Háromszék, 2013. augusztus (25. évfolyam, 6956-6981. szám)
2013-08-01 / 6956. szám
A BELFÖLD • Újabb elővigyázatossági hitelszerződés Négymilliárd euróra köt újabb kétéves elővigyázatossági típusú hitelmegállapodást Románia a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal, a szerződést várhatóan októberben írják alá - jelentette be Andrea Schaechter, a valutaalap bukaresti küldöttségének vezetője, aki szerint Románia nem kívánja felhasználni a hitel összegét. Az új hitelszerződésért cserében Románia vállalta, hogy gyorsítja a megkezdett szerkezeti reformok végrehajtásának ütemét, emellett fokozatosan szigorítania kell a pénzügyi fegyelmet. Továbbra is kiemelt feladat a központi adminisztrációban, az önkormányzatoknál és főleg az egészségügyben felhalmozódott tartozások csökkentése, mert a kifizetések késlekedése kedvezőtlenül hat az egész gazdaságra, főként a kis- és középvállalkozásokra. Növelni kell az egészségügyi szolgáltatások minőségét is, ennek érdekében hatékonyabbá kell tenni a rendszer működését, és egészséges alapokra kell helyezni, tekintettel a társadalom elöregedésére - magyarázta Schaechter, aki szerint Románia jelentős tartalékokkal rendelkezik az energia- és a közlekedési ágazatban, ezek kiaknázására minél több magánvállalatot kellene bevonni, és növelni kell az európai uniós pénzek lehívásának ütemét is. A hús lehet a következő A kenyér áfájának csökkentése csak ideiglenes intézkedés, de ha egy év alatt beváltja a hozzá fűzött reményeket, a következő termék a hús lehet, amelynél csökkenteni kellene az általános forgalmi adót - jelentette ki tegnap Dániel Constantin mezőgazdasági miniszter. Románia azon kevés európai országok egyike, ahol nincs kisebb áfája az alapélelmiszereknek. Szinte naponta megsértik a légteret Az ország légterét szinte naponta megsértik „az engedély nélküli vagy azonosítatlan” repülőgépek, legutóbb hétfőről keddre virradóra volt szükség közbelépésre - jelentette ki tegnap Mircea Duşa védelmi miniszter, aki szerint ezért szükséges az F-16-os repülők beszerzése. Ilyenkor a vadászgépeket küldik fel figyelmeztetésül - magyarázta „a nemzetközi és az európai normáknak megfelelően járunk el, de azt nem mondhatom el, hogy be kellett-e erővel avatkoznunk”. Magánrészlegek a közkórházakban Az állami kórházak létrehozhatnak majd magánklinikákat vagy -részlegeket, ahol az orvosok az állami egységnél letöltött munkaidő után dolgozhatnak - áll az orvosok bérezéséről szóló tervezetben, melyet az egészségügyi minisztérium tegnaptól 30 napra közvitára bocsátott. Az orvosok jövedelmének emelkedése mellett elvándorlásuk csökkentése is a cél. Az orvosnak el kell döntenie, hogy teljes munkaidőt, azaz hét órát vállal-e a közkórházban, ha igen, akkor munkaidőn kívül ugyanott dolgozhat magánrendszerben is, erre a célra elkülönített részlegen vagy ágyakon. Aki csak részmunkaidőt vállal, az csak magánintézetben folytathat magánrendelést. A közkórházi magánellátást igénylő betegek közvetlenül vagy magánbiztosítás révén fizetik a szolgáltatást. Az orvos által bevételezett összeg 60 százaléka megmarad neki, 30 százalék az orvosi csapatnak, 10 százalék pedig a kórháznak jár - magyarázta Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter, aki szerint ez a modell évtizedek óta bevált Franciaországban. Egy kórházi főorvos fizetése jelenleg 1800 lej, ezt jövőtől 3000 lejre emelnék. Az alapcsomag mindenkinek jár Az egészségügyi alapcsomagot szeptember 30-án bocsátják közvitára, a szolgáltatás a biztosítással nem rendelkező polgároknak is jár - közölte tegnap Eugen Nicolăescu tárcavezető. Az alapcsomag alapösszetétele: megelőzést célzó ellátás, sürgősségi ellátás, a rohammentő-szolgálat tevékenységének fedezése, mentőszolgálat, sürgősségi osztály, sürgősségi központ. A rákos betegségek, cukorbetegségek, szervátültetések, ritka betegségek ellátása is nyitott marad mindenki számára, de hozzáférnek a betegek a családorvosi, illetve a járóbeteg-gondozói rendszerhez is, utóbbi fokozatosan átveszi a kórházi szolgáltatások nagy részét, a kórházakban töltött időt ugyanis csökkenteni akarják. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter J. Ildikó VISSZHANGZIK TŐKÉS JAVASLAT• Revizionizmus vagy sem a védhatalom? Magyarország védhatalmi státusa Erdély felett nem jelentené Románia határainak megkérdőjelezését - írja Tőkés László európai parlamenti képviselő tegnapi nyilatkozatában, amellyel Victor Ponta kormányfő keddi bírálatára reagált. „A dél-tiroli példánál maradva, amikor Ausztria védhatalmi státusáról kötött Olaszországgal megegyezést, akkor egyben elismerte ez utóbbi államhatárait. Következésképpen szó sincs arról, hogy valaki is megkérdőjelezné Románia területi épségét és államhatárait” - áll Tőkés válaszában. Szerinte a függetlenség vonatkozásában inkább a román kormányfőnek kellene azon gondolkodnia, mennyi szuverenitása maradt az általa vezetett országnak azok után,hogy a Nemzetközi Valutaalapnál „gyakorlatilag az egészet elzálogosította”. „Nekünk, erdélyieknek elegünk van abból, hogy Bukarest tulajdonképpen egyfajta gyarmataként kezeli Erdélyt. (...) Európai polgárként és erdélyi magyarként azt kérem: hagyják, hogy a mi dolgainkat mi intézzük - ez mind az erdélyi románságnak, mind az erdélyi magyarságnak, de az egész országnak is hasznára fog válni” - íja Tőkés László, akit egy ugyancsak tegnap kiadott közleményben irredentizmussal vádol Radu Podgorean külügyi államtitkár. Podgorean szerint elfogadhatatlan, hogy egy Romániában rendezett politikai esemény - a tusnádfürdői szabadegyetem -olyan ,revizionista” célkitűzések szószékévé váljon, amelyek megkérdőjelezik az állam egységét, épségét és szuverenitását. A közlemény szerint Tőkés László európai parlamenti képviselő nyilatkozata Székelyföld autonómiájáról, amely protektorátus formájában valósulna meg, irredenta nézetekről tanúskodik, és a két világháború közötti időszakot idézi. „Az a tény, hogy ilyen múltba forduló politikai nézetek a magyar kormány első számú képviselőinek jelenlétében hangzottak el, megingathatja a román állampolgárok bizalmát a magyar-román stratégiai partnerség szilárdságában, és aláássa a kétoldalú együttműködést” - olvasható a román külügyi közleményben. m A Mikó-ügyet is figyelik „Az amerikai kormány vezető szerepet vállalt abban, hogy arra biztassa Romániát, olyan törvénykezést léptessen életbe, amely igazságos, áttekinthető és gyors megoldást nyújt a kommunista és fasiszta hatóságok által államosított ingatlanok jogos tulajdonosai számára” - áll a State Department (amerikai külügyminisztérium) levelében. Thomas B. Gibbons arról is tájékoztatja a 14 republikánus és 7 demokrata törvényhozóból álló csoportot, hogy idén májusban Douglas Davidson, a Holokausztügyekért felelős amerikai különleges megbízott Bukarestbe látogatott, hogy a témáról egyeztessen a román kormánnyal, a parlamenttel és a civil szférával a restitúciós folyamatról. „Miközben a román kormány és parlament az új restitúciós jogszabályon dolgozott, amellett érveltünk, hogy a jelenlegi és bármilyen jó(folytatás az első oldalról) vőbeli kerettörvény igazságosan és gyorsan rendezze az egyházak és a nemzeti kisebbségek — beleértve a Holokauszt-túlélőket és azok örököseit is - által benyújtott, régóta elbírálás alatt álló visszaszolgáltatási kérelmeket. Román partnereink arról biztosítottak, hogy nyitottak bármilyen, az érdekelt felek által benyújtott javaslatra, amely javítani képes a restitúciós jogszabályt” - fogalmaz az amerikai diplomata. Hozzáteszi: a washingtoni külügyminisztérium továbbra is figyelemmel követi a helyzetet, és amennyiben a restitúciós törvény végrehajtási rendeletét szükségessé teszik, akkor „odahatunk a javító lépések érdekében”. A levél a Székely Mikó Kollégium ügyére is kitér: Thomas B. Gibbons szerint az amerikai nagykövetség már a kezdetektől elkötelezetten figyelte a fejleményeket, és évek óta munkakapcsolatban áll Markó Attilával, akit a romániai magyar közösség köztiszteletben álló tagjának és az emberi jogok megbecsült harcosának tart. A háromszéki képviselővel az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének munkatársai június 25-én megbeszélést folytattak, és kérésére hivatalos megfigyelőként vettek részt a június 27-i legfelsőbb bírósági meghallgatáson. „A továbbiakban is szót emelünk jogállamiságon alapuló igazságos ítélet érdekében” - úja Gibbons. Az amerikai külügyminisztérium ismételten leszögezi, hogy „közbenjárni a romániai egyházak és nemzeti kisebbségek - beleértve a zsidó, magyar, görög katolikus és roma közösségeket - jogaiért az Adminisztráció kulcsfontosságú prioritását képezi”. Tájékoztatja az aggódó 21 kongresszusi képviselőt, hogy a volt bukaresti nagykövet, ennek elődje, a mostani ideiglenes ügyvivő és más magas rangú nagykövetségi munkatársak rendszeresen egyeztetnek ezekről a kérdésekről Románia magas rangú vezetőivel, beleértve a miniszterelnököt, az államfőt és a parlament két házának vezetőjét. Az amerikai képviselőház már korábban is határozottan állást foglalt az ingatlanrestitúció mellett: 2005-ben kétharmados többséggel, ellenvetés nélkül elfogadta azt a határozati javaslatot, amely a kommunizmus alatt elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos, méltányos és gyors visszaszolgáltatását sürgette. A kemény hangvételű politikai üzenetnek szánt 191-es határozatot a néhai Tom Lantos, a képviselőház külügyibizottságának rangidős demokrata párti tagja terjesztette be Tom Tancredo republikánus párti képviselőtársával együtt. A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation - HHRF) 37 éve dolgozik a Kárpát-medencében kisebbségben élő 2,5 milliós magyarság helyzetének javításán, érdekeik nemzetközi érvényesítésén. mmtmmsmmtvmm&&&&#&& A HÍRSALÁTAI ELÍTÉLTÉK, KIRÚGTÁK. Varga Gábort, a nagyváradi RMDSZ alapító tagját, aki 1989-től tölti be az Állami Találmányi és Védjegyhivatal elnöki tisztségét, Victor Ponta leváltotta, mert korrupció miatt a bukaresti fellebbviteli bíróság jogerősen egy év és hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. (Adevărul) BĂSESCU CUZA LENNE. Traian Băsescu államfőnek szilárd elhatározása, hogy moldovai állampolgárságért folyamodjon, és elmondta: az a vágya, hogy minden román egy államban éljen. A România liberale közölt interjúban azt fejtegette: „ Ha már nem lehet román állampolgárságunk a Prut mindkét partján, legalább legyen meg mind a kettő. ” Kifejtette, azt szeretné, ha a románok egy országban élnének, és egy állampolgárságuk lenne. Ő maga is mandátuma végeztével örömmel lenne a Moldovai Köztársaság polgára, mert ez kifejezné érzelmeit. Igaz, kizárta, hogy új politikai karriert kezdjen a Pruton túli országban, de Băsescu nem egy alkalommal szegte meg a szavát. CSÖKKEN AZ ÁLLAM BEVÉTELE. A költségvetés-kiegészítés tervezete szerint az államnak 852 millió lejjel kevesebb bevétele lesz a profitadóból. A luxusadóból 460 millió lejjel, az EU-s alapokból 40 millió lejjel kevesebb folyik majd be az államkasszába. Ezzel szemben a személyzeti költségek 61 millió lejjel, a munkanélküli-segélyre fordított összegek 60 millió lejjel lesznek nagyobbak. A kormány ugyanis úgy becsüli, 9 ezerrel lesz több a munkanélküli, mint amennyivel a költségvetési törvényben év elején számolt. (Erdély Fm) JÖJJÖN A MONARCHIA. Egyre népszerűbb a királysághoz való visszatérés gondolata Romániában, ahol a választók 27 százaléka támogatná, 41 százaléka ellenezné a köztársasági államforma lecserélését egy esetleges népszavazáson - derült ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet felméréséből, amelyet kedden ismertetett az Agerpres hírügynökség. A királysághoz való visszatérés esetén a megkérdezettek 30 százaléka szerint az 1947-ben a kommunisták által lemondatott, jelenleg 92 éves I. Mihály királynak kellene visszatérnie a trónra, 19 százalékuk szerint pedig lánya, Margit hercegnő lehetne az uralkodó. A 90-es évek elején a lakosság mindössze 7 százaléka vallotta magát a királyság hívének. ÁRNYÉKSZÉKEN ÜLVE INTERNETEZNEK. Romániában tavaly év végén készített felmérés szerint csak száz olyan helység létezik, ahol nincs internetszolgáltatás. A népszámláláskor készített lakásfelmérések szerint az otthonok 35 százaléka nem közművesített. E két szám összevetése nyomán jutott a Gândul arra a következtetésre, hogy a románok árnyékszéken ülve interneteznek. 2013. augusztus 1., csütörtök