Háromszék, 2013. december (25. évfolyam, 7060-7083. szám)

2013-12-02 / 7060. szám

KITEKINTŐ szom­széd . Skót függetlenség - fantázia vagy realitás? „Fantáziavilág” - így jellemezte az egyik legtekintélyesebb skót politikus, a brit unió egyben tartásáért kampá­­nyoló Alistair Darling azokat az elképzeléseket, amelyeket a skót kormány kedden közzétett, igen terjedelmes „függetlenségi útmutatója” tartalmaz. „Út az igazságosabb, virágzó Skócia megteremtése felé” - e szavakkal pedig Alex Salmond skót miniszterelnök jellemezte a 670 oldalas Fehér Könyvet, amely első ízben foglalja össze, hogy a skót kormány milyennek képzeli el a független Skóciát. Salmond tavaly január­ban hirdette meg hivatalo­san, hogy Skócia 2014-ben népszavazást tart függet­lenségéről. A referendum éve jelképes jelentőségű. Jövőre lesz ugyanis hétszáz éve az 1314-ben Ban­nockburn mezején meg­vívott csatának, amelyben Robert de Bruce skót király néhány ezres serege meg­semmisítő vereséget mért II. Eduárd angol uralkodó sok­szoros túlerőben lévő had­erejére. Ezt a győzelmet a skót történetírás az angol hódítási kísérletek ellen foly­tatott háborúk legnagyobb skót katonai diadalaként tartja számon. A két király­ság hivatalosan végül csak 1707-ben, a londoni és az edinburghi parlament által kölcsönösen szentesített uniótörvények alapján egyesült. A skót kormány által meghirdetett népszavazáson ennek a három évszázados uniónak a sorsáról kell majd dönteni annak az egyszerű kérdésnek a megválaszolásával, hogy Skócia független országgá váljék-e. Amennyire egyszerű a skót és a brit kormány tavalyi edin­burghi megállapodásában rögzített népszavazási kérdés, ugyanannyira bonyolultak és sok esetben kiszámíthatatlanok az esetleges skót elszakadás potenciális következményei. Az azonnal felmerülő legfontosabb problémák egyike az, hogy Skócia saját jogán azonnal EU-taggá válhat-e. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso már tavaly jelezte BBC-interjúban, hogy ez nem feltétlenül magától értetődő. Barroso - Skócia nevének kiejtése nélkül - kijelentette: ha egy ország függetlenné válik, akkor jogi szempontból új ország jön létre, és tagságért kell folyamodnia az EU-hoz. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy - legalábbis a brit külügyminisztérium nemrégiben megszellőztetett egyik belső forgatókönyv-változata szerint - Skócia elszakadása esetén teljes nemzetközi határőrizeti rendszert kellene kiépí­teni a skót-angol határon, mivel Skóciának - ha „új” tagként felveszik az EU-ba - elvileg kötelezően be kellene lépnie a belső uniós határellenőrzés nélküli schengeni rendszerbe, amelynek Nagy-Britannia nem tagja. David Cameron kibukott Andor Lászlón David Cameron brit miniszterelnök „nagyon helytelennek” nevezte az Andor László európai biztos által megfogalmazott bírálatot arra vonatkozóan, hogy kor­mánya szigorítani akarja a külföldi európai uniós munkavállalók jogosultságát a brit szociális ellátáshoz. Cameron José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek panaszkodott csü­törtök este a vilniusi EU-csúcstalálkozón, és erről pénteken számolt be Twitter­­üzenetben. „Nagyon helytelen, hogy nem választott tisztségviselők bírálják a jogos aggodalmak felvetését” - írta a brit kormányfő. Cameron Downing Street-i hi­vatalának szóvivője ehhez hozzátette: „Ha választott európai vezetők valódi és lénye­gi aggályaikat hangoztatják egy olyan ügyben, amely érinti az embereket, akkor nem helyes, hogy más tisztségviselők vita nélkül elutasítják ezeket.” Lemondásra szólította fel Andor László uniós biztost egy brit képviselő. John Mann közleménye szerint Andor László jobbikos­­nak a szintén neonáci magyar jobboldallal együtt az a célja, hogy a magyarországi cigányokat Angliába utaztassa. Andor László foglalkoztatásért, szociá­lis ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos a BBC rádiónak nyilat­kozva szerdán kijelentette: az Európai Bizottság mindig tényekre alapozott vitát szorgalmaz a munkaerő-áramlás ügyében. Hozzátette: az unió nem bevándorlásról, hanem a munkavállalók szabad mozgásáról beszél, amely minden tagországra érvé­nyes, az új uniós tagokra pedig csak átme­neti időszakok után. Ennek szabályozását az EU-tagállamok együtt dolgozták ki, beleértve Nagy-Britanniát. „Ha elkezdjük lebontani az egységes piac egyes sza­bályait, akkor mások más ötletekkel áll­hatnak elő, és akkor csúszós lejtőn találjuk magunkat” - fogalmazott Andor László. David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök a Financial Times londoni gazdasági napilap szerdai kiadásában kö­zölt írásában annak a véleményének adott hangot, hogy új alapokra kell helyezni a munkaerő szabad mozgását az Európai Unión belül, mivel a közép- és kelet­európai EU-tagállamokból érkező hatal­mas tömeg megmutatta, hogy a jelenlegi szabályozás rossz. Cameron monumentá­lis hibának nevezte, hogy a Munkáspárt vezette előző brit kormány nem élt az át­meneti bevándorlási korlátozások lehetősé­gével az EU 2004-es keleti bővítése után. Közös nyilatkozatban reagáltak A négy visegrádi ország - Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia - külügyminiszterei közös nyi­latkozatban válaszoltak David Cameron felvetésére. Hangsúlyozzák, hogy a négy alapszabadság (az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása a tagországok között) az Európai Unió alapja és az egységes piac létfontosságú eleme. Az alapszabadságok szelektív alkalmazása kárt tenne az egységes piacban, amely az egész kontinens számára a növekedés fontos for­rását jelentené. OROSZORSZÁG Kiengedték a Greenpeace utolsó aktivistáját is Kiengedik a vizsgálati fogságból a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet szeptemberi akciójában részt vett utolsó aktivistát is - erről csütörtökön döntött egy szentpétervári bíróság. Colin Russelnek, az Arctic Sunrise jégtörő ausztrál származású rádiósának előzetes le­tartóztatását múlt hétfőn még újabb három hó­napra meghosszabbítot­ták az északi orosz nagy­városban. Szentpétervár egyik kerületi bírósága akkor azzal indokolta a döntést, hogy a férfi elrejtőzhet a vizsgálat elől. A rádióst a fellebb­viteli bíróság döntése alapján kétmillió rubeles Oroszország nem óvadék ellenében bocsátják szabadon. Társait, 29 embert az egyenként ugyanilyen összegű óvadék letételét követően már a múlt héten elengedték, de a többségükben külföldi kör­nyezetvédők nem hagyhatták el Oroszországot. Az óvadékokat a Greenpeace fizette ki. Az amszterdami székhelyű nemzetközi környezetvédő szervezet 28 aktivistája szep­tember 19-én az északi Barents-tengernél lévő Pecsora-öbölben, a Prirazlomnaja nevű orosz fúrótoronynál tiltakozott a kőolaj-ki­termelés ellen. Két szerződéses fotós is velük volt az akció idején. A fúrótornyot jövőre helyezik üzembe. A környezetvédők megpróbáltak felmászni a létesítményre, de ebben megakadályozták őket. Az orosz hatóságok előbb kalózkodással vádolták engedi szabadon a Greenpeace hajóját meg az aktivistákat, majd garázdaságra enyhítették a vádat. A Nemzetközi Tengerjogi Bíróság múlt pénteki döntése szerint az orosz hatóságoknak azonnal szabadon kellett volna engedniük va­lamennyi Greenpeace-aktivistát. A testület a holland kormánynak adott igazat, amely az eljárást kezdeményezte. Az ENSZ égisze alatt működő tengerjogi bíróság határozata alapján az aktivisták hajója, az Arctic Sunrise elhagy­hatja az orosz felségvizeket. A moszkvai külügyminisztérium közölte, hogy Oroszország nem fogadja el az íté­letet, mert szerinte a hamburgi székhelyű bíróság nem illetékes az ügyben. Orosz­ország az 1997-es tengerjogi egyezményt csak részben hagyta jóvá. 2013. december 2., hétfő A skót függetlenségi menetrendről összeállított Fehér Könyv más, igen jelentős potenciális érdekütközések koc­kázatát is felveti. Hivatalosan megerősíti például a skót kor­mány már korábban bejelentett tervét, amelynek alapján a független Skócia területén és felségvizein nem telepíthetők nukleáris fegyverek. Ez elvileg azt jelentené, hogy az önálló brit nukleáris csapásmérő erőt hordozó tengeralattjárók, ame­lyek jelenleg Skóciában állomásoznak, többé nem köthetné­nek ki a brit királyi haditengerészet skóciai támaszpontjain. Ugyancsak vitatott kérdés, hogy a független Skócia polgá­rai mivel fizetnének. Skóciának új EU-tagként - ha felveszik az unióba - elvileg kötelezettséget kellene vállalnia az euró bevezetésére is, de a skót kormány elsősorban a font megtar­tásában gondolkodik - ez az elképzelés azonban Londonban nem arat egyértelmű sikert. A brit kormány máris egyértelművé tette, hogy elszakadása esetén Skócia nem alakíthatna au­tomatikusan valutauniót az Egyesült Királysággal, sőt, George Osborne brit pénzügyminiszter a minap „igen valószínűtlen­nek” nevezte, hogy Skócia megtarthatná a fontot, ha függet­lenné válna. A font elvesztése egyben azt is jelentené, hogy Skócia nem tudhatná majdani fizetőeszköze mögött a Bank of England , a brit jegybank­­ monetáris eszköztárát. Ennek viszont - az azonnal felmerülő bizalmi és hitelességi kérdések mellett - potenciálisan súlyos milliárdokban mérhető ára le­hetne elvesztett monetáris gazdaságösztönzés formájában. Felmerül az a szintén milliárdokban mérhető kérdés is, hogy kié legyen az északi-tengeri olaj. A kormányzó Skót Nemzeti Párt nem kis részben erre az olajra építi a függetlenség finan­szírozását, és már az 1970-es években is az volt az egyik politi­kai jelszava, hogy az északi-tengeri olaj Skócia olaja. Ugyanakkor iparági szakértők az északi-tengeri mezők hoza­mának gyors apadását jósolják. A brit tengeri olajkitermelői szövetség már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az észa­ki-tengeri brit nyersolaj-kitermelés csaknem másfél évtizede, 1999-ben tetőzött - abban az évben a brit szektor tizenkét havi nominális hozama megközelítette a 400 millió hordót -, és az északi-tengeri talapzatból kitermelhető nyersolaj mennyisége 2020-ig várhatóan a legutóbbi csúcs egyharmada alá csökken. A skót függetlenség jelenleg tehát inkább súlyos kérdések, semmint határozott válaszok halmazát veti fel, és a bizonyta­lanságot jelzi, hogy az elszakadás hívei egyelőre nincsenek többségben Skóciában sem.

Next