Háromszék, 2014. március (26. évfolyam, 7132-7157. szám)

2014-03-26 / 7153. szám

I» KÖZELET Háromszék ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS Javításra szorul a tervezet Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete múlt heti ülésén fogadta el a kijelölt héttagú szakér­tői bizottság 33 oldalas jelentését. A szakértők szerint az alkotmánymó­dosító tervezet legnagyobb hiányos­sága az, hogy nem jelöli meg ponto­san, milyen kormányzati formára alapozzák a román állam működé­sét, és nem teremt egyértelmű vi­szonyrendszert az alapvető állami intézmények között. A jelentés szerint aggályos, hogy az új alaptörvény sem korlátozná a kormányt abban, hogy rendelet ki­bocsátásával vegye át a törvényho­zás szerepét. A szakértők az om­budsman és a legfelsőbb bírói tanács független működésének alkotmá­nyos kereteit is hiányolták, amelyek szerintük elengedhetetlenek lenné­nek a jogállamiság biztosításához. A Velencei Bizottság az alkotmány­módosító tervezet kidolgozásának módját is kifogásolta, arra hivatkoz­va, hogy - egy kezdeti nyitottság után - a szöveget előkészítő parla­menti különbizottság nem teremtett lehetőséget a társadalmi vitára. A strasbourgi ülésen Romániát képviselő Ioan Chelaru szenátusi alelnök azt mondta: a parlament fe­lülvizsgálja az alkotmánytervezetet, és ennek során figyelembe veszi a Velencei Bizottság ajánlásait, illet­ve az alkotmánybíróság határozatát. Chelaru közölte: Románia nem tesz le az alaptörvény módosításáról, de az ezt szentesítő népszavazásra vár­hatóan csak 2015-ben kerül sor. Az alkotmánybíróság februárban alaptörvénybe ütközőnek minősítet­te a parlamenti különbizottság al­kotmánymódosító tervezetének 26 pontját, közöttük a kisebbségi jel­képhasználatra, a kulturális autonó­mia elvére és a hagyományos térsé­gek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonat­kozó módosítási javaslatokat. Az alkotmánybíróság szerint ezek túl­mutatnak az alkotmánymódosítás határain, ezért elfogadásukkal a par­lament sértené az alaptörvényt. A hatályos alkotmány korlátokat szab az alaptörvény módosításának: ezektől a korlátoktól csak akkor te­kinthet el a törvényhozás, ha nem­csak módosítja az alkotmányt, ha­nem új alaptörvényt fogad el. Egy alkotmánymódosítás során a parla­ment egyebek között nem változtat­hatja meg Románia hivatalos nyel­vét és egységes, független, osztha­tatlan nemzetállamként való meg­határozását. A BELFÖLD • Kiállnak Izsák Balázs mellett Szolidaritást vállal az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a Székely Nemzeti Tanáccsal és Izsák Balázzsal, akit a hatóságok jelentős pénzbírsággal büntettek a március 10-én, a székely szabadság napján Marosvásárhelyen tartott megemlékezést követő polgári séta miatt. Az EMNT állás­pontja szerint a szervezők elleni hatósági szigor eltúlzott és indokolatlan. „Teljes mértékben egyetértünk a székely sza­badság napja szervezőinek azzal a döntésével, hogy a bírósá­gon támadják meg a büntetést megállapító jegyzőkönyvet, és reméljük, a szervezőknek igazságszolgáltatásban és nem po­litikailag manipulált jogszolgáltatásban lesz részük a jogerős határozat meghozatalakor” - ismertette tegnap közlemény­ében az EMNT elnöksége. A szervezet ugyanakkor elítéli, „hogy az önmagát demokratikus jogállamként meghatározó Románia hivatalos szervei jogszerűtlen pénzbírsággal, indo­kolatlan tiltásokkal és megfélemlítő lépésekkel próbálják megakadályozni, hogy a magyar közösség akár az utcára vo­nulva is, de mindvégig békésen, demokratikus úton és civili­­záltan fejezze ki óhaját”. MOGYE: a kormányfővel tárgyalnának a magyar karról A tanügyért és a felsőoktatásért felelős miniszterekkel, illetve a miniszterelnökkel is találkozót tervez az RMDSZ a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának létrehozása kapcsán - ismer­tette tegnap Borbély László. Az RMDSZ politikai alelnö­­ke nyílt levelében úgy fogalmazott, „az egyetem vezető­ségének szubjektív, rosszindulatú, a törvényt figyelmen kívül hagyó magatartásán múlott, hogy több mint két év elteltével sem alkalmazták a tanügyi törvény előírásait” a MOGYE esetében. Ugyanakkor felháborítónak tartja a MOGYE szenátusának múlt heti döntését, s hangsúlyozta: „éppen ezért meg kell sürgetnünk azt a folyamatot, amely­nek ahhoz kell vezetnie, hogy létrejöjjön az egyetem ma­gyar tagozata”. Több pénz területalapú támogatásra A következő években megduplázódik a területalapú tá­mogatás, amely a székelyföldi gazdák számára is elérhető lesz. 2007 és 2013 között országos szinten 5,7 milliárd euró állt rendelkezésre a közös agrárpolitikai alapokból, a következő hét esztendőben ez az összeg 10,4 milliárd eu­­róra emelkedik, kiemelt támogatásban részesülnek a fiatal gazdák és azok, akik újonnan létesítenek mezőgazdasági vállalkozásokat - tájékoztatott Winkler Gyula. Az EP- képviselő egy tegnapi gazdafórumon hangsúlyozta, mél­­tányosabb támogatáshoz juthatnak a kisebb területen gaz­dálkodók is, a jelenlegi hektáronkénti 130 euró átlagtámo­gatás a következő években 190 euróra fog növekedni - mutatott rá. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter Virág Katalin ÁLLAMI KITÜNTETÉSEK könnyebben visszavonhatják Nagy többséggel elfogadta a szenátus tegnap azt a törvénymódosítást, amelynek alapján megfoszthatják állami kitüntetésétől az alkotmány egyes rendelkezéseit bíráló személyeket. A magyarellenes írásairól ismert kozó alkotmányos előírást - szóban Bogdan Diaconu szociáldemokrata vagy cselekedetben-megsérti. Diaconu (SZDP) képviselő által beterjesztett azt követően terjesztette be javaslatát, módosítás szerint meg lehet fosztani ál­­hogy Victor Ponta kormányfő tavaly­lami kitüntetésétől azt, aki az egységes Tőkés László állami kitüntetésének és oszthatatlan román nemzetállamra, visszavonását kezdeményezte, alkot­­az államnyelvre vagy az ország terüle­­mánysértőnek nevezve az európai par­tének elidegeníthetetlenségére vonat­­lamenti képviselő nyilatkozatait. A hatályos törvény szerint az álla­mi kitüntetést csak jogerősen szabad­ságvesztésre ítélt személyektől veheti vissza az államfő, vagy azoktól, aki­ket a kitüntetettek által megválasztott becsületbíróság méltatlannak talál az érdemrendre. Diaconu törvénymódosítási javas­lata lehetővé tenné, hogy ne csak a börtönbüntetésre ítélt, hanem az al­kotmányt bíráló személyektől is von­ják vissza az állami kitüntetést, anél­kül, hogy ehhez szükség lenne az ér­demrend etikai testületének elma­rasztalására. JOBBIKOS FÓRUM SEPSISZENTGYÖRGYÖN Megfellebbezik a kitiltást Élénk hatósági és médiaérdeklődés kísérte a Jobbik Magyar­­országért Mozgalom tegnap délutáni, sepsiszentgyörgyi lakossági fórumát: a Bástya vendéglő közelében csendőrök álldogáltak, és a bukaresti televíziók kamerái is jelen voltak - a román hatóságok által kitiltott Szávay István, az alakulat országgyűlési képviselője, nemzetpolitikai kabinetjének vezetője azonban csak „virtuálisan” volt jelen: Budapestről élő videoközvetítés révén jelentkezett be. Ugyanilyen módon jelentette be a fórumot megelőző sajtótájékozta­tón, hogy a bukaresti táblabíróságon megfellebbezik a kitiltásról szóló döntést, melyet törvénytelennek, jogtalannak és felháborító­nak tartanak, de az európai fórumokon is szóvá teszik a „soviniszta román államhatalom” intézkedését. Mint mondta, kitiltásáról a saj­tóból értesült, hivatalosan senki nem értesítette, ugyanakkor élesen bírálta a magyar külügy hallgatását a kitiltások ügyében. A fórumon mintegy kéttucatnyian vettek részt. Levetítették a Jobbik kampányvideóit, majd videoközvetítés révén főként Szávay beszélt. Ismertette a Jobbik választási programját - a külpolitikában előtérbe helyeznék a nemzeti érdeket, négy év alatt megötszöröznék a külhoni magyarságnak szánt támogatást, gazdaságfejlesztésben is támogatnának. Arra kérte a jelenlevőket, éljenek választási joguk­kal, ha nem is rájuk szavaznak, végül bemutatkozott Kisgyörgy Levente, az alakulat székelyföldi képviselőjelöltje. (Farcádi) Fontosabb a közösségi érdek (folytatás az első oldalról) Kételkedtek ugyan eleinte a tárgyalá­sok sikerében, de bebizonyosodott, hogy amit nem lehetett Markó Bélával, azt le­het Kelemen Hunorral — mondotta. Leszögezte: az MPP nem változtat arcu­latán, célkitűzésein, azt mondják ezután is, amit eddig, és nagy eredménynek tartják, hogy immár az RMDSZ is azt hirdeti, amit néhány évvel ezelőtt a pol­gáriak kezdtek el. Kulcsár-Terza József kiemelte, a megállapodásban szerepel, hogy a 2016-os önkormányzati választá­sokon tömbmagyar vidékeken verse­nyeznek, ahol erre nincs lehetőség, ott közösen indul az RMDSZ és az MPP. Kulcsár­ Terza hangsúlyozta, pénte­ken az MPP-küldöttség megkapta az RMDSZ által kidolgozott autonómia­­törvény-tervezetet, és közös munkacso­port megalakításáról is döntöttek, amely jövő héten ül össze első alkalommal, az MPP addig a Székely Nemzeti Tanáccsal közösen tanulmányozza a dokumentu­mot, és megfogalmazza javaslatait. Egy-két alapgondolathoz mindenkép­pen ragaszkodnak, ezek közül megem­lítette az adók helyben maradását és az anyanyelv használatát az igazságszol­gáltatásban. Részleteket egyelőre nem tudott mondani, első olvasat után túl fflfflfflmMmwmmmmmmmfflmmmmmmmmwstm hosszúnak találta a 18 oldalas terveze­tet, és vannak hiányosságai is, ezek ki­javítására tesznek javaslatot a követke­ző munkaülésen. Az MPP háromszéki elnöke azt is elmondta, hogy a várható­an az egyeztetések után kialakult válto­zatot bocsátja majd közvitára az RMDSZ. Az RMDSZ közelmúltbeli kormány­zati szerepvállalása segítség is lehet az autonómiaharcban, a tavalyi két nagy autonómiatüntetés után a magyar közös­ség képviselői hiába kérték a román kor­mánytól, hogy üljön le és tárgyaljon ve­lük, válaszra sem méltatták őket, most az RMDSZ közvetítő szerepet vállal­hat, megnyithatja az utat a párbeszéd előtt - vélekedett az MPP-s politikus. RHÍRSALÁTA A JÓ TANÁCS ROMÁNOKNAK ÉS MAGYA­ROKNAK. A romániai többség-kisebbség viszony kerete­it, a jogegyenlőség kérdéskörét, a történelmi jogokat, a kölcsönös provokációkat és a közelmúlt történéseit ele­mezve jut el Marian Hanganu marketing- és kereskedelmi szakértő arra a következtetésre, miszerint a megoldás szemléletváltást feltételez. Úgy véli: a románoknak fel kell hagyniuk azzal, hogy Romániát román földnek tekintsék. El kell fogadnunk, hogy Románia az itt élő polgárok földje. A magyaroknak meg kellene érteniük, hogy a Székelyföld létrehozására vonatkozó kérés mindaddig nem fog sikerrel járni, amíg azt így fogják nevezni. A térségbeli románok támogatása nélkül semmilyen autonómiaterv nem fog sike­rülni. Ha autonómiájuk növelését akarják, akkor azt olyan módon kell meghatározniuk, hogy a románok is részesei­nek érezhessék magukat. „A magyaroknak a maguk oldalá­ra kell állítaniuk azokat a románokat, akik egy településen élnek velük.” (Főtér) MEGTANULTA A PAPÁTÓL? Az államfő kisebbik lá­nya hirtelen, s egyelőre megmagyarázhatatlan okokból le­mondott az európai parlamenti jelölésről, s miközben eme döntését közölte az újságírókkal, érthetetlen és primitív mó­don támadta Monica Macovei után Theodor Stolojant. „Igen kellemetlen, hogy nyugdíjba vonulás helyett kényelmes me­leg helyet kíván az Európai Parlamentben egy olyan ifjú hölgy oldalán, aki visszaadja életerejét ” — idézi a Mediafax. Rosszmájoskodással folytatta, s felajánlotta Mircea Diaconu színésznek, aki szerinte az antennákra (utalás az Antena-té­­véadókra - szerk. megj.) felkapaszkodva a Nottara Színházban próbálja az indulásához szükséges 100 000 alá­írást megszerezni. Kérte a szavazókat, a Népi Mozgalom Pártjára adják le voksukat, ne pedig a kétségbeesett felesé­gek listájára. Itt Ponta és Antonescu nejére célzott. MÉG SOK PÉNZ KELL A MEGVÁLTÁSHOZ. Csak félig készült el a Nemzet Megváltásának grandomán katedrálisa a fővárosban, de az ortodox egyház máris 32 millió eurót költött rá, amiből 13 milliót a kormány adott. Szakemberek szerint, ha lesz is pénz, 2016 előtt aligha tud­ják befejezni a nagy művet. (Gândul) ÚJRA GAZDÁT CSERÉLT A KATASZTERI HI­VATAL. Úgy döntött a kormány, hogy a kataszteri hivatalt ismét költözteti, a kormányfőtitkár hatásköréből a Dragnea vezette regionális fejlesztési minisztérium hatáskörébe ke­rül. (Gândul) 2014. március 26., szerda

Next