Háromszék, 2014. február (26. évfolyam, 7108-7131. szám)

2014-02-01 / 7108. szám

VILAGFIGYELO Járomsíék GAGAUZ AUTONÓMIA A Moldovai Köztársaság gagauz közössége azért szervez népszavazást vasárnap a tartomány jövőjéről, hogy az autonómiával ne járjon úgy, mint az erdélyi magyarok - jelentette ki Mihail Formuzal, a gagauz autonóm tartomány kormányzója. A tartományi tanács által kiírt népszavazáson az egyik kérdés azt firtatja, támogatnák-e a választók Moldova belépését az Európai Unióba, egy másik kérdés szerint a gagauz tartomány önrendelkezési jogát nyilvánítanák ki arra az esetre, ha Moldova elveszítené szuverenitását, azaz egyesülne Romá­niával. A referendumot a moldovai kormány nem is­meri el, mondván, hogy országos ügyekben nem le­het helyi népszavazást rendezni. A tartomány vezetői inkább az orosz vámunióban, mint az Európai Unió­ban látnák Moldova jövőjét, és aggasztja őket az is, hogy a chişinăui kormány nem utasította el hivata­losan Traian Băsescu román államfőnek a két ország egyesülését szorgalmazó kijelentéseit. Nekünk jó memóriánk van, emlékszünk az 1918-as esemé­nyekre. Nem szeretnénk, hogy egy szép napon a gagauz autonómia is eltűnjön, miként eltűnt a romá­niai magyarok autonómiája — fogalmazott Formuzal, arra utalva, hogy az Erdély és a román királyság egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári ro­mán nemzetgyűlés autonómiát ígért Erdély nemzeti közösségeinek, amit a későbbi román alkotmányok nem szentesítettek. Băsescu november végén egy in­terjú során kifejtette: Románia következő nagy cél­ja, hogy egyesüljön a Moldovai Köztársasággal. A Moldovai Köztársaság novemberben parafálta az Európai Unióval kötendő társulási egyezményt, az alkotmánybíróság pedig úgy döntött, hogy az ország hivatalos nyelve a román. A gagauzok Moldova déli részén élnek, a török nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet beszélnek. Az orto­dox vallású közösség a húsz éve alakult, mintegy 150 ezres népességű autonóm tartomány lakos­ságának több mint 80 százalékát teszi ki. VAJDASÁG A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) az előrehozott parla­menti választásokon szeretné megtartani mind az öt képviselőjét, és a majdani kormánykoalíció részeként kíván politizálni - jelen­tette be Pásztor István, a párt elnöke. Csak ha benn vagyunk a­zon­ voltak, akikkel egyértelműen télhozatal folyamatában, és nem ellenzéki szerepből próbáljuk érvényesíteni érdekeinket, akkor vannak meg az esélyei annak, hogy az uniós tárgyalások folya­matában, az ország átalakításának folyamatában a mi prioritásaink, a mi érdekeink ne sérüljenek — hangsúlyozta. Az új kormány fel­adata lesz emellett a törvény­­hozás és a társadalom átalakítása, az alkotmányozás folyamata, a nemzeti tanácsi kérdés, Vajdaság statútumának ügye. Ebből a szem­pontból az a szándékunk, hogy ha lehetőség adódik rá, akkor a par­lamenti többség részét tudjuk képezni, illetve akár valamiféle visszafogott kormányzati szerep­­vállalást is el tudunk képzelni - részletezte Pásztor. A koalíciós lehetőségekről szólva kitért arra is, hogy a két évvel ezelőtti hely­zethez képest teljesen átalakult a politikai paletta. Két éve még Az MTI híreinek felhasználásával együtt lehetett működni, és vol­tak, akikkel nem, mára ez meg­változott - magyarázta. Hozzátette azt is, hogy ma már nincs olyan párt, amellyel a többiek ne mű­ködnének együtt, és ha a szerb pártoknál ez így van, akkor miért ne lehetne így a magyar párt vonatkozásában is. „Miért kel­lene nekünk olyan döntést hozni, ami gyengítené az érdekérvé­nyesítő lehetőséget, az előre­haladás lehetőségét?” Megismé­telte korábbi álláspontját, mi­szerint a VMSZ önállóan indul a választásokon, nem csatlakozik sem a többi vajdasági magyar párthoz, sem más politikai tö­mörüléshez, vagyis koalíciós tár­gyalásokra a választásokat köve­tően kerülhet sor. A más, kisebb vajdasági magyar pártokról szól­va Pásztor azt mondta, hogy túl­nyomó többségük súlyát, mozgó­sítási erejét tekintve, összvajdasági vonatkozásban egy-egy falusi civil szervezet, művelődési egye­sület mozgósítási ereje alatt van. Az, hogy ilyen pillanatokban meg­nyilatkoznak, és megpróbálnak nyomást gyakorolni, hogy jöjjön létre az összefogás, amúgy meg folyamatosan minden ellen men­nek, azt gondolom, ez kizárja az együttműködés lehetőségét - ma­gyarázta. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy az előrehozott parlamen­ti választások elkerülhetetlenek voltak, mert 2012-ben természe­tellenes helyzet alakult ki, amikor a legerősebb párt - a Szerb Haladó Párt - nem az erejéhez mérten ka­pott helyet a parlamentben és a kormányban. Nem volt más vá­lasztás, mert az elmúlt több mint fél évben olyan feszültségek ala­kultak ki a koalíción belül, ame­lyek kezelése minden jel szerint lehetetlen volt — fogalmazott. John McCain amerikai szenátor tegnap találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és ellenzéki politikusokkal, akiket biztosított arról, hogy az Egyesült Államok elkötelezett szövetségese és barát­ja marad Magyarországnak. A washingtoni kétpárti kongresszusi delegáció élén európai körúton levő John McCain azt mondta: a magyarországi demokrá­cia állapotával Magyarországon belül és kívül is ag­gályok merültek fel, és néhány aggály súlyos. Ezeket a gondokat a magyaroknak demokratikus úton meg kell oldaniuk. Az ország demokratikus intézmé­nyeinek, a fékek és ellensúlyok rendszerének, a jogállamiságnak elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy támaszul szolgálhasson ebben a folyamatban - mondta az arizonai szenátor. Megjegyezte: reméli, hogy a közelgő választások a magyar demokrácia élénkségéről, tisztességéről, a benne zajló versen­gésről fognak tanúskodni. Szorgalmazta, hogy elis­mert, objektív nemzetközi csoportok legyenek jelen a szavazás megfigyelésére. szerkesztette: Szekeres Attila HÉTVÉGE 2014. február­­szombat EK­ Hosszan tartó súlyos betegség után, életének 93. évében tegnap reggel elhunyt Jancsó Miklós világhírű magyar filmrendező, két­szeres Kossuth-díjas alkotó. A Magyar Filmművészek Szövetsége - amelynek tiszteletbeli elnöke volt - Jancsó Miklóst saját halott­jának tekinti. FOTÓ: GORDON ESZTEF Jancsó Miklós 1921. szeptember 27-én született Vácott, ahová csa­ládja az I. világháború viharai elől Erdélyből menekült. Középiskolai tanulmányait a székesfehérvári cisztercita gimnáziumban végezte, majd Pécsett és Kolozsvárott folytatott jogi tanulmányokat, 1944-ben szer­zett diplomát. 1945 tavaszán szovjet hadifogságba került, ahonnan rö­vid idő múlva betegsége miatt hazaengedték. 1946 őszén Budapesten felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakára. 1950-ben kapott diplomát, ezután a Magyar Híradó- és Dokumen­tumfilmgyárba került, ahol nyolc évig híradó- és dokumentumfilmeket rendezett. Első önálló játékfilmjét (A harangok Rómába mentek) 1958- ban készítette el, ekkoriban ismerkedett meg Hernádi Gyula íróval, aki­vel ettől kezdve barátok és alkotótársak lettek. Első igazán jelentős já­tékfilmje az Oldás és kötés volt, az így jöttem pedig már az összes jan­­csói stílusjegyet magán viselte: a szokatlanul hosszú beállításokat, a nagy teret befogó, horizontális kameramozgást, a képek erős vizuális hatással bíró megkomponáltságát. Az 1965-ös Szegénylegények kirob­banó nemzetközi sikert is aratott, ettől kezdve emlegették a legnagyobb rendezőkkel egy sorban. E filmjével indította az egész életművén vé­gigvonuló gondolatiságot: az egyén és a hatalom, a hatalom és a közös­ség viszonya, a szabadság és a zsarnokság között feszülő ellentét filmes ábrázolását. A hatvanas években forgatott filmjeiben elsősorban a ma­gyar történelem különböző időszakaira koncentrált, a Csend és kiáltás, a Csillagosok, katonák a proletárdiktatúra utáni időszakot, a Fényes szelek a népi kollégiumok korszakát, az Égi bárány és a Sirokkó a két világháború közötti magyar fasizálódás folyamatát rajzolta meg. 1972- ben a Még kér a nép című filmjéért megkapta a cannes-i filmfesztiválon a legjobb rendezés díját. Egy olasz újságírónővel szövődött szerelem mi­att a hetvenes évek végéig Olaszországban élt és alkotott. Itt készítette el a La pacifistát, valamint a hatalom és a szexuális perverziók összefo­nódásáról szóló Magánbűnök, közerkölcsök című alkotását. Hazatérése után új alkotói korszak kezdődött művészetében, a nehezen megfejthető képi nyelvrendszert alkalmazó Szörnyek évadja, a Jézus Krisztus ho­roszkópja, a Kék Duna keringő a magyar jelent boncolgatta, új film­nyelvi eszközökkel. A kilencvenes évek közepétől művészete ismét megújult, a „Kapa-Pepe” filmekben (Nekem lámpást adott kezembe az úr Pesten, Anyád! A szúnyogok, Utolsó vacsora az Arabs szürkénél, Kelj fel, komám, ne aludjál!, A mohácsi vész) a bohóctréfa, a blődli eszközeivel dolgozott, teret engedve a rögtönzésnek, és a beállítások is megrövidültek. Utolsó filmjét, a keserűen ironikus Oda az igazságot a 2010-es filmszemlén mutatták be, a következő évben közreműködött a Magyarország 2011 című, tizenegy rendező által jegyzett szkeccsfilm­­ben is. Színházi rendezései is emlékezetesek, így a Várszínházban ját­szott Hasfelmetsző Jack, az alkalmi színpadokon bemutatott Mata Hari, Drakula, A csárdáskirálynő és a Szép magyar tragédia vidéki előadásai. A rendezések mellett aktív közéleti és társadalmi szerepet is vállalt, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnö­ke, 2011 óta tiszteletbeli elnöke, több ízben az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt. 1990- 1991-ben a Harvard Egyetem Kommuni­kációs Intézetének tanára, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 1994-től 2008-ig elnöke, az Európai Filmakadémia tagja volt. Jancsó Miklós művészetét több rangos díjjal is jutalmazták, a többi között kétszer kapott Kossuth-díjat (1973, 2006). 1980-ban ki­váló művész lett, több rangos fesztivál (Cannes, Velence, Split) életmű­díjasa, Budapest díszpolgára, a Magyar Mozgókép Mestere. 2010-ben Prima-díjas lett, 2012-ben jubileumi Prima Primissima Díjjal tüntették ki, tavaly novemberben a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság Szent-Györgyi Érmét vehette át.

Next