Háromszék, 2013. június (25. évfolyam, 6904-6928. szám)

2013-06-01 / 6904. szám

KÖZELET Szomszéd II FARKAS RÉKA Rendkívül gyorsan, működési szabályzatot is felrúgva gyúrta át a jelenlegi hatalom a parlamenten a népszavazások megszervezését szabályozó törvényt, s ha értetlenül áll­nánk a sietség előtt, sok mindent elárul egy kormánypárti képviselő magyarázkodása: ha később szavazunk a referendumról, még azt hiszik, hogy az alkotmánymódosítás mi­att volt erre szükség - összegezte az elmúlt napok képviselőházi történéseit Márton Árpád képviselő, aki magyarázattal szolgált arra is, miért támadta meg az ellenzékhez csatla­kozva az RMDSZ az alkotmánybíróságon a szerdán megszavazott jogszabályt. Hétfőn, az Állandó Bizottság ülésén még senki nem tűzte napirendre a referendumtör­vényt, és a véleményezéssel megbízott szakbi­zottság csak május 31. után terjeszthette volna plénum elé javaslatát, addig várniuk kellett vol­na a képviselők módosító javaslatait Hétfőn jutottak a szöveghez a honatyák, és arra ébred­tek, hogy szerdán a plénum elé került a jogsza­bály - magyarázta Márton Árpád, aki szerint súlyos eljárásbeli hiba történt korlátozták a képviselők módosítási jogát Ennél is súlyo­sabb azonban a jogszabály tartalmi oldala, rendkívül veszélyes a részvételi küszöb lecsök­kentése, oda vezethet hogy Kovászna, Hargita, Maros megye Brassó megyéhez csatolását a magyarok távolmaradása ellenében is megsza­vazhatják akár csak a brassóiak - magyarázta a képviselő. Az RMDSZ a DLP-vel közösen nyújtotta be az óvást az alkotmánybíróságon, Márton Árpád tudomása szerint más ellenzéki honatyák is ellátták kézjegyükkel. Legfontosabb kifogásuk: az új jogszabállyal egy mindenütt működő jogelv sérül, azaz „meccs közben vál­toztatják a játékszabályokat­. A helyi és megyei önkormányzatokra vonatkozó, illetve a parla­mentet érintő rész a 2016-os választások után léphetne életbe, az államelnökre vonatkozó pe­dig a jövő évi elnökválasztást követően, az alkot­mányt pedig most még a régi jogszabály szerint kell módosítani, csak az új alaptörvény életbelé­pése után lehetne alkalmazni az új változatot — fejtette ki. Az egészségügyi minisztérium kör­levélben kérte számon a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájának érvényesítését a megyei közegészségügyi hatóságokon. A szak­tárca arról kért jelentést a megyei ható­ságoktól, milyen intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy az alárendeltsé­gükbe tartozó szociális intézmények­ben - kórházakban, idősotthonokban és menhelyeken - az ápolásukra bízott személyek anyanyelvi kiszolgálásban részesüljenek. A minisztérium az Európa Tanács szakértői bizottságának ajánlásaira hivatkozott körlevelében. Az RMDSZ képviselőházi frakció­ja május elején törvénytervezetben kezdeményezte, hogy anyanyelvükön fordulhassanak orvoshoz a betegek Románia azon településein, ahol vala­mely kisebbség számaránya megha­ladja a húsz százalékot Indoklásában az RMDSZ szintén a nyelvi chartára hivatkozott. 2008-ban az Erdélyi Ma­gyar Ifjak panasza nyomán az Orszá­gos Diszkriminációellenes Tanács is megvizsgálta a románul nem jól tudó, az orvosi szakkifejezéseket románul nem ismerő magyar betegek helyzetét. A testület arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek jogi eszközei a hátrá­nyos megkülönböztetés megszünteté­sére, mert az diszkrimináció lenne, ha a székelyföldi kórházakban alkalma­zott orvosoktól magyar nyelvismeretet követelnének meg. Bartha Loránd fiatal erdélyi színházren­dező kapta a budapesti TITÁNium 2013 Te­hetségkutató Platform díját a május 29-i gá­lán. A TITÁNium projekt keretében az 51 be­érkezett pályázat közül öt produkció valósul­hat meg anyagi és menedzsmenti támogatás­sal a 2013/2014-es színházi évadban. Az évad során bemutatott előadások rendezői közül kerül ki az Év Titánja fődíj tulajdonosa. Bartha Loránd az első fiatal erdélyi rendező, akit ki­tüntet a magyarországi alternatív színházi közeg. Lovassy Cseh Tamás kolozsvári író és dramaturg Kutyák című drámáját erdélyi fia­tal alkotók közreműködésével állítja szín­padra. Az előadást Orlai Tibor magyarorszá­gi producer menedzseli és a Jurányi Produk­ciós Közösségi Inkubátorház Kamaratermé­ben mutatják be 2014 márciusában.IHIRSALÁTA RENDŐRSÉGI FELÜGYELET A SZÉKELYFÖLDI FAMAFFIÁNAK. A székelyföldi rendőrség magas ran­gú tisztségviselői, köztük Radu Sandu Moldovan, a Hargita megyei rendőr-főfelügyelő és felettese, Mircea Duşa miniszter a székelyföldi famaffia mentorai, de a rab­lógazdálkodást végző fakitermelők kéz a kézben dolgoz­nak az alacsonyabb rangú rendőrökkel is - állítja Hans Hedrich, a Fenntartható Segesvár Egyesület egyik tagja, ki a Csíkszeredai Polgártárs Alapítvány megbízásából végzett kutatásokat és szerzett be tanúvallomásokat ez ügyben. A rendőrség és a famaffia összefonódása nem új, jeleit évek óta mind szakmai feletteseik, mind a köznép megtapasztalta, de az mégiscsak furcsa, hogy Hargita me­gyében olyan rendőrparancsnokot tartanak évek óta, akit 1985 és 1999 között a helyi milícia verőlegényeként tar­tottak számon, s akinek most karrierjét a maroshévízi származású, ugyancsak nem makulátlan múltú Mircea Duşa szocdem miniszter egyengeti. Hans Hedrich bünte­tőfeljelentést kíván tenni a székelyföldi famaffia ügyében. (Duna Televízió) HATÁR A CSILLAGOS ÉG. Az utóbbi években min­den kormány előállt azzal, hogy az állami vállalatok igaz­gatóinak, vezetőtanácstagjainak hatalmasak a fizetéseik, de a frázisokon túl soha nem jutottak, Bocék például beis­merték, hogy olyan szerződéseket kötöttek, melyeket lehe­tetlen felbontani. Havi tízezer euró fölötti összeg üti markát például az atomerőmű vagy a Transelectrica, a Hidro­electrica vezetőinek, a legmeghökkentőbb ellenben az el­adósodása miatt eladhatatlan Román Posta igazgatójának havi 62 000 lejt meghaladó fizetése. (RTV) NÉMETH ZSOLT BUKARESTBEN­­ Magyarország nem nulla összegű játszmaként, ha­nem kölcsönös előnyöket hordozó területként tekint a magyar-román kisebbségi, nemzetpolitikai viszonyra - jelentette ki Németh Zsolt magyar külügyi államtit­kár Bukarestben, miután a román külügyminisztérium és parlament tisztségviselőivel tárgyalt tegnap. A megbeszélések négy té­makört érintettek: a bizalom­építést, a gazdasági kapcsola­tokat, a kisebbségi kérdést és a regionális szervezetekben való együttműködést Németh Zsolt kifejtette: a kétoldalú kapcsolatok élénkítése és a bizalomépítés érdekében nem látványos, hanem hatékony és folyamatos párbeszédre van szükség. A magyar fél egye­bek mellett egy határ menti vegyes bizottság létrehozásá­ra tett javaslatot, és a határ menti közlekedési infrastruk­túra fejlesztéséről egyez­ménytervezetet adott át. A kisebbségi témában az államtitkár a kölcsönös tiszte­letet nevezte az együttműkö­dés előfeltételének. Németh Zsolt jelezte a román félnek, hogy Magyarország hang­súlyt helyez a Marosvásár­helyi Orvosi és Gyógysze­részeti Egyetem ügyére, ame­lyet kiemelt fontosságúnak tart a magyar oktatás szem­pontjából, és hasonlóképpen fontos szerepet tulajdonít a regionális beosztás kérdésé­nek, a nyelvhasználatnak és a legkülönfélébb szimbolikus ügyeknek, beleértve a székely zászló kérdését. A külügyi államtitkár megállapodott a román fél­lel, hogy júniusban kisebb­ségi vegyes bizottsági titkári találkozót tartanak. Arra a kérdésére, hogy miként reagáltak román tárgyalópartnerei a kisebb­ségi témakörben felvetett magyar igényekre, Németh Zsolt azt mondta: nyitott­nak mutatkoztak a párbe­szédre, amit a jelenlegi helyzetben fontosnak tart. „A székelyzászló-háborút minden jel szerint magunk mögött tudhatjuk. A ki­sebbségi vegyes bizottsági titkári találkozón, úgy gon­dolom, többet fogunk látni a román félnek a hozzáál­lásából” - összegezte bu­karesti tárgyalásait a ma­gyar külügyi államtitkár. ’­V­­ A nagyszülők gyermekek nevelésében való részvételét szor­galmazza az a törvényjavaslat, amelyet Markó Attila és Máté András Levente képviselő állított össze és nyújtott be a képvise­lőház állandó bürójához. A törvénymódosítás szabályozná a gyereket örökbefogadó és a vér szerinti szülők között felmerülő egyenlőtlen jogokat, valamint megoldásokat javasolna azokra a bevételi forrásokra, amelyeket a gyermeknevelés ideje alatt a kismamák megtarthatnak. A módosítások két célt szolgálnak: kiküszöbölni egy olyan megkülönböztetést, amely jelenleg az örökbefogadó szülő és a rendes szülő jogai között létezik, más­részt szorgalmazná a nagyszülők gyereknevelési támogatását, amennyiben munkanélküliek vagy már nyugdíjasok. Ugyan­akkor a gyes alatt az anyák azon bevételeikkel is rendelkezhet­nek, amelyekhez szerzői jogdíjas szerződések, EU-s mezőgaz­dasági támogatások vagy lakbérleti szerződések alapján jutnak, amennyiben e bevételek nem az állami költségvetésből szár­maznak, és összegük nem haladja meg a havi 600 lejt. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával belpolitikai szerkesztő: Demeter Virág Katalin külpolitikai szerkesztő: Szekeres Attila HÉTVÉGE 2013. június 1., szombat A KORSZERŰTLENSÉG ÁRA ÉVI 4,4 MILLIÁRD EURÓ. Iulian láncú szocdem képviselő szerint az ország energiafogyasztásának 27 százaléka vész el a rendszerben útban a termelőtől a fogyasztóig. Az energiaveszteség kétszerese az uniós átlagnak. Az energiahatékonyság nö­­velése uniós célkitűzés, és Románia ezen a területen telje­síti a zöld energia előállítására vonatkozó elvárásokat, viszont nagyon elmaradt az energiarendszerek korszerű­sítésével. Iulian lanca példaként említette a világítást, amely az ország energiafogyasztásának 20 százalékát te­szi ki, sajnos, a világítási rendszerek kétharmada nem korszerű. (Capital) ROSSZ ELŐJEL. Katasztrofálisan teljesítettek az elő­rehozott érettségi vizsgán az olimpikonok, a jelentkezők fele megbukott, olyanok is akadnak, akik matematikából 1,2-1,4-es osztályzatot kaptak, 10-est egyetlen diák sem ért el. A vizsgán 209 tanuló jelentkezett, és csak 104-nek sike­rült átmenő jegyet kapnia. (Evenimentul zilei) TÚL SOK AZ ELHIBÁZOTT PRIVATIZÁCIÓ. Romániában már túl sok az elhibázott privatizáció, szá­mosak a nyilatkozatok, de kevés a figyelem a gazdasági fejlődésre - jelentette ki Traian Băsescu államelnök olasz üzletemberek előtt. Az államfő hangsúlyozta, országunk­nak az idén 6,5 milliárd euró lehívható pénzösszeg áll rendelkezésére az EU alapjaiból, „az európai állampol­gárok adóiból”. „Ez a probléma nem új keletű, 2007-től létezik, Románia alacsony adminisztratív kapacitása mi­att nem használhatjuk ki azt az óriási esélyt, hogy ingyen pénzt kapjunk” - tette hozzá az államfő. (Románia li­beră) 1KÜLFÖLD Látták az egyik holttestet Nagy valószínűséggel Kiss Péter holtteste látható a Kancsendzöngára felküldött serpák által készített, egyelőre nem közölt fotókon - nyilatkozta Víncze Szabolcs, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció szóvivője tegnap. Péter való­színűleg a fáradtságtól csúszott ki egy jégfolyosóban, Erőss Zsolt vélhetően a fenti régióban maradt, őt fotókon sem látták. A holttesteket nem lehet lehozni, a monszun már megérkezett, bizonyára már mindent be is temetett a hó - mondta a szóvivő. Csütörtökön lefújták a Kancsendzönga csúcs közelében május 20-án eltűnt öt hegymászó, köztük Erőss Zsolt és Kiss Péter utáni kutatást Erről az eltűnt hegymászók családtagjai és a kutatóexpedíciót szervező Seven Summit Trekking Agency együtt döntött a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt Együttműködésről tárgyaltak A Magyarország és Belgium közötti kapcsolatok megerő­sítéséről, elmélyítéséről és a Benelux-térség, valamint a viseg­rádi országok közötti együttműködésről tárgyalt Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben, ahol Didier Reynders, a belga diplomácia vezetője fogadta munkaebéden. Magyaror­szág pár héten belül átveszi a V4-csoport soros elnökségét Vámuniós megfigyelő Mikola Azarov ukrán miniszterelnök tegnap aláírta azt a memorandumot, amely alapján Ukrajna 2015-től megfi­gyelői státust kap az orosz -fehérorosz kazah vámunió­ban. Az egyezmény lehetőséget biztosít Ukrajnának, hogy képviselőt küldjön a vámuniós ügyeket koordináló Eurázsiai Gazdasági Tanácshoz.

Next