Háromszék, 2014. április (26. évfolyam, 7158-7181. szám)
2014-04-01 / 7158. szám
KÖZÉLET aromszer II Autonómiakaravánt indít a Néppárt Autonómiakaravánnal próbálja népszerűsíteni autonómiatervét az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) május folyamán - nyilatkozta kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, a párt elnöke. Toró törvénytervezetük nyilvános vitájának két szakaszáról tett említést. A jövő héttől kezdődő első szakaszban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) vitatják meg a párt szakértői által kidolgozott dokumentumokat. Megpróbálják ugyanakkor bevonni a vitába az RMDSZ-t és a Magyar Polgári Pártot (MPP), valamint az erdélyi egyetemek szakértőit is. Az így kialakuló koncepciót népszerűsítik a májusi autonómiakaravánnal, szeretnének eljutni minél több településre, hogy megértessék: az autonómia nem egy elvont terv, hanem az emberek mindennapjait teszi majd könnyebbé. Toró elmondta, az EMNP az általánostól közelít a sajátos felé. Ezért egy olyan kerettörvény-tervezetet is kidolgozott, amelyet a román többségű történelmi régiók hívei is magukénak érezhetnek. Emellett törvénytervezetet készített a Székelyföld régió létrehozására. A régió működését leíró statútum tekintetében az SZNT által kidolgozott tervezetet tekinti irányadónak. A pártelnök elmondta, ezek a dokumentumok elérhetőek az EMNP honlapján. ,,Ha az RMDSZ is mellé teszi a saját elképzeléseit, azokat is megpróbáljuk összehangolni a mieinkkel” - jelentette ki Toró. Hozzátette, megítélése szerint nem lehet „sumákolásokkal, titkos paktumokkal és kamarillaegyezségekkel áttörni a falat a bukaresti parlamentben”. Szerinte ez csakis „egyenes beszéddel, és egy konszenzusos, szakmailag jól megalapozott, erős magyar háttértámogatást bíró tervezettel” sikerülhet. BELFÖLD • Szabadságvesztés a volt tárcavezetőnek Négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték első fokon Codruţ Şereşt, a Tariceanu-kormány gazdasági miniszterét, akit hivatali hatalommal való visszaélésben bűnrészesség miatt talált vétkesnek a legfelső bíróság. Az ítélet nem jogerős. A legfelső bíróság ugyanakkor felmentette a volt tárcavezetőt bűnszövetkezet létrehozásának vádja alól. A volt miniszter ellen 2011-ben emeltek vádat, mert a Hidroelectrica áramtermelő vállalatnak a vezetői által 2002 és 2004 között elkövetett törvénytelenségei fölött szemet hunyt, és a minisztérium ellenőrzési testülete által megállapított rendellenességeket megpróbálta módosítani, eltussolni. Az ügyészek szerint az állami tulajdonban lévő Hidroelectrica volt vezetői előnytelen árameladási szerződéseket kötöttek a vállalat számára, de más termelőktől is olyan feltételek mellett vásárolták az energiát, hogy jelentős kárt okoztak a vállalatnak és az államnak. Emiatt egy ideig a Hidroelectrica képtelen volt elegendő tartalék energiát biztosítani Románia energiaellátási rendszerének biztonságos működtetéséhez. Eurómilliárdok a világbanktól Négymilliárd eurós hitelkeretet nyit a Világbank Bukarest számára a 2014-2017-es időszakban, a pénzzel a reformokat és szerkezetátalakítást támogatják - jelentette be tegnap Victor Ponta. A miniszterelnök közölte: a nemzetközi pénzintézet igazgatótanácsa május 27-i ülésén hagyja jóvá a Románia és a Világbank közötti új, négyéves partnerségi stratégiát, amelynek alapján a Világbank évi egymilliárd eurós hitelkeretet biztosít majd a romániai fejlesztési projektekre. A kormányfő szerint a hitelfeltételek a „lehető legkedvezőbbek”: a kamat 3,5 százalékos, a törlesztés időtartama pedig 18 év. Románia arról állapodott meg a Világbankkal, hogy a négyéves stratégia alapján rendelkezésére bocsátott pénzt főleg az egészségügyre, az oktatásra és a társadalmi felzárkóztatásra fordítja, ugyanakkor bizonyos energetikai projekteket is finanszírozhat a hitelkeretből. Románia tavaly szeptemberben négymilliárd euró értékű elővigyázatossági hitelszerződést kötött a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal, ezt a pénzt azonban a kormány csak szükség esetén hívja le. Sok a halálos közúti baleset Az Európai Unióban tavaly Romániában volt a legnagyobb az egymillió lakosra eső halálos közúti balesetek száma. Az Európai Bizottság tegnap nyilvánosságra hozott statisztikája szerint a 2013-as év immár a második, amikor jelentősen csökkent az Európa útjain megölt személyek száma. Az előzetes számadatok szerint 2013-ban nyolc százalékkal csökkent a közúti balesetek halálos áldozatainak száma, miután 2011-hez viszonyítva 2012- ben kilencszázalékos csökkenést jegyeztek. Romániában az egymillió lakosra eső halálos áldozatok száma az előző évben kilenc százalékkal, 101-ről 92-re csökkent 2012-höz viszonyítva, ennek ellenére azonban továbbra is a legtöbb halálos áldozatot követelő ország marad. Romániát Luxemburg és Lengyelország követi, ahol 87 halálos áldozat esett egymillió lakosra. Az ellenkező oldalon Svédország áll 28, illetve Nagy-Britannia 29 halálos áldozattal. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter Virág Katalin SZÉKELY TERMÉKEK VÁSÁRA Pert vesztett a fogyasztóvédelem Jogerősen érvénytelenítette a Hargita Megyei Törvényszék azt a jegyzőkönyvet, amellyel a Brassói Fogyasztóvédelmi Felügyelőség a Csíkszeredai hagyományos és helyi termékek vásárán tapasztalt rendellenességek miatt bírságolta meg a szervező Hargita Megyei Tanácsot. Havi vásár Csíkszeredában Az önkormányzat közleménye szerint a tanácsnak nem kell kifizetnie a 2013 februárjában kirótt tízezer lejes bírságot. Az erdélyi magyar közösségben visszatetszést keltett, hogy a fogyasztóvédelmi ellenőrök a román hírtelevíziók stábjai kíséretében látogattak el a vásárra, és többek között azért bírságoltak, mert némely árusok csak magyar nyelvű címkékkel látták el a termékeiket. „Lám, ha kiállunk az igazunkért, és nem hátrálunk meg, akkor önerőből is képesek vagyunk megvédeni magunkat. (...) Termelőinket arra bátorítom, hogy minél többen vegyenek részt portékájukkal ezentúl is a havi vásáron, mert mi törvényes keretet biztosítunk számukra, és ha kell, megvédjük őket az elbátortalanító hatósági akciótól” - idézte a közlemény Borboly Csabát, a Hargita megyei önkormányzat elnökét. IHIRSALATA MIÉRT IDEGES CĂTĂLIN IVAN? Sógor Csaba az RMDSZ kampánynyitó rendezvényén mondott beszédében kijelentette: Székelyföldön nincs kisebbségben a magyarság, és Európában sem érzi magát annak. Diskurzusát Cătălin Ivan, a Szociáldemokrata Párt szóvivője szélsőségesnek tartja, s kifejtette: a magyar politikus nem érti azt a világot, melyben él, s legalább öt-hat brüsszeli mandátumra lenne szüksége ahhoz, hogy tisztán lássa az európai értékeket. Úgy vélte, az erdélyi magyar politikai vezetőket sokkal kevésbé foglalkoztatja az a világ, melyben élnek, mint az, melyben élni szeretnének. Amennyiben jól szeretnének élni, nem ebbe az irányba kellene menni - hívta fel a székelyföldiek figyelmét Ivan, aki szerint nem az a fontos, hogy ki van kisebbségben és ki többségben, hanem hogy a két közösség harmóniában éljen. (Székelyhon) ROMÁN KOLLÉGÁK SOHA NEM SZAVAZZÁK MEG. Szilágyi Tibor, a MOGYE rektor-helyettese úgy véli, most már az államnak kellene lépnie, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar főtanszék megalakuljon. A akkreditáció kérdése megoldódott, ha az oktatásügyi minisztérium, a kormány úgy akarja, lesz magyar főtanszék a marosvásárhelyi egyetemen, ha nem, akkor nem. Az államnak kell arra köteleznie az általa fenntartott egyetemet, hogy tartsa be a törvényt. A román kollégák soha nem fogják megszavazni a nekünk járó főtanszékek létrehozását - véli Szilágyi. (Népújság) ANTONESCU NÉLKÜL. Kicsit okosodott mostanában Ponta, és bár reménykedik, hogy az SZDSZ újjáalakul, azt már felfogta, hogy Antonescuval ezt az új szövetséget nem lehet létrehozni, s annyit javított diskurzusán, hogy újabban arról beszél, az újraegyesülés csakis Antonescu nélkül történhet meg. (Romania TV) KIÉ LESZ A BÉKÁS-SZOROS? Sem Gyergyószentmiklós önkormányzata, sem Hargita Megye Tanácsa nem adja fel a harcot a Békás-szorosért: a lassan hatodik éve zajló megyehatár-tisztázási keresetben alapfokú döntésre várnak. Évtizednél is jóval több immár, hogy a Gyergyószentmiklós és Békás közötti, illetve az ezzel egybeeső Hargita- Neamț megyehatár pontos vonala vita tárgyát képezi. 2009 júliusában Neamț Megye Tanácsa a megye kezdetét jelző táblát állított fel a szoros bejáratánál, amit természetesen sem a gyergyószentmiklósi önkormányzat, sem Hargita Megye Tanácsa nem nézett tétlenül. A terítékre került határvita kapcsán novemberben pert indított az önkormányzat a kétes adatokat tartalmazó jegyzőkönyv ellen. A következő per időpontját május 6-ra tűzték ki. (Új Magyar Szó) 2014. április 1., kedd Szavazásra buzdít Tökés László „Noha mostani politikai küzdelmeink tétje nem kevésbé komoly, nemzetünk jövője nem véres szabadságharcokban, hanem békés választásokon dől el. Az igazság és a szabadság melletti demokratikus kiállás viszont ma is hasonló cselekvő bátorságot követel meg mindannyiunktól” - fogalmazott Tőkés László, utalván Orbán Viktor március 15-i kijelentésére, miszerint magyarnak lenni egyet jelent a bátorsággal. Az EMNT elnöke ugyanakkor arra kérte a választópolgárokat, hogy most már ne bízzák a román postára levélszavazatukat, hanem személyesen vagy az egyházak és más megbízhatónak tartott szervezetek által juttassák el Magyarország külképviseleteihez. A határokon átívelő, határmódosítás nélküli nemzetegyesítés politikájának a folytatására szavazott hétfőn Magyar®rszág kolozsvári főkonzulátusán Torók Tibor Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke azt ajánlotta az eredélyi magyar szavazóknak, hogy mindenképpen Magyarország külképviseleteire juttassák el a szavazataikat. Azok a levélszavazatok ugyanis, amelyeket ezután kívánnak postázni, nem biztos, hogy időben eljutnak a Nemzeti Választási Irodához. Az EMNP elnöke elmondta, tudatában van annak, hogy nem az erdélyi magyarok szavazatai fogják meghatározni az Országgyűlés összetételét, de ennek ellenére fontosnak tartotta, hogy mindenki éljen a szavazás jogával, aki felvételt nyert a választói névjegyzékbe. „Így tudjuk bizonyítani, hogy közjogilag is egy a nemzet, és összenőtt, ami összetartozott” - jelentette ki Toró. Hozzátette, az EMNP szimpatizánsai a szavazatukkal igazolhatják, hogy jó úton jár a magyar kormány. „A garanciát Orbán Viktorban és a Fideszben látjuk, hogy tovább haladjanak azon az úton, amelyiken elindultak” - jelentette ki az EMNP elnöke. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a hét végén felhívásban kérte híveit, éljenek a választás lehetőségével. „Az Erdélyi Református Egyházkerület arra buzdítja minden, kettős állampolgársággal rendelkező, és a választásokon regisztrált gyülekezeti tagját, hogy vegyen részt az április 6-i szavazáson, és lelkiismerete szerint szavazzon arra a pártra, amelyik számára a legszimpatikusabb” - áll a dokumentumban. Drágulást hoz április (folytatás az első oldalról) Mától emelkedik a földgáz ára is, a háztartási fogyasztóknak két százalékkal kell többet fizetniük az energiahordozóért. Többet kell áldozni az élvezeti cikkekre is, a Mediafax hírügynökség szerint illetékemelés okán a cigaretta 30-50 banival kerül majd többe. Victor Ponta vasárnapi nyilatkozata alapján jövőben sem számíthatnak béremelésre a közalkalmazottak, az azonban biztos, hogy juttatásaikat nem csökkentik. Magasabb jövedelemben a nyugdíjasok reménykedhetnek, a kormányfő szerint 2015-ben várhatóan 4 százalékkal emelik járandóságukat. A miniszterelnök elmondta, jövőben életbe léphet az egységes bérezésre vonatkozó jogszabály, ennek eredményeképpen pedig csökkenhet a közszférában foglalkoztatottak bérei közti különbség.