Háromszék, 2014. március (26. évfolyam, 7132-7157. szám)
2014-03-01 / 7132. szám
HÉTVÉGE 2014. március 1., szombat Nem örvend különösebben annak, hogy az RMDSZ a román kormány tagja lesz, de a kialakult politikai helyzetben elfogadja ennek szükségességét, azzal azonban semmilyen körülmények között nem tud egyetérteni, hogy magyar legyen Kovászna megye prefektusa - jelentette ki Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) megyei elnöke, képviselője. Tudomására jutott, hogy az RMDSZ vezetői az államtitkári, miniszteri posztokra vonatkozó természetes igények mellett megfogalmazták azt az elvárást is, hogy a magyar többségű megyékben ők nevesíthessék a kormánybiztost. Ezzel az SZDP Kovászna megyei szervezete nem ért egyet, kampánycélkitűzésük volt a román prefektus kinevezése, az ő jelöltjük került tisztségbe, és nem akarnak lemondani róla. „Kovászna megyében román prefektusnak kell lennie, mert a teljes helyi közigazgatás az RMDSZ kezében összpontosul, az egyensúly miatt is szükséges ez. A kormánybiztosnak kell felügyelnie a helyi határozatok jogszerűségét, és neki kell vigyáznia, hogy tiszteletben tartsák az itt élő románság jogait” - fogalmazott Horia Grama. Emlékeztetett: az SZDP Kovászna megyei szervezete nem lépett ki a Szociál-Liberális Szövetségből, nincs amiért lemondania a prefektusi posztról, az RMDSZ-nek be kellene érnie az alprefektusi tisztséggel, amelyet eddig a liberálisok embere foglalt el. Hajlandóak a dekoncentrált intézmények liberálisok által elfoglalt vezetői helyeit is átadni az RMDSZ- nek, bár egyelőre nem készült számvetés, így nem tudja megmondani, hány ilyen helyről van szó. Meglátása szerint ezeknek a vezetőknek le kellene mondaniuk, hisz ez volt Crin Antonescu kifejezett kérése az együttműködés megszakításának bejelentésekor. Horia Grama azt állítja, hogy megyei szinten együttműködése az RMDSZ-szel eddig sem volt rossz, hisz számos magyar intézményvezetőt, kiket jó szakembernek tartottak, a helyükön hagytak. Tamás Sándor megyei tanácselnökkel, RMDSZ-elnökkel szemben mégis vannak fenntartásai, kifogásolta legutóbbi nyilatkozatát, mely szerint a szövetségnek nem szabad kormányra lépnie néhány kilométer út megjavításáért. „A megye lakói azért választották meg, hogy a térségért, annak fejlődéséért dolgozzék, nem azért, hogy zászlókitűzésekkel foglalkozzon” - mondotta. Nem érti azt sem, miért ragaszkodnak a magyar prefektus kinevezéséhez. „Nem tudják, mi egy prefektus feladatköre, vagy azt szeretnék, hogy ne végezze dolgát, ne támadja meg a törvénytelen határozatokat?” - tette fel a kérdést. Horia Grama kifejtette, a megyei szervezet álláspontját ismertette Victor Ponta miniszterelnökkel is, aki megértette, tudomásul vette azt, ő hajlandó az együttműködésre az „elfogadhatóság határain belül”, de arra gondolni sem akar, mi lesz, ha mégsem tudják tiszteletben tartani a prefektusra vonatkozó óhajukat. VjgVÁRY O. PÉTER Két erdélyi fotós is részesült a Magyar Fotóművészek Világszövetsége (MFV) idén alapított életműdíjában, a szecselei Moldován Mihály és posztumusz a Csíkszeredai Nagy P. Zoltán. A MFV vasárnap tartotta éves közgyűlését, az életműdíj alapítását a szervezetben Erdélyt képviselő alelnök, Kovács László Attila javaslatára hozták Az MFV közgyűlése egyebek mellett arról is döntött, hogy idén a FIAP (Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség) égisze alatt magyar körversenyt szerveznek nemzetközi részvétellel, ennek erdélyi állomása Sepsiszentgyörgyön lesz, a fotókiállítást a Kónya Ádám Művelődési Házban tartják június 6-án - tájékoztatott Kovács László Attila. Az MFV tisztújítást is tartott, Kovács László Attila újabb három évre a szövetségben Erdélyt képviseli alelnökként, a felügyelő bizottság elnökségével továbbra is a kézdivásárhelyi Nagy Lajost bízták meg. Az életműdíj rendszerét kidolgozó Kovács László Attila javasolta a két erdélyi fotóművészt a kitüntetésre. A 2010 februárjában elhunyt Nagy P. Zoltán a Hargita Népe fotóriportere Moldován Mihály. Reggeli fényekként dolgozott, 1977-2009 között 157 mint száz hazai és nemzetközi díjat nemzetközi kiállításon vett részt, több szerzett, a sajtos elismerések mellett szülőföldje iránti elkötelezettségéért, művészi munkásságáért Csíkszereda város, illetve Hargita megye önkormányzata is kitüntette. Moldován Mihály a Camera Club Siculorum tagja, első nagyítóját deszkadobozba helyezett konzervdobozból, kályhacsőből, üveglapokból készítette, fényforrásként a napfényt használva, az 1960- as években kezdett fényképezni. Kezdeti hobbija oda fejlődött, hogy ma már nemzetközi fotószalonokon állít ki. (folytatás az első oldalról) Az iskolavezető hangsúlyozta: a líceumban nem kötelező az egyenruha viselete, aki nem hordja, azt egyelőre nem büntetik. Viszont úgy gondolták, hogy ezzel jelzik, melyik tanintézményhez tartozik egyik vagy másik diák. A Körösiben kétféle „egyenruha” közül lehetett választani, a diáktanács javaslatára egy harmadik lehetőséget is kihasználhatnak a tanulók. Az iskola javaslata a rövid és a hosszú ujjú, világoskék színű trikó, melyeknek darabja 16, illetve 27 fejbe kerül. A szülők beleegyezésével a diákok ugyanilyen színű ing viselését is választhatják - ennek ára negyven lej körüli. A világoskék szín hagyományos az iskolában, ötven évvel ezelőtt is ilyen színűek voltak például a maturanduszok szalagjai. A trikókra, illetve az ingekre az iskola címerét hímezték. Korábban próbálkoztak azzal, hogy kitűzőt viseljenek a tanulók, de nem vált be, ezért döntöttek a hímzés mellett - ecsetelte az igazgatónő. Ottjártunkkor, csütörtökön az iskola udvarán csak néhány tanulóval találkoztunk, és mindegyikük viselte a világoskék trikót vagy inget, egyikük sem mutatkozott megbotránkozottnak a javasolt viselet miatt. Dan Tănasă viszont úgy látja, az egyenruha bevezetése újabb támadás a román közösség ellen, akiket „kényszerítenek” hogy az általa székely zászló színűnekblogján ez alkalommal elfelejtette az „állítólagos” jelzővel illetni a székely jelképet) nevezett trikót, illetve inget viseljék. Mi több, el kell tűrniük a viseletén lévő címerben található székely jelképeket is - véli. A címerben lévő latin jelmondattal is elégedetlen, helytelennek véli a SIC ITUR AD ASTRA feliratot. A szállóigévé vált szavakkal - „így jutni a csillagokig” - a görög mitológia szerint Apollón méltányolta az ifjú Aszkaniosz pompás nyíllövéseit. RÖVIDEN : Mérföldkőnél a Hereditatum műemlékes portál Elérte a húszezret a Hereditatum.org nevű online műemlék-adatbázisra feltöltött fényképek száma, ez mérföldkő a sepsiszentgyörgyi építészek által szerkesztett honlap történetében. Az erdélyi műemlékek internetes portálját folyamatosan fejlesztik, azon pillanatnyilag 4512 látnivaló szerepel, közel ezernyolcszáz adatlap képekkel ellátott, az újdonságok ugyanakkor Facebook-oldalukon is követhetők. „Talán nem tévedünk, ha ki merjük jelenteni, hogy a Hereditatum.org mára a legnagyobb olyan adatbázis, amely Erdély műemlékeinek feltérképezésével foglalkozik” - közölte megkeresésünkre Ferenczi Z. Sámuel szerkezettervező mérnök. Hozzátette: a húszezer kép mellett mintegy háromezer műemlék pontos helye (GPS-koordinátája) is megtalálható egy közös térképen. „Célunk továbbra is az erdélyi műemlék épületek feltérképezése és ismertetése, hogy felismerjük és megismerjük értékeinket. A gyarapodás reményében szívesen látunk mindenkit, aki hozzá szeretne járulni a gyűjtemény fejlesztéséhez, bárki megteheti azt egy fotóval, egy bibliográfia hozzáadásával vagy akár egy rövid leírással” - összegezett az épített örökség védelmével foglalkozó szakember. (mól) A székelytamásfalvi Thúry-Bányai-kastély KÖZÉLET Háromszéd Lesz március 15-i emlékfutás Nem szakad meg a március 15-i emlékfutás sorozata, ugyanis tegnap az Országos Útügyi Hatóság engedélyezte a sepsiszentgyörgyi Gáli Lajos Fűtőkörnek, hogy megtartsa hagyományos rendezvényét - újságolta nagy örömmel Csutak Tamás, a sportegyesület frontembere. A tizenharmadik emlékfutást a háromszéki szaladok Gábor Áron emlékének szentelnék, így Bereckből indulva Kézdivásárhely, Maksa érintésével érkeznek Kökösbe, majd onnan szaladnak tovább Sepsiszentgyörgyre. A táv hossza mintegy 70 km. Mint ismeretes, az Országos Útügyi Hatóság első ízben közel háromezer eurónak megfelelő összeg befizetéséhez kötötte az idei emlékfutás megszervezését, ami a futókör éves költségvetésével egyenértékű. (1) (folytatás az első oldalról) A legidősebb fellépők 1971-ben végeztek a Mikóban, de a nyolcvanas évek ballagóiból is tömegesen visszajárnak a próbákra, a farsangi műsor betanulása idején hetente két estét is a próbateremben töltöttek fáradhatatlanul és határtalan lelkesedéssel - mondta lapunk érdeklődésére Péter Albert nyugalmazott Pro Urbe- és Ezüstgyopárdíjas tanár, akit februárban Korodi Hajnalka-díjjal tüntetett ki a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének háromszéki szervezete. A díjátadó ünnepségen elhangzott laudációban Albert Ernő Pro Urbe-díjas nyugalmazott igazgató-tanár többek között így fogalmazott: „Péter Albert ötven éve Sepsiszentgyörgyön a népi táncmozgalom jeles képviselője. Mindennapi tanári feladatai tisztességes elvégzése mellett önkéntesen vállalta a népi hagyományok ismeretének kiszélesítését és népszerűsítését. Nemzedékek egész sorával szerettette meg ezen, önismeretünket jelentő, magunk becsülését fejlesztő népi hagyatékot, amelynek gyökerei sok száz évre visszanyúlóan népünk alkotó kedvének bizonyítékai. Az énekes-táncos mozgalom mindenkor vigaszt is jelentett a megpróbáltatásokban.” A Székely Mikó Kollégium rendezvénysorozatának mai záróünnepségén köszöntik az idén nyolcvanadik életévüket betöltő egykori mikós pedagógusokat, Albert Mária tanítónőt, Csíki Sándor testnevelő tanárt, Dobra Irén történelemtanárt, Murza Adela biológiaföldrajz szakos pedagógust és Murza Teodor matematikatanárt, aligazgatót.