Háromszék, 2014. február (26. évfolyam, 7108-7131. szám)
2014-02-01 / 7108. szám
VILAGFIGYELO Járomsíék GAGAUZ AUTONÓMIA A Moldovai Köztársaság gagauz közössége azért szervez népszavazást vasárnap a tartomány jövőjéről, hogy az autonómiával ne járjon úgy, mint az erdélyi magyarok - jelentette ki Mihail Formuzal, a gagauz autonóm tartomány kormányzója. A tartományi tanács által kiírt népszavazáson az egyik kérdés azt firtatja, támogatnák-e a választók Moldova belépését az Európai Unióba, egy másik kérdés szerint a gagauz tartomány önrendelkezési jogát nyilvánítanák ki arra az esetre, ha Moldova elveszítené szuverenitását, azaz egyesülne Romániával. A referendumot a moldovai kormány nem ismeri el, mondván, hogy országos ügyekben nem lehet helyi népszavazást rendezni. A tartomány vezetői inkább az orosz vámunióban, mint az Európai Unióban látnák Moldova jövőjét, és aggasztja őket az is, hogy a chişinăui kormány nem utasította el hivatalosan Traian Băsescu román államfőnek a két ország egyesülését szorgalmazó kijelentéseit. Nekünk jó memóriánk van, emlékszünk az 1918-as eseményekre. Nem szeretnénk, hogy egy szép napon a gagauz autonómia is eltűnjön, miként eltűnt a romániai magyarok autonómiája — fogalmazott Formuzal, arra utalva, hogy az Erdély és a román királyság egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés autonómiát ígért Erdély nemzeti közösségeinek, amit a későbbi román alkotmányok nem szentesítettek. Băsescu november végén egy interjú során kifejtette: Románia következő nagy célja, hogy egyesüljön a Moldovai Köztársasággal. A Moldovai Köztársaság novemberben parafálta az Európai Unióval kötendő társulási egyezményt, az alkotmánybíróság pedig úgy döntött, hogy az ország hivatalos nyelve a román. A gagauzok Moldova déli részén élnek, a török nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet beszélnek. Az ortodox vallású közösség a húsz éve alakult, mintegy 150 ezres népességű autonóm tartomány lakosságának több mint 80 százalékát teszi ki. VAJDASÁG A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) az előrehozott parlamenti választásokon szeretné megtartani mind az öt képviselőjét, és a majdani kormánykoalíció részeként kíván politizálni - jelentette be Pásztor István, a párt elnöke. Csak ha benn vagyunk azon voltak, akikkel egyértelműen télhozatal folyamatában, és nem ellenzéki szerepből próbáljuk érvényesíteni érdekeinket, akkor vannak meg az esélyei annak, hogy az uniós tárgyalások folyamatában, az ország átalakításának folyamatában a mi prioritásaink, a mi érdekeink ne sérüljenek — hangsúlyozta. Az új kormány feladata lesz emellett a törvényhozás és a társadalom átalakítása, az alkotmányozás folyamata, a nemzeti tanácsi kérdés, Vajdaság statútumának ügye. Ebből a szempontból az a szándékunk, hogy ha lehetőség adódik rá, akkor a parlamenti többség részét tudjuk képezni, illetve akár valamiféle visszafogott kormányzati szerepvállalást is el tudunk képzelni - részletezte Pásztor. A koalíciós lehetőségekről szólva kitért arra is, hogy a két évvel ezelőtti helyzethez képest teljesen átalakult a politikai paletta. Két éve még Az MTI híreinek felhasználásával együtt lehetett működni, és voltak, akikkel nem, mára ez megváltozott - magyarázta. Hozzátette azt is, hogy ma már nincs olyan párt, amellyel a többiek ne működnének együtt, és ha a szerb pártoknál ez így van, akkor miért ne lehetne így a magyar párt vonatkozásában is. „Miért kellene nekünk olyan döntést hozni, ami gyengítené az érdekérvényesítő lehetőséget, az előrehaladás lehetőségét?” Megismételte korábbi álláspontját, miszerint a VMSZ önállóan indul a választásokon, nem csatlakozik sem a többi vajdasági magyar párthoz, sem más politikai tömörüléshez, vagyis koalíciós tárgyalásokra a választásokat követően kerülhet sor. A más, kisebb vajdasági magyar pártokról szólva Pásztor azt mondta, hogy túlnyomó többségük súlyát, mozgósítási erejét tekintve, összvajdasági vonatkozásban egy-egy falusi civil szervezet, művelődési egyesület mozgósítási ereje alatt van. Az, hogy ilyen pillanatokban megnyilatkoznak, és megpróbálnak nyomást gyakorolni, hogy jöjjön létre az összefogás, amúgy meg folyamatosan minden ellen mennek, azt gondolom, ez kizárja az együttműködés lehetőségét - magyarázta. Felhívta a figyelmet arra, hogy az előrehozott parlamenti választások elkerülhetetlenek voltak, mert 2012-ben természetellenes helyzet alakult ki, amikor a legerősebb párt - a Szerb Haladó Párt - nem az erejéhez mérten kapott helyet a parlamentben és a kormányban. Nem volt más választás, mert az elmúlt több mint fél évben olyan feszültségek alakultak ki a koalíción belül, amelyek kezelése minden jel szerint lehetetlen volt — fogalmazott. John McCain amerikai szenátor tegnap találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és ellenzéki politikusokkal, akiket biztosított arról, hogy az Egyesült Államok elkötelezett szövetségese és barátja marad Magyarországnak. A washingtoni kétpárti kongresszusi delegáció élén európai körúton levő John McCain azt mondta: a magyarországi demokrácia állapotával Magyarországon belül és kívül is aggályok merültek fel, és néhány aggály súlyos. Ezeket a gondokat a magyaroknak demokratikus úton meg kell oldaniuk. Az ország demokratikus intézményeinek, a fékek és ellensúlyok rendszerének, a jogállamiságnak elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy támaszul szolgálhasson ebben a folyamatban - mondta az arizonai szenátor. Megjegyezte: reméli, hogy a közelgő választások a magyar demokrácia élénkségéről, tisztességéről, a benne zajló versengésről fognak tanúskodni. Szorgalmazta, hogy elismert, objektív nemzetközi csoportok legyenek jelen a szavazás megfigyelésére. szerkesztette: Szekeres Attila HÉTVÉGE 2014. februárszombat EK Hosszan tartó súlyos betegség után, életének 93. évében tegnap reggel elhunyt Jancsó Miklós világhírű magyar filmrendező, kétszeres Kossuth-díjas alkotó. A Magyar Filmművészek Szövetsége - amelynek tiszteletbeli elnöke volt - Jancsó Miklóst saját halottjának tekinti. FOTÓ: GORDON ESZTEF Jancsó Miklós 1921. szeptember 27-én született Vácott, ahová családja az I. világháború viharai elől Erdélyből menekült. Középiskolai tanulmányait a székesfehérvári cisztercita gimnáziumban végezte, majd Pécsett és Kolozsvárott folytatott jogi tanulmányokat, 1944-ben szerzett diplomát. 1945 tavaszán szovjet hadifogságba került, ahonnan rövid idő múlva betegsége miatt hazaengedték. 1946 őszén Budapesten felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakára. 1950-ben kapott diplomát, ezután a Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyárba került, ahol nyolc évig híradó- és dokumentumfilmeket rendezett. Első önálló játékfilmjét (A harangok Rómába mentek) 1958- ban készítette el, ekkoriban ismerkedett meg Hernádi Gyula íróval, akivel ettől kezdve barátok és alkotótársak lettek. Első igazán jelentős játékfilmje az Oldás és kötés volt, az így jöttem pedig már az összes jancsói stílusjegyet magán viselte: a szokatlanul hosszú beállításokat, a nagy teret befogó, horizontális kameramozgást, a képek erős vizuális hatással bíró megkomponáltságát. Az 1965-ös Szegénylegények kirobbanó nemzetközi sikert is aratott, ettől kezdve emlegették a legnagyobb rendezőkkel egy sorban. E filmjével indította az egész életművén végigvonuló gondolatiságot: az egyén és a hatalom, a hatalom és a közösség viszonya, a szabadság és a zsarnokság között feszülő ellentét filmes ábrázolását. A hatvanas években forgatott filmjeiben elsősorban a magyar történelem különböző időszakaira koncentrált, a Csend és kiáltás, a Csillagosok, katonák a proletárdiktatúra utáni időszakot, a Fényes szelek a népi kollégiumok korszakát, az Égi bárány és a Sirokkó a két világháború közötti magyar fasizálódás folyamatát rajzolta meg. 1972- ben a Még kér a nép című filmjéért megkapta a cannes-i filmfesztiválon a legjobb rendezés díját. Egy olasz újságírónővel szövődött szerelem miatt a hetvenes évek végéig Olaszországban élt és alkotott. Itt készítette el a La pacifistát, valamint a hatalom és a szexuális perverziók összefonódásáról szóló Magánbűnök, közerkölcsök című alkotását. Hazatérése után új alkotói korszak kezdődött művészetében, a nehezen megfejthető képi nyelvrendszert alkalmazó Szörnyek évadja, a Jézus Krisztus horoszkópja, a Kék Duna keringő a magyar jelent boncolgatta, új filmnyelvi eszközökkel. A kilencvenes évek közepétől művészete ismét megújult, a „Kapa-Pepe” filmekben (Nekem lámpást adott kezembe az úr Pesten, Anyád! A szúnyogok, Utolsó vacsora az Arabs szürkénél, Kelj fel, komám, ne aludjál!, A mohácsi vész) a bohóctréfa, a blődli eszközeivel dolgozott, teret engedve a rögtönzésnek, és a beállítások is megrövidültek. Utolsó filmjét, a keserűen ironikus Oda az igazságot a 2010-es filmszemlén mutatták be, a következő évben közreműködött a Magyarország 2011 című, tizenegy rendező által jegyzett szkeccsfilmben is. Színházi rendezései is emlékezetesek, így a Várszínházban játszott Hasfelmetsző Jack, az alkalmi színpadokon bemutatott Mata Hari, Drakula, A csárdáskirálynő és a Szép magyar tragédia vidéki előadásai. A rendezések mellett aktív közéleti és társadalmi szerepet is vállalt, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke, 2011 óta tiszteletbeli elnöke, több ízben az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt. 1990- 1991-ben a Harvard Egyetem Kommunikációs Intézetének tanára, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 1994-től 2008-ig elnöke, az Európai Filmakadémia tagja volt. Jancsó Miklós művészetét több rangos díjjal is jutalmazták, a többi között kétszer kapott Kossuth-díjat (1973, 2006). 1980-ban kiváló művész lett, több rangos fesztivál (Cannes, Velence, Split) életműdíjasa, Budapest díszpolgára, a Magyar Mozgókép Mestere. 2010-ben Prima-díjas lett, 2012-ben jubileumi Prima Primissima Díjjal tüntették ki, tavaly novemberben a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság Szent-Györgyi Érmét vehette át.