gyújts gyertyát a székelyföldi erdőkért jelszóval tünte­tést hirdettek meg a világhálón a Holzindustrie Schweighofer osztrák fafeldolgozó óriáscég rétyi beruházását ellenző személyek. A közösségi oldalon a kezdeményezők között van Nemes Előd, az EMNP háromszéki, illetve Tőke Ervin, a Néppárt ifjúsági szervezetének elnöke is. Az eddigi ada­tok szerint tíz székelyföldi településen - Sepsiszentgyör­­gyön, Kézdivásárhelyen, Baráton, Kovásznán, Ozsdolán, Rétyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Szentegyhá­zán és Gyergyószentmiklóson­­ szervezik meg a megmoz­dulást, helyszínenként ezer gyertyával. „A beruházás meg­valósulása esetén ezrek munkahelye kerül veszélybe, nem beszélve a környezetrombolásról” - írják a felhívás szer­zői. Az összehangolt tüntetésre május 7-én 20 órakor kerül sor, más települések csatlakozását is várják. Két főváros árnyékában B. KOVÁCS ANDRÁS Erdélyi nemzetstratégia két főváros árnyékában - e téma megbeszélésére hívta meg Dénes István, az RMDSZ nemzeti szabadelvű platformjának vezetője a sepsi­szentgyörgyi RMDSZ-platformokat. Felvezetőjében Dénes ki­fejtette, véleménye szerint Erdélynek mint térségnek önálló szereplővé kellene válnia az európai régiók tér­képén, Kolozsvárból igazi regionális központot kelle­ne felépíteni, történelmi térségeinek alközpontjai­val, Brassóval, Marosvásár­hellyel, Temesvárral, Nagy­váraddal, miközben az erdé­lyi identitást olyan rangra kellene emelni, mint a né­met nyelvterületen az oszt­rákot vagy a svájcit. Albert Álmos (Polgári Kör) volt szenátor úgy vélte: az erdé­lyi magyarság mostoha sor­sát az is jelzi, hogy Buda­pestnek sokáig nem volt minket integráló, a beruhá­zásokat is célzottan irányí­tó nemzetstratégiája, míg Bukarest igenis segítette és segíti a román tőkeexpanzi­ót a Székelyföldön is. A székely tulajdon érdekvé­delmét komolyabban kelle­ne venni - hangsúlyozta Ba­goly Miklós is az Asimcov részéről, a külföldiek, így a nagy port felvert osztrák fa­­feldolgozó tervéről szólva pedig üdvözölte, hogy az tár­gyalásokat kezdett a klasz­­terbe való betagolódásból. Dénes a közép-régióbeli, számunkra hátrányos for­ráselosztásról beszélt, mely a LEADER-program és a Vidékfejlesztési Alapok dolgában egy az öt arány­ban kimutatható, s amely­nek arra kell sarkallnia az RMDSZ-t, hogy méltányo­­sabb kulcs szerinti leosztást harcoljon ki. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Demeter J. Ildikó 2013. május 3., péntek Tájékozódtak a rétyiek (folytatás az első oldalról) Dálnoki Lajos elmondta: a fórum a helybeliekről szól, „itt mi csak a rétyiekkel sze­rettünk volna tanácskozni, falustársaim azt mondták, idegeneket ne engedjünk be, ennek ellenére beengedtük az érdeklődő vendégeket”. A HS csoport bejelentése óta a han­gulat vegyes, de idáig egyet­len rétgi sem támadta ezért a beruházásért - tette hozzá, le­szögezve: nincsenek titkaik, dolgaikat meg tudják oldani nyilvánosan, viszont felelős döntést nem nyomás alatt, ha­nem higgadtan lehet hozni, igaz, a lakossági fórum csak tájékoztató jellegű. Réty polgármestere ezután beszámolt arról, hogy április 30-án Gyulafehérvárra, illetve Szászsebesre utazott egy kül­döttség, a hatfős rétyi csapat­nak ő maga is tagja volt, s az önkormányzati képviselők mellett a sepsiszentgyörgyi környezetvédelmi hivatal két munkatársa is velük tartott Előbb a gyulafehérvári kör­nyezetvédelmi hivatal öt szak­emberével találkoztak, s mi­ként Dálnoki mondta, ők egyetlen negatívumot sem so­roltak fel a HS fafeldolgozójá­val kapcsolatban, hanem azt mondták, a gyár nem szennye­ző, nem káros sem a környe­zetre, sem az emberek egész­ségére,­­meglepő módon úgy fogalmaztak, olyannyira kör­nyezetbarát az üzem, hogy nem is kell azt ellenőrizni”. Ezután felkeresték a HS cso­port százsebesi üzemét, ott 750 fő dolgozik, s bár modern a gyár, de munkásokra és szak­képzetlenekre is szükségük van, egy váltásban 40-50 tar­goncás dolgozik, a faanyag válogatásánál és a csomago­lásnál is sokan vannak - ma­gyarázta -, minden egyes fa­tönk szalagra kerül, a fafeldol­gozás ugyanúgy mechanikus, mint egy egyszerű fűrésztele­pen, csak modern gépekkel, illetve technológiával történik, az átvett fát a következő héten fizetik, egy évben 1,2 millió köbméter fenyőfát dolgoznak fel, s a fát csak rendezett ira­tokkal veszik át Legtöbb a munkás, a bonyolult elektroni­kai vezérlésen kívül bárki gyorsan tud alkalmazkodni ehhez a munkához - sorolta Dálnoki (igaz, amikor fényké­peket vetített, a hatalmas farak­tárak, csarnokok láttán több­ször is kérdezték a teremből: hol vannak a munkások?). Egy, a tegnap délután a ré­tyi kultúrház környékén ter­jesztett, röpceszerű papír kap­csán Dálnoki Lajos azt mond­ta, sértő, hogy annak készítői azt állítják, a HS nem megbíz­ható, mert az elmúlt évben kétmillió eurót fordítottak szo­ciális támogatásra, kórházra, öregotthonra, óvodára. Azt valószínűsíti ugyanakkor, Rétyről százötvenen dolgoz­hatnak az új fűrészgyárban, a többit a környékről toboroz­zák majd. A lakossági fórumon az általuk készített fényképek mellett levetítették a HS rek­lámfilmjét, az egyik önkor­mányzati képviselő pedig megjegyezte, Szászsebesen vegyszert, formaldehidet nem használnak, s az ottani gyár­nak csupán egy kéménye füs­tölög, azon a részen, ahol az energiát biomasszából előállít­ják, négy váltásban dolgoznak, egy műszak tizenkét órás. Dálnoki Lajos még azt is el­mondta, rákérdeztek arra, dol­goznak-e fel ukrajnai, radioak­tív, korábban sugárzásnak ki­tett fát, ezt a sebesi igazgató cáfolta. Végül a polgármester úgy fogalmazott, a valóságban is azt látták, amit az előbbi fil­mecskén, kételyei nincsenek, bátran és felelősségtudattal meri mondani: a HS százsebe­si fűrészüzeme nem környe­zetszennyező és nem ártalmas az egészségre, egyetlen aggo­dalma a nagy mértékű fafel­használás. Egy kézdivásárhelyi hoz­zászóló azt említette, ő maga dolgozott egy németországi hasonló fafeldolgozónál, de ott csak negyven főt foglal­koztattak, szerinte itt sem lesz­nek többen. A néppárti politi­kusok közül Benedek Erika megyei önkormányzati képvi­selő, illetve Nemes Előd sepsi­szentgyörgyi elnök adott han­got aggodalmának, de erre a jelen lévő rétyiek nem igazán voltak kíváncsiak. Benedek Erika érvelni próbált, miért tölti el félelemmel a tervezett beruházás, leszögezte, nem a rétyi munkahelyteremtés ellen szól, hanem erőforrásaink fel­számolása ellen, még globális környezetpuszítással kapcso­latos dokumentumfilmet is megtekintésre ajánlott Szavai elég sok indulatot váltottak ki, egyik helybeli meg is kérdez­te: úgyis viszik a fát, nem mindegy önnek, hogy ki viszi? Benedek Erika összegzésképp azt mondta, nem az a kérdés, hogy hol valósul meg, hanem az, hogy a Székelyföld meg­­bíz-e egy ilyen méretű beruhá­zást, melynek nyeresége, ha­sonlóan a gyarmatokon ta­pasztaltakkal, nem ezt a térsé­get gyarapítja, miközben a fo­lyamat nem visszafordítható, s a döntés óriási felelősséget kí­ván. Végül Dálnoki Lajos úgy fogalmazott, közelebb kerül­tek a valós adatokhoz, s arra szólított fel, ne riogassák az embereket

Next