Háromszék, 2013. május (25. évfolyam, 6880-6903. szám)
2013-05-03 / 6880. szám
KÖZÉLET áromszéli IBELFÖLD • A belgiumi németek is támogatnak Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi német közösség miniszterelnöke elfogadta az RMDSZ felkérését, hogy az uniós szintű kisebbségvédelmi keretszabályozás elfogadását célzó európai polgári kezdeményezés (EPR) héttagú kezdeményező bizottságának tagja legyen - tudatta Borbély László politikai alelnök sajtóirodája. Lambertz úgy véli, az EPR óriási esélyt jelent a kisebbségek számára, hogy felvetéseikre európai választ kapjanak. A brüsszeli megbeszélésen Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke közölte: számos személyiség és egyre több kisebbségi közösség csatlakozik a romániai magyar érdekképviselet által kezdeményezett európai összefogáshoz. Borbély követendő példaként említette a belgiumi német ajkú közösséget, amely teljes autonómiával rendelkezik, saját törvényhozása és kormánya van, amely a német autonóm terület ügyeit igazgatja. Az erdélyi magyar szervezetek részéről három kezdeményezés indul: az EMNT és az EMNP közösen, az SZNT külön készített tervezetet. Az RMDSZ május végén, a FUEN-nel együttműködve kíván európai szintű összefogást kialakítani a kisebbségvédelmi keretszabályozás kidolgozása érdekében. Bezárják, ha nem lesz román címke Nyolcszor megbírságoltak már a fogyasztóvédelmi ellenőrök egy csíkszerdai üzletet a román nyelvű termékleírások hiánya miatt, s ha továbbra sem pótolja a hiányosságot, legközelebb felfüggesztik a működési engedélyét - közölte Sorin Susanu, az országos fogyasztóvédelmi hatóság brassói regionális központjának főfelügyelője, aki szerint rosszhiszeműségre vall, hogy a legutóbb 12 ezer lejre bírságolt üzletben továbbra is csak magyarul van felcímkézve az áru. Susanu arról is beszámolt, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács eljárást indított ellene, mert korábban úgymond etnikai megfontolásból büntetett. Február 17-én, a székely zászló körüli nyilatkozatháború idején, a brassói regionális fogyasztóvédelmi felügyelőség ellenőrei tévéstábok kíséretében vonultak ki Csíkszeredába a Hagyományos és Helyi Termékek Vásárára, ahol megannyi szabálytalanságot állapítottak meg. A havi vásárt három éve szervező Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök kétségbe vonta a hatósági fellépés jóhiszeműségét, Korodi Attila parlamenti képviselő pedig politikai nyilatkozatban ítélte el a brassói regionális fogyasztóvédelmi hatóság nagy sajtónyilvánosság mellett zajló akcióit, amelyeket politikai indíttatású túlkapásoknak minősített. Idénynyitás és -zárás Harmincezernél több hazai turista utazott szerdán a román tengerpartra. A Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetsége szerint a minivakáció alatt további tízezer előre bejelentkezett látogatóra számítanak a héten, május 15- től pedig külföldi turistákat is várnak. A hegyvidéki üdülők is megteltek, Sinaián még egy utolsó, rövidnadrágos sízésre is volt lehetőség az idényzárás előtt. A HÍRSALÁTA A SZÉKELYFÖLD A TÖRVÉNYTELEN FAKITERMELÉS BAJNOKA. Adrian Popescu, a Gândul újságírója a Gyergyó környéki erdőirtások felelőseit kereste, s nevüket nem vállaló, megvert, megfélemlített vagy éppen becsületsértésért beperelt és elítélt gyergyóiakkal találkozott. Popescu szerint Hargita és Kovászna megye a törvénytelen fakitermelés bajnoka, ahol tízezer hektárokon vágták tarra az erdőket, s a famaffiát „a helyi RMDSZ-vezetők is patronálták, akik nagyon gyorsan dollár-, majd euró-multimilliomosok lettek”. A nyilatkozók szerint a leleplezések, ellenőrzések ellenére az erdőirtás ugyanúgy folytatódik, csak most már a nehezebben megközelíthető hegyoldalakon. Popescu szerint az engedély nélkül kivágott fát a fűrésztelepeken „törvényesítik”, a fűrészárut már megfelelő kísérőpapírokkal értékesítik az országban vagy külföldön. (Székelyhon) NINCS BÉKE AZ ORVOSIN. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa leszavazta a magyar tagozat által előterjesztett javaslatokat, semmibe véve az egyetemen kialakult román-magyar feszültséget feloldó tavaly szeptemberi megállapodást. A magyar tagozat képviselői kezdeményezték a magyar nyelv bevezetését a gyakorlati és a magyar tagozathoz tartozó önálló diákcsoportok létrehozását. E kérdések azután kerültek a szenátus elé, hogy korábban az egyetem rektora és igazgatótanácsa nem értett egyet a magyar tagozat akkreditációjához szükséges intézkedésekkel. A mostani szenátusi döntés csak tetézte a korábbi kedvezőtlen intézkedéseket. A tavaszi versenyvizsgák során csak a véletlenen múlt, hogy nem vettek fel magyarul nem tudó oktatókat a magyar tagozathoz. (MTI) A SZÓDAPOR ÉS A ROMÁN NÉPLÉLEK. Július elsejétől tilos a szódabikarbóna használata az élelmiszerekben, s mint köztudott, a Balkánon, tehát Romániában is a nemzeti eledelnek is tekintett mititej puffasztásához ezt használják. Május elsején a szocdemek majálisain nem sütöttek mititejt, s este a hírtelevíziók már a „nemzeti lélek” elpusztításával vádolták az Európai Uniót. Mintha ez a bizonyos lélek a gyomrukban lakozna. (Adevărul) MÉGIS PALAGÁZ. Kiadta az idei első palagáz-feltárási engedélyt a környezetvédelmi minisztérium. Rovana Plumb tárcavezető közlése szerint egy külföldi beruházó végezhet próbafúrásokat Dobrudzsában. A miniszter többször is hangsúlyozta: az engedély kibocsátása nem jelenti azt, hogy megkezdődhet a palagáz-kitermelés is. Szerinte a palagáz feltárása nem jelent veszélyt a környezetre, és a próbafúrások után legalább öt évnek kell eltelnie, hogy a kitermelés elkezdődhessék. A kitermelés ellenzői azt állítják, hogy a felhasznált technológia roppant környezetkárosító, szennyezi a talajvizet és földrengést okoz. Bulgária és Franciaország betiltotta a palagáz-kitermelést, több nyugat-európai ország pedig moratóriumot vezetett be. (Puterea) Tíz helyen, tízezer gyertyával ellene Gyújts gyertyát a székelyföldi erdőkért jelszóval tüntetést hirdettek meg a világhálón a Holzindustrie Schweighofer osztrák fafeldolgozó óriáscég rétyi beruházását ellenző személyek. A közösségi oldalon a kezdeményezők között van Nemes Előd, az EMNP háromszéki, illetve Tőke Ervin, a Néppárt ifjúsági szervezetének elnöke is. Az eddigi adatok szerint tíz székelyföldi településen - Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Baráton, Kovásznán, Ozsdolán, Rétyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Szentegyházán és Gyergyószentmiklóson szervezik meg a megmozdulást, helyszínenként ezer gyertyával. „A beruházás megvalósulása esetén ezrek munkahelye kerül veszélybe, nem beszélve a környezetrombolásról” - írják a felhívás szerzői. Az összehangolt tüntetésre május 7-én 20 órakor kerül sor, más települések csatlakozását is várják. Két főváros árnyékában B. KOVÁCS ANDRÁS Erdélyi nemzetstratégia két főváros árnyékában - e téma megbeszélésére hívta meg Dénes István, az RMDSZ nemzeti szabadelvű platformjának vezetője a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-platformokat. Felvezetőjében Dénes kifejtette, véleménye szerint Erdélynek mint térségnek önálló szereplővé kellene válnia az európai régiók térképén, Kolozsvárból igazi regionális központot kellene felépíteni, történelmi térségeinek alközpontjaival, Brassóval, Marosvásárhellyel, Temesvárral, Nagyváraddal, miközben az erdélyi identitást olyan rangra kellene emelni, mint a német nyelvterületen az osztrákot vagy a svájcit. Albert Álmos (Polgári Kör) volt szenátor úgy vélte: az erdélyi magyarság mostoha sorsát az is jelzi, hogy Budapestnek sokáig nem volt minket integráló, a beruházásokat is célzottan irányító nemzetstratégiája, míg Bukarest igenis segítette és segíti a román tőkeexpanziót a Székelyföldön is. A székely tulajdon érdekvédelmét komolyabban kellene venni - hangsúlyozta Bagoly Miklós is az Asimcov részéről, a külföldiek, így a nagy port felvert osztrák fafeldolgozó tervéről szólva pedig üdvözölte, hogy az tárgyalásokat kezdett a klaszterbe való betagolódásból. Dénes a közép-régióbeli, számunkra hátrányos forráselosztásról beszélt, mely a LEADER-program és a Vidékfejlesztési Alapok dolgában egy az öt arányban kimutatható, s amelynek arra kell sarkallnia az RMDSZ-t, hogy méltányosabb kulcs szerinti leosztást harcoljon ki. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Demeter J. Ildikó 2013. május 3., péntek Tájékozódtak a rétyiek (folytatás az első oldalról) Dálnoki Lajos elmondta: a fórum a helybeliekről szól, „itt mi csak a rétyiekkel szerettünk volna tanácskozni, falustársaim azt mondták, idegeneket ne engedjünk be, ennek ellenére beengedtük az érdeklődő vendégeket”. A HS csoport bejelentése óta a hangulat vegyes, de idáig egyetlen rétgi sem támadta ezért a beruházásért - tette hozzá, leszögezve: nincsenek titkaik, dolgaikat meg tudják oldani nyilvánosan, viszont felelős döntést nem nyomás alatt, hanem higgadtan lehet hozni, igaz, a lakossági fórum csak tájékoztató jellegű. Réty polgármestere ezután beszámolt arról, hogy április 30-án Gyulafehérvárra, illetve Szászsebesre utazott egy küldöttség, a hatfős rétyi csapatnak ő maga is tagja volt, s az önkormányzati képviselők mellett a sepsiszentgyörgyi környezetvédelmi hivatal két munkatársa is velük tartott Előbb a gyulafehérvári környezetvédelmi hivatal öt szakemberével találkoztak, s miként Dálnoki mondta, ők egyetlen negatívumot sem soroltak fel a HS fafeldolgozójával kapcsolatban, hanem azt mondták, a gyár nem szennyező, nem káros sem a környezetre, sem az emberek egészségére,meglepő módon úgy fogalmaztak, olyannyira környezetbarát az üzem, hogy nem is kell azt ellenőrizni”. Ezután felkeresték a HS csoport százsebesi üzemét, ott 750 fő dolgozik, s bár modern a gyár, de munkásokra és szakképzetlenekre is szükségük van, egy váltásban 40-50 targoncás dolgozik, a faanyag válogatásánál és a csomagolásnál is sokan vannak - magyarázta -, minden egyes fatönk szalagra kerül, a fafeldolgozás ugyanúgy mechanikus, mint egy egyszerű fűrésztelepen, csak modern gépekkel, illetve technológiával történik, az átvett fát a következő héten fizetik, egy évben 1,2 millió köbméter fenyőfát dolgoznak fel, s a fát csak rendezett iratokkal veszik át Legtöbb a munkás, a bonyolult elektronikai vezérlésen kívül bárki gyorsan tud alkalmazkodni ehhez a munkához - sorolta Dálnoki (igaz, amikor fényképeket vetített, a hatalmas faraktárak, csarnokok láttán többször is kérdezték a teremből: hol vannak a munkások?). Egy, a tegnap délután a rétyi kultúrház környékén terjesztett, röpceszerű papír kapcsán Dálnoki Lajos azt mondta, sértő, hogy annak készítői azt állítják, a HS nem megbízható, mert az elmúlt évben kétmillió eurót fordítottak szociális támogatásra, kórházra, öregotthonra, óvodára. Azt valószínűsíti ugyanakkor, Rétyről százötvenen dolgozhatnak az új fűrészgyárban, a többit a környékről toborozzák majd. A lakossági fórumon az általuk készített fényképek mellett levetítették a HS reklámfilmjét, az egyik önkormányzati képviselő pedig megjegyezte, Szászsebesen vegyszert, formaldehidet nem használnak, s az ottani gyárnak csupán egy kéménye füstölög, azon a részen, ahol az energiát biomasszából előállítják, négy váltásban dolgoznak, egy műszak tizenkét órás. Dálnoki Lajos még azt is elmondta, rákérdeztek arra, dolgoznak-e fel ukrajnai, radioaktív, korábban sugárzásnak kitett fát, ezt a sebesi igazgató cáfolta. Végül a polgármester úgy fogalmazott, a valóságban is azt látták, amit az előbbi filmecskén, kételyei nincsenek, bátran és felelősségtudattal meri mondani: a HS százsebesi fűrészüzeme nem környezetszennyező és nem ártalmas az egészségre, egyetlen aggodalma a nagy mértékű fafelhasználás. Egy kézdivásárhelyi hozzászóló azt említette, ő maga dolgozott egy németországi hasonló fafeldolgozónál, de ott csak negyven főt foglalkoztattak, szerinte itt sem lesznek többen. A néppárti politikusok közül Benedek Erika megyei önkormányzati képviselő, illetve Nemes Előd sepsiszentgyörgyi elnök adott hangot aggodalmának, de erre a jelen lévő rétyiek nem igazán voltak kíváncsiak. Benedek Erika érvelni próbált, miért tölti el félelemmel a tervezett beruházás, leszögezte, nem a rétyi munkahelyteremtés ellen szól, hanem erőforrásaink felszámolása ellen, még globális környezetpuszítással kapcsolatos dokumentumfilmet is megtekintésre ajánlott Szavai elég sok indulatot váltottak ki, egyik helybeli meg is kérdezte: úgyis viszik a fát, nem mindegy önnek, hogy ki viszi? Benedek Erika összegzésképp azt mondta, nem az a kérdés, hogy hol valósul meg, hanem az, hogy a Székelyföld megbíz-e egy ilyen méretű beruházást, melynek nyeresége, hasonlóan a gyarmatokon tapasztaltakkal, nem ezt a térséget gyarapítja, miközben a folyamat nem visszafordítható, s a döntés óriási felelősséget kíván. Végül Dálnoki Lajos úgy fogalmazott, közelebb kerültek a valós adatokhoz, s arra szólított fel, ne riogassák az embereket