Háromszék, 2014. április (26. évfolyam, 7158-7181. szám)

2014-04-01 / 7158. szám

KÖZÉLET aromszer II Autonómiakaravánt indít a Néppárt Autonómiakaravánnal próbálja népszerűsíteni autonómiatervét az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) május folyamán - nyilatkozta kolozsvá­ri sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, a párt elnöke. Toró törvénytervezetük nyilvános vitájának két szakaszáról tett említést. A jövő héttől kezdődő első szakaszban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) vitatják meg a párt szakértői által kidolgozott dokumentu­mokat. Megpróbálják ugyanakkor be­vonni a vitába az RMDSZ-t és a Magyar Polgári Pártot (MPP), valamint az erdé­lyi egyetemek szakértőit is. Az így ki­alakuló koncepciót népszerűsítik a má­jusi autonómiakaravánnal, szeretnének eljutni minél több településre, hogy megértessék: az autonómia nem egy el­vont terv, hanem az emberek minden­napjait teszi majd könnyebbé. Toró elmondta, az EMNP az általá­nostól közelít a sajátos felé. Ezért egy olyan kerettörvény-tervezetet is kidolgo­zott, amelyet a román többségű történel­mi régiók hívei is magukénak érezhetnek. Emellett törvénytervezetet készített a Székelyföld régió létrehozására. A régió működését leíró statútum tekintetében az SZNT által kidolgozott tervezetet tekinti irányadónak. A pártelnök elmondta, ezek a dokumentumok elérhetőek az EMNP honlapján. ,,Ha az RMDSZ is mellé teszi a saját elképzeléseit, azokat is megpróbál­juk összehangolni a mieinkkel” - jelen­tette ki Toró. Hozzátette, megítélése sze­rint nem lehet „sumákolásokkal, titkos paktumokkal és kamarillaegyezségekkel áttörni a falat a bukaresti parlamentben”. Szerinte ez csakis „egyenes beszéddel, és egy konszenzusos, szakmailag jól meg­alapozott, erős magyar háttértámogatást bíró tervezettel” sikerülhet. BELFÖLD • Szabadságvesztés a volt tárcavezetőnek Négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték első fo­kon Codruţ Şereşt, a Tariceanu-kormány gazdasági mi­niszterét, akit hivatali hatalommal való visszaélésben bűnrészesség miatt talált vétkesnek a legfelső bíróság. Az ítélet nem jogerős. A legfelső bíróság ugyanakkor felmentette a volt tárcavezetőt bűnszövetkezet létreho­zásának vádja alól. A volt miniszter ellen 2011-ben emeltek vádat, mert a Hidroelectrica áramtermelő válla­latnak a vezetői által 2002 és 2004 között elkövetett tör­vénytelenségei fölött szemet hunyt, és a minisztérium ellenőrzési testülete által megállapított rendellenessége­ket megpróbálta módosítani, eltussolni. Az ügyészek szerint az állami tulajdonban lévő Hidroelectrica volt vezetői előnytelen árameladási szerződéseket kötöttek a vállalat számára, de más termelőktől is olyan feltételek mellett vásárolták az energiát, hogy jelentős kárt okoz­tak a vállalatnak és az államnak. Emiatt egy ideig a Hidroelectrica képtelen volt elegendő tartalék energiát biztosítani Románia energiaellátási rendszerének biz­tonságos működtetéséhez. Eurómilliárdok a világbanktól Négymilliárd eurós hitelkeretet nyit a Világbank Bu­karest számára a 2014-2017-es időszakban, a pénzzel a reformokat és szerkezetátalakítást támogatják - jelentet­te be tegnap Victor Ponta. A miniszterelnök közölte: a nemzetközi pénzintézet igazgatótanácsa május 27-i ülé­sén hagyja jóvá a Románia és a Világbank közötti új, négyéves partnerségi stratégiát, amelynek alapján a Vi­lágbank évi egymilliárd eurós hitelkeretet biztosít majd a romániai fejlesztési projektekre. A kormányfő szerint a hitelfeltételek a „lehető legkedvezőbbek”: a kamat 3,5 százalékos, a törlesztés időtartama pedig 18 év. Románia arról állapodott meg a Világbankkal, hogy a négyéves stratégia alapján rendelkezésére bocsátott pénzt főleg az egészségügyre, az oktatásra és a társadalmi felzárkózta­tásra fordítja, ugyanakkor bizonyos energetikai projek­teket is finanszírozhat a hitelkeretből. Románia tavaly szeptemberben négymilliárd euró értékű elővigyázatossági hitelszerződést kötött a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal, ezt a pénzt azonban a kormány csak szükség esetén hívja le. Sok a halálos közúti baleset Az Európai Unióban tavaly Romániában volt a legna­gyobb az egymillió lakosra eső halálos közúti balesetek száma. Az Európai Bizottság tegnap nyilvánosságra ho­zott statisztikája szerint a 2013-as év immár a második, amikor jelentősen csökkent az Európa útjain megölt sze­mélyek száma. Az előzetes számadatok szerint 2013-ban nyolc százalékkal csökkent a közúti balesetek halálos ál­dozatainak száma, miután 2011-hez viszonyítva 2012- ben kilencszázalékos csökkenést jegyeztek. Romániában az egymillió lakosra eső halálos áldozatok száma az elő­ző évben kilenc százalékkal, 101-ről 92-re csökkent 2012-höz viszonyítva, ennek ellenére azonban továbbra is a legtöbb halálos áldozatot követelő ország marad. Romániát Luxemburg és Lengyelország követi, ahol 87 halálos áldozat esett egymillió lakosra. Az ellenkező ol­dalon Svédország áll 28, illetve Nagy-Britannia 29 halá­los áldozattal. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter Virág Katalin SZÉKELY TERMÉKEK VÁSÁRA Pert vesztett a fogyasztóvédelem Jogerősen érvénytelenítette a Hargita Megyei Törvény­szék azt a jegyzőkönyvet, amellyel a Brassói Fogyasztó­­védelmi Felügyelőség a Csíkszeredai hagyományos és helyi termékek vásárán tapasztalt rendellenességek miatt bírsá­golta meg a szervező Hargita Megyei Tanácsot. Havi vásár Csíkszeredában Az önkormányzat közle­ménye szerint a tanácsnak nem kell kifizetnie a 2013 februárjában kirótt tízezer lejes bírságot. Az erdélyi ma­gyar közösségben visszatet­szést keltett, hogy a fogyasz­tóvédelmi ellenőrök a román hírtelevíziók stábjai kíséret­ében látogattak el a vásárra, és többek között azért bírsá­goltak, mert némely árusok csak magyar nyelvű cím­kékkel látták el a termékei­ket. „Lám, ha kiállunk az igazunkért, és nem hátrá­lunk meg, akkor önerőből is képesek vagyunk megvéde­ni magunkat. (...) Termelő­inket arra bátorítom, hogy minél többen vegyenek részt portékájukkal ezentúl is a havi vásáron, mert mi törvé­nyes keretet biztosítunk szá­mukra, és ha kell, megvéd­­jük őket az elbátortalanító hatósági akciótól” - idézte a közlemény Borboly Csabát, a Hargita megyei önkor­mányzat elnökét. IHIRSALATA MIÉRT IDEGES CĂTĂLIN IVAN? Sógor Csaba az RMDSZ kampánynyitó rendezvényén mondott beszédében kijelentette: Székelyföldön nincs kisebbségben a magyar­ság, és Európában sem érzi magát annak. Diskurzusát Cătălin Ivan, a Szociáldemokrata Párt szóvivője szélsősé­gesnek tartja, s kifejtette: a magyar politikus nem érti azt a világot, melyben él, s legalább öt-hat brüsszeli mandátum­ra lenne szüksége ahhoz, hogy tisztán lássa az európai érté­keket. Úgy vélte, az erdélyi magyar politikai vezetőket sokkal kevésbé foglalkoztatja az a világ, melyben élnek, mint az, melyben élni szeretnének. Amennyiben jól szeret­nének élni, nem ebbe az irányba kellene menni - hívta fel a székelyföldiek figyelmét Ivan, aki szerint nem az a fontos, hogy ki van kisebbségben és ki többségben, hanem hogy a két közösség harmóniában éljen. (Székelyhon) ROMÁN KOLLÉGÁK SOHA NEM SZAVAZZÁK MEG. Szilágyi Tibor, a MOGYE rektor-helyettese úgy véli, most már az államnak kellene lépnie, hogy a Marosvá­sárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar főtanszék megalakuljon. A akkreditáció kérdése megoldó­dott, ha az oktatásügyi minisztérium, a kormány úgy akar­ja, lesz magyar főtanszék a marosvásárhelyi egyetemen, ha nem, akkor nem. Az államnak kell arra köteleznie az általa fenntartott egyetemet, hogy tartsa be a törvényt. A román kollégák soha nem fogják megszavazni a nekünk járó fő­tanszékek létrehozását - véli Szilágyi. (Népújság) ANTONESCU NÉLKÜL. Kicsit okosodott mostaná­ban Ponta, és bár reménykedik, hogy az SZDSZ újjáalakul, azt már felfogta, hogy Antonescuval ezt az új szövetséget nem lehet létrehozni, s annyit javított diskurzusán, hogy újabban arról beszél, az újraegyesülés csakis Antonescu nélkül történhet meg. (Romania TV) KIÉ LESZ A BÉKÁS-SZOROS? Sem Gyergyószent­­miklós önkormányzata, sem Hargita Megye Tanácsa nem adja fel a harcot a Békás-szorosért: a lassan hatodik éve zaj­ló megyehatár-tisztázási keresetben alapfokú döntésre vár­nak. Évtizednél is jóval több immár, hogy a Gyergyószent­­miklós és Békás közötti, illetve az ezzel egybeeső Hargita- Neamț megyehatár pontos vonala vita tárgyát képezi. 2009 júliusában Neamț Megye Tanácsa a megye kezdetét jelző táblát állított fel a szoros bejáratánál, amit természetesen sem a gyergyószentmiklósi önkormányzat, sem Hargita Me­gye Tanácsa nem nézett tétlenül. A terítékre került határvita kapcsán novemberben pert indított az önkormányzat a kétes adatokat tartalmazó jegyzőkönyv ellen. A következő per idő­pontját május 6-ra tűzték ki. (Új Magyar Szó) 2014. április 1., kedd Szavazásra buzdít Tökés László „Noha mostani politikai küzdelmeink tétje nem kevésbé ko­moly, nemzetünk jövője nem véres szabadságharcokban, ha­nem békés választásokon dől el. Az igazság és a szabadság melletti demokratikus kiállás viszont ma is hasonló cselekvő bátorságot követel meg mindannyiunktól” - fogalmazott Tőkés László, utalván Orbán Viktor március 15-i kijelentésére, mi­szerint magyarnak lenni egyet jelent a bátorsággal. Az EMNT elnöke ugyanakkor arra kérte a választópolgárokat, hogy m­ost már ne bízzák a román postára levélszavazatukat, hanem sze­mélyesen vagy az egyházak és más megbízhatónak tartott szer­vezetek által juttassák el Magyarország külképviseleteihez. A határokon átívelő, határmódosítás nélküli nemzetegye­sítés politikájának a folytatására szavazott hétfőn Magyar­­®­rszág kolozsvári főkonzulátusán Toró­k Tibor Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke azt ajánlotta az eredélyi magyar szavazóknak, hogy mindenképpen Magyarország külképviseleteire juttassák el a szavazataikat. Azok a levél­szavazatok ugyanis, amelyeket ezután kívánnak postázni, nem biztos, hogy időben eljutnak a Nemzeti Választási Irodához. Az EMNP elnöke elmondta, tudatában van annak, hogy nem az erdélyi magyarok szavazatai fogják megha­tározni az Országgyűlés összetételét, de ennek ellenére fon­tosnak tartotta, hogy mindenki éljen a szavazás jogával, aki felvételt nyert a választói névjegyzékbe. „Így tudjuk bi­zonyítani, hogy közjogilag is egy a nemzet, és összenőtt, ami összetartozott” - jelentette ki Toró. Hozzátette, az EMNP szimpatizánsai a szavazatukkal igazolhatják, hogy jó úton jár a magyar kormány. „A garanciát Orbán Viktorban és a Fideszben látjuk, hogy tovább haladjanak azon az úton, amelyiken elindultak” - jelentette ki az EMNP elnöke. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püs­pöke a hét végén felhívásban kérte híveit, éljenek a válasz­tás lehetőségével. „Az Erdélyi Református Egyházkerület arra buzdítja minden, kettős állampolgársággal rendelkező, és a választásokon regisztrált gyülekezeti tagját, hogy ve­gyen részt az április 6-i szavazáson, és lelkiismerete szerint szavazzon arra a pártra, amelyik számára a legszimpatiku­sabb” - áll a dokumentumban. Drágulást hoz április (folytatás az első oldalról) Mától emelkedik a földgáz ára is, a háztartási fogyasz­tóknak két százalékkal kell többet fizetniük az energiahor­dozóért. Többet kell áldozni az élvezeti cikkekre is, a Mediafax hírügynökség szerint illetékemelés okán a ciga­retta 30-50 banival kerül majd többe. Victor Ponta vasárnapi nyilatkozata alapján jövőben sem számíthatnak béremelésre a közalkalmazottak, az azonban biztos, hogy juttatásaikat nem csökkentik. Ma­gasabb jövedelemben a nyugdíjasok reménykedhetnek, a kormányfő szerint 2015-ben várhatóan 4 százalékkal eme­lik járandóságukat. A miniszterelnök elmondta, jövőben életbe léphet az egységes bérezésre vonatkozó jogszabály, ennek eredményeképpen pedig csökkenhet a közszférában foglalkoztatottak bérei közti különbség.

Next