Háromszék, 2013. október (25. évfolyam, 7007-7033. szám)
2013-10-19 / 7023. szám
áromszéd KÖZÉLET Csillagügy: egy hónap múlva döntenek November 20-án fog dönteni Tőkés László állami kitüntetésének esetleges visszavonása ügyében a Románia Csillaga Érdemrend becsületbírósága - közölte a testület tegnapi ülése után Ionel Haiduc, a tudományos akadémia elnöke, a becsületbíróság tagja. Hozzátette: nem Tőkés László kérésére halasztották el - immár harmadszor - a döntést az ügyben, hanem azért, mert a szabályzat hatvan napot biztosít a mérlegelésre, és egy „terjedelmes dossziéról” van szó. Gabriela Vrânceanu Firea, a becsületbíróság másik tagja azt mondta, miután két alkalmat is felajánlottak Tőkés Lászlónak álláspontja ismertetésére, a testület szabályzata szerint nem kell többé meghívniuk, és távollétében, szavazással dönthetnek ügyében. Mindamellett készek meghallgatni, ha mégis elmegy a becsületbíróság november 20-i ülésére. Hozzátette: most már a becsületbíróság valamennyi tagja kifejtette álláspontját, meghallgatták Corina Creţu európai parlamenti képviselőt is, aki - az érdemrend birtokosaként - hivatalos átiratban kérte Tőkés László kitüntetésének visszavonását. Le kell venni a magyar zászlót A Hargita megyei törvényszék jogerős végzése kötelezi Bíró László csíkmadarasi polgármestert, hogy a községházáról eltávolítsa az oda kitűzött magyar nemzeti lobogót, és kifizesse a Hargita megyei prefektus által kiszabott bírságot. A csíkmadarasi községházán címeres magyar zászló leng, a prefektus más állam zászlajának törvénytelen használatáért szabott ki februárban bírságot a polgármesterre, aki megtámadta a határozatot, arra hivatkozva, hogy Magyarország hivatalos zászlaja a címer nélküli piros-fehér-zöld, így értelmezése szerint a címeres zászló kitűzése nem ütközik törvénybe. A bíróság mind a nyáron hozott első fokú, mind a héten közzétett jogerős végzésében a prefektusnak adott igazat. Alapfokon a kirótt 4000 lejes bírságot a Csíkszeredai bíróság 2500 lejre csökkentette, ezt pedig a Hargita megyei törvényszék is megerősítette a jogerős végzésben. A polgármester úgy nyilatkozott: tiszteletben tartja a bírósági végzést, ezért ki fogja fizetni a büntetést, és bevonja a zászlót, de „megtaláljuk a módját és formáját annak, hogy ezt ne beletörődésként értelmezzék”. id.m- Szamosfalvi emlékműavató A Kolozsvárral egybeépült Szamosfalván tegnap felavatták az 1849-ben e napon kivégzett Tamás András huszár ezredes és Sándor László honvéd őrnagy felújított emlékművét. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik legimpozánsabb erdélyi emlékhelyét a XX. században többször is ledöntötték. Most közösségi összefogással, a magyar Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium anyagi támogatásával állították fel újra, miután több mint harminc évig állt romokban. „Olyanok próbálták a vértanúk emlékét bepiszkítani, akik ma is félnek nemzeti összetartozásunk erejétől, a szabadság és önrendelkezés iránti igényünktől” - jelentette ki Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere az avatóünnepségen. Úgy vélte, az újraállított emlékmű ma már a közösségi összefogásba vetett hitet is jelképezi. A Gazprom tesz keresztbe A Gazpromnak az az érdeke, hogy Románia ne termelje ki a Fekete-tengerben található földgázt és a palagázokat sem, mivel ezzel exportőrré válhat, és le tudja fedni a Gazprom piacának egy részét - mondotta Traian Băsescu. Furcsának találta azt is, hogy egyetlen tiltakozás sem volt azzal kapcsolatban, hogy a Lukoilnak koncessziója van a Fekete-tengerben a földgáz és a palagáz kitermelésére, míg a Chevron palagáz-kitermelésre irányuló kutatásai tiltakozást váltottak ki. „Semmihez nem nyúlunk, ami orosz, de ami amerikai, az...” - tette hozzá Băsescu. Hozzáfűzte: az eddig feltárt források kezdenek kimerülni, és ha nem talál magának más gázforrásokat, Románia évről évre mind nagyobb és nagyobb mennyiséget fog importálni, s „függővé válhat attól, aki bebizonyította Európának, hogy bármikor lezárhatja a csapot”. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Váry O. Péter SZÉKELYEK NAGY MENETELÉSE Az Országutak és Autópályák Országos Társasága (OAOT) elállt attól a szándékától, hogy úthasználati díj kifizetéséhez kösse az autonómiát követelő székelyek nagy menetelésének engedélyezését Az úttársaság szerint a kérvényezett menetelés mégsem esik annak a miniszteri rendeletnek a hatálya alá, amelyre hivatkozva korábban úthasználati díj befizetését kérték. Az OROT felhívta a figyelmet arra, sportrendezvények úthasználatára ,ahogy a forgalom korlátozását csak a közlekedésrendészet jóváhagyásával rendelheti el. Azt is a szervezők figyelmébe ajánlotta, hogy a köztéri megmozdulásoknak békéseknek kell lenniük, azok nem zavarhatják a közutak rendeltetésszerű használatát. Az úttársaság vonatkozik. A székelyek nagy menetelését szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) számításai szerint mintegy 28 ezer eurót tett volna ki az összeg. Az SZNT úgy vélte, mivel a tiltakozó megmozdulás valamennyi törvényes feltételének eleget tett, ezért egy részvénytársaság nem kötheti feltételekhez letékesei szerint a szervezők kötelessége megkülönböztető jelekkel elkülöní egy alkotmányos jog gyakorlását. teni az úttest elfoglalt részét. é I "L i •• *j. »1 Az OAOT korábban egy olyan mitlODCNI Q K0ZITI6dl(]D(m!niszteri rendeletre hivatkozva kérte a A magyarországi közmédia többdíj befizetését, amely kulturális és szőr, több műsorban is foglalkozik a demonstrációval, a székelyek nagy menetelését a Duna TV-ben és a Kossuth rádióban is élőben közvetítik. A szerkesztők röviden bemutatják a részt vevő településeket, a kezdeményezés célját, ismertetik a nap programját. A nézők a tizenkét helyen tartott ökumenikus istentisztelet közül a kézdivásárhelyibe kapcsolódhatnak be. A műsorban megszólalnak az erdélyi magyarság politikai vezetői, ismert közéleti szereplői is. A jövő vasárnap esti Heti hírmondó élőben jelentkezik Kézdivásárhelyről, a műsorban először ülnek egy asztalhoz az erdélyi magyar pártok vezetői: Toró T. Tibor, az EMNP elnöke, Bíró Zsolt, az MPP elnöke és Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Az „erdélyi minimum” létrehozásáról szóló vitaműsorban részt vesz továbbá Izsák Balázs, az SZNT elnöke, valamint felvételről elmondják véleményüket a magyarországi politikai élet meghatározó személyiségei. KIBEN BÍZNAK AZ ERDÉLYI MAGYAROK? !Én ifi e.s. Onnan A kolozsvári Kisebbségkutató Intézet júniusban készített, de csak most nyilvánosságra hozott felmérése szerint az erdélyi magyarok Kelemen Hunorban, az RMDSZ elnökében és Orbán Viktorban, Magyarország miniszterelnökében bíznak a legjobban. A közvélemény-kutatók 78,8 százalékosnak mérték a Kelemen Hunor iránti bizalmat és 77 százaléknak az Orbán Viktor irántit. Őket Borbély László, az RMDSZ alelnöke követi 57,2 százalékos bizalmi indexszel, majd Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke következik 50,6 százalékkal, Traian Băsescu államfő 34,1 és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke 26,5 százalékkal. A válaszadók 15-16 százaléka bízik Victor Ponta miniszterelnökben, Mesterházy Attila MSZP-elnökben és Bajnai Gordonban, az Együtt-PM vezetőjében. Az erdélyi magyarok 46,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan elmegy szavazni a 2014 májusában tartandó európai parlamenti választásokon, és 15,3 százalékuk mondta azt, hogy még nem döntötte el, kire szavaz. A pártopcióval rendelkező biztos szavazók körében az RMDSZ a magyar szavazatok 75,7 százalékára, az EMNP 12,3 százalékra, az MPP pedig 3 százalékra számíthatna. Ettől csak kismértékben különböznének az erdélyi magyarok pártpreferenciái egy romániai parlamenti választáson: a biztos pártválasztók 81 százaléka az RMDSZ-t, 9,4 százaléka az EMNP-t és 3,6 százaléka az MPP-t juttatná a törvényhozásba. Egy hónap haladékot kapott a Verespatak-bizottság, hogy kidolgozza és a parlament elé terjessze jelentését - közölte Victor Ponta a Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) tegnapi ülésén született megállapodást. A miniszterelnök szerint azért döntöttek a haladékról, hogy a szövetséget alkotó szociáldemokraták és liberálisok közös álláspontot alakíthassanak ki az ügyben, az SZDSZ-en belül ugyanis feszültséget keltett a ciántechnológiás aranybányaprojekt, miután Crin Antonescu liberális pártelnök - a környezetvédők sorozatos ellentüntetései közepette - vállalhatatlannak nevezte a kormány törvénytervezetét. A Verespatak-bizottságnak vasárnapig kellett volna elkészülnie a jelentéssel, de még nem zárta le a törvénytervezethez érkezett módosító indítványok vitáját. A testület szociáldemokrata javaslatra több lényegi változtatást eszközölt a tervezeten, amely így már sem címében, sem tartalmában nem utal a verespataki bányaprojektre, hanem a romániai aranybányákat érintő általános előírásokat tartalmaz. A bányaprojektet ellenző Albumus Maior egyesület a héten közleményben tiltakozott a különbizottság tevékenysége ellen, amely szerintük a „kozmetikai” módosításokkal elfogadhatónak akarja feltüntetni a bányaprojektet, de valójában csak az időt húzza annak reményében, hogy a hideg beálltával majd „kifulladnak” a tüntetések. RHÍRSALÁTA BÁNTJA CSŐRÜKET A VISSZASZOLGÁLTATÁS. Nem nyughat a nacionalista bukaresti sajtó, s folyamatosan vádaskodik, hogy Erdélyben, köztük természetesen Kolozsváron is, túl sok mindent adnak vissza a magyaroknak és a magyar történelmi egyházaknak. Most épp azért áll a bál, mert a kincses város központjában hatvan ingatlant juttattak vissza a magyar egyházaknak. Azt állítják, a visszaszolgáltatás Emil Boc cinkosságával történt, amit a város polgármestere természetesen elutasít, hisz valamennyi épületről végleges és megfellebbezhetetlen bírósági döntés született. BONTANÁK, DE KINEK A KÖLTSÉGÉN? Csak decemberben foghat neki a főváros a bukaresti római katolikus templom mellé épített Cathedral Plaza lebontásának, mert a bíróság így döntött ugyan, de arról nem rendelkezett, hogy kinek kell a bontás költségeit viselnie. A Robu vezette püspökség rosszhiszeműséggel vádolja a főpolgármestert, s azzal fenyegetőzik, hogy törvényszéki végrehajtóval kötelezik a városházát a bírósági döntés végrehajtására. (Gândul) SOKNEVŰ KICSI REPTÉR. Heves vita és veszekedés előzte meg csütörtökön a kolozsvári repülőtér névadásáról szóló szavazást a megyei tanács ülésén - írta a Citynews.ro. A tanácstagok több mint egy órán keresztül egymás szavába vágva vitatkoztak, mire sikerült megszavazni a repülőtér új nevét: Kolozsvár-Napoca Avram láncú Nemzetközi Repülőtér. A vita tárgyát főként az képezte, hogy az elnevezésbe belefoglalják-e a Napoca nevet is, vagy sem. A megyei önkormányzat előzetes egyeztetések nélkül javasolta, hogy Avram láncú móc vezérről nevezzék el a nemzetközi légikikötőt. Horea Uioreanu megyei elnök az RMDSZ-es és a demokrata liberális párti tanácstagok tiltakozása ellenére sem akart változtatni tervén. (Szabadság) HELYBEN TORZUL A LÁTÁS. A helyi és az országos román sajtó az érem más-más oldalát látja az egybanisok gyűjtésében. A marosvásárhelyi román helyi sajtó mindent megtett azért, hogy a kétnyelvű árcímkéket osztogató akció nyilvánvaló törvényszegésnek minősüljön, ami az EMNP-hez köthető, tehát politikai töltetű, nem civil jellegű. Ezzel szemben az országos sajtóban a „banizást" egyfajta jogos civil ellenállási formának tekintik. Az Adevărul meglátásában itt a tiltakozás egyedülálló formájáról van szó, a Lakóra kirótt bírság miatt indult aprópénzgyűjtés igazi jelenséggé vált a közösségi hálókon. Hozzáteszik, nemcsak erdélyi magyarok, hanem románok is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az Adevărul kiemeli, hogy a büntetés kirovásának okaként megjelölt tanácsi határozat szórólapokra, nem pedig címkékre vonatkozik. Az Adevárulra hivatkozva a Jurnalul.ro, a Muntenia.news és a Realitatea.net is beszámolt az esetről. A Gândul az Adevărulhoz hasonlóan a civil jellegre helyezi a hangsúlyt, habár csak érintőlegesen foglalkozik az üggyel. HÉTVÉGE 2013. október 19., szombat 18