Háromszék, 2013. május (25. évfolyam, 6880-6903. szám)

2013-05-23 / 6896. szám

VITA A REGIONÁLIS ÁTSZERVEZÉSRŐL Decentralizáció helyett központosítás? Hófarkasréka Szükség van-e regionális átszervezésre, és ha igen, mi­lyenek legyenek a majdani régiók? Legyen-e közigazga­tási feladatuk? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Meridian Szakszervezeti Tömb által kezdeményezett tegnapi, sepsiszentgyörgyi beszélgetésen, amelyen ön­­kormányzati vezetők és a kormány helyi intézményei­nek, hivatalainak képviselői voltak jelen. Bevezetőjében Ion Po­­pescu, a Meridian elnöke ki­fejtette: körúton tartózkod­nak, ez a 17. ilyen jellegű konferencia, céljuk meghall­gatni a regionális átszerve­zéssel kapcsolatos ötleteket, és a legjobb elképzeléseket továbbítani a döntéshozók­nak. A jelenlegieknél kisebb régiókra lenne szükség, és csupán a fejlesztési szerep­kört meghagyni nekik, a köz­­igazgatási átszervezést meg­előzően pedig népszavazást­­folytatása kellene tartani - ez kereke­dett ki Tamás Sándor vetített képes, adatokkal alátámasz­tott előadásából. Rámutatott: az EU egyáltalán nem teszi kötelezővé, hogy a fejleszté­si régióknak közigazgatási szerepük legyen, de előírta, hogy földrajzi, történelmi, társadalmi, gazdasági, kultu­rális és környezeti sajátossá­gok figyelembevételével ala­kítsák ki, illetve lakosságuk 800 ezer és 3 millió közötti legyen. 2. oldalon) Nincs pénz iskolafelújításra Legalább harminc háromszéki oktatási egységnél vannak abbamaradt, illetve elvégzett, de ki nem fizetett építési, javítási munkálatok, utóbbiak értéke eléri a 27 millió lejt. Egy nemrég napvilágot látott sürgősségi kor­mányrendelet előírja, a megyei tanácsnak harminc nap alatt kötelessége összeállítani a helyi fejlesztési prog­ramba beilleszthető beruházások elsőbbségi listáját. Részletek a 3. oldalon TILTAKOZNAK AZ INGÁZÓ DIÁKOK Utcára vonulhatnak Jöjfe FEKETE RÉKA Csak összefogással lehet győzni, vagyis elérni, hogy az ingázó diákok megkapják az elmaradt utazási támo­gatásokat - vélik a háromszéki középiskolákban ked­den kezdődött japánsztrájk szervezői, ezért a szülőket és a pedagógusokat is arra kérik, írják alá a vonatkozó tiltakozó beadványt, amelyhez tegnapig több mint két­­ezerötszázan csatlakoztak, és amelyet eljuttatnak az oktatási miniszternek és a kormánynak. Az Erdélyi Magyar Ifjak Márta Nagyborosnyóról m­­ielső­ háromszéki szervezete múlt héten a tótrai ingázó diá­kok jelzése alapján kezdemé­nyezte a tiltakozó megmoz­dulás elindítását, ami első lé­pésben aláírásgyűjtéssel kez­dődött, majd az egész megyé­re kiterj­edő fehér karszalagos japánsztrájkot indítottak. Az EMI megyei szervezeténél tartott tegnapi sajtótájékozta­tón megyeközponti, erdővi­déki, kézdiszéki ingázó diá­kok vázolták a helyzetet. gázik Sepsiszentgyörgyre, amikor hét órától vannak az órái, öt órakor kell kelnie, ha nyolctól, akkor hatkor bújik ki az ágyból, és délután fél öt­kor érkezik haza. Johanna Középajtáról utazik naponta Barátra, 140 lejbe kerül a ha­vi buszbérlete, de a család jö­vedelme olyan alacsony, hogy abból nem tudják fizetni, ha nem kap támogatást, ősztől kimarad az iskolából. (folytatása a 3. oldalon) ­­bokor Gábor Az elmúlt napok esőzései sokat nem enyhítettek a korán beköszöntött szárazság hatásain. A meteorológusok szerint a hét végéig nagyobb mennyiségű csapadékra lehet számítani, az esőre pedig nagy szükség van, nemcsak a talajvíz szintje csökken folyamatosan, egyre kevesebb víz folyik patakainkban, folyóinkban is. Ahol a Nagybászkán egykor csiz­mában sem lehetett átmenni, tavaly nyáron a köveken ugrálva is át lehetett kelni - mondta el érdeklődésünkre Opra-Béni János, Kommandó alpol­gármestere. A jelek most sem biztató­ak, habár a télen volt hó bőven, a tava­szi olvadással nem gyarapodott a Nagybászka hozama, ha nem lesz je­lentősebb eső, a tavalyi állapot megis­métlődik, a kutakban is vészesen csök­kenhet a vízszint — véli az elöljáró. Véleményét megerősítette Sándor László, a megyei vízügy főmérnöke. Volt hó, de lassan olvadt el, a talaj ma­gába szívta a vizet. Ezért nem volt ára­dás a tavasszal, és ez biztosította idáig a mezőgazdasági kultúráknak szükséges vizet is - mondta. Utoljára 2010-ben hullt több csapadék, azóta egyre keve­sebb. E tekintetben nincs különbség a megye térségei között, mindenhol fogy a víz a talajban, a patakokban-folyók­­ban is. Az eddigi előrejelzések szerint a (folytatása a 3. oldalon) megyében a megszokott mennyiségű esőnek kellett volna hullnia - ennek el­lenére csak helyileg beszélhetünk több csapadékról. Idén május végétől június közepéig jeleznek esőt a meteorológu­sok, utána szárazságot jósolnak. Ennek ellenére egyelőre az látszik, hogy a száraz évszak egy hónappal korábban, június közepe helyett már május köze­pén beköszöntött. A patakokban a víz­fogyás látható, de ez nem jelenti mindig azt, hogy nincs víz a mederben. Árkoson például a falu között nyáron alig mutat­kozik, mert a kavicsos mederágyban folyik le. Ez többek között a talajvíz­­szint csökkenésének a következménye - értékelte Sándor László. AZ ASZÁLY PUSZTÍTÓ HATAM A Zágon patakában is egyre kevesebb a víz Imáról holnapra . Egy nemzedék az integetőben Két nap múlva ballag a végzős diákok első hada, majd sorra a többiek, s a korosztályra jellemző magabiztosság helyett tarisznyájuk tele kétellyel, csalódottsággal. Ugyan mitől lennének tele önbizalommal egy olyan országban, ahol csak papíron törvény a törvény, és senki nem bünteti meg azokat, akik a jogszabályokat megalkotják, de nem tartják be? Történik ugyanis, hogy egy egész középiskolás nemzedék áll az integetőben esőben, melegben, kora reggel és késő dél­után, várván, hogy az iskolába, illetve haza jusson, s mindez amiatt, mert az ingázók eme tábora költségvetésen kívül ma­radt, az érintettek hét hónapja nem kapják meg a törvényes utazási támogatást. Ha egy családban ketten ingáznak, ha­vonta annyival kurtítja meg az állam őket, amennyi gyakran az egész család készpénzbevétele, mert hiába fejik meg egyet­len tehénkéjüket, abból nem telik az egyre költségesebb és továbbra is ellenőrizhetetlenül dráguló buszbérletre. Ne cso­dálkozzék hát Remus Pricopie oktatási miniszter, hogy az érintettek tanulás helyett azon törik a fejüket, a tiltakozások milyen formájával tudnák rávenni a Ponta-kormányt az adós­ság törlesztésére, mely adósság Háromszéken, az ország leg­kisebb megyéjében is meghaladja a kétmillió lejt, és több mint kétezer diákot kényszerít ma fehér karszalagos ja­pánsztrájkra, holnap az utcára vonulni. A jogosan tiltakozók sorába a diákok mögé állhatnának a pedagógusok, hisz ők sem kapják meg az utazási támo­gatást, következhetnének azok a vállalkozók, akik milliók­ra végeztek el óvoda- és iskolafelújításokat, de hónapok, sőt, évek óta nem kapják meg azok ellenértékét, beállhat­nának a sorba a szülők, nagyszülők is, akiknek zsebére megy a játék, és minden pályakezdő fiatal, akit már az út elején megfosztanak az élhető jövő reményétől. Csoda-e hát, ha az egyetemet végzettek tömegesen hagyják el az or­szágot, mások pedig saját szüleik példáján látva a munka­­nélküliség okozta elkeseredést és nyomort, nem igyekszenek szakmát tanulni, mert már a kisiskolás is tudja, munkából nem lehet megélni, csalásból ellenben annál inkább? És mégis, kell lennie valaminek, amiben bízni lehet, ami­től nem fordul vissza félútról az ifjúság, hanem folytatja a családban, az iskolában megkezdett önépítkezést, és nem azokra hallgat, akik feladják, inkább azokat követi, akik vál­lalják a maguk választotta utat. Szóljanak hát az iskolacsen­gők hívogatón, gyűljön össze a ballagok közé a család, a rokonság, legyenek ott a barátok, ismerősök, teljenek meg az iskolaudvarok ünneplő tömeggel és szeretettel - mert egyebet ugyan el lehet venni az embertől, de ami a szívében, lelkében és a fejében van, attól nem tudják megfosztani. fekete Réka

Next