Háromszék, 2013. október (25. évfolyam, 7007-7033. szám)

2013-10-19 / 7023. szám

áromszéd KÖZÉLET Csillagügy: egy hónap múlva döntenek November 20-án fog dönteni Tőkés László állami kitüntetésének esetleges visszavonása ügyében a Ro­mánia Csillaga Érdemrend becsületbírósága - közölte a testület tegnapi ülése után Ionel Haiduc, a tudományos akadémia elnöke, a becsületbíróság tagja. Hozzátette: nem Tőkés László kérésére halasztották el - immár har­madszor - a döntést az ügyben, hanem azért, mert a sza­bályzat hatvan napot biztosít a mérlegelésre, és egy „ter­jedelmes dossziéról” van szó. Gabriela Vrânceanu Firea, a becsületbíróság másik tagja azt mondta, miután két al­kalmat is felajánlottak Tőkés Lászlónak álláspontja is­mertetésére, a testület szabályzata szerint nem kell többé meghívniuk, és távollétében, szavazással dönthetnek ügyében. Mindamellett készek meghallgatni, ha mégis elmegy a becsületbíróság november 20-i ülésére. Hozzá­tette: most már a becsületbíróság valamennyi tagja kifej­tette álláspontját, meghallgatták Corina Creţu európai parlamenti képviselőt is, aki - az érdemrend birtoko­saként - hivatalos átiratban kérte Tőkés László kitünteté­sének visszavonását. Le kell venni a magyar zászlót A Hargita megyei törvényszék jogerős végzése kötelezi Bíró László csíkmadarasi polgármestert, hogy a községházáról eltávolítsa az oda kitűzött magyar nemzeti lobogót, és kifizesse a Hargita megyei prefek­tus által kiszabott bírságot. A csíkmadarasi községházán címeres magyar zászló leng, a prefektus más állam zászlajának törvénytelen használatáért szabott ki feb­ruárban bírságot a polgármesterre, aki megtámadta a határozatot, arra hivatkozva, hogy Magyarország hi­vatalos zászlaja a címer nélküli piros-fehér-zöld, így értelmezése szerint a címeres zászló kitűzése nem üt­közik törvénybe. A bíróság mind a nyáron hozott­ első fokú, mind a héten közzétett jogerős végzésében a prefektusnak adott igazat. Alapfokon a kirótt 4000 lejes bírságot a Csíkszeredai bíróság 2500 lejre csökkentette, ezt pedig a Hargita megyei törvényszék is megerősítette a jogerős végzésben. A polgármester úgy nyilatkozott: tiszteletben tartja a bírósági végzést, ezért ki fogja fizetni a büntetést, és bevonja a zászlót, de „megtaláljuk a módját és formáját annak, hogy ezt ne beletörődésként értelmezzék”. id­­­.m- Szamosfalvi emlékműavató A Kolozsvárral egybeépült Szamosfalván tegnap fel­avatták az 1849-ben e napon kivégzett Tamás András huszár ezredes és Sándor László honvéd őrnagy felújí­tott emlékművét. Az 1848-49-es forradalom és sza­badságharc egyik legimpozánsabb erdélyi emlékhelyét a XX. században többször is ledöntötték. Most közös­ségi összefogással, a magyar Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium anyagi támogatásával állítot­ták fel újra, miután több mint harminc évig állt romok­ban. „Olyanok próbálták a vértanúk emlékét bepisz­kítani, akik ma is félnek nemzeti összetartozásunk erejétől, a szabadság és önrendelkezés iránti igé­nyünktől” - jelentette ki Horváth Anna, Kolozsvár al­polgármestere az avatóünnepségen. Úgy vélte, az újra­állított emlékmű ma már a közösségi összefogásba vetett hitet is jelképezi. A Gazprom tesz keresztbe A Gazpromnak az az érdeke, hogy Románia ne ter­melje ki a Fekete-tengerben található földgázt és a pala­gázokat sem, mivel ezzel exportőrré válhat, és le tudja fedni a Gazprom piacának egy részét - mondotta Traian Băsescu. Furcsának találta azt is, hogy egyetlen tilta­kozás sem volt azzal kapcsolatban, hogy a Lukoilnak koncessziója van a Fekete-tengerben a földgáz és a palagáz kitermelésére, míg a Chevron palagáz-kiterme­­lésre irányuló kutatásai tiltakozást váltottak ki. „Sem­mihez nem nyúlunk, ami orosz, de ami amerikai, az...” - tette hozzá Băsescu. Hozzáfűzte: az eddig feltárt for­rások kezdenek kimerülni, és ha nem talál magának más gázforrásokat, Románia évről évre mind nagyobb és na­gyobb mennyiséget fog importálni, s „függővé válhat at­tól, aki bebizonyította Európának, hogy bármikor lezárhat­ja a csapot”. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Váry O. Péter SZÉKELYEK NAGY MENETELÉSE Az Országutak és Autópályák Országos Társasága (OAOT) elállt attól a szándékától, hogy úthasználati díj kifizetéséhez kösse az autonómiát követe­lő székelyek nagy menetelésének engedélyezését Az úttársaság szerint a kér­vényezett menetelés mégsem esik annak a miniszteri rendeletnek a hatálya alá, amelyre hivatkozva korábban úthasználati díj befizetését kérték. Az OROT felhívta a figyelmet arra, sportrendezvények úthasználatára ,a­hogy a forgalom korlátozását csak a közlekedésrendészet jóváhagyásával rendelheti el. Azt is a szervezők figyel­mébe ajánlotta, hogy a köztéri megmoz­dulásoknak békéseknek kell lenniük, azok nem zavarhatják a közutak rendel­tetésszerű használatát. Az úttársaság vo­natkozik. A székelyek nagy menete­lését szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) számításai szerint mintegy 28 ezer eurót tett volna ki az összeg. Az SZNT úgy vélte, mivel a tiltakozó megmozdulás valamennyi törvényes feltételének eleget tett, ezért egy rész­vénytársaság nem kötheti feltételekhez letékesei szerint a szervezők kötelessé­ge megkülönböztető jelekkel elkülöní­ egy alkotmányos jog gyakorlását. teni az úttest elfoglalt részét. é I "L i •• *j. »1 Az OAOT korábban egy olyan mi­­tlODCNI Q K0ZITI6dl(]D(m!­niszteri rendeletre hivatkozva kérte a A magyarországi közmédia több­díj befizetését, amely kulturális és szőr, több műsorban is foglalkozik a demonstrációval, a székelyek nagy menetelését a Duna TV-ben és a Kossuth rádióban is élőben közvetítik. A szer­kesztők röviden bemutatják a részt ve­vő településeket, a kezdeményezés cél­ját, ismertetik a nap programját. A né­zők a tizenkét helyen tartott ökumeni­kus istentisztelet közül a kézdivásárhe­­lyibe kapcsolódhatnak be. A műsorban megszólalnak az erdélyi magyarság po­litikai vezetői, ismert közéleti szereplői is. A jövő vasárnap esti Heti hírmondó élőben jelentkezik Kézdivásárhelyről, a műsorban először ülnek egy asztalhoz az erdélyi magyar pártok vezetői: Toró T. Tibor, az EMNP elnöke, Bíró Zsolt, az MPP elnöke és Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Az „erdélyi minimum” létrehozásáról szóló vitamű­sorban részt vesz továbbá Izsák Balázs, az SZNT elnöke, valamint felvételről el­mondják véleményüket a magyarországi politikai élet meghatározó személyiségei. KIBEN BÍZNAK AZ ERDÉLYI MAGYAROK? !Én ifi e.s. Onnan A kolozsvári Kisebbségkutató Intézet júniusban készí­tett, de csak most nyilvánosságra hozott felmérése szerint az erdélyi magyarok Kelemen Hunorban, az RMDSZ el­nökében és Orbán Viktorban, Magyarország miniszterel­nökében bíznak a legjobban. A közvélemény-kutatók 78,8 százalékosnak mérték a Kelemen Hunor iránti bizalmat és 77 százaléknak az Orbán Viktor irántit. Őket Borbély László, az RMDSZ alelnöke követi 57,2 százalékos bizal­mi indexszel, majd Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke következik 50,6 százalékkal, Traian Băsescu államfő 34,1 és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke 26,5 százalékkal. A válaszadók 15-16 százaléka bízik Victor Ponta miniszterelnökben, Mesterházy Attila MSZP-elnökben és Bajnai Gordonban, az Együtt-PM vezetőjében. Az erdélyi magyarok 46,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan elmegy szavazni a 2014 májusában tartandó európai parlamenti választásokon, és 15,3 százalékuk mond­ta azt, hogy még nem döntötte el, kire szavaz. A pártopcióval rendelkező biztos szavazók körében az RMDSZ a magyar szavazatok 75,7 százalékára, az EMNP 12,3 százalékra, az MPP pedig 3 százalékra számíthatna. Ettől csak kismérték­ben különböznének az erdélyi magyarok pártpreferenciái egy romániai parlamenti választáson: a biztos pártválasztók 81 százaléka az RMDSZ-t, 9,4 százaléka az EMNP-t és 3,6 százaléka az MPP-t juttatná a törvényhozásba. Egy hónap haladékot kapott a Verespatak-bizottság, hogy kidolgozza és a parlament elé terjessze jelentését - közölte Victor Ponta a Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) tegnapi ülésén szü­letett megállapodást. A miniszterelnök szerint azért döntöttek a haladékról, hogy a szövetséget alkotó szociálde­mokraták és liberálisok közös álláspon­tot alakíthassanak ki az ügyben, az SZDSZ-en belül ugyanis feszültséget keltett a ciántechnológiás aranybánya­projekt, miután Crin Antonescu liberális pártelnök - a környezetvédők sorozatos ellentüntetései közepette - vállalhatat­­lannak nevezte a kormány törvényterve­zetét. A Verespatak-bizottságnak vasár­napig kellett volna elkészülnie a jelen­téssel, de még nem zárta le a törvényter­vezethez érkezett módosító indítványok vitáját. A testület szociáldemokrata ja­vaslatra több lényegi változtatást eszkö­zölt a tervezeten, amely így már sem címében, sem tartalmában nem utal a verespataki bányaprojektre, hanem a ro­mániai aranybányákat érintő általános előírásokat tartalmaz. A bányaprojektet ellenző Albumus Maior egyesület a héten közleményben tiltakozott a különbizottság tevékenysé­ge ellen, amely szerintük a „kozmetikai” módosításokkal elfogadhatónak akarja feltüntetni a bányaprojektet, de valójá­ban csak az időt húzza annak remé­nyében, hogy a hideg beálltával majd „kifulladnak” a tüntetések. RHÍRSALÁTA­­ BÁNTJA CSŐRÜKET A VISSZASZOLGÁLTATÁS. Nem nyughat a nacionalista bukaresti sajtó, s folyamato­san vádaskodik, hogy Erdélyben, köztük természetesen Kolozsváron is, túl sok mindent adnak vissza a magyarok­nak és a magyar történelmi egyházaknak. Most épp azért áll a bál, mert a kincses város központjában hatvan ingat­lant juttattak vissza a magyar egyházaknak. Azt állítják, a visszaszolgáltatás Emil Boc cinkosságával történt, amit a város polgármestere természetesen elutasít, hisz vala­mennyi épületről végleges és megfellebbezhetetlen bírósá­gi döntés született. BONTANÁK, DE KINEK A KÖLTSÉGÉN? Csak de­cemberben foghat neki a főváros a bukaresti római katolikus templom mellé épített Cathedral Plaza lebontásának, mert a bíróság így döntött ugyan, de arról nem rendelkezett, hogy kinek kell a bontás költségeit viselnie. A Robu vezette püs­pökség rosszhiszeműséggel vádolja a főpolgármestert, s az­zal fenyegetőzik, hogy törvényszéki végrehajtóval kötelezik a városházát a bírósági döntés végrehajtására. (Gândul) SOKNEVŰ KICSI REPTÉR. Heves vita és veszeke­dés előzte meg csütörtökön a kolozsvári repülőtér névadá­sáról szóló szavazást a megyei tanács ülésén - írta a City­­news.ro. A tanácstagok több mint egy órán keresztül egy­más szavába vágva vitatkoztak, mire sikerült megszavazni a repülőtér új nevét: Kolozsvár-Napoca Avram láncú Nem­zetközi Repülőtér. A vita tárgyát főként az képezte, hogy az elnevezésbe belefoglalják-e a Napoca nevet is, vagy sem. A megyei önkormányzat előzetes egyeztetések nélkül java­solta, hogy Avram láncú móc vezérről nevezzék el a nemzetközi légikikötőt. Horea Uioreanu megyei elnök az RMDSZ-es és a demokrata liberális párti tanácstagok tilta­kozása ellenére sem akart változtatni tervén. (Szabadság) HELYBEN TORZUL A LÁTÁS. A helyi és az országos román sajtó az érem más-más oldalát látja az egybanisok gyűjtésében. A marosvásárhelyi román helyi sajtó mindent megtett azért, hogy a kétnyelvű árcímkéket osztogató akció nyilvánvaló törvényszegésnek minősüljön, ami az EMNP-hez köthető, tehát politikai töltetű, nem civil jellegű. Ezzel szem­ben az országos sajtóban a „banizást" egyfajta jogos civil ellenállási formának tekintik. Az Adevărul meglátásában itt a tiltakozás egyedülálló formájáról van szó, a Lakóra kirótt bírság miatt indult aprópénzgyűjtés igazi jelenséggé vált a közösségi hálókon. Hozzáteszik, nemcsak erdélyi magyarok, hanem románok is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az Adevărul kiemeli, hogy a büntetés kirovásának okaként meg­jelölt tanácsi határozat szórólapokra, nem pedig címkékre vonatkozik. Az Adevárulra hivatkozva a Jurnalul.ro, a Munte­­nia.news és a Realitatea.net is beszámolt az esetről. A Gândul az Adevărulhoz hasonlóan a civil jellegre helyezi a hangsúlyt, habár csak érintőlegesen foglalkozik az üggyel. HÉTVÉGE 2013. október 19., szombat 18

Next