Háromszék, 2013. szeptember (25. évfolyam, 6982-7006. szám)

2013-09-18 / 6996. szám

VERESPATAKI BÁNYATERV Az egyházak elutasítják Közös nyilatkozatban utasították el az erdélyi törté­nelmi magyar egyházak a verespataki bányaprojektet és a kormánynak a beruházás megvalósítását szolgáló törvénytervezetét. Tegnapi nyilatkozatukban a református, a római katoli­kus, az evangélikus-lutherá­nus és az unitárius egyházak vezetői emlékeztettek arra, hogy fenntartják a tíz évvel ezelőtt kifejtett elvi álláspont­jukat. „Természeti környeze­tünket Isten teremtette, épített és másfajta kulturális öröksé­günket a környéken élő min­denkori emberek hozták létre utódaik számára. Mindezen értékeket kötelességünk meg­védeni bármilyen közvetlen rombolástól és évszázadokra kiható veszélyforrástól” - áll a nyilatkozatban. Az egyház­fők emlékeztetnek arra, hogy­­folytatása verespataki templomaik, te­metőik és más helybeli örök­ségeik egyházaik tulajdonát képezik, amelyekről nem kívánnak lemondani, és ere­deti állaguk és helyszínük erő­szakos megváltoztatását sem tudják elfogadni. Románia alkotmányára hivatkoznak, amely előírja az egészséges és természetes környezethez való jogot, valamint a magán­­tulajdonhoz való jog sérthe­tetlenségét. Utalnak ugyan­akkor az Európai Parlament 2010-es határozatára, amely­ben a testület állást foglalt a ciántechnológiás bányászat európai betiltása mellett. 2. oldalon) Százötven mosolygó embert ritkán látni egyszerre, de tegnap este vershall­gatás közben lehetett. A Bod Péter Megyei Könyvtárban önfeledten merült el a közönség a száz éve született Weöres Sándor játékos rímeiben és filo­zofikus gondolataiban, és lélegzetét visszafojtva figyelt arra, ahogyan más költők, József Attila, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső közelítettek a teljes­ség felé. A Weöres-évfordulóra összeál­lított műsor - amelyben az énekelt versek szavalatokkal, illetve rövid tör­ténetekkel, eszmefuttatásokkal válto­gatták egymást, olykor spontánul is, ahogy a pillanat kívánta - kicsit más megvilágításba helyezett egy-egy jól vagy éppen kevéssé ismert művet, új hangsúlyt kapott néhány elévülhetetlen kérdés, és húsba vágóan elevennek bi­zonyult egy közel kilencvenéves szö­veg. A Sebő Ferenc zenekar, Jordán Tamás színész és Fűzfa Balázs iro­dalomtörténész összeszokott csapata a kovásznai és a csernátoni fellépés után érkezett Sepsiszentgyörgyre, de igen friss hangulatot teremtettek, és végül mindenki azzal az elégtétellel távozott, hogy - Fűzfa Balázs szavaival élve - létezik „egy másik Magyarország”: betűkben, hangjegyekben, és mind­azokban, akiknek a költők segítenek megérteni a világot. Tegnap kora délután a csernátoni Haszmann Pál Múzeum udvarán mutat­ták be A teljesség felé című irodalmi-zenés műsort. Az egyórás elődást kicsik és nagyok megkülönböztetett figyelemmel hallgatták végig, a jeles vendé­geket D. Haszmann Orsolya, a múzeum vezetője köszöntötte. Háromszéken csupán Csernátonban tartottak a gyermekek és felnőttek számára Nagy vers­mondást, a Sebő Együttes fellépése után Jordán Tamás irányításával a jelenlevők együtt mondták el a száz évvel ezelőtt született Weöres Sándor Valse triste című versét. (iochom) A teljesség felé című irodalmi-zenés műsor IOCHOM ISTVÁN FELVÉTELE 4- DEMETER J. ILDIKÓ Fél év múlva nem lesz kutyagond DEMETER J. ILDIKÓ Az új törvény életbe lépése után mintegy fél évig tarthat, amíg a kóbor kutyák helyzete rendeződik, de csak akkor, ha minden önkormányzat komolyan veszi feladatait - közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere üdvözölte az új jogszabályt, amely csak a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után lesz jogerős, de végre alkalmazhatónak tűnik. Kár, hogy egy gyermek tragédiája kellett a megalkotásához - fűzte hozzá -, hiszen már évek óta látható, hogy a sok pénzt, időt és energiát felemésztő kóborkutya-stratégiák nem jártak sikerrel. A gondok most sem ado­­mányzatnak létre kell hoznia ncsak Sepsiszentgyörgyön és Bukarestben, Szebenben és a községekben, de a napokon belül várható új törvény kellőképpen határozott és ru­galmas ahhoz, hogy a ha­tóságok megfelelő megoldá­sokat találjanak a gazdátlan állatok sorsára vonatkozóan. A törvény előírja, hogy a megjelenésétől számított 60 napon belül minden önkor­(folytatása a 3. oldalon) egy irodát és egy kutyamen­­helyet, ellenkező esetben ma­gas (több tízezer lejes) bír­ságokra számíthatnak. Mi­vel Sepsiszentgyörgynek már van menhelye, fenntartásába megpróbálja a környékbeli településeket is bevonni, hi­szen elszigetelten amúgy sem tudnak fellépni a kóbor ku­tyák ellen - magyarázta a pol­gármester. GYERE AZ AUTOLIV­HEZ! Hozd be az önéletrajzodat Sepsiszentgyörgyre, az 1918 December 1 út SS. si alatti toborzóközpontba. Csatlakozz Kovászos megye legsikeresebb csapatához! Ha szorgalmas vagy, és egy olyan munkahelyet szeretnél, ahol sikerélményed lehet, csatlakozz a csapatunkhoz! VUr ­­MÁRÓL HOLNAPRA . Kire számíthatunk? A csoda tulajdonképpen az lett volna, ha az Európai Bizottság elfogadja az RMDSZ polgári kezdeményezését. Lám, nem tette, ugyanarra a sorsra ítélte, mint az EMNP és az SZNT hasonló témakörben megfogalmazott indítványát. Immár sokadszor bizonyosodik be: Brüsszelre nem számíthatunk a jogaink érvényesítéséért vívott harcban. Teljesen mindegy, hogy hatalmon vagy ellenzékben, a leg­nagyobb pártcsalád, az Európai Néppárt tagjaként vagy kívülről próbálja egy-egy szervezet, alakulat felhívni a fi­gyelmet a rendezetlen kérdésekre, süket fülekre találnak. Hiába szövetkeztek az Európa-szerte élő kisebbségek, telje­sen fölösleges volt a három erdélyi magyar szervezet különböző megfogalmazása. A Néppárt és az EMNT az őshonos kisebbségek, az SZNT a nemzeti sajátosságokkal rendelkező régiók védelmére nyújtott be kezdeményezést, az RMDSZ kisebbségvédelmi jogszabálycsomagot állított össze, amely nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a diszk­­riminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspoli­tika területén javasol intézkedéseket az EU-nak. Mindahányat ugyanazzal a magyarázattal söpörte le az Európai Bizottság: nem tartozik hatáskörükbe. Ezek után már csak az lenne igazán abszurd, ha helyt adnának a kóbor kutyák védelmében hozzájuk forduló Brigitte Bardot és Pamela Anderson kérésé­nek, és eljárást indítanának Románia ellen, mert nem védi kellőképpen az utcán garázdálkodó ebeket. Sejteni lehetett, s most ismét egyértelművé vált, Euró­pára nem számíthatunk sem az autonómiaharcban, sem a megmaradásunkat szavatoló lépések érvényesítésében, de még az erőszakos beolvasztásunknak kedvező régió­átszervezés megakadályozásában sem. Más utat, más esz­közöket kell választani. Erőteljesen kellene felmutatni az erdélyi, a székelyföldi magyarság akaratát, elszántságát, ám a legnagyobb és önmagát egyetlen hiteles képviselet­nek tituláló RMDSZ ismét nem győzi aprózni lépteit. A szeptemberi tüntetéstől visszalépett, a székelyek nagy menetelését talán támogatja, ám a mozgósításkor derül majd ki, hogy tettekre is hajlandó-e. A meghirdetett aláírásgyűjtés, a népszavazások kezdeményezése késleke­dik, hétről hétre fogynak, lágyulnak a kérdések, megtör­ténhet, mire végre hajlandóak megmozdulni, már csak ar­ról kell nyilatkoznia a népnek: akarja-e, hogy minden úgy maradjon, mint eddig. Felülkerekedni látszik ismét az RMDSZ örökké kompromisszumkész marosvásárhelyi szárnya, vágynak, igyekeznek a kormányba, hatalomba, s hogy recseg-ropog a koalíció, erre esélyt is látnak. Sok jel mutatja, hogy tárgyalnak, intézkednek a háttérben. Dörgölőznek Victor Pontáékhoz s félő, néhány bársony­székért, kedvezményért, sehova sem vezető kis intézkedé­sért megint fel­ el-)adják az ügyet. Bár ne így lenne... Farkas Réka

Next